Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-05 / 100. szám

i> EL M AGYAR ORN? Ml {SZERDA. 1913 in A ju s 5. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG •AZ UJ SVÁJC* cimen érdekes cikkben ismerteti a Magyar Nemzet a helvét köztársasági életben végbemenő figyelemreméltó változásokat. A cikk a következő: A svájci belpolitikai életnek figyelmet érdemlő Jelensége az a vita, melyet a szociáldemokrata pártnak politikai és gazdasági programpontjai nyuj'ottak. A közelmúltban ugyanis a párt »Uj Svájc* jelszóval követeléseit jelenttette meg, melyeket a polgári 'rontnak szegezett, Hiven a szocializmus elméleti nézeteihez, ezek a követelések főleg gazdaságiak. A szocialista párt manifesztuma tervszerű mnnkapolitikát követel azzal a céllal, hogy az egész nemzeti mnnkaerőt igénybo vegyék, ezt a rendelkezést torban. Mindez fel'tzftban fogalmazva a g»K * kaJoRYtTZ-íronaeTraliv iránnyal, következőképpen hangzik: az ország j meg a parasztpárttal. A polgári párgazdasága, termelőeszközei az egész tok és a szociálista pán között az népé Mindez nem valósulhat meg ad-! összecsapás a háború utáni probledig, hangoztatja a svájci szociálde- mák megoldásának tempója é* tartalmokrata párt, amig a gazdasági élet ma miatt keletkezet1. A polgáriak azmonopoliumokbaa. trösztökben tömő-, zal vádolják a szocialistákat, hogy lel ritl. Ez esetben ugyanis az állam könvnyen ráteheti kezét ezekre a monopóliumokra és trösztökre, magáénak vallhatja azokat- Pedig az állami gazdasági élette nincs szükség sem az iparban, sem a mezőgazdaságban, sem a kereskedelemben. A szükséges irányítást elvégezheti a szövetkezeti önrendelkezés E mellett még arra ts szükség van. hogy a föld és a lakás kivétessék a spekuláeióból. A párt véleménye szerint a fentiek garanciáját nem adhatja más. mint a kollektív munkajog: jog a munkához és kötelesség a munkára. Ezek körülbelül a svájci szociáldemokrata pár' főbb elvet, ezek azok az értékelések melvek az »Uj Svájc* manifesztumát elvi magaslatra emelik. Persze mindez, nem marad belpolitikai ellentmondások nélkül. Az ellenfelek közül ki kell emelni az ottani liaz vénybe iktassák és az esetleges muihi^f'^f mokTa!a . T>fr,tíot- , , fcnnAitiiiKvk - uralkodó nozinot foglalja el annakel kanélküliek helyzetét pedig teljesen biztosítsák. Követeli, hogy készítsék et az egyetemes munkajog kódexét a munkás gazdasági és személyi helyzetének védelmére. Sürgeti továbbá azt, hogy a munkások szövetkezése és munkaadók között szoros együttműködés alakuljon. Megfelelő Intézkedéseket kiván a drágaság ellensulyozására, mivel a lakosság jövedelme a háború alatt vagy semmit vagy nagyon keveset lett nagyobb. Rámutat arra az alapelvre, hogy a legfőbb munkaadó és megrendelő maga az állam. Körülbelül ezek a manifesztum főbb pontjai, ezek azok a pontok, amelyek kapcsát) a svájci vezető párt, a liberális demokrata párt karöltve a parasztpárttal meg a konzervatív katolikus párttal, támadja a szocialistákat. A Svájc népéhez intézett manifesztum nyíltan bevallott célja: az államnak a a gazdasági rendnek gyökeres megváltoztatása, Itf kell megemlítenünk azt, hogy az >Uj Svájc* jelszó alatt megindított akció a gazdasági és a politikai étet minden Jelenségét a munkásság szempontjai szerint nézi, mérlegeli. Rámutat arra. hogy a naponként növekvő árak miatt mind erősebbek és élesebbek lesznek a bérharcok. A munkásság e jelenséggel szemben mindeddig tehetetlen volt, nem tudott eredményeket elérni sem politikai megmozdulásával, sem szakszervezel) erejével A szociáldemokrata párt nyíltan felveti a kérdést: a bér, i»* árrőgeités, » munkanélküliség problémái mogoldhntók-e egyáltalán a jelenlegi gazdasági és állami rendben? A párt válasza: nem oldhatók meg. Ezért sürgető alapvető reformot. A reform célja pedig ez: a gazdasági rendszer megváltoztatása. Egyáltalán nem közömbös a követelés mögött álló alapgondolat: »a politikai demokrácia már nem elégít ki*. A tőke hatalma a legnagyobb veszély a demokrácia fennállására nézve — mondjak —, igy a gazdasági életből el kell távolítani azokat az erőkot, melyek a nyerészkedési vá gyat, a privát hatalmi törekvéseket szolgálják. A svájci szociáldemokrata párt ezzel a követeléssel letér az úgynevezett II. Internaionálé vonaláról, közeledik a III. Internacionáléhoz, amely nyíltan vallja az ügynevezett nyugati demokrácia hazugságait eltör) endőknek, mondván Engelsszel, hogy az államnak előbb vagy utóbb ki kelt halnia, muzeumba kerül a >rokka és a rézbalta* mellé. Ugyanis a III. Internacionálé demokrata-liberális államban látja mindazokat a fettételeket, melyek a munkásság >ktzsákmányolását* elősegi'ik. Ezért teliét érthető, hogy a svájci szociálde mokrata pórt ellene van az úgynevezett demokrata alkotmányon alapuló állami életnek és azt tartja, hogy demokrácia alapelveit a gazdasági rendszerre kell alkalmazni, vagyis: az állami önrendelkezés elve a népen keresztfii valósuljon meff a gazdaságlenére. ho.fv hosszabb idő óta nem többségi párt. Erejét, hefolvását nem akarják borítani az állami rendet, forradalom szitására törekszenek. Viszont a szocialista párt azzal vádolja a liberális demokrata pártot, hogy esetleges szociális megnyilatkozásait nem veszi komolvan. ezekkel a meglévő elégedetlenséget ugy. ahogy, átmenetileg akarja csitítani S ha mégis vannak a demokrata liberális pártban lendületesebb elemek, azok a párt jobbszárnyából kerülnek ki és fasiszta elveket vallanak A Gazettn de Lausanne és a Basler Nachrichten támadásaira a párt a következőket válaszolta: >A munkásság, a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek a világháború három és fél éve alatt bebizonvitották. hogv nemzeti szempontból a ltvrmegbizhntóbb és legfegvelmezettebh része az országnak. Eddig a munkásság hozta, hivatalos elismerés szerint, a háború legnagyobb áldozatát*. Érdeklődésre tarthat számot, hogy mi ellen való védekezés ez a kijelentés. Itt nem másról van szó. mint arról, hogv a jobhcsak a gazdasági kulcspozíciók bir-Joldali polgári pártok a szociáldetoklása. jól megszervezett saitórend-jmokra"ákat egy uj »népíront< megszer adja, hanem az is. hogy összefő- alapításával vádolják. MOSZKVA RÖGTÖNZÉSÉI Irta : Porragi György A lengjél—szovjet kérdés érthető kavarodast okozott a világ-diplomacia minden frontján. Bármennyire Is elmérgesedett az utóbbi hónapokban Sikorskyék viszonya a szovjelkormányhoz, a szakítás váratlanul érte a Szovjet nyugati szövetségeseit. A meglepetés kellemetlen volt. nemcsak azért, meit a szövetségesek frontján fennálló nézeteltérésről rántotta le a leplet, hanem azért is mert ismét eszébe juttatta az angolszász diplomáciának, hogy a szovjetpolitika nem változott és hogy a Kremlben ina sem riadnak vissza a meglepetést keltő fordulatoktól és rögtönzésektől. Ilyen rögtönzések sorozatával lepte meg a nyugati demokrácika? Moszkva 1939ben is, amikor a németek prágai bevonulása után Chamberlain bejelentette a szovjet—francia—angol paktumtárgyalások megindulását Akkoriban vérmes reményekkel tekintettek Wgy Londonban, mint Párisban a tárgyalások elé, e reménységeket azonban csakhamar kiábrándulás, sőt keserű becsapottság érzése váltotta fel akkor, amidőn egymást érték az ilyenfajta szovjet sakkhuzások a nyugati partnerekkel szemben: 1. A nyugati orientációjú Litvinov menesztése a külügyminisztérium éléről és Molotovnak külügyi népbiztossá történt kinevezése. 2. Molotov beszéde, amelyben hangoztatta, hogy a Szovjet nem hajlandó kikaparni senki számára sem a gesz'enyét a tűzből. 3. Zsdanov külügyi bizottsági elnök cdkke a Pravdában, amelyben megvádolta a nyugati hatalmakat, hogy nem akarnak őszintén szövetséget kötni a Szovjettel. 4. A német—szovjet kereskedelmi tárgyalások megindulása és eredményes befejezése. 5. Augusztus 21-én a német—szovjet megnemtámadási szerződés megkö'ése akkor, amidőn angol—francia vezérkari tisztek javában tárgyaltak Moszkvában és felfedték a szovjet vezérkar előtt a nyugati hatalmak haditerveit. 6. Az angol—francia vezérkari tisztek üres kézzel való távozása Moszkvából 7 Timosenko csapa'ainak elindulása Ke letlengyelország ellen szeptember 17én. 8. A szovjet—német demarkációs egyezmény szeptember 29-én. Ilyen kellemesnek nem mondható tapasztalatokat szereztek a nyugati demokráciák mögött a Szovjettel letalatokat gyűjtött a Sikorsky-kormány is. Az 1941—42-ben isméi feltamaüt szovjet—lengyel barátság ezul al Ismét kulba esett, mélyebbre, mint valaha. Természetes, hogy ez a viszály kínosan érinti az angolszász diplomáciát annál is inkább, mert köztudomású, hogy a lengyel emigrációs kormány állt eddig a legközelebb a szivükhöz az összes emigrációk közóit. Az angolszászok e lengyelbarátságának többféle oka is van. Az első az, hogy Lengyelország tagadó válasza a német utimátumra robbantotta ki a második világháborút és adott alkalmat az angolszászoknak az uj németellenes koalició megszervezésére. A második ok: a lengyelek harcolnak ma is a legnagyobb számmal az an golszászok oldalán. A harmadik ok az Amerikában élő négvuiilliós főnyi lengyel lakosság, amely erős befolyási gyakorol az amerikai közvéleményre és igy a washingtoni kormányra is Végül a legsúlyosabb ok az, hogy Lengyelország vezető szerepet játszik a háboruutáni angolszász középeurópai tervekben, a középeurópai >cordon sanitaire*, egészségügyi övezet tervének felállításában. Mindezen okoknál fogva az angolszászok ugy érzelmi, mint reálpolitikai okokból egy erős és nagy Lengyelország feltámasztását tervezték a háború utánra. Ezekről a tervekről most le kell mondaniok, ha csak nem akarják a Szovjettel elmérgesiteni az ügyeket. Ezért okozott érthető zavart a lengyel—szovjet viszony megszakítása ugy a londoni Foreign Officeban, mint a washingtoni Fehér Házban. Az angolszászok magatartását e viszályban két tényező ha ározhatja meg. Az egyik az. hogy a Szovjet az elszenvedett veszteségek ellenére is milliós hadsereggel rendelkezik, még mindig óriási területek állnak rendelkezésére. a lengyel kormány pedig a száműzetés kenyerét eszi Az erőviszonyok tehát a Szovjet javára billentik az angolszász reáloolitika mérlegét. A magatar'ás másik tényezője viszont fokozott óvatosságot ajánl az angolszászoknak is Moszkva iránvában. mert ismét bebizonyosodott, hogy a Szovjet kormány ma is szívesen alkalmazza a meglepetések és váratlan fordulatok politikáját Ami meg örországgal nfhStiy hónappal azután, hogy Sikorszky és Sztálin barátságos egyezményeket kötöttek Moszkvában, az uiucs kizárva Moszkva részéről a jövőben a szövetségesek irányában sem. A Kremlben a külpolitikában is előszeretettel alkalmazzák a grand guignoli rendezéseket, amelyek elkö pesztik a sablonokhoz szokott emberiséget. Az >Épatez le bourgeois!* jelszava (ijeszd meg a burzsoátl) nemcsak a szovjet belpolitika frazeológiájához tartozik, hanem szívesen alkalmazzák a szovjet külpolitikában is. Megmulatta ezt a szovjet kormány a balti államokkal és Finnországgal szemben is. Ezt a módszert akarta alkalmazni 1939 szeptemberében Törökországgal is Saradzsoglu moszkvai tárgyalásai idején, azonban az akkori török külügyminisztert ezek a moszkvai módszerek nem tudták leverni a lábáról. Tény az, hogy Moszkva nemcsak a Sikorskv-kormánynak adta et magát, hanem Londont és Washingtont is gondolkodásra készteti, Moszkvának ez a legutóbbi gesztusa azt bizonyltja. hogv szövetségeseivel szemben is a hajthatatlansás. merev politikáját követi, amely nem törődik az* zal sem, hogv ezáltal a saját par'nereit súlyosan kompromittálja és zavarba ejti. Az első meglepetések leküzdése és a föleszmélés után az ember rendszerint alaposan megvizsgálja azt az uj helyzetet, amelybe a meglepetés sodorta. Ez a helvzetvizsgálás nemcsak Sikorskvékat foglalkozta'Ja ezidőszerint. de minden bizonnyal aa angolszász diplomáciát is. mely a mostani bábom egyik legfontosabb' kérdésével került szembe. Nagv diplomáciai művészetre lesz szükség • kérdés mc.fteiel/) megoldására Férfi és női k»H*tJ*t és ruHftif legszebben festi és tlsxtltla kelmefestő ' s vcayllitfiló üzem. Üzlet: Mérev-utca 6b. Telefon: 30-67. Üzem- Csaba-utca 46 ÜGYÜL A spanyol saitó képviselői Budaoesten Budapest, május 4. A magyar külügyminisztérium meghívására kedden délután a menetrendszerű bécsi gyorsvonattal Budapestre érkezett En ' r a 1go egyelemi tanár, a Pueblo cimü lap cikkírója. Echarri, az Adriba főszerkesztője és L1 o v e f, a FMango sajtópropaganrlafőnöke. A spanyol ujságiróvendégek előreláthatólag egy j hétig maradnak Magyarországon és magyarországi tartózkodásuk alatf megbeszélés' folytatnak a magvar sajtó vezető személyiségeivel (MTI) I ™ folyta'ott 1939. évi pár hónapos tár- tént 1939-hen a nvugsti hatalmakkal ó* gyalájuk alatt. Most hasonló tapasz- ami bekövetkezett 1943-ban Lenjt'el