Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-05 / 126. szám

SZOMBAT az utolsó KÖNYVNAP feltétlenül keresse fel a Szakíts könyvs*frat ? Klaiul-téren vagy az üzletet a Kö csev-a'cában Iz energiagazdálkodás kérdéseiről tárgyaltak Szegeden tartott értekezletükön a magyar villamosmüvek vezetői Cé Défmagyarorsság munkatársi ML A Magyar Villamosmüvek Or•aágos Saöveteége pénteken délelőtt tartotta meg 33. éri rendes közgyűlését, amelyre n orsság minden réméből nagy szítmmol jöttek össze a különböző villamosmüvek vezetői és • magyar energiagazdálkodás szakemberei. A kösgyülésen. amelyen Bnd János nyugalmazott miniszter elnökölt, m parttgyf minisztert dr. Teiee Ede miniseteri tanácsos, a honvédelmi minisztert Heinrieh Jówef alezredes, a várna hatóságát dr. Kemenesy Tibor tanáosnok, a kereskedelmi és iparkamarát pedig dr. Demény Alajos főtitkár képviselta Bnd János elnöki megnyitóbeszédében mindenekelőtt a hősi halált kait kormányzóhelyettes emlékének hódolt. Szavait felállva hallgatta a közgyűlés, majd hosszasan beszélt a magyarországi energiagazdálkodás legfontosabb problémáiról, méltatta a szövetség elmúlt évi működését s végül kifejezte különös örömét •felett, hogy az idei közgyűlésüket Szegeden, a nemzeti megújhodás városában tarthatják megA nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Teisz Ede üdvötölte a közgyűlést az iparügyi miniszter nevében, majd a magyar vidék villamosításának kérdéseiről beszélt. Dr. Demény Alajos, a kereskedelmi ós Iparkamara, vitéz dr. Görög Károly nyugalmazott miniszteri tanácsos, s Szegedi Kenderfonógyár vezérigazgatója pedig a GyOSe nevében köszöntötte a közgyűlés tagjait. Esntán Heidekker Ernő, a szövetség igazgatója számolt be as 1942. évben végzett mnnkáróL Kiemelte, hogy a légoltalmi rendelkezések következtében a közvilágítási áramfogyasztás a telére csökkent, de humenőt százalékos Osökkenés matatható ki a háztartási áramfogyasztásban s a háztartási villamoskészülékek használatában le. Az előadást Csiffdry József kecskeméti vlllamostársasági igazgató köszönte meg. A közgyűlés ezután meghallgatta és elfogadta a bemutatott tisztikar! jelentéseket, majd megejtették as tisztújítást a lejárt, illetve megüresedett tisztségekre. A tisztújítás eredménye a következő: Elnök: dr. Bud János m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazott kereskedelmi miniszter Budapest, társelnök: dr. Varga József m- kir. titkos tanácsos, nyugalmazott iparügyi miniszter és Zipernovszky Ferenc tt. v. igazgató. Igazgat tóségi tagok: ifj. dr. Heinrieh Antal iigyv. igazgató Budapest, Nagy István igazgató Budapest, Péehy Pál üzemigazgató Bánhlda. vitéz Szegedy Gyn'a vezérigazgató Debrecen, A r&ionalizálási szakosztály elnökei Madarász Antal igazgató Budapest Választmányi tagok: Bokrossy Jenő műszaki tanácsos Veszprém. Tarnay Miklóe miiszaki tanácsos Budapest Vényi István gépészeti felügyelő Pécs. Számvizsgáló bifőmérnök Óbeose, Rozváczy László műszaki tanácsos Budapect, Pénztdrellenör: Nagy Károly műszaki tanácsos Budafok, A közgyűlés befejezése után a megjelentek társasebéden vettek részt, majd délután meglátogatták a szegedi gázgyár és villanytelep üzemét, azután átutaztak Palicsra, ahol az éjszakát töltötték. A közgyűlés tagjai szombaton Szabndzottsági tagolü Galambos László kát vasárnap pedig Újvidéket Iáfelügyelő Budapest Hegedűs László [fogatják meg. Halgazdasági raktár lett a fehértói tornyos halászcsárdából Hiért r>«m Intt a „pagoda" Szeged idegenforgalmi nevezetessége ? — Tervek és ötetek az épület áthelyezésére (A Délin agyarország munkatársától) Kétségtelenül megállapítható, hogy az utóbbi időkben a minden furcsaság iránt érdeklődő közvéleménynek, a sajtónak, sőt a hatóságnak is a Fehértó adta a legtöbb témát. Amikor jött a talajvizárauás, folyton a Fehértóról volt szó, ebben a roppant nagy tároló medencében gyűjtötték ösgz« a felsőtanyákról lefolyó vadvizeket s azon múlott, hogy a városba is betör-e a viz, vagy sem hogy elég erősek-e és elég magasak-e a fehértói gátak. A gátak kiáltották a teherpróbát * város megúszta szárazon az árvízi veszdelmet. A Fehértó körül zajlottak hosszú időkön át a természetvédelmi terület létesítésének közgyűlési csatái is s akkor, amikor a madárparadicsom védelmét törvényes rendelkezésekkel már biztosították, az ármentesitő társulat csatornát vágott a védett térületen keresztül s ez a természet és madárvilág lelkes barátai szexint igen nagy hiba volt. Ujabb mérkőzések kezdődtek a torony alatt fehértói ügyben, de még el sem ültek ezek az ujabb hullámverések, megérkezett az ujabb esemény: kiszáradlak halastavak. Ennek kapcsán ismét az érdeklődés előterébe került a Fehértó, küzdőtérrel léptek megint a nevezetes terület összes szakértői, hasznos polémiák során vitatták, hogy vájjon ml volna a helyeseihb: felszántani a kiszáradt medencéket, vagy talán ha költséges is, de okosabb volna vizet fondárosokat, hogy a csárdaépület nem kínai stílusú. A Felvidéken és Kárpátalján lehet ezzel az építkezési stílussal találkozni, amit a felhasznált anyag, a fa formált ki erre a külsőre; Mint hegyvidéki stílus, természetesen idegenszerű a maga nyugodt, egyenesvonalu, lapos építményeihez szokott szegedvidéki magyar szemének, de mert többet tud a kínai pagodákról, mint a kárpátaljai hegyi kilátókról, menhá-j zakról és ruszin templomokról, pagoda lőn a fehértói halászcsárdából. A csárda tündöklés* t -I konya A halászcsárdát iö.36 ben buzgó idegenforgalmi szándékkal építtette fel a város. Színes elképzelések születtek arról, hogy a nagy nemzetközi autösforgalmat lebonyolitó országút mentén levő specialitásjellegü csárdában egymásnak adják a kilincset a degeszretömött pénztárcával utazó idegenek, Csak győzzék majd elhelyezni a csárda körül a drága luxuskocsikat s ennek folytán Szeged gazu&godni fog egy kitűnő idegenforgalmi nevezetességgel. Ez volt a proklamált ok, a rejtett Indítóerőt azonban az hozta mozgásba, hogy a városnak volf egy nagy csomó fenyőszálfája, amivel nem tudott mit kezdeni s miután valakinek eszébe jutott, hogy a szálfákat házépítésre ts fel lehet használni s továbbá miután az éppen elkészült nemzetközi ut szinpumpálnl a tavakba a Tiszából? Az kínálta magát valami csárdaféle ötutóbbi álláspont győzött s a száraz- |et megvalósítására, el is készült a paságból megmenekült halak ma már gCMjának csúfolt, kárpátaljai stilusu nagy gandiummal lubickolnak a friss (sz€gedi halászcsárda a halgazdaság Tisza vízben. A fehértói „Daaoda* A szegedi fáj nagy nevezetessége a Fehértó s ezt bizonyltja az is, hogy a tavak gátjain njra meg újra átcsapnak a hullámok. De a fent elmondottak mellett van még egy nevezetessége: a nemzetközi ut mentén épült s a tógazdaság területén álló, messze ellátszó, emeletes tornyos halászcsárda, illetőleg precízebb kifejezéssel: volt balászcsárda, amit a környékbeli szegedi nép »pagodának nevez. Ezt az elnevezést a magyar földön teljesen Idegen stílusának köszönheti az épület. Mint idegenszerű jelenséget vala ml találó elnevezéssel kellett illetni, mert erről a kedvtelésről a nép lenem mondana s valami különös gondolattársítás szülte meg a >pagoda< csúfnevet Folyóiratokban s illusztrált cikkekben látott kinai tornyos, emeletes templomokra gondoltak a környékbeli névadók, amikor rátekintettek er re a hatalmas faépületre, amely (iz kilométer látótávolságra is kícsuesn sodik a széles, lapos telsőtanyat határban. Pedig egy kevés müépit<»/.»i woav muiMtttti i w»r(VOTii|wrpőu. rcutg, cgj ótvoa muftit:' , N<hm Desbő igazgató Budapest, | tanulmány meggyőzhette volna a csuterületén. Kezdetben mindenki meg volt elégedve az ötlettel is, az üzem működésével is. A vendéglőt bérbeadta a város s eleinte, amig az újdonság va rázsereje tartott akadtak is vállalkozó szellemű szegediek, akik kirándultak a Fehértóra halat enni az emeletes faesArdában, de aztán kezdtek jelentkezni a nehézségek. Az épület tul messze van, vagy tizkilométernyire a várostól ahhoz, hogy gyalog ki lehessen menni Biciklije nincs mindenkinek, autója még kevesebb embernek van. Á teljes üzemű autóbuszközlekedés korában sem voltak megtelelő menetrendü járatok, végül is lemondtak a szegediek a fehértói balászcsárdában való szórakozásról s addig, amig taxik igénybevételének korlátozása be nem állott, most már legfeljebb fáradságot ég pénzbeli áldozatot nem kímélő szerelmespárok ruccantak ki egy kis romantikus hangulatra a csárdába, ha nagyon egyedül akartak lenni. Aztán ez is elmúlott, mert másra kell a benzin. De az idegenforgalmi elképzelések is szerteloszlottak. Kiderült, hogy akár Szegedről indul, akár Szegedre érkezik az autós utas, nem áll meg a csárdánál. Aki Szegedre jón, annak nem érdemes, mert még öt pere és bent van a városban s a halálosan kinzó szomjúságot is ki lehet mégenynyi ideig bírni, aki meg Szegedről indul, az meg még se meg nem éhezett, se meg nem szomjazott ez alatt az öt pere alatt A csárdaépületet bérlő vendéglős kezdett financiális zavarokkal küzdeni s a mult év végén mindezekre az okokra Való tekintettel a kisgyűlés kénytelen Volt belátással lennl és leszállította a bérösszeget. De megállapítást nyert az is. hogy a csárda néhanéha a környékről bevetődő vendégei nagymértékben elnivótlanitják viselkedésűkkel a nemesebb rendeltetéssel létesített üzemet s ez a birtokbavevő réteg csak kárt okoz erkölcsiekben anyagiakban is. A dolog vége az lett, hogy a vendéglős és « város közös egyetértése alapján bezárták a csárdát s"a helyiségeket ma a tógazdaság raktározás céljaira használja. Rendkívül fontos körülmény, hogv a tógazdaságnak megfelelő raktára legyen, azonban nincs nézeteltérés a torony alatt atekintetben. hogy ez az állapot esupA átmenetinek tekinthető mindaddig, nmig jobb megoldás nem kínálkozik. Hí történ'en az éoü'e'tal? Azon is sokat tanakodnak a városházán. hogy mi volna ez a jobb megoldást Az már nem vitás, hogy a csárda a remélhetőleg egyszer megszülető béke legtündöklőbb aranykorában sem fogja betölteni a felépítéshez fűzött, és elsősorban idegenforgalmú várakozásokat. Viszont ha igy van, akkor miért álljon itt az épület? Ez a kérdés az a pont, ahol meg lehetne találni a jó megoldást- Idegen stilns ide. vagy oda, az épületet nagyszerűen át ehetne telepifeni a tárosba s itt valóban hasznát lehetne venni. El lehet képzelni, hogy milyen hatásos és mutatós stranávenáéglő volna az uj szegedi Tiszaparton, akár * füzeseknél az árterületen, akár fent a töltés oldalán. De valahol a parkban is, vagy a park mellott is disz volna » még az idegenforgalmi szempontokat, is jobban szolgálná, m'nt a mostani helyén. Olyan elképzelés is van, hogy a Kállayliget látogatottságát és kellemes, divatba vett kirándulóhellyé fejlődését is jól tudná szolgálni as épület odatelepítése. Hogy mi lesz a végleges megoldás egyelőre még kialakulatlan és bizonytalan. Csak egy bizonyos. Kár ott tartani hasznavehetetlenii! az épületet a Fehértón 0T0 A „Dolgozó Magyarország" kiállítás Ferrarában Bologna, jttnius 4. Junius 3-án zárolt be Bolognában a „Dolgozó Magyarország" kiállítás. A kiállítást a Triesztben, Velencében és Bolognában több, mint 100.000 ember tekintette meg- Jellemző a kiállítás sikerére, hogy azt több északolas/.országi városban is meghívták. A rendezőség azonban az idő rövidségére való tekintettel csak Ferrari meghívását fogadta el. Ferrarában pünkösdkor nyílik meg a „Dolgozó Magyarország" kiállítás. (MTI)