Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-06 / 127. szám
üPIMáliYAH O H S 11 A Ü VASA UN A P, 1913 j u n i n s- <1 '-niiiiwwnMMM**—o—W—IWHIMI* I IU A ió Kőfaragó meg a szegeny asszony A lortenet, amit most elmeselek, szomorúan mai történei, a vegen azonban — aranylag — jóratoruut. Egyik szereplője, a jó Kőfaragó ember olyan jo s ezei", annyira ritka jelenség, bogy szinte csak a meseben fordul elő. Éppen ezért ígv ke/.dem: Egyszer volt, bot nem volt, tui a fehértói Óperenciás tengeren, volt egyszer egy város. Ebben a vatosban, lávo) a belvárosi utcák zajától, élt egy különös ember. A haja fehér volt, tehát nem volt már fiatal, de ezt csak külseje árulta el. Lelke a fiatalokat megszégyenítő lelkesedéssel lobogott minden szépért és jóért. Hitt a jóságban, a szeretetben, az igazságban, a krisztusi eszmék halhatatlanságában s ezt igyekezett saját életében is megvalósítani. Ezek a ne ir.es érzések olyan erősen eltek benné, hogy látszólag tudomást- sem vett a megváltozott időben élő megváltó zett emberi tulajdonságokról. Egyénisége, jelleme oly tiszta, hogy a világ rútságai nyom nélkül peregtek le róla. hitében, meggyőződésében egy pillanatra sem rendült meg. Hogv igy meg tudta őrizni lelké flek nemes épségét, talán a hozzá hasonlóan jó — niert hála Islemnek akadtak még ilyen emberek _ baráti társaságának köszönhető, akik megkímélték a nagyobb csalódásoktól, ami esetleg kijózanitólag hatottak voln8 rá. Legalább is én igy gondoltam. Dp flogy mennyire csalódtam, rövidesen kiderül. Nagyon időszerűtlen jelenség volt tehát a jó Kőfaragó, mert abbap az időben Krisztus születése után 1913. évet irtak s az egész világon szörnyű háború pusztitott. A bábom megpróbáltatásai rideggé és kegyetlenné tették az embereket, Ahelyett, hogy a közös szenvedés testvérekké kovácsolta volna össze őket. sajátságos 'módon, a rossz tulajdonságok hatalmasodtak el rajtuk. A szeretet riadtan bujt el a szivek legmélyére s erősen eltorlaszolta a hozzávezető utat. Csak az erős hitű emberek bíztak abban hogy mégegyszer napvilágra jön s áldásos hatását sugározni fogja az emberek tetteiben. Ilyen hivő s ezért boldog ember volt a szép fehérhajó Kőfaragó, aki? mestersége ntán hívtak Kőfaragónak Finom, hófehér márvánvba faragta csodálatos álmait s legtöbb müvét a lázalosan állította Isten dicsőségének szolgálalába. Szabadidejében nem kövön és márvár.von, hanem az állítólag sokkai puhább és könnvebben formálható emberi lelkek nemesítésén fáradozott. Az elesetleket megvigasztalta és rerr.énvt öntött az elcsüggedt lelkekbe. A szegényeket támogatta és egyáltalában. ahol csak tehette, mindenkin segített. De nem csak a hozzáfordulókon. Nem. ö még ennyire sem volt kényelmes a jóság gyakorlásában, hanem « maga kereste fel azt. vagy jelent meg ott. ahol ugy érezte szükség van az ö si-gitséffórp. Eéovéhöl áradl a jóságos szeretet s személves megjelenésével a )erkétségbeesettebb ember leikéi is mecnvugtatta s visszaadta neki a hitét IIven jó ember volf a Kőfaragó Az 1913. esztendőben, körülményeim változása folytan, ritkábban találkoztam vele. Annál nagvobh volf léhát az örömöm.- amikor egvik napon az -ítfán meepillalnttam ősz fejét. Arcáról láttam, hogv szomorú, valami bárdja a lelkét De Cink hosszabb ké résemre mondotta el a következőket— Nem szívesen beszélek róla. mert cinikus emberek hamisan Ítélkeznének a mai szegény, heteglelkü emberek felett. De. bevallom, tnosf még én sem ériem azt, ami velem történt — Tegnap — roiytatta ugy délfelé, a vasúti állomás irányában haladtam. A szép, koratavaszi időbei! lassan ballagtam át a Gizella-téren. Előttem egy középkorú nő haladt. Hatalmas koffert cipelt. Vékony alakja belegörnyedt a teherbe és bizony sűrűn letelte, hogy pihenjen egy kicsit Az emberek egy pillantást sem vetetlek rá, részvétlenül siettek el mellette. A villamoskocsik fölényes csöngetéssel robogtak az uton. de ezekben, mégis mintha lett volna egy csöpp szív. mert megálltak előtte, a megállóhelyen s valósággal kínálták segítségüket: >Gvere, ülj fel szegény asszony*. — A szegény asszonynak azonban, ugvlátszik,' nem volt p'énze villamosra, mert lihegve, verejtékezve cipeiie tovább gyalog a nehéz csomagot- Megsajnaltam. Odaléptem hoz.zá és udvariasan felajánlottam segítségemet, mondván: én is a vasúti állomás felé megvek. nagyon szívesen segítek. Az asszony riadtan pillantott rám s anélkül, hogy válaszolt volna, meggyorsította lépteit. A kezén lógó nagy csomag nehézkesen követte. Utána siettem s mégegyszer elmondtam, hogy bocsásson meg, nem akarok tolakodni, ne értsen félre, tisztán csak a segiteniakarás készfet arra. hogv megszólítsam. Adja ide a csomagot, örömmel viszem, mégiscsak jobban bírom, mint ö. Erre az asszony megállt. Nagyot puffant a koffpr a járdán, ahogy leejtette. Már éppen lehajolni készültem. hogv felvegyem, amikor élesen csattant fel a nő hangja: — Hozzá ne nvuljon! Ha nem távozik azonnal, rendőrt hivők? — De kérem — rebegtem —. félreérti szándékomat, én... De nem folvtathattam tovább, mert még hangosabhan rágott közbe: — Tartsa meg a segítségét másnak! Szégvelje magát! — s a csomagot felkapva, mcnekfilésszerüen elindult. Dermedten álltam a járda közepén, 'lég jó. hoay nem kiabált segtiségért. meri kellemetlen lett volna a rendőrség előtt, magyarázkodnom. , Néhánv pillanatig hallgatott a Jó Kőfaragó, majd felsóhajtott: Ez lett a jutalma az önzetlen segítési szándékomnak.. Erii ezt, kérem? Részvétlel néztem rá és ámbár előzőleg emlegette cinikus embereket, akik igvekez.nek mindent sötéten magyarázni és kigúnyolni, de mégis meg kelleti mondanom: — Az asszony viselkedésének oka érthetetlen. A mai kor gyermeke, aki nem tud hinni az önzetlen emberi józanságban. Ha azzal ment volna oda hozzá, hogy öf pegőért elviszi a csomssrot a vasuii állomásig, bizonyára visszautasította volna, mert villamosra sem volt pénze. Lehet, hogy aszfaltbetyárnak nézte. A fehér haj és a tisztes külső nem volt biztosíték e feltevése ellen. — Lehet, hogy — bocsánatot kérek — közönséges csirkefogónak tartotta. aki egy alkalmas pillanatban elszalad a csomaggal, otthagyva a károsultat, Esefleg előtte még fpibe is vágja a kabátjában elrejtett doronggal. — De akármelyiket gondoljuk 1s az asszonv eljárásának rugójául, a megtörténteken nem változtat. Egy bizonvos, hogv aki ma valakivel jól akar tenni, anélkül, hogv az illető előzetesen ne kőnvörgött. vagv közbenjárókat ne vet! vo!na igénybe, az már gyanús, attól már óvakodni kell azt csirkefogónak, vagy legjobb Psethen hoiondnak nézik... Mindenesetre elszomorifó. hogy az igazi, leplezetlen jóakarat félelmet, vagy éppen ellenséges érzéseket vált ki az emberekből. — fejeztem be kizózaniló fejtegetéseimet A Kőfaragó azonban megcsóválta fejét s íetv válaszolt: — Nem hiszem én ezt barátom' Nem annvira rosszak az emberek, mint ahogy szeretik ezt róluk mondogatni. Az emberben élő örök isteni szikrát nem nvomhatia el semmiféle háború, vagv megpróbáltatás. Lcgfeljepb megjetenesf formájának' kelt alkalmazkodni a korhoz, különben esetleg észre sem veszik. Hirtelen felderül az arca, s örömmel kiáltott fel: — Látja, máris megtaláltam az asz. szonv viselkedésének igazi okát! Távolról sem az, amit maga nekem elmagyarázott. — Boldogan mosolygott, majd megfejtette a titkot: — Nincs itt válságban sem a szeretet, sem a jóság. Csak egy kis bizalmatlanság él az emberekben.. Egyszerű a magyarázat: bizonyára valami 'fekete* árut cipelt csomagjában s engem közellátási delektivnek nézelt. Ugv-e igazam van? És diadalmasan nevelett fel. Bólintottam. Lehet, hogy igy van. Sőt egészen valószínű is. S örülnek, ha nem nekem lenne igazam br. Á fehértói madárvilág pusztulása Az Országos Természetvédelmi Tanács ügyvezető alelnöke a Fehértóról — Dr. Beretzk Péter nyilatkozata a természetvédelmi területtel szembeni kötelességekről (A Délniagyarország munkatársétól) Egyik budapesti lap legutóbbi számában dr. F ö 1 d v á r y Miksa miniszteri ianácsos, az Országos Természetvédelmi Tanacs ügyvezető-alelnökének információja alapján nagv tudósítást közöl a természettudományi védett területekről s megírja, hogy eddig 80 teriiletet nyilvánitoR-ak védetté. A továbbiakban »A Fehértó csodái* alcímmel a következőket írja a cikk: »Az Országos Természetvédelmi Tanács néhány esztendő alatt hosszn évtizedek mulasztásait igyekezel! pótolni a legfontosabb és legsürgetőbb védettségek gyakorlása tekintetében. Az immár védetté nyilvánított 80 terület közölt érdekességében és jellegzetességben sok kimagasló van. Igv például: Szeged város halárában a Fehértó nevii 350 hold területű, szikes, alacsony vizállásu tavas terület, amelynek védettségéért évek óta harcol egy ottani lelkes természetbarát, dr. Beretzk tté|cr főorvos. A küzdelem annak a célnak érdekében indult. hogy az ottani csodálatos viztmadáréletet meg lehessen menteni, ami hosszabb ideig egyéb érdekekbe ütközött. A szegedi Fehértó területén ritka madarak tanyáznak nagy hőséggel, igy például a gulipán, a halfarkas, a goda és a kőforgató, a különfajta partfutó, sárjáró és más különlegességek. Ezek a madárfajták egyre ritkábbak lesznek. mert a vizek lecsapolása folytán (életfeltételeiket hovatovább elveszítik s igy lassankiot kipusztulnak. A Fehértó védetté nyilvánítása biztosítja számukra azt a hazai otthont, amely fennmaradásukat lehetővé teszi * A cikkel kapcsolatosan megkérdezlük dr. Beretzk Péter főorvost, a fehértói >madárcsodák* tudós kutatóját a fehértói madarak mostani sorsáról. — A Fehértó víztelenítésével kapcsolatos elsivatagosifás a fehértói madárvilág t-eijes pusztulását jelenti — mondotta dr. Beretzk Péter —. hacsak a törvény szellemének megfelelő módon az elkövetkezendő években nem gondoskodnak a védett területen a viz tárolásáról. A fehértói madarak ezévben is ellátogattak. Szerencsés véletlen folvtán cgyrészük mint fészkelő ilt is maradt Ez a szerencsés véletlen ngvan a halgazdaságnak és a városnak nem jelent szerencsét és hasznot, de ugvlátszik minden rosszban van jó is. \ legnngvnhb halasfó medencét és a újonnan épített nagy tavat nem töltik fel vízzel. A négyes tóban is bokáig ér jelenleg a víz. A parii madarak, gulipánok, cankók, slb. e tó területére szorultak. Valóban cso*íá|ato* a területhez való ragaszkodásuk ez ősidőktől ideszokott, folyton apndószámu, pusztuló és eddig mostoha sorsban téfezesülő madaraknak, « A gulipánok 7—8 párja a kiszáradt hármas ló nagy sik. kopasz, növényzet nélküli sivatagjára tojta le tojásait és üli azt szorgalmasan. Persze itt a fészekalj könynven pusztulásnak van kitéve a környéki tanyai kutyák éjszakai kódorgásai miatt. Egyelőre azonban még nyugodtan ülik a fészküket. Vakiló fehérségük elég jól elvész a szikes tófenék szürkeségében, Ha e ló is feltöltődnék. a fészekaljak elpusztulnának. A négyes tavat most töltik fel kellő magasságra a Tisza felöl. Kérdés, hogy itt maradnak-e a madarak, fel tudják-e nevelni sznporvilaluknt.hr sik mély viz és mellette az ősszikes száraz sivatagja lesz a tápterületük, hol élelmef aligha tudnak szerezni. Beméljfik, hogy mégis sikerül az nj gulipán nemzedéket megmenteni és . a* árvizek után elsöizben a véletlen — és nem a törvényes megvédés — elősegítik e madarak szaporodását. — Ismételten hangoztatom: a váron vezetőségének kötelessége a védett terület törvényes vonatkozásait mindenben és maradéktalanul teljesíttetni. Elképzelhetetlen, hogy amidőn az országban mindenki a szegedi Eehérlóval dicsekszik (lásd a legutóbbi Természettudományi Közlönyt és a napilapokat), akkor éppen Szegeden történt meg. hogy 4 év alatt még csak térképvázlat sem kész,ült. e területről és 4 év után sem tudják illetékesek, hogv hol is van a fehértói védelmi terület? Bizhatunk abban, hogy miután a kullurtanácsnok ur veltc kezébe a védett lerület sorsát, a jövőben a védett terület valóban féltett kineFe és tudományos hiiszkesége lesz ennek a városnak. Ha városi nevezetességről hallottunk, a paprika, papucs, sth mellett a védett területről sohasem volt szó. A inosf megjelenés alatt lévő szegedi propaganda füzetéhői is hí ánvzik a szegedi Fehértó európahirő madárvilágának n megemlítése. Ismétlem, bízom abban, hogy a jövőben a minden oldatról nekem forduló >haszon*-politikával szemben nem kell a jövőben egymagamnak harcolni. Gvőz a belátás, hogy ezeken tol magnsabh nemzeti tudománvos érdekek is vannak. Váltson bérlete! n szegcdi Város! Színházba Bérletváltás naoonta 6-tól fél 9-íq a színház «tazdasáfii hivatalában. Régi bérlök helyeit junius 25-ig tartja fenn az igazgatóság. Ilj bérletek váltása junius 25-161. Uj bérletek előjegyzését máris elfogadja a qazdasáqi hi <*ata'. Telefon "6-90.