Délmagyarország, 1943. június (19. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-20 / 138. szám

ö B B M A O Y KB OB S Z * n VASÁRNAP. 1913 innitt« 2P. kának elérése hosszú évek kísér­letezésének az eredménye és ezek a kísérletezések éppen itt, Szeneden folytak le a vezetésem alatt álló in­tézetben. Én mayám már 10 eszten­dővel ezelőtt, 1034-ben mentettem az előterjesztésemet az akkori kor­mányhoz és javasoltam ennek a különleges paprikakészitménynék forgalombahozatalát. Akkoriban azonban ez a terv a paprika szakta­nács elutasító állásfoglalásán meg­feneklett. — Azóta többször megújítottam előterjesztésemet — folytatta érde­kes nyilatkozatát S/anyi igazgató — annyival is inkább, mert időköz­ben sikerült a termelt paprika mi­nőségét is még jobban javítani és a kikészitéH ejárások is tökélete­sedlek technikailag. Elárulhatom, hogy ennek a paprikfajtának az előállítása, már mintegy két év óta rendszeresen folyik és a szegedi és szegedvidéki őrlemények 60—70 szá­zaléka eddig is különleges minősé­gű volt. Bizonysága ez annak, amit nem lehet eléggé hirdetni, hogy a szegedi a világ legelső paprikája, amelynek jellegzetes tulajdonságai nem mérhetők össze sem a spanyol, sem a más tájakról származó Papri­ka vaL — Az ntolsó évben megvizsgált és márkázott, mintegy 200 vagont ki­tevő paprikamennyiscgből 130—140 vagonra tehető az, ami ilyen kivá­lóan finomnak minősült. Tgy a most kiadandó' rendelet egy meglevő helyzetet rögzit meg és egy már be­vált készítménynek szerez polgár­jogot a hazai és külföldi piacon. Szegednek ez ujabb dicsőséget je­lent, egyben pedig ÓTiási anyagi •dőuyt is, mert különlegessé minő­sítés révén a paprikából a városnak évente legalább 800.000 pengő bevé­teli többlete lesz. Szanyi István igazgató nyilatko­zata örömmel és büszkeséggel tölt­het el minket, szegedieket, inert az ujabb siker ismét bizonyság arra, hogy Szeged a maga munkájával jelentős és dicsőséggel teljes részt vállal az ország gazdasági életében. A kormány a Vöröskereszt­nek engedte át a kormányzói emlékérmek eladásából befolyó jövedelmet Budapest, június 19. A Kormányzó ír őfőméltósága 75. születésnapja al­kalmából kibocsátott emlékérmekből származó tiszta jövedelmet a Magyar Vöröskereszt háborús feladatának tá­mogatására engedte át a magyar ki­rályi kormány. Az emlékérmek verésével a magyar Királyi kormány módot kiván nyújtani mindenekelőtt arra, hogy az ország szeretett kormányzójának képét 75. születésnapjáról bárki megszerez­hesse, megkaphassa vitéz nagy­bányai Horthy Miklós kormány­zó urunk képmását és a magyar angvaios cimert viselő emlékérmet. Az érem igen Ízléses tokban dara­bonkint 20 pengős áron kerül eladásra. Kapható a Magyar Vöröskereszt gaz­dasági hivatalában (Budapest VlIL, Baross-utca 15), illetve az ugyanitt megrendelhető az összeg megelőző be­küldése mellett a Magyar Vöröskeresz1 1275. számú postatakarékpénztári csekkszámlájára. Az érem árulésátval egyideejüleg a Magyar Vöröskereszt nemes célúit is támogatják. magyarorszagi szerbek és az unió Irta: Kóródy Katona Jsnos volt orsz. képviselő A magyarországi szerbek és a magyarság régi jó viszonyának helyreállítása igen fontos tényező­je a jövőnek. A magyarországi szerbek egyik legdédelgetettebb nemzetisége volt a kiegyezés utáui magyar időknek. Az ország legjobb termőföldjén éltek, a Bácska és Bánság földje valósággal öntötte a jómódot. A magyarországi szerb nem kívánkozott Szerbia gyöngébb földje felé. Egyházi autonómiájuk­ban szabadon éltek, virultak iskolá­ik. templomaik, intézményeik, me­lyek között a Tbökölyánnm külön említést érdemel. A magyar és szerb családok összeházasodtak, bé­kességben éltek. A szentistváni ma­gyar birodalom közigazgatásában, politikai életben, kulturális terein a legnagyobb polcokra emelkedhet­tek. Szerbek a magyar politikai pártokban is elhelyezkedtek, amire élénk példa, hogy az ország keresz­tény államiságáért harcoló és pol­gári házasság ellen küzdő néppárt tagjai között ott volt a szerb Ada uiovich képviselő is. Ezt a harmonikus életet rombol­ta szét Trianon és a „jugoszláv" ál­lameszme. Most, már higgadt szerb fejek is kezdik megállapítani, hogy nem. volt egészséges összekeverni a szerbeket, a horvátokat és a szlové­neket egy államban s ha ezt ismét megpróbrílná valaki, végeláthatat­lan viszály magvát vetné el, A horvátok és 6zerbek egyszerűen nem tudnak egy államban élni, a horvátság önálló államban akarja kifejleszteni nemzeti ideáljait, amelynek alapja, tagadhatatlanul a r.yugati katolikus kultúra; A szer­beknek a történelem útmutatása alapján bele kell nyugodniok, ép­pen nemzetük megmentése érdeké­ben, a régi Szerbia kereteibe, igaz­ságos határokkal, ahol a vitéz, erős nacionalista hajlandóságú a ma­gyarokkal, sőt rokonvonást mutató r ép leéli a maga szépnek Ígérkező életét, jugoszláv ábrándozások nél­kül. Ha a magyarországi visszaCsa tolt szerbség látja majd. hogy a keresztény magyar államiságban szabadon élhet, megőrizheti faji tu­lajdonságait, fiai boldogulnak, sem­mi oka sem lesz visszavágyódni a zűrzavaros jugoszláv életbe. A Ma­gyarországon nyugodtan és megelé­gedetten élő szerbségnek, nincs szüksége Jugoszláviára- Rendkívül fontos mozzanat lenne a szerbség életében, ha sikerülne, úgy az ó­szerbiai, mint magyarországi szer­bekkel elfogadtatni az unió gondo­latát, a görögkatolikus szertartást. A szerb nemzeti egyház az orto­dox egyház tönkretétele óta, szinte álakarta venni az orthodoxia veze­tését. Felkarolta az orthodox törek­véseket és azokat propagáló Doszitej püspököt. Ez a szerb nemzeti egy­ház telítve van erős nacionalizmus­sal. Mennyi erőt jelentene azonban, ha Rómával egyesülne a szerb nép. •Józan nacionalizmusról uem kelle­ne lemondania, mint ahogy a hor­vát nacionalizmusra s az ukrári gö­rögkatolikusok nemzeti érzéseid sem Volt beuít» hatással Róma. A nyugati kereszténység beasőséget' friss áramlatot, új auergiát vinne M Szerbség lelkébe, megőrizve az erthodoxoknál meglévő eddig is ér­tékes vallási vonásokat. Mennyire enyhülne az unió végén az együtt­élés lehetősége, az egyes vidékeken összekevert szerbek és horvátok kö­zött Róma nem a hódításért akar hódítani, hanem a kereszténység szent egységéért, amely még olyan messzeségben van. Valaki nemrég azt mondotta ne­kem, hogy európa balkáni sarká­ban majdnem lehetetlen az élet, a remzetiségi ellentétek miatt Nincs igaza, mert a gyűlöletet a nyugati felfogású kereszténység enyhíteni tudja s ha csak ö tud.ia enyhíteni, ami ha érvényesülne, sok tusako­dást szüntetne meg. Ennek a nyu­gati felfogású kereszténységnek, amely kellő értékben becsüli a na­cionalizmust, érvényt kellene sze­lezni az unió .útján. Szépek a „Keleti-napok", melye­ket az nnió érdekében rendeznek, ezeket a keleti napokat azonban a Délvidéken l» meg kellene rendemi és arra meghívni a szerbeket. Az unióért való munkát gyakorlativá' kellene tenni. Érdemes lenne, ha e sorainkat minden községben, ahol szerbek laknak valaki, katolikus pap, vagy világi megmutatná, az ottani görögkeleti papnak és Mite­ligenciának, ki kémé a véleményéi a vezetőnek s ezek a pársoros írás­beli vélemények, minden oldalról, megvilágítanák ezt a nagy hord-* erejű kérdést. Magyarország a Balkán határ át hivatott arra. hogy az unió gondo­bjában, vezető szerepet vigyen. Fzt az ügyet csak nagy türelemmel és szeretettel lehet előbbre vinni, mert sok előítéletet kell eltüntetni érveléssel megszüntetni, sok érzé> kenységet kell megnyugtatni. -Aki az unióért dolgozik a szerbek körében, az nem csak a keresztény­ség szent egységéért munkálkodik, hanem a magyarság és szerbség teljes megbékülését segíti elő. Több n?int 10.000 növendéke volt az idén a kamarakerület tanonciskoláinak A kereskedelmi és iparkamara 393 tanoncot juialmazott meg (A Délmagyarorszóg munkatársá­tól) A tauonekérdés és nevelés nagy fontosságát hangsúlyozza a keres­kedelem- és közlekedésügyi, vala­mint az iparügyi minisztertől kezd­je minden illetékes tényező és va­lóban ennek a célnak érdekében nz iparosok, kereskedők és tanintéze­tek odaadó, lelkiismeretes munkát végeznek. A kamara a legteljesebb érdeklődéssel és támogatással igyek­szik ennek a munkának mindenkor segítségére lenni és ezért a tanonc­iskolák szorgalmas és példaadó nö vendékei részére jutalmakat ad- Az eimult évben pénzjutalmakat osz­tott ki a kamara, mig most elismerő leveleket és könyvjutalmakat adott az arra érdemes iparos- és kere-ke­riőtanoneoknak. A szegedi kamara kerületében 109 iparos és kereskedő tanonciskola, illetőleg tanonctanfo­lyam van, amelyekben az 1942—43. tauévben több, mint 10X100 növendék volt beíratva. A tanintézetek iga»­gatój a kamarának 393 tanonc ju­talmazására tettek javaslatot, akik mindegyikének elismerő oklevelet adott a kamara. Ezenkívül min'deni tanonc jutalomkönyvet is kapott, amelyeket a kamara ugy választott meg, hogy lehetőség szerint leg­alább egy szakmai és egy irodalmi értékű általános műveltséget nyújtó kötet, legyen. Töty), mint 800 kötél könyvet juttatott el a kamara a ta­nonciskolák és tanonctanfolyamok! igazgatóihoz, akik megfelelő ünnep­"ég keretében, az összes növendékek előtt, buzdító szavak kisóretébcP osztották ki a jutalmakat A beér* kező köszönő levelekben az iskolák' igazgatói hangsúlyozzák a kamara elismerésének a tanoncokra gynko' rolt nagy erkölcsi értékét akikre példát matató társaik kilüntetésa igen értékes buzdító hatást tett Szándékos emberöléssel vádolták, hözcsend elleni kihágásért neitek el Holtával támadt vadtiázasiársának udvariólára nz ulszcnt­tvánl gazda (A Délmagyarország munkatársától) B a u e r János 40 éves ujszentiváni gazdálkodó szándékos emberölés bűn­tettének kísérlete miatt került szom­baton a törvényszék N o v á k-tanácsa elé. Az ügyészség vádiratából kiderült, hogy Bauer közös háztartásban él Fi­iig Annával és két gyermekük szüle­tett Filip Anna mivei szorult anyagi helyzetben voftak, több izben vállait sókára el is következett. Április l2-é» este felé Dornbach. ismét felkerestél Filip Auuát. Amikor távozni készült, Bauer eléje állott és lakása udvarán felelősségre vonta. Dornbach azt han­goztatta, hogy ujabb szőllökötözésre toborzott munkásokat és mivel már is­merte Filip Anna munkáját, megkérl<V hogy jöjjön el hozzá napszámba. A védekezést Bauer nem fogadta ef alkalmi munkát egyes ujszentiváni'és megfenyegette Domhaehot a kezé­gazdáknál. így került összeköttetésbe [bp„ ievö baltával. Mikor pedig látta, Dornbach Miklós ujszentiváni gazda- , hogy az rá sem bederit a fenyegetéera val, akinél szöllőkötőzést vállalt 'és távozni akar, utánament és baltival Dornbach többször igyekezett meg-.feléje sújtott, de nem t«UDa el az e|üj* nyerni az asszony szerelmét és pénzt!te haladió szőllösgazdát is ajánlott fel neki Az asszony azon-j a szombaton megtartott WtárffiT* ban elutasította Dornbach ajánlatai, ,|ás során M eset szemtanúinak valló­bár az kitartóan zaklatta a nöt és!mása a|apján ugy találta a bírósági többször el is látogatott lakására. jhoay BallPr Dcm akarta megölni Doriö Bauer az elején nem tudott a dologrcl bnibot, ezért a szándékos emberöléd semmit, eevszer azonban esrvlk cver- i..-. „„.„ semmit, egyszer azonban egyik gyer­meke elmondotta neki, bogy nemrégen járt ott a wöllösgazda. büntette nem áll meg. Bauer csupán jos viselkedésével, közcsend ellen! ki­hágást követett el, öíért Baiwt V bú­Bkuor vart az alkalomra, hogr Jó- [napi burásra ítélt*. Az ittlét ktlen • számolhasson vadbázastirsinak királyi j^gyész^fellebbezést jelentett be^ relmes üldözőjével. Az alkalom ntm-J --•-.... ^

Next

/
Thumbnails
Contents