Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-24 / 141. szám
ürlmaítyabuostafl CSÜTÖRTÖK, 1949 jM'll 24.' Nyelvújítók A mugyar nyelv tisztaságáról soha annyit nem irtak, mint manapság. Mindenki purifikátor s a nagyobb részükkel körülbelül ugy van az ember, mint a mentőkocstval, amely elüli az úttesten áthaladó vándort- A leggyönyörűbb magyartalansággal kapjuk meg a kifogásokat. Kétségtelen, hogy fejlődik a nyelv, az uj szavakból azonban kevés megy át a gyakorlatba. Ami átmegy, az maradhatott vulna ott, ahonnan el indult. Ezek a sorok elriasztónak Íródnak a Törők Rezső ncvü nagyterjedelmü íróról. A terjedelmet a munkáira értjük, maholnap száz Íven át mondja el azt, arai az ő helyzelérzéke mellett többet érne tízben. E helyen csak a szóképzési mániája ellen van kifogásunk,, szenvedélye az uj szó, de aztán ember legyen a talpán, aki azokban értelmet talál. Az alábbi szavakat találomra böngésztük ki az egyik regényéből. Valamennyi furcsasága számára nincs elég helyünk, de példával akarunk szolgálni, hogy mire vezet az ilyen alkotási mánia, ami esetleg csak lomposság, nem törődő sietés, semmibevevése az olvasónak, aki aztán fogyatékos kávéházi ülnöki műveltségében elragadó szépet talál benne, sőt fel is kapja és terjeszti. A szavak mellett álló szám az oldalt jelenti ahol feltalálhatók. Forszszava mindenekelőtt a felzándorult, ezzel lépten-nyomon találkozunk, alighanem valami Indulatot akar vele kifejezni. Viszont el se tudjuk képzelni, hogyan csoronkál (5), vagy éppenséggel csámborog (52) valaki, esetleg valami? Az élet ugyancsak megkapja lőle * magáét, mert a r i h a l a g (12) jeiaővei illeti. iHazánk székesfővárosa -cin lehet elragadtatva, ha egyszer öntudatra tér és rájön, hogy T. R. mi gallapitása szerint kosz mákos (76) város. Könnyen lehetséges, hoxv van benne bizonyos pücők (58) rendetlenség s ez alapon magára vessen. Az ilyesmiben vagy rendet kell teremteni, vagy vigyen el mindent az özönviz. Sokkal szigorúbb életen vergődünk át, semhogy hajlandóság volna bennünk a megalkuvásra. Hogy az elégedetlenkedő majd hangosan PúJjofi (77), az nem rendftt meg a lelki egyensúlyunkat; egyszerűen k amuflirozzuk (86) a szomélviséKedves igéit, mint á e s 1 n g á 1 (102) dencöl (159), geggyü I (159\ szag mól (166), nyarfincol (169), — egyszerűen átutaljuk kitűnő barátunkhoz. C s e f f k ó Gyulához, próbálja megfejteni az értelmüket, hiszen ezen a tavaszon lett akadémikus, neki tudnia kell, mit jelentenek. De az is tehetséges, hogy titokzatos ősi kódexekben szerepelnek, esak még a hivatásos nyelvtörténészek elől vannak elrejtve ezek a könyvek. Am T. R. rendelkezik velük. Mindenesetre nagy ravaszság tőle. Rossz dolga lehet a bélyegzőnek is, ha e I r a n t y tt I (345), viszont a legszelídebb háziállatot, a tehenet, szivünk mélyéből sajnáljuk, mikor kiraggyantják (344) a szőrét. Már magában véve az is rossz lehet, ha megszállják a kolumbácsi legyek, de hogy kiraggyantsák is, ez sok egy kicsit, még ellenbetesen (179) is. Hogy T. R.-nek sokszor fogalma sincs róla, mit ir, azt a darvadozés szóval is elárulja. Egészen futtában a könyv 102, 112 és 165 oldalain találkoztunk a »reggeli darvadozás*sal. Isten tudja, hányszor fordulhat még elő a könyv betüdzsnngeljeibenl De látszik, hogy nagyon tetszik nekJ a szó. beteg lesz, ha nem használja, akárcsak a Newyork karzatán a sakálbad a >m a ra dék l a I a n u l«-l, meg ujabban az »izes«-l Sok eJvotéli trói ambíció kapaszkodik ilyen felkapott szavakba, — határozottan olcsón mulatnak, ha kiteljesedik használatukkal az ambiciójuS. i Vegyék már végre tudomásul amatőr nyelvújítóink, hogy darvaüozni nem szokás sem hajnalban, sem nap-, közben. Ez a szó, a német Dunkelstunde-nak megfelelően azt a csendes órát jelenti, ami az alkonyati munkavégzés. meg a lámpagyujtás között van. Ülnek a népek elfáradtan az udvaron, vagy a szobában és setéiben beszélik meg a nap eseményeit, mert nekik a petróleum mindig drága volt. Nyilván a darumadártól tanulták Az is összeseregrlE alkonyatkor, valószínű, bogy szintén van egymás száraára mondanivalójuk, de nem maradnak igy reggelig, meri vagy aludni térnek, vagy útra kelnek. Alikor pedig alszanak, vagy repülnek, de már nem darvadoznak. foég ha azt írnák többször érintett nyelvészeink, hogy kacsáznak... igy, vagy ugy ijuA<z eJUüvíí CÜUHn Hfyafná&OH... Utói penyMú sínes. ciUwn — Újszegedet* teunctt citUH* — a váuni ketíészti&CH (A Délmagyarország munkatársától) ERünt a citrom néhány napja a szegedi kereskedésekből. Egy héttel ezelőtt még 60 fillérért, késötib 80-ért s néhány napja egy pengőért lehetett még 1—2 citromot >felhajtani', de azután teljesen eltűnt s ma már semmi pénzért nem kapható, tlogy mi ennek az oka, aziránt érdeklődni túlzott pedantéria az újságíró részéről, mert a felelet úgyis csak az »háboru van« Mi azérl megtettük kötelességünket és érdeklődtünk Szeged legnagyobb fűszer- és gyümölcskereskedőinél. — Két hét óta nem kapunk már citromszállilmányt — világosított fel a gyümölcskereskedő. — Valahol elakadt útközben, hiszen — háború van... ' Másutt kielégítőbb hir| kaptunk: a fronlra viszik a citromssállitmányoknt katonáink részére. Citrom — parafinban A nagy budapesti cég szegedi lerakatánál láttuk az utolsó citromot, mégpedig nem is olyan >utolsó« példány volt. Hatalmas, illalosbéju citrom volt — kettévágott állapotban. Sajnos, a >tartalom< már hiányzott belőle... — Jágy hónappal ezelőtt tettein et parafinban — mondotta büszkélkedve az üzletvezető. — Kísérlet volt, amely nagyon jól sikerült... Épp olyan friss és leves volt, araikor felvágtuk, mint amikor eltettem. Sajnos, csak ez az egyetlen >kisérleti példány volt birtokomban. Az üzletvezető azonban igen jó útmutatással szolgált — ba már citrommal nem tudott szolgálni. Elmondotta, hogy látott egy fán két »cleven« citromot, érés közben és pedig — lijszegeden! Nosza nem rösteltük a faradságot és átmentünk Újszegedre, a városi kertészetbe, mert hir szerint ott »termelik« a citromot... Útközben, a napsütötte kőzutt hídon áthaladva elgondolkoztunk azon, hogy miért is ragaszkodunk annyira a citromhoz? Igaz, nobeldijas SzentGyörgyi professzorunk által népszerűsített »C«-vitamin rengeteg található a citromban, dehát nyáron más gyümölcsök is állanak rendelkezésünkre, amelykből bőségesen beszerezhetjük O-vitamm szükségleteinket. A citrom iiditö hatása azonban nem merhető semmiféle más gyümölcséhez. Nagy melegben egy pohár jégbehütött limonádé — más teória szerint egy csésze forró tea citrommal — olyan hűsítő ital, amilyenhez nem foghaló sem a szelíd szeszfokti serftal, sem a jeges bor, spriccer, vagy szódavíz. fis ujabban a hölgyek kórében nagy népszerűséget vívott ki magának "a citrom. Nem üdítő hatása, inkább — hajkozmetikai értékei miatt, A modern, sok apró csigába gyömöszöl! frizura sohasem tökéletes, mintha citrommal, illetőleg citrom nedvével készül... A gyümölcskereskcdőknek Cs fűszereseknek nagy a gyanujok, bogy a citrom az idén — hiszen nyár még nem is volt — azért fogyott el olyan korán, mert a hölgyek citrommal készíttetik ei frizurájukat.., Citrom, narancs, banán, datolya — Újszegeden... Miközben ezeken gondolkoztunk, kiértünk a városi kertészet ujszegedl telepére. Természetesen a citromálloniány iránt érdeklődtünk. Hamarosan megtudtuk, hogy csakugyan létezik újszeged! »ritromtermés« és útbaigazítottak a liget felé, ahol jelenleg az érésben lévő citromok megcsodálhatok. Az apró, ívelő híddal és tőrpenövényckkel felszerelt 'japán kertet' elhagyva elénk tárult a trópusi növényzet zöldelő bujasága. Karcsú pálmák és ki tudná felsorolni miegyéb latin nevű trópusi jövevények nyújtogattak karjaikat a napsugár felé," miközben egy kertész locsolóval sétált a növények közé ékelt, beárnyékolt utakon s itt is, ott is felfrissített egy szomjas délszaki vendéget. A citromfa iránt hozzá intézett kérdésünkre a kertészmumkás készségesen válaszolt: — Már többen jöttek ki ezt a 'csodál* látni. Sokan érdeklődnek a >citromlermésiink' után és szívesen meg mutatjuk mindenkinek, akit érdekel.. Tessck csak utánam jönni! Nagy várakozással követtem a tekervényes, pálma levelekkel és egyéb tropikus 'napellenzőkkel* benőtt utakon, amig eljutottunk a citromfa elé. Legalább két méter magas, zöld levevelekkel ékes, karcsú fa állott előttünk dézsájában. A dézsa félig az iijszegedi talajba süllyesztve nyaral, télen ugyanis a városi kertészet üvegházának lakója... Az egyik ágon — fekete nyakkendő csüngött —^ valószínűleg valamelyik munkás hagyhatta ott, —a másikon viszont két teljes méret, halványzöldbe játszó, kissé sárgáshéju citrom mosolygott. (Citrommal kapcsolatosan talán nem egészen helyes a »mosolygolt» kifejezés, de most olyan nagy becsben van ez a savanyulevü gyümölcs, bogy megkockáztattam..,) — Ez a termés majdnem egyéves, — világosított fel önként a kertimunkás, névszerinf Bálint Lajos. Több, mint 2fl éve Szolgálja már a város! kertészetet, tehát szakszerű felvilágosítás megadására jogosult,., Négy citromfa — Tavaly augusztusban kezdett nőni a gyümölcs s a télep át fejlő dött az üvegházban. Sokkal több volt rajta, minden ágán volt agy-kettő, de amikor kihoztuk az üvegházból, a többi mind lehullt, esak ez a kettő maradt meg. Ez most már ugylátszik beérik. Megtudjuk, hogy eddig még sohasem történt meg, bogy a citromtermés beért volna. A helyváltoztatást mindig megsinvli a fa és elveszti bo« gyóformáju gyümölcseit, amikor öszszel üvegházba kerül. Még három citromját nevel magról a városi kertészet." A többinek is volt termése, év ezek elvesztették az üvegházban. _ Ez a fa legalább 25 éves — magyarázza a kertész. — Magról neveltük. sok gondozást igényel, mint • délszaki növények általában. Elárulja még, hogy a füge a legke* vésbé kényes, ennek minden évben van termése — Újszegeden. Virágzik minden évben a narancs, datolya éá a banán, de ezek még soha sem hoo tak termést Felsorol még egy csomd délszaki növénynevei, közöttük a b© rostyánét és a battériáét is, amelyek nálunk megszokottabbak és ismertebr bek. Nem szívesen válónk meg az üdéd zöldelő, délszaki növénynettől, amely romantikus utazásokra, egzotikus tájakra emlékeztet.,. CB ANTI PIROSKA FIGYELEM! Kerti garnitúrák, nyaraláshoz feladó utikosarak, slraodü&kák, mindennemű kos ir áru a légwjsbWjatöbb mia&egbeu és legszebb kivitelben kaphatók. N- - u | a n a c kosárlruttzlm., uiss3ath xjuvax agy jí nos cica&.szám. 194 Két és félévi fegyházra ítélték az őszeszéki tolvajnőt (A Délmagyarország munkatársától) Megirta a Délmagyarország, hogy Koza Mária 20 éves foglalkozás éfl lakóhclynélküli cselédleány, aki Junius 10-én szabadult ki Csillagbörtönből, ahol lopás miatt kiszabott 3 hó« napi fogházbüntetését töltötte, juntaa 14-én este meglopta az őt befogadó háziasszonyának ismerősét, ahová a pünkösdi ünnepekre elment kisegíteni, Orosz József né öszeszékt gazdálkodónőt és n gazdálkodónő vendégét, Gordos Piroska szegcdi kalapkcszitönőt. Koza Mária szerdán a törvényszéken felelt tettéért. Koza Mária beismerte, hogy amikor a házbeliek lef«< küdtek, összecsomagolta Gordos Piroska táskájába a szobában levő ös» szes fehérneműt, Orosz né aranygyűrűjét. Tóth Rozáliának, Oroszné cselédleányának fizetéséből össtekuporg* toft 50 pengőjét, a lopott holmikkal azután még aznap éjszaka Szegedr« jött, ahol egy szállodáhan szállásolta el magát, a lopott holmik közül másnap a marstéri ócskapiacon több fehérneműt eladott 22 pengőért. A notórius bűnözőt a szerdán megtartott főtárgyaláson dr. Kozma End' re törvényszéki egycsbiró lopás büatette miatt 2 és félévi fegyházra ítélte. Koza Mária az Ítéletben megny* ' godott, igy az jogerőre emelkedett. Elítélték a nemlétező élelmiszerekkel szélhámos* kodó fiatalasszonyt (A Délmagyarország munkatárséi tói) Megirta a DélmagyaroxsziiOt hogy pór uappal ezelőtt letartó* tatta a rendőrség Ábrahám Antalnál, Tóth Etel szegedi lakost, aki gyermekkel a karján végigjárta a szegedi házakat, üzleteket ós nemlétező élelmiszerek felkínálásává? előlegeket csalt kL A fiatal twélbámoanő olymódon károsította meg vevőit, hogy as ..üzlet" megkötése ntán, amely abban állt, hogy, a nemlétezö élelmiszerekért; keresett közélelmezési cikkekért előlegeket vett fel, átjáróházakhoz csalta őket és bemsnve a házba' a másik kijárón megszökött Ügyében szerdán tartott főtárgy alást dr. Kozma Endre törvényszéki egyesbiró és 2 évi fegyházra itélte csalás és sikkasztás büntette miatt 13-