Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-08 / 103. szám

szinházRIV gördülő csapágy Aim«« f*igj4lékb«muUM) Aiaée keraaa;név, magyarul talán oiy bájos és kői öi: Amáta Hangzasra és ortográfiailag is közel fü g legközvetlenebb francia szóhoz, amely szerelmet, jelent. Valóban, sz >Aimée< cimü szellemes, könnyed es yidatn játék, amely pénteken került Íremutatora a szegedi Városi Színház­ban: a szerelem komédiaja, il­letőleg két vetélkedő férfi és egy okos. sükrázóae szellemes, vérbeli francia asszony szerelmi játéka. Henz Cou­b i e r elzászi iró komédiája német köl­tői munka, mégis izig-vérig francia szellemű komédia, amelynek minden jelenete köbéi taDcot jár a tragikum szakadéka felett s csak az »esprit« csillogó, könnyed szárnyai és valami nagyszerű, fölényes felülemelkedés, a konvenciók teljes leküzdése tartja a vidám magasságokban. A komédia burkolt célja ie az: a konvenciók szellemes k(gúnyolása. Eleven és el­bájolóan szellemes dialógusai, pergő és üdén, frissen vidám cselekményve­zetése s a vigjáték-konveuciót is le­küzdő befejezése mind azt bizonyítják, bögy elavult szokásokért nem szabad emberéleteknek lönkrcmenniök és a konvenciókon felülemelkedni tudó bát­raké ós erősszellemüeké az élet. A vígjáték cselekménye a nagy francia forradalom napjaiba viszi vissza a nézőt A nagy forradalom véres árnyéka lebeg a háttérben, élet­röl-halálról, elvek és indulatok har­cáról, társadalmi osztálvküiönbségek­ről, igen sók szó esik, sőt revolverek csöve villan és lehullott fehérparókás tejekről szóló mese képezi a >napi szenzációt*. Ilyen miliőben komédiát felépíteni rendkívül nehéz és meT rész dolog, de Heinz Couhiernek sikerült Sikerült azzal a mesterfo­gással, amely a darab legegyénibb ér­téká, hegy a legnagyobb történelmi viharok és felfordulások napjaiban is dominál g lelkek mélyén az egyéni érőm vagy fájdalom s az ŐFök és legemberibb játék: a szerelem. A da­rab hangszerelése olyan, mint egy fi noman kidolgozott, halk és mindig visszatérő témája kamarazene. Mesteri kvartett, amelyben a hegedűszólót az •sszeny, Aimée já'sza a maga szelle­mes kacérsátgával, céltudatos asszonyi ttükkjeivel és egy kicsit konvenciözus szereimével Kedvesét, Qaston grófot )• akarja tartóztatni egy fiatal és mar­,x>na, elveihez hü népbiztos. Az asz­szony útlevelet csikar ki kedvese szá­mára g népbiztostól, de a grófoi nem engedi elmenni féltékenysége s ekkor áll elő a tragikomikus helyzet: Aiméc­sek választania kell g két férfi szerelme között. A ragyogóan szellemes ssz­azony ngy csűri és csavarja a dolgo­kat, ugy állitja szembe egymással a férfiakat, hogy azok maguk jönnek rá a konvenciók ostobaságára, a sze­relmi játék ezerszínű csalfaságára, a szituáció tarthatatlanságára. Az, hogy Aimée végül is a gróf felesége lesz, egy kis engedmény ugyan a konvenció­nak. de a vígjátéki konvenció merész leküzdése, mert minden amerikai film­befejezéshea szokott szem és fül azt várta volna, hogy Aimée a heves és elvhü népbiztos karján libben át majd 9% nj életbe. Az előadás sok ízléssel és lelkes igyekezettel szolgálta a vígjáték köny-' nyed, szellemes és finom kamaraslilu­sá'. Ebben elsősorban a kitanít rende­zőnek: Both Bélának vannak érdé* wei, aki __ hogy a fenéi hasonlatnál maradjunk — valamennyi hangszert előjátszott a színészeknek s a fényha­tások kezelésétől kezdve ,a hősnő lib­benő pongyolájának afisztokraiikps viseletéig, a hangszinárnyalalflk esekélyebh rendüléséig minden loüyjk sa fogásj szinte heieszuggeiált az egyíttfs tagjaiba. A legnagyobb elis* neréá illeti ept 4 aagvon IpfteUéges, ma már nélkülözhetetlen, békebeli minőség, .paposoknak, üze éknek nagy árkedvezmény. Képviselet BRUCKNER ELEMÉR fiatal művészembert, aki az idei sze­zonban rangot és értéket adott a leg­szebb prózai előadásoknak s ha anya­gi eszközökkel is épp ugy segítették volna, mint ahogy szinészanyagot a rendelkezésére bocsájtottak, akkor még meglepőbbet és felejthetetlenebbet produkál. Itt nyombau (el kell említe­nünk ismét, ho^ a diszletezés stílustaíansága és a disziet'er­vező teljes megnemértése mennyire ne­hezíti és megköti a legszebb és leg­nagyszerűbb művészi törekvéseket. Miért volt félsiker a »Mária főhad­nagy* szép és költséges budapesti dísz­lete és miért volt sülusos a 'Hen­sehel fuvaros* megkapó szín­padképe? Mert ezeket a darabokat a Bánkv-rezsim budapesti összekötteté­sei révén eredeti díszletekkel állítot­ták be. Az »A i m é e« e gy e 11 e n diszletel kiván s a rendezői öt­letesség ugy oldotta meg a kamara­szinpad haláskeltését, hogy rokokó­képkeretben építette fel az ékszerdo­bozhoz hasonló kis színpadot. A sze­szereplők megmerevedése a felvonások végén szintén ezt a bájos, finom, Wat­teauszerü hátast szolgálja. A diszl°tek stilustalansága aztán lerontja a ha­tást. Kövérkés cirádák, modern k e r t i a j» ó-h á 11 é r és ki tudná fel­sorolni mindazt, ami nem ebbe a bon­bonierkeretbe való? Bizonyosra vesz­szüb, hogy az igazgatóság a következő szezonra tnegoldja majd a díszletter­vező és diszletfeslfi még mindig nyi­tott kérdését is. A szereplők kamaranégyesét a tár­sulat négy kitűnő művésze játszotta. Az előadás lelke és vibráló szellemi villamosáram-gócpontja P. Radnó­thy Éva volt. Nemcsak finom és disz tingvált megjelenése, mozdulatainak elragadó közvetlensége, de hangjának meleg és sokszínű árnyalatai, mimiká­jának fölényes szellemessége és jel­lépésének abszolyt biztonsága tökéle­tes Aiméevé avatta. A budapesti be­mutatón M a k a y Margit játszotta ezt a szerepel, tehát komoly prózai szí­nésznőt kiván. Meggyőződésünk, hogy P. Radnóthy Évának még nagy jöyöje van ezen a művészeti téren. Szegedi Szabó István alakitotta a gróf halk­szavu, finom és elegáns szerepét, ö képviselte a cselló meleg, bársonyos szivhangját a kvartettben. Ha kissé jobban fel tudna melegedni merevsé­géből és több hajlékonysággal adná vissza a komédia árnyalatnyi finomsá­gait, alakítása kifogástalan volna. A brácsa barnatónusu, mély és mélyről fakadó színeit Márkus Lajos adta vissza a népbiztos figurájában. Már­kus e marcona és kérgesnek ható sze­repben is meg tudta szótaltatni az ér­zés hangjait és oiy rokonszenvessé tette a fiatal népbiztos alakját, hogy szinte a happy-ehdef kívántuk miat­ta ... A másodbegedü hideg és konven ciózus szólamait Várady Szabolcs képviselte, aki egy megcsontosodott arisriokrata lakáj alakjába vitt bele A színházi iroda koztemenyoi HETI MŰSOR: Szombaton délután: Közöttünk jár t,Ifjúsági előadás, filléres helyárak). Szombaton este: Aimée (A-bériei). Vasárnap délután: Mária főhadnagy vMérsékelt helyárak). Vasárnap este: Mária főhadnagy. —0O0— Ma, szombaton két előadást tart szinház. Délután 3 órakor ifjúsági elő­adás lesz, szinre kerül Dér Gyula és Juhász József húsvétkor bemutatott nagysikerű darabja, a Közöttünk jár Az iskoláktól visszamaradt néhány jegyet a színházi pénztár árusítja. Fii léres helyárak. Ma este A-bérletben kerül szinre Coubier tegnap bemutatott pompás OFf MAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1943 május 8. Szabok* lépnek fel. A rendkívül leraes vígjátékot Both Béla újszerű rendezésében mutatta be a szinház ki­tűnő szereplőgárdája, mely előadásra jegyekről ajánlatos előre gondoskod­ni. Vasárnap kétszer: Mária főhadnagy. Vasárnap délután és este ismét a Má­ria főhadnagy van műsoron. A yasár­napi előadás érdekessége, bogy a cím­szerepet ezúttal nem Fogarassy Má­ria, hanem Nagy Anna, a szinház fia­tal tagja alakítja, aki ezt a szerepet a teljes együttessel tanulta be. A dél­utáni előadás mérsékelt helyárakkal kerül szinre. Kedden este megismétli a szinház * balett-estet Tekintettel arra az óriás; érdeklődésre, amely a hétfői balettest iránt megnyilvánul, a szinház igazga­tósága elhatározta, hogy kedden es'c megismétli a hétfői előadást. Minden napon fellép Ottrwbay Melinda, Ha­rangozó Gyula, Sallav Zoltán. Kősze­gi Ferenc és az Operaház tánekara. Műsoron-: Go-unod: Faust, Walnnrgis és Rajter Pozsonyi majálisa és BŐVÍT: Babatündére. A zenekart részben vígjátéka, az Aimée, melynek egyetlen. Rajter Lajos, résziben Fricsav Ferenc női főszerepét Radnóthy Éva játsza. vezénvli. A hétfői balettest T. brmutató­A többi szerepekben Szegedi Szabó bérletben kerül szinre. Jegyekről aján­István, Márkus Lajos és dr. Várady 'latos előre gondoskodni SPORT Még mindig nincs csapata a Szegednek a Kolozsvári AC elleni mérkőzésre Jelentette n Délmagyor ország. hogy a csütörtöki edzés után nem tudták összeállítani a Szeged va­sárnapi együttesét, mert a játéko­sok közül sok a sérült és még nem tudták, hogy kire lehet számítani­kire nem. Remélték, hogy a helyzet pénteken majd megváltozik és ki tudják jelölni a KAC ellen játszó csapatot. A helyzet azonban nem javult és igy az összeállítás szom­bat estére, vagy vasárnap délelőtt­re marad. Szeretnék hinni, hogy a sérültek addigra rendbejönnek. A legnagyobb bizonytalanság a ka­pusposzt betöltése körül uralkodik. A nagyváradi mérkőzés után ugyanis az volt a vélemény, hogy az 5 potyagólt beszedő Aknavölgyit ki kell hagyni a KAC elleni csapat­ból A terv szerint az ifjúsági Lu­das lett volnh a kapus, a csütörtöki edzésen azonban Ludas sem muta­tott megnyugtató formát, ezért lő­het. hogy mégis csak Aknavölgyi védi vasárnap a piros-fehérek ka­puját Vigasztalásul szolgálhat a Szö­gednek, hogy a kolozsváriak leg­jobb játékosa, Szaniszló II. is sérült és valószüniileír ő sem játszik va­sárnap. Szaniszló 11-őt Tárnoki he­lyettesíti. Amint értesülünk a sors® döntő Szeged—Kolozsvár iráut ©a­dély fővárosában nagy érdeklődés mutatkozik és az általános véle­mény az. hogy ez évi legnagyobb mérkőzésére áll ki vasárnap Szege­den a KAC. Ha ezen az utolsó aka­dályon szerencsésen tuljutunk, biz­tos NB I. tagok maradunk — mond­ják a kolozsvári futballisták. A Szeged—Kolozsvár mérhfcé* jegyeit elővételi kedvezménnyel árusítja a Délmagyar ország kiadó­hivatala. A labdcrugcszGvetség Alföldi-kerüíe'e mintakerüiet — állapította meg Gálffy András MISz fótitkár a pénteki sajtóértekezleten Gálffy András, a MLSz országos ügyvezető-főtitkára Szegeden tartozl sok eredetiséget. Csupán még egy k'-1 ko(lik P®n,eken délután az Alföidp osit LEOSIFIZOLTABH MNZJHIIATNBKA]" L-„II I kerület hivatalos helyiségében sajtó­fogadást adott. A saj óértekezlelen csit lecsiszpltabh mozdulatokkal kell játszania s akkor kilüpő lesz. A be­mutatót lelj ház nézte végig és őszin téa élvez e az előadást. Oányi Piroska. Közraktár felvesz tárháM gyakor­lattal biró, kereskedelmi képzet ­ségé, önállóságra törekvő keresztény tisztviselőt Ajánlatok életleirassal. MpseRség, megjelölésével gyakorta!. »5özraktár» tálhoz. igény Iliiére kiadóhiva 1691 részt vettek az Alföldi-kerület vezetői, több játékvezető, valamint a szegedi újságok munkatársai. A sajtóértekez­letet Martonosj József, az Alföldi­kerület elnöke nyitotta mpg és az jid­vöztő szavak után ismertelte a kerü­let területén fplyó gazdag sporttevé­kenységet. Megemlítette, hogv hogy Alföldi-kerület |itékosttiuak íegyel­I mezettségét bizonyltja az, hogy a 8514 ; játékos közül az őszi és tavaszi mér­I kőzésen csak 83-at áhitottak ki, ame]y i 0.9 s?á*aléknak felel meg. Megemléke­zett a kerületi ifjpsági edző ábqr fel­állításáról. amely vagy Csongrádon vagy Makón lesz. A táborba körülbelül 40 játékost osztanak be. Martonosi József kerületi elnök be­számolója után Dézsi Ferenc, a játók­V8zető testület elnöke rámutatott arra a szomorú tényre, hogy a működő já­tékvezetők száma igen kicsiny. Eunek qkát külső körülményekben kell ke­resni. A játékvezetői munka iránt » közönség részéről nincsen meg a meg­felelő elismerés. Bejelentette, hogy a jefenlegj szegedi játékvezetői tanfo­lyamon csupán 7 jelentkező vesz részt. Gálffy András, az MLSz országos ügyvezetörfötitkára rámutatott elíjadá­saiian. hogy a magyar sportkérdések előterében ma a leyenta- és KISOK­sport pgyé áll- Á? MLSz ennek tuda­tában a labdarugó nevelés homlokte­rébe az fjuság nevelőiét álltolta. Ki­fejtette, hogy a labdarúgás éppen a honvédelmet szolgáló sportok közé tartozik, miül bármely más "sjgjr'á?­Helyeseíte a nyári edzőtáborok fenn-

Next

/
Thumbnails
Contents