Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-23 / 140. szám

Elfogták a postai csomagok fosztogatóit rA Délmagyar ország münkatársá­tól) A postaigazgatóság feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tette­sek ellen. A feljelentés szerint a vo­natokkal érkező csomagokat huza­mosabb idő óta dézsmálja valaki olymódon, hogy a csomagoltat fel­bontja, vagy ha spárgával összekö­tött csomagokról van szó, kioldozza és a csomagban lévő holmik közül az értékesebb dolgokat kiemeleL A feljelentés alapján a rendőrség eré­lyes nyomozíást indított az ügyben és megfigyelés alatt tartott több olyan személyt, akivel kapcsolat­ban gyanuokok merültek fel. A nyomozásnak rövidesen meg is lett az eredménye, mert a rendőrség kedden délelőtt elfogta a tetteseket. 'A eeomagf osztogatók ngynevezett báilszarkék voltak: Pete György és Bálint Sándor, akik a Szcged-pá lyaudvaron teljesítettek szolgálatot, mint csomagátvevők. Mindketten a mnlt év julius 3-án álltak szolgá­latba ós a csomagok fosztogatását már belépésük után pár hétre meg­kezdték­A rendőrség letartóztatásuk ntán kihallgatta a csomagfosztogafokat. akik bevallották, hogy a Csomago­kat feltörték, majd miután a zsák­mányt kivették belőle, újra lezárták, hógy a postán ne vegyenek észre semmit. Egy ideig ment is ez a do­log, de amikor a Cimzettek bejelen­tették keresetüket a postához, tart­hatatlanná vált a helyzet. Kihall­gatásuk után átkísérték a két tol­vajt aa ügyészségre, ahol előzetes letartóztatásban vannak. A téli csata magyar hősei As aáexiuxirovkai releszáiiást — súlyos elhárító harcok közepette — karom napig eredményesen tartó gya­logezred bátor védőinek önfeláldozó hőstetteiről már többször volt szó a téli csata magyar bőseinek sorában. Az ezred további bőseinek fegyver lé­nyei a következő: Aa alexandrovkai reteszállás bal­szárnyát a >Gibraltár< támpontban — mely a Donra támaszkodott — védte századával Horváth II. Ist­ván főhadnagy. Az ellenség nyomása január 15-én ezen a részen volt a legnagyobb. A század höslelkü parancsnoká­nak személyes példaadásától buzdít­va — az ellénség minden támadását fölényesen utasította vissza, csak ak­kor tört ki parancsra, mikor az el­lenség már a század jobbszárnyán keletkezett résben számottevő erővel behatolt és a századot a bekerítés ve­szedelme fenyegette. Másnap, 16-án Horváth IL főhad­nagy már nj állásban fogadta száza­dával as eilenségiet a itt ugyancsak minden támadást eredményesen vertek vissza, sőt ellentámadásba menve át, Bórscb tseb ewoig vétették vissza a bolsevistákat. Január 17-én aa esti órákban in­dított harckocsikkal ta támogatott tul­•rejü ellenséges támadás, a már há­rem napja paszta havon fekvő védő­ket — akkor, mikor a 46 fokos hideg miatt as önműködő fegyverek felmon­dották « szolgálatot, sőt • pnskák is befagytak, megingatta Horváth II. fő­hadnagy, bár homlokába aknaszilán­kot kapott, sebesülése ellenére felvet­te a harcot, a tömegben támadó el­lenséggel, eredményesen késleltetve annak térnyeréseit Homlok sebével még ezután sem bagvta el ezredét hanem január 23-án átvette egy újonnan szervezett fél­zászlóalj parancsnokságát és annak élén vett részt a téli csata további küzdelmeiben. Csak akkor távozott a becsület mezejéről, mikor a Stary­Oskol környéki harcokban nj sebet kapott. Itt súlyos karlövés bénította meg a példát adó katona további befvtállását. Horváth II. István főhadnagy egyébiránt már a donmenti álláshar­cokban is kitüntette magát, 1913 ja­nuár 4-i nagyerejü vállalkozasával. Ekkor egy igen erős és védelmünket súlyosan fenyegető bolsevista támpon­tot semmisített meg. E páratlan bátorsággal, hidegvér­rel és teljes sikerrel végrehajtott vál­lalkozásának eredménye egy bolsevis­ta tiszt és 24 legénységi halott. 8 fo­goly, 10 felrobbantott íölderőd. A vál­lalkozó csoport 2 géppuskát, egy go­lyószórót, egy gránátvetőt, több pus kát és sok lőszert kitevő zsákmány­nyal tért vissza. Ugyanennek a vállalkozásnak so­rán már másodízben tüntette ki ma­gát Szájbély Ferenc zászlós, akt árkász^inak élén személyesen szedje az ellenséges műszaki zár aknáit, hogy utat nyisson saját vállalkozó csoport­jának. Bátor, haláltmegvető munkája közben sluyos sebet kapott egy ellen­séges kézigránáttól. Egységét azon­ban sebesülése ellenére is tovább ve­zette és csak a vállalkozás befejezése után árkászaival együtt tért vissza a Don Innenső partjára. E vállalkozás két alcsoportját Sü­meghy zászlós és Némedy őr­mester vezették, kik szintén páratlan bátorságuknak adták tanújelét e vál­lalkozás alatt." Szabó Jáno6 főhadnagy ugyan­ennek a gyalogezrednek egyik század­parancsnoka Oskinó védelménél irta be nevét aranybetükkel ezrede törté­netébe. 1943 január 14-én az Osklno ellent nagy szovjettámadás elhárítása köz­ben százada élén aknaszilánkot kapott a karjába. Sebének bekötözcse utáo nyomban újra átvette százada vezeté­sét és az elkeseredett utcai harcban, kézigránáttal küzdött emberei élén. Ekkor oltotta ki e rettenthetetlen magyar katonatiszt nemes életét egy szovjet páncéltörő ágyú gránátja. Szabó János főhadnagy oskinol küzdelme azonban már csak befejező­je volt hősies fegyvertényei sorozatá­nak. Mintegy esztendőt bitevő elsővo­"ilbeli szolgálata alatt számtalan esetben tünt ki tántoríthatatlan aka­raterejével, bátor küzdőszellemével és példaadó magatartásával. Legjelentő­sebb fegyvertényét 1942. évi decem­ber 11-éu hajtotta végre. Ekkor fél­századerejü, vegyes összetételű egysé­gével átkelt a Don jegén és megtá­madott egy ellenséges támpontcsopor­tot. KézLgránátharecal verte szét * támpontok őrségét, 30 halott bolse­vista maradt a küzdelem szinterén, 12 oroszt pedig foglyul ejtett. A főld­• erődöket azután sorban felrobbantot­jta honvédeivel és tetemes zsákmány­nyal tért vissza a Don innenső part­ján húzódó saját állásokba. Kiesett a robogó vonatból egy fiatal leány Állapota életveszélyes (A Délmagyarország munkatársá­tól) Súlyos vasút baleset történt hétfőn éjszaka a Szegedről Buda­pestre induló személyvonaton. A baleset egyelőre szerenesés kimene­telűnek mondható, mert az áldoza­ta egy fiatal lány életbon maradt, de nem lehetetlen, hogy tragikusra fordul a dolog, mert sérülései igen súlyosak. A szerencsétlenség Kiskundorozs­ma tájékán történt. A személyvonat teljes sebességgel robogott, amikor az egyik kocsiban hirtelen megrán­tották a vészféket és a szerelvény hirtelen megállt. A hirtelen féke­zéstől meglepődött utasok az első pillanatban nem tudták eltalálni, hogy mi lehet a nyilt pályán való megállás oka, azután futótűzként terjedt el a vonat utasai között a hír, hogy valaki kiesett a vonatból. A vonat személyzete az utasok né­hány tagjával egyiitt leugrált a vo­natról. hogy a sötétben megkeresse a vonatból kiesett utast Hamaro­san meg is találták a vasúti töltés aljában, ahol eszméletlenül feküdt. A szerencsétlenségről a dorozsmai állomás utján telefonon értesítették a szegedi mentőket kik a helyszín­re robogtak és a súlyosan sérült nőt a közkórházba hozták- A szeren­csélenül járt leány egész éjszaka válságos állapotban, eszméletlenül feküdt és csak keddon délelőtt tért magához, ugy hogy ki lehetett hall­gatni. Elmondotta, hogy Szarvasi Ilonának hivják, 23 éves kispesti postatisztviselőnő. Az utazás során rosszullét fogta el, rosszullétét an­nak tulajdonította, hogy az utasfül" kében, ahol nagyon sokan valtak, fülledt és meleg volt a levegő. Ki­ment a folyosóra, hogy friss leve­gőt szívjon. Rosszulléte még ekkor sem muloffc el. ezért kinyitotta a vouat ajtaját, hogy friss levegőt kapjon, ekkor hirtelen szédülés vett rajta erőt és kizuhant a robogó tró­nából. Kihallgatása ulán Szarvas! Ilona ismét elvesztette eszmélptvt, Állapota életveszélyes. Az Olvasó irja Gondozzuk a hősi sírokat Tisztel Szerkesző ur! Szegedi szár­mazású ember lévén, most bogy láto­gatóba jöttem Szülővárosomba, első utam a temetőbe vitt, ahol hozzátar­tozóim alusszák őrök álmukat. Utána felkerestem a hősök temetőjét, mert szerettem volna a mostani háború hő­seinek sirjánál egy-két pillanatra meg­állni, de azoknak temetőjét sehol sem találtam. Végül hosszas keresés után a hősi temető egyik legelhanyagoltabb részén, bokrokon át bukdácsolva felfe­deztem néhány egyforma kereszttel el­látott sirt, amelyeknek fejfái mögött a ránőtt giz-gazok elburjánzása elle­nére megtaláltam a mostani háború el­esett hőseinek elhanyagolt sírjait. Gon­dolkodóba ejtett, hogy az egyik olda­lon a bősök kultuszát szép sorokban magasztositjuk fel, addig a bősök kul­tuszának a temetőkben levő sírjait egyszerű kaszálókká »egyszerüsitjük» le. Annál inkább fájó lélekkel szem­léltem ezeket az elhanyagolt sírokat, mert a keresztekről ősi magyar hang­zású neveket olvastam le. Szeretném, ha ez a kis figyelmeztetés nem találna süket fülekre az illetékc­sek előtt, akikre a hősi sirok gondozá­sa tartozik. Tisztelettel: aláírás. ÓRIÁSI SIKER Zsúfolt nézőtér ÓRIÁSI SIKER a nagy varázsló TIHANYI MESTER és társulatának látványos BUVÉSZHEVUJE ; catiicviök «C4« 3 órabor ós osUtüriöte déiutón 4 érakor olcsó halárakkal Jgoy'ffpófgt <* sslnfiótpétisiórnói

Next

/
Thumbnails
Contents