Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-07 / 102. szám

a rádió nciiiszini hOzveflttsf ad a 3-as huszárok hősi rmlékmflvOnek TasdrnaDl iclcp czísérő! Az ezred története az első világháborút megelőző idOkben (A Délmagyarország munkatársá­tól) A volt szegedi 3-as buszárok Ihüsi emlékművet országos ünnepség keretei között vasárnap délelőtt leplezik le a Tisza Lajos-kör útnak nz Ítélőtábla előtti részén levő tér­ségén. Az. ünnepség előkészületei javában folynak és értesülésünk szerint a rádió helyszini közvetítést vesz fel az ünnepség lefolyásáról és a közvetítést még vasárnap beiktat­ják a műsorba. Az Ítélőtábla előtti parktükörben •elhelyezett szobormüvei díszes cs méltó emléket kapnak a világhábo­rú hires, sok dicsőséges csatában részt vett, szegedi „vörös ördög"-ei. 'A hármas huszárok története a vi­lágháborút megelőző időkben 1869-ig nyúlik vissza. Ennek az óvnek üszén felállított önálló honvédlovas­századokból, amelyek számozva és kiegészitőterületek szerint voltak el­nevezve. 1874-ben a pest—csongrádi 3.: a békés—csongrádi 5.. a Csong­rád—csanádi 6. és az aradi 8. önálló lovasszázadokból alakult a .,m. kir gyulai honvédhuszerezred". amely­nek első ezredtörzse Gyulán állomá­sozott. Az ezrednek négy százada volt és « pesti I. honvédkerülethez, tartozott. 1875-ben megalakult az ezred-al­tisztképzőiskola és megszűnt, az al­tisztek áthelyezése a cs. és kir. hadseregből. A 3-as huszárok történetének to­vábbi jobb mozzanatai: 1878-ban az ezredtörzset Aradra helyezték át és az ezred, elnevezése „M. kir. aradi 3. honvédhuszárez­red" lett. A törzzsel egylitt az I. osztály lett elhelyezve, a TI. osztály Csákóván állomásozott. Az ezredet a szegedi IT. honvédkeriilet alá ren­delték kiegészítési ügyekbon és ki­egészítő területe Arad. Csanád, Csongrád, Krassó-Szörény, Békés vármegye déli részének felesleges, lovassághoz alkalmas emberanyaga. 1881-ben a legénység második töl­ténytáskát kap. Eltörlik, hogy a lo­vasjárőr kézbevett karabéllyal in­duljon ki a századból. 1887-ben kapja az ezred a fehér csákószint. 1889-ben az ezred századainak szá­mát felemelik hatra és az ezred egy pótcsapatot kap. 1890-ben elkészült a Szeged város által épített buszáriaktanya és az ozred IT. osztályát, valamint az. ez­redtörzset Szegedre helycz.ik és 1891-től a honvédkönyvben az ezred mint „M. kir. szegedi. 3. honvéd huszárezred" szerepel. Az ezredet elsősorban a szegedi Ti. honvédke­rület területéről egészítették ki. 1892-ben az uj „Szervihatározvá­nyok" megállapították' a lovastáv­irójárőr felszerelését. 189G-ban nz uj gyakorlati sza­bályzat, a tűzharc fontosságát haug­sulyozta s evégből lövöldéket kel­lett készíteni. 1898-ban megszűnt a kettős pótló sorvány. Századonként 30—35 pótló ősszel vonul be és ezeket a jövő év juniusáig annyira kellett belova­golni. hogy akkor a huszár alatt fegyverrel és rnálhával a szakaszba bnsoroztatbassanak. 1899-ben a századok ember és ló békelétszámát, felemelték-. 1010-ben állították fel az első hon­védgéppuska osztagot az ezrednél, az, I. honvédlovasdandár részére. 1911-ben a gazdászatkezclés a szá­zadoktól. az osztályoknál felállított •gazdasági hivatalokra" szállt át Az ezredet békeidőben különösen kiváló lovagló tisztikara és rendkí­vül jó lóállománya tette híressé. Ez utóbbit az ezredparancsnokok a ki­ogészitőterület igen sok kiváló mé­neséből vásárolták. Huszáröltözet és felszerelés, fegy­verzet és lőszer, utászszakasz fel­szerelés és málházás, távi ró járőr felszerelés és málházás stb. ismétel­ten megváltozik, de a hnszárszázad hadilétszáma — 150 huszár — stb. a háborúba történt elindulásig neui változott. Sajnos az összes válto­zások régibb keletűek voltak és amikor az ezred 1914-ben a bábom­ba indult szervezete, felszerelése, öltözete a kifejlődött időszerű köve­telményektől elmaradott volt. mint ahogy etekintetben az Osztrák-Ma­gyar Monarchia egész lovassága el­avult, volt. Hogv mégis híressé vált. azt főleg a huszárezredek kiváló emberanyaga idézte elő. Előnyös változások a május 17-én életbelépő nyári menetrendben Megváltozik a budapesti gyors és a budapesti személy­vonat indulási-érkezési ideje — Ui személyvonat Szeged —Kiskunfélegyháza között — Sebesvan at a Baja— Szeged—Nagyvárad vonalon )fi I MAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1943 május 7. (A Délmagyarország munkatársá­tól) Tiz nap múlva, május 17-én lép életbe a MÁV nyári menetrendje, amely jelentős változásokat hoz a vasutak közlekedésében. A Budapest—Szeged vonalon az eddigi áromvonalas gyórsvonatpár ilyen jellege megszűnik, a vonattal lényegesebben több kocsi közleke­dik majd és igy a vonat zsúfoltsága remélhetőleg csökken. Egyébként a gyorsvonat menetrendjében az a változás, hogy Budapestről nem — mint eddig — 17 óra 10 perekor in­dul, hanem 17 óra 40 perckor és igy a Szegedre érkezés ideje is az eddig 20 óra 14 perc helyett 20 óra 44 perc. A félórával való később in­dítást az tette szükségessé, hogy a kőrösmezői sebesvonat Csatlakozást kapjon Cegléden a szegedi gyors­hoz. Megváltozik az éjszakai személy­vonat indulása is. ugyanis az. ed­digi 22 óra helyett ez, a személyvo­nat éjszaka 0 óra 28 perckor indul Szegedről és reggel 8 óra 10-kor ér­kezik Budapestre. Uj -személyvonatpárt helyez, for­galomba a MÁV Szeged és Kiskun­félegyháza között — .amint már egyiz.ben jelentette a Délmagvar­ország. — Az uj személyvonat reg­gel 7 óra 53 perekor indul Szesred­röl, vissza pedig este 21 óra 58 perc­kor érkezik. Lényegesen megváltozik" a Baja— Szabadka—Szeged—Békéscsaba és Nagyvárad vonal menetrendje. Június 20-tnl szeptember 8-ig uj sebesvonatpár közlekedik Baja­Szeged—Nagyvárad között. Az uj sebesvonat (Bajáról reggel 5 óra 02 perckor indul) reggel 8 óra 15 perc­kor érkezik Szeged-Rókusra (Sze­ged nagyállömást nem érinti). Sze­gedről 8 óra 18 perckor indul tovább és Nagyváradra 11 óra 44 perckor érkezik. Itt azonnal, 11 óra 47 perc­kor gyorsvonati csatlakozást kap Kolozsvárra. Visszafelé Szegedre a sebesvonat délután 16 óra 20 perckor indul Nagyváradról, ahová a csatlakozó kolozsvár—budapesti gyorsvonat délután 15 óra 55 perckor érkezik. Szeged-Rókusra a sebesvonat este 19 óra 51 perckor érkezik, tovább in­dul este 19 óra 54 perckor és Bajá­ra éjjel 23 óra 20 perckor érkezik. További változások még a követ­kezők: A délután 18 óra 32-kor Békéscsa­bára közlekedő motorvonat ezután már 18 óra 25 perekor indul, t.ováb­HadisQMtesi igazOiUüiinyaí rendelkező jó megjelenésű nőket jegvsredönőnek felveszünk. Jelentkezés az irodában Korzóban M« 3, 5, 7 órakor! A magyarul és olaszul beszélő egzófikus milliós film TASN ADY MARIA JÁVOR FAL és Foseo Giachetti főszerepléséve! Ffihér Széchenyi Moz. Mn premier! A legpazarabb magyar burleszk után következik az cv csupa jó­kedv, ezer ötlettel átszőtt vígjátéka lilosaszereiem a legfiatalabb, legszebb ké{ film­sztár, Kelemen Éva és Gormánv György főszereplésével és a legjobb víg­játéki gárda: V ASZ ADY PIRI, EGYED LENKE, MAKLÁRY, PETHES, HALMAY, SOMOGYI NUSI, HALASSY MARISKA, VÁGÓ NÉNI közreműködésével. Azonkvül: A legújabb UFA-HIRADÓ-ban a katyni tömegsírok feltárása. 3, 5, 7 órakor íuegfceesűfi 9 rég • bevált Pyramidont. Wegsíünteti a fájdalmait és fgy megóvja a korai öregedéstől. Fejfájás, rossz közérzet ellen segít a bá a Szeged—Orosháza között köz­lekedő esti gyorsvonat a szeged: gyors érkezési idejében beállott vál­tozás miatt Szegedről 20 óra 54 perc­kor indul. Megoldódott a felsőipar kólát végzettek névkérdése (A Délmagyarország munkatársától) Mar csaknem szállóigévé lett, hogy a felsőipariskolát végzettek a magyar ipari élet névtelen katuuái. Ilosszu esz­tendőkön keresztül foglalkozatta ugyanis nemcsak az érdekelt felsö­tpariskolásokat, de a felsöipariskolák tanügyi hatóságait is az a kérdés, hogy a végzetteknek milyen nevet ál­lapítsanak meg. Sokaknak külföldi mintára való utalással az volt a vé­leménye, hogy a mérnöki ciuiet kell a felsöipariskolát végzet ek számára biztosítani, szemben a műegyetemet végzettekkel, akik az "okleveles mér­nöki* cim használatára jogosultak. Annál inkább szorgalmazták azt egye­sek, mert ismeretesen a mérnöki ka­marának igen sok felsöipariskolát végzett tagja van, akik ma is jogosan használják a mérnöki ciroet. A felsö­ipariskolát végzettek nagv többsége azonban mindig azt « tárgyilagos és igazságos álláspontot képviselte, hogy a felsöipariskolát végzettek éppen az összetéveszthetőség elkerülése céljá­ból tekintsenek el a mérnöki cim hasz­nálatának a további követelésétől és válasszanak maguknak teljesen uj ne­vef, amely azután a köztudatba beke­rülve fogalommá lesz. Sok javaslat futott be az ország különféle helyén nuiködö és a felsöpariskolát végzettek erdekeit célzó egyesületek elnöksé­geihez ezzel Kapcsolatiban. Végül is a közelmúltban egysegesen állást fog­laltak a felsőipariskolát végzettek a »miinftk« cim felvétele mellett. Szegeden a felsöipariskolát végzet­tek körében örömet kelte't a kérdés ilyen formában való végleges megol­dása. Az a vélemény ugyanis, hogv az uj nevet euyaránt alkalmazhatják a srépészeti, villamnsipart. vegyészeti, építőipari felsőipariskolát végzettjei. _ A TISZA VIZALLÁSA. A sze­gedi rendőrség révkapitánysága je­lentése szerint a Tisza vízállása május 6-án reggel 7 órakor 331 em, a levegő hőmérséklete 12 fok Cel­sius volt

Next

/
Thumbnails
Contents