Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-06 / 127. szám

8

ÖÍCMAGYarops ZAO VASARNAP, 1913 jooiut 6 Földi Mihály, Zeleuka Lajos, a bölcsészet-, nyelv- ég türfénetludoniiuiyi kar pályadijnyerteself Gráf Rezső, Rőth Ilona. Ráfkai Lészló. Kákonyl Eva, Szabó János Tíhor, Kogutowicz Manuéla, Nemes József <Wőo, Sár? Ilona. Molnár Sándor, Huszár Imre. Katona Imre. A matematikai és természett udrránvj kar pályadíjnyertesei: dr. Kovács József, Sáodorffy Kamii I T'auncz Rezső, Szőr Péter,' Horváth János, Dombi József, Sándorffv Kamill. Horváth János, Horváth János, Raszlaviczy Géza, Maul Ernő. Mi történt az erdőn? Hcdofot Hagycrország Nagyurának, az •gyatam névadójának A jutalmak kiosztása után Mótéffy Jenő, a Szegedi Egyetemi Tfjóság képviselője számolt be az elmúlt évben végzett munkáról és * diákegység megteremtésére irányuló fáradozásokról és az év fontosabb ifjúsági eseményeiről. A tetszéssel fogadott, részletes beszámoló után dr. Fröhlich Pál rektor a következő szavakkal re. kesztette be a tanévzáró ünnepélyt: A mai nappal mult el a 24 esztendeje annak, bogy 1919 junius 5-én Ottrantó hőse, a halált megvető férfias bátorságáért világszerte ismert legendáshírű fiatal magyar admirális, nagybányai Horthy Miklós megjelent Szegeden, hogy mint a wmzeti kormány hadügyminisztere a magyar nemzeti hadsereg élére álljon. Ezzel Horthy Mikié* vállalta az Úristen kegyeiméitől száraára kijelölt történelmi szerepet és a*t a feladatot, hogy a magyar nemzet számára visszahódítsa Magyarországot. Innen indult el 24 évvel ezelőtt, hogy meghódítsa a lelkileg Összeomlott csonka Magyarországot én az ellenségtől elszakított magyar végvárakat Mindnyájan tudjuk, hogy az első világháborút követő nagy esapások alatt a magyar nemzet nem roppant össze, hogy a jövőbe vetett reményét nem vesztette el, Unnak volt köszönhető, hogy Horthy Miklós személyében az újjá születés legbiztosabb és legszilárdabb alapját találta meg. — A magyar nemzet teljes nyugalommal és bizalommal várja a jelenlegi háborúnak, a« emberiség e legszörnyűbb és legvéresebb küzdelmének fejlődését is. mert. tudja, uegy jobb kezekben nem lehet az ország irányítását, mmt Horthy Miklóséttan, aki megtestesülése m ősi erényekben olyan gazdag rmugyar fajtának. Horthy Miklós-tudományegyetem mélységes hódolattal köszönti Patron usát a egyetem önk Káréünnepélyét azzal a hő óhajtással zárom be, bogy vitéz nagybányai Horthy Miklóst, Magyarország Főméltósága Kormányzóját, a magyarok Nagyurát az Úristen sokáig éltesse! A tanévzáró ünnepség a Himnusz eléneklésével ért vécét. — Szeged egyetemére egészen rendkivüli kitüntetés és kiváltság, hogy homlokzatén Vitéz nagybá nyai Horthy Miklós nevét viselheti. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Horthy Miklós egyetemének egy nagy ajándékot küldött megküld öt te az egyetem patrónusa nak. a magyarok Nagj/vrának érébe öntött szobrát. Kzt az érebeöntött szobrot ereklyeként fogjuk őrizni. Ennek az érrbeőntött szobornak uralkodó tekintete arra fog bennünket állandóan figyelmeztetni, hogy Horthy Miklós neve, mely aa egye tem homlokzatára van vésve, olyan,j aaint egy magasan lobogó szent zászló, amelyet mindig hűségesen és- hitfel kell követnünk mindhaléItg. Ez a név bennünket nagyon sokra kötelez. Nem esak arra, hogy n tudomány müvelésével sze rezsink becsületet a magyar névnek, hanem arra te, hogy a reánk bízott ifjúságot a keresztény erkölcs szellemében az örök magyar jövőbe vetett rendithetetlen hitre neveljük. — Ezen a napon, a magyar feltámadás. a szegedi gondolat születésének évfordulóján a m. kir. Az Olvasó írja Miért nincs gyermekjátszótér Szentmihályteieken ? Tisztelt Szerkesztőség! Többek ne vcben tisztelettel kérjük az alábbi panaszunk leköztését: Szent mihálytelken sok a többgyermekes család, errefelé nem igea ismerik az egysét, meg az egykét. igencsak minden tárnái van gyermek több is. A szülők dolgos földművelő emberek, akik egész napjukat kora reggeltől késő estig munkában töltik ei. A gyermekekre persze nem tudnak felügyelni és örülnek. hogyha a gyermekeik szabad idejüket játszással töltik el. A városban — a külvárosrészekben is — az elmúlt években egyre-másra létesüllek a gyermekjátszóterek, többnyire játszószerekkel, ahol jól elszórakozhatnak a gyermekek. Szentmihályteiken bár sok a gyermek, nincs játszótér A gyermekcink itt kijárnak egy kis területű parlagon beverő földre, amely nemrégiben még városi föld volt, de város az esyik közhasznú intéz mény rendelkezésére boesájtotta. A föld mos' bérlők kezében van és a bérlők csőszt fogadtak, hogy az aka dályozza meg. a gyermekeknek ott való játszását A csősz brutálisan eleget is tesz a megbízatásnak és nap-nap ntán előfordul, hogy rátá mad la jlátszadozó gyermek sieregre Pedig semmi kárt sem tesznek a gyermekek ezen a földön, amely különben eredetileg is tér volt. Ajánlatna volna, ha a város ha'ösága rendet teremtene e tekintetben és a basáskodó csőszt leintenék A gyermekeink ártatlan szórakozását mindenkinek elő keltene segíteni é« az arra alkalmas térségre oda kellene édesgetni, ahelyett hogy onnan brutálisan elzavarnák a játszadozó gyerekeket Soraink közlését köszönve, vagyunk stb. Több azentmihélytefekl lakó®. Az a hár járta, hogy ag erdőn Umfént valami. Egyesek viharról beszéltek, bolond nagy szélről, amely keresztülzúg mindenen, volt aki iórött faágakat is látott s toldotta a' szol. Én ott hevertem a legsűrűbb részeken, láttam az egészet s mint hiteles szemtanú mondhatom el tapasztalataimat. Erdőben lehettem megint, cz volt benne a legnagyszerűbb. Gyermekké váitam megint, aki valamikor napokat töltött az Isten fönséges tempiomába® s akkor barátkozott össze annyira a fákkal, hogy ma is velük hoz. vonatkozásba mindent. Mikor télen pirosan parázslik a kályhában a fahasáb, zsarátnoka ugy cl borit ja a rendelkezésére álló helyet, hogv egyszínű izzás az egész, — szeretek magányosan ülni előtte, belebámulni a titokzatosságába s találgatni, bol vannak azok a mehikék. akik egyszer mézet gyűjtöttek a fürtös fehér virágjáról? Élnek-e még, vagy kötelességüket teljesítvén, el kellett malmok, mint ahogy a fa ia elmúlt, átképezve magát fűtőanyaggá? De ez még csak a tegnap én a ma összekapcsolódása. Messzebb menőleg csak arra jó. hogy találgassam, mit beszélnek a cikázó tfizkigvók s keres géljek a parázsban elhamvadt álmokat, régi tavaszokat, korai dért és vissza kacérkodó öcsi napsugarat. Igazán eltűnődni öreg bútorokon tudok, van köztűk száz éves ia nem beszélve arról az asztalkáról, amely az öroganyáro febérnemüs ládájából késafovéHoeata, bogy festő azt me^itoiodni soha sem tudja. A lombok kőzött mégis egy-egy sárga levél. — Nasysádnak ősz bajaszála M van már? _ kellemetlenkedik a jegenye. Tudok egy jó szert — Ne csodálja, van bánatom elég. Tavaly dőlt ki két derék csemetém, aztán nézze, a karom is nyomorék, csupa forradás. — Akárcsak az enyém, még pedig villámtól. — Az én sebemet fejsze okozta. — De hiszen törvény vah rá, bojf azt nem szabad! — Ugyan, nem ismeri M emberi irgatmatianságot? Mennyi minden nem szabad és mégis... A múltkoriban mesélte egy erre utazó daru, hagy messzire innen, az úgynevezett Alföldön, vannak olyan városok is. a hói kitépik a facsemetéket. — Annyira szükségük van rá? Duhajkodásból teszik. Soha tmX* bó] már rendes fa nem tehet, Ügy sorvadnak el gyerekkorukba®. — Étn mégis azt hiszem, hogy W ts okai a snerencséfienségüknrig Olyan kiméjeften és neveletlen tat lenni némelvik csemete. — Azért járnak rendes faiskolába, hogy ott vigyázzanak ráfut fbvCT t nap, van elég Idejük" • beszélgetésre, de megtoldják az időt an éjszakával, akkor is suttognak, panaszkodnak. _ Meimvi görcsöm van. csupa1 szült ós a cseresznyefa minden érté-j^s^ aludni se tudók tőHik. — Uét máig megtartotta. Hány esztendős] naszkndik az egvik óriás. Nagvonvég-<.- a magver j^ta ölek, a belsőm jórésze kiszáradt. lehet, mikor az aurám is hősi korszak leglángolóbb évében «rü letett, hat bélre a Nemzeti Dal első elhangzása után! Ezek a régi bútorok eftenefc a legnagyobb töprengésbe. A rigó etjá* követném, aki az egvkorl diófán tallózott s ujrv szeretném tudni, boldog volt, vagy bánatokkal telitett, aki a diófából faragott ágvhan hált meg a többi ember, aki arnláti került bele. abban született abban balt meg. sok generáció életek, sorsok, sóhajok. Nem csak a régi házak érdekelnek. Egy százesztendős ebédlőasztalnak épp ügy megvan a maga regénye, akárcsak a* élőknek. Hál oft voltam az erdőben és azt hiszem, bogy minden titkot kitanul tam. A szélviharból 1S6TH vettem ésszé semmit lehet, hogv felüleles szemlélődök a fák mozgásából következtettek erre. Már pedig azok a fák csak beszélgettek és csóválták a fejűket szaraik kíséreteként. Sokkal nagyobbak az embernél, azért szélesebb aránvu a mozgásuk fs. őszintén csodálkoztak, szinte a szavuk Is hozzám ért! — Ki Hallott már ilyet"? Azt hiszem, a varjn becsMerikedett már megint, vagv a sárgarigó hagvta volna el a párját? Nem járt wrc már hetek óta. mostanában a diófákat figyeli. Ebből a lombos őrtoronvból messzire Jelzá'oohölcsünijK magyarországi földbirtokokra, (esetleg gyárakra ós ipa rá zeniekre) hosszabb lejáratra, előnyösen. első helyi bekebelezésre (esetleg adósságok k««vertáláatfval) nyerhetők külföldi származású magyarhonban jelenleg parlagon heverő tőkéiből. Csakis komoly érdeklődőknek: ingyenes feJvilőgositás és útbaigazítás. Ajánlatok .RITKA ALKALOM 163* jcligftrc Bloeknor hirdetőirodába, Budapest, IV. Városház a. 10 oldalági rokonok táplálnak szívességből haiszálcsöveken ét Persze, ez a sok léfféranjlaf sé használ. Ha még legalább ecvfelűl fújna a szét. de össze-vissza jár rendscerfelenfi!. Nekem a*oldalam hasogat, azért könnyezek olyan aokat. hogyvégiscsorog minden rajtam Néha saégvenlrm magam, bogran nézek ki _ Ne Visűljon miatta, tisztességes fa nem fogta megszólni A könvjs bizonyára az emlékektől vannak. Azok szoktak kegyetlenek lenni. TVdie nem k n én emlékeim. Az oldalamba sziveket vésnek és be•ftfcet faragnak Később visszatérnél? és csodálkoznak, hojrr a szívek, a hetük. elkérreserttrk, szétfolytak. Rájöttem más dolgokra la. Elég jó az emlékerőtebetségem. megismerek" mindenkit Hánvszor tanasrtaltam, Hogv ugyanazok látogatnak' el hozzám vősésre. akik már működtek ebben • srakmáhan. csak a párjuk más. Mindenkinek csak egyszer volna szabad vésni. Gvorsfutűr-gvikok rohantak' meb leljem srz avarban, az volf az érzésem. Hogv kémszolcSlatot végeznek és birül adják az erősébb fenevadnak, bol hfisöl n gyengébb. A hangyák nem törődlek semmivel, végezték napi munkájukat, várakat erősít ettek, hogy ... ... , . a fülemile a hangverseny tiszteleblflchet latm. itt mnes trioti.J j^vént ne vieve el a toiásaikat A vtMég ba el is keröli_ a figyelmüket va-jdí1. kifutó fiúi. a verebek. lármSzra adták tudtul, hogv ők senkStWt se lami — hiszen az fi szemük se tálbat a világ végére —, erre húznak a vadludak ők a légi területek Brdrcker. jei, idegenvezetői és folvton beszélnek, csinálják ez eleven újságot. Amfrpp elhaladnak, uj híreket vesznek fel é« tegnapiakat közvetítenek, valami hánatos akcentussal színezve, ki a mondanivalóikat. mintha esak jzomortsflgot tapasztalnának 8 a nosztalgiái igyekeznének a szivekben otthonossá tenni A vágyakozást a szép, a' Jó, a szebb & a jobb ntán — Honnan? Merre? — kérdezi esy öreg bükk és nem kap választ, mintha ők maguk se tudnák váratlanul merre keíl majd fordulniok. Esetleg kivizsgálásra szorul, nem hazudott-e a szarka valamit, mer' bogy az mindig fecseg. Esemény pedig az erdőn sincs annyi, hogy sze kadatlan Igyekezetébe® ne szorulna rá a kitalálásokra. Ragyogóan aöld az erdő, annyi a félnek", amit látnak, abból dézsmát szednek. Azért nagv hárrvavetiségflk" mellett nem merészkedtek beljebb, megmaradtak az erdő-szélen. A Vakuk is átHtett a fákon, üres fészkel keresett, hogv a családi gondoskodás elül léhán meneküljön. Akkor tértei? haza n variak Impertinens tárogassa'. — Kár. kárt Kibeszélték-e egész napi rablásukat, vagv máson sajnálkoztak"? — ki •adhatná azt! fin se keresem, csak' ép rven elmondtam mit tapasztaltam at erdőn. Ha va)«ti másként látta, mesélje d szebben. IMis-i