Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-05 / 100. szám

f Megalakult a belvárosi munkaközösségi szervezet Mattyasovszky-Zsolnay Margit e.cadása Pécs szociális viszonyairól (A. Délmagyarország munkatársától) Kedden délután fél ti órakor a városháza közgyűlési termében megalakul! a szociális munkaközösség belvárosi szervezete. Mini ismeretes, a munkaközösség megalakítására belügyminiszteri rendelet szólította fel a sze gedi társadalmat s az elmúlt két bél alatt sorra alakították meg a móravárosi, alsó- és felsővárosi, ujszegedi, valamim a tanyavilág központjainak munkaközösségi szervezeteit- A belvárosi szociális munkaközösség megalakítását is kimondották már, most csak a kivitelre került sor. Az alakuló ülésen dr. Baló József professzor elnökölt. Bevezetőjében nagy tisztelettel köszöntötte az ülés érdekes előadóját: Mattyasovszky-Zsolnay Margitot, aki mint a pécsi szociális munkaközösség kitűnő vezetője jelent meg a gyűlésen, hogy előadásával megvilágítsa az igazi, eredményes és nagy koncepciójú szociális munkát. Baló professzor rámutatott arra, hogy Pécsett már 10 éve működik a szociális munkaközösség s igy Mattyasovszky-Zsolnay Margitnak nagyszerű tapasztalatokról van alkalma beszámolni. Megemlékezett dr Esztergár Lajos pécsi polgármester nagyszerű szociális munkájáról, amellyel 10 évvel ezelőtt megalkotta már a szociális segítés korszerű formájátMattyasovszky-Zsolnay Margit előadására került ezután a sor. A kitűnő előadó igen rokonszenves modorában megkísérelte, hogy összefogó képet rajzoljon arról az évtizedes szociális munkáról, amely állandóan fejlődik Pécsett és mindig nagyobb, szebb eredményeket mutathat fel. Mindenekelőtt visszapillantott a mul'ba és megrázóan vonultatta fel az 1929—32. évi mélypont nyomorgó tömegét, a gorkiji alakok látomásszerü sorát, akiknek nyomorán sokkal kisebb mértékben enyhítettek az egyedüli szociális szervként ismert jótékony egyesületek, min| amennyivel eredményeket lehetett volna elérni Ezt a nyomorúságos, szégyenteljes időt követte azután a szociális lelkiismeret felébredésének időpontja. Pécsett 1939-ben épült fel a Hor'hy-telep gyönyörű raunkásházaival, amelyekben fit) család közel 300 gyermekkel nyert elhelyezést. Ez már összefüggött azlal az egész országban ismert és elismert szociális munkával, amelyet dr. Esztergár Lajos polgármester, akkor népjóléti tanácsnok kezdeményezett. Amikor Esztergár Lajos kezébe került a szociális ügyek irányítása Pécsett, összeírták a segítségre szorulókat és anyagi támogatásban részesítették egész télen. Majd ezer öt lettel szervezték be. a nélkülöző munkáscsaládok megsegítésé1 ugy, hogy ne neveljenek belőlük parazitákat, hanem továbbra is hasznos tagjai maradjanak a társadalomnak. Munkajegyek és népkonyhajegyek kerültek forgalomba és nagyszerűen megszervezett népkonyhán ezrek és ezrek ehettek meleg ételt, de csak ugy, ha megdolgoztak érte. 1905-ben már 1800 gyermek részesült tejellá ásban, 1500 gyermek pedg ebédet kapott a várostól. Ugyanekkor megkezdték a jómódú ifjúság szociális nevelését is. Minden szociális munka élén a népjóléli tanácsnok állott. Mindenki bejuthatott hozzá és Esztergár Lajos minden szegényember ügyé'-baját ismerte. Végül a pécsi Erzsébet-tudományegyetemen megalakult a szociális tanfolyam, amelynek vezetője Esztergár Lajos volt. Itf nevelték mindazokat az értékes elemeket, akik később amikor Esztergár Lajos megkapta a belügyminiszteri megbízást az egész ország szociális munkaközösségeinek beszervezésére, az ország minden részébe elkerültek és ott hirdették, amit Pécsett megtanultakMattyasovszky-Zsolnay Margit előadásának egyik kiemelkedő része volt, amikor arra a különös tünetre mutatott rá, hogy a társadalom amelynek érdekében szervezték a szociális segítés mozgalmát, nemhogy hálával fogadta volna, de kezdetben ellenszenvvel, sőt gyűlölettel fordult azok felé, akik életük legtöbb energiáját erre a nagyszerű és nemzetmentő munkára fordították. Megkapoak voltak azok a felvételek, amelyek a pécsi Ilorthy-teíepről készüllek s ame lyeket az előadónő levetiltetett. Nem kevesebb, mint 70 kertes, 200 négyszögölnyi ve eményes kerttel körülvett munkásházat építtetett Pécs városa még 1939-ben, majd 1941-ben Ismét 30 ház é.pült a telepen, most már az ONCsA hozzájárulásával és 1943-ra ujabb 50 ház építését tervezik. Ebből és számtalan más adatból OKI MAGY ARORSZAG SZERDA, 1943 május 5. Tiszán dolgozó emberek élete kinierithetetlenül gazdag anyagot a<i a il'vosan maSamfaÍta festő számára. Nekem kitetszett az a nagyarányu^S'ö" ÍmÍndi« élmé?y, v0hU az embe,ri test" nyörü szoc.ális munka, amit a pécsi ?* a, nmnk?ozben yégzet mozmunkakőzösség az elmúlt 10 esztendő illatokban kifejeződő ritmusa. és amelv példaképül Nagy figyelemmel szemléltem a vizenjáró, a viz mellett dolgozó emalatt végzett és amely szolgálhat az ország legtöbb városa számára. Befejezésül az előadónő ismertette a 1 háborús szociális munkát, a hadigondozás fontos és szép munkáját, majd a nagy tetszéssel fogado't, szép előadás után a belvárosi munkaközösség vitéz dr Tótb Béla városi tiszti főorvos és dr Biacsv Béla népjóléti tanácsnok irányítása mellett megalal kult. Véglegesen kialakult a május 23-i Tömörkény-ünnepség programja Dr. Banner 3-nos a Duron cs-Tersasáq elnöke és Gjbor Jenő festőművész az ür népség keretében rendezendő kiállításokról (A Délmagyarország munkatársától) A Dugonics-Társaság a nemrégibon lezajlott jubileumi ünnepség után most ismét ünnepre készül. Tömörkény István szobrát, a tehetséges szegedi szobrász, Tápai Antal müvét leplezik le ünnepélyes keretek között. Az Országos Irodalmi és Müvézeti Tanács delegáltjai általt kijelölt helyen, a Móra-parknak a Horthy Miklós-utcára néző részén már foynak az előkészítő munkálatok, itt állitják fel a sütői mészkőből készült szobrot. Május 23-án délelőtt lesz a szoborleleplezés, ezt követi a mnzenm nagytermében rendezett Tömörkény emlékkál itas megnyitása. Az irodalmi kiállitá son kívül — ugyancsak a muzeum ngaytermében —, Tömörkény irodalmi szellemét idéző képkiállitást is rendez a Dugonics-Társaság, Gábor Jenőnek, a tehetséges festőművésznek legújabb terméséből. A nemrég Szegedre került művész ezen a kiállításon mutatja be termékeny alkotó készségének a tiszai élettel, a vizén járó emberek tarka életével foglalkozó müveit Felkerestük dr. Banner János egyetemi tanárt a Dugonics-Társaság elnökét, tájékoztassa a Délmagyarország olvasóit az ünnepi program várható érdekességeiről. Dr. Banner J-^no készséggel ismertette a nagy gonddal összeállított programot — A szegedi közönség ismeri már a Tömörkény szobor modelljét — mondotta dr. Banner János —, az elmúlt év decemberében matattuk be Tápai Antal gyűjteményes kiállításán. A nemrégiben elkészült végleges kivitelezés fokozta a tohetséges munka érdekességét A művész hármas technikai megoldásban faragta ki a szobrot. Ez az első pillanatban szokatlan teehnika k;használja a sütői mészkő anyaga nak minden adottságát A csiszolt részek pnhán csillogó fehérségét s a mészkő eredeti sá-gá« tónusát a gorombábban faragott részeken. A leleplozési ünnepség keretében szerepel az Egyetemi Énekkar és a főisk lai Kamarakórus, az ünnepi beszéd t pedig Gulácsy Irén, a neves írónő tartja. A szob- rmitvet a vében dr. Tóth Béla helyettes veszi át — Az ünnepség másik érdekessé ge lesz — folytatta dr. Banner János — a Tömörkény-emlékkiállitás. — Ezt a muzeum nagytermében rendezzük és ugyanebben a teremben nllit.iuk ki Gábor Jenő festőművésznek nagyon érdekes s a Tömörkény emlékkiállítással össze függő legújabb müveit — Amkor a Tömörkény-emlék kiállítás terveit készite'tük — folytatta dr. Banner János —, felhív ták a figyelmemet Gábor Jenő legújabb munkáira. Mint mondták olyan nagy le'ke<edés„el ós ka'akterizáló készséggel éli át müveiben a tiszai emberek mindennapi életet. hogy az nagyon is közel jár Tömörkény szélleméhez. KivánBsi lettem s fekerestem a a művészt műtermében. Meglepett az a temé keny munkaláz, amivel a Tisza sokszínű világát feldolgozta. Hatalmas anyagot találtam nála, amelynek nagyrészén Tömörkény emberoit, azoknak dolgos életét véltem fölfedezni. Ennek a nagy képanyagnak szelleme szinte illusztrációja Tömörkény irodalmának. Ekkor elhatároztam. hogy felkérem Gábor Jenőt, hogy müveivel vegyen részt a Tömörkény-emlékkiállításon. Sze ged müértékelő közönsége nem fog került művésznek karaktert megcsalódni ennek a Pécsről hozzánk érző és látó képespégeiben mert amint mondtam, müvei megelevenítik a tömörkényi életet. — Az ünnepséget ugyanaznap délután — folytatja a program is mertetését dr. Banner János — a városháza közgyűlési termében rendezendő irodalmi ü'ésen folytat juk. Itt nem a Dugonics-Társaság tagjai szerepelnek, átadjnk a helyet a fiatal-ágnak. A szellrmi utánpótlás fejlesztése tradíció a DugonicsTársa-ágban, módot s alka'mat biztosítunk tehát a fiatal tehetségek érvényesülésének. Gnbor Jenő 'estőmüvész a következőket mondotta a készülő kiállításról: — Igaz, hogy esak rövid ideje tartózkodom Szegeden, mindössze másféi éve költöztem ide. de má város ne-1 az első napokban éreztem, hogy ez j polgármester- n város uj fejezetet nyit művésze [temben. Mar akkor láttam, hogy; aj berek tevékenységét és mohó munkakedvvel kezdtem e roppant érdekes témakör feldolgozásához. Éreztem, hogy itt igazán kedvemre való területre bukkantam. És egymásután születtek meg a képek Először a homokrakodók. Őket a Stefánia mellett kényelmesen megfigyelhettem. Egyszer egy hajóvontató jelenetet láttam. Csak anynyi időm volt. hogy felfogjam, már el is tünt De arra elég volt, hogy megindítsa bennem a festői folyamatot s a pillanatnyi jelenetből kép lett — Mennyi élményt nyújtanak ezek az egyszerű jelenetek. M lyen érdekes például a közúti hid melleti halászüzemeknek ha.ászoktól nyüzsgő hajói — lelkesedik Gábor Jenő —, amint a bárkából halat merítenek, nagy kosarakat cipelnek, bárkákat vontatnak. Nemrégiben fedeztem fel a halászokat, akik két csónakban keritőhálóval pompás huzómozgásokat végeznek, a csillogó viz és alkonyi nap remek fényében. Az örök ^emberi munka apoteozisakéut éreztem e halászjeleneteket. Heteken át lestem őket a Tiszán és előbb vázlatokban, majd nagy képekben rögzítettem élményszerű tapasztalataimat. Aránylag ilyen rövid idő alatt hogy is volt képes egy kiállításra való anyagot megfesteni? — kérleztük a művészt. — Mindig lázas munkatempóban! dolgoztam. Ha valami érdekel » megkapja fantáziámat, addig nem nyugszom- amig azt fel nem dolgozom. Itt Szegeden úgyszólván naponta kaptam a kellemesen nyugtalanító élményeket s szinte észrevétlenül jöttek létre az ujabb 9 ujabb képek. — Hány képpel szerepel a kiállításon? — Nem is tudom hirtelenjében, liesz vagy '20 egyméteres és méterei felüli képem és egész sor kisebb méretű. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Szeged műértő rétege hogyan fogadja munkáimat, mert képeim nem fotográfiái a tiszaparti életnek. Az ott tapasztaltak élinditói voltak a folyamatnak, kialakít tták bennem a vizén tevékenykedő örök embert De hiszem, hogy a szegediek megérzik képeimben a Tisza hangulatát- annál is inkább, mert a „bőgő" hajók és a szegedi „Tiszakanyar* vonalai megadják a helyi jelleget e képek világában. — Mi késztette arra, hogy kiállításának tömörkényi cimet adjon? — A „Vizén járó emberek" cimet dr. Banner János professzor nr adta mert ugy találta, hogy képeim jól karakterizálják a tömörkényi világot. A két érdekes nyilatkozat után kíváncsian várjuk a DugonicsTársaság ünnepét. (*• Í-) 13-38 telefoni*