Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-30 / 122. szám

Parraq? Györqy; Kisgazdapárt és polgárság A magyar belpolitikai elet egyik fontos határkövének es a demokraeia irányában kibontakozó magyar jovcí egyik alapvető elindulásának kell tekintenünk a Független Kisgazdapari csütörtöki nagyválasztmáuyi ülését. Nemcsak az ülésen elhangzott ncraesyerctü, igaz cs hamisítatlan magyarsággal, emelkedett keresztény szellemmel és a becsületes emberiességgel telített beszédek avatták a nagyválasztmányi- ülést nagy visszhangot keltő megnyilatkozássá, hanem a nagyválasztmánynak az az egyhangú határozata, ame.lyel felállította a kisgazdaipárt polgári tagozatát Ezzel az elhatározással a kisgazdapárt lényegesen kiterjesztette eddigi kereteit és a parasztság és földmunkásság rncilett megnyitotta szervezeteit az értelmiség polgárság előtt is. A kisgazdapárt választmánya ezze) maga járt elől az egészséges és reális alapokon nyugvó nemzeti egység megteremtésének úttörő munkájában, ledöntötte az osztály és társadalmi válaszfalalkat és most már a haladó polgárságon mmlik, hogy megtöltse a kisgazdapárt által felállított polgári szekciót. Hogy milyen érzelmi és politikai felfogású polgárság számára tárta fel a kisgazdapárt a maga kapuit, az világosan és félreérthetetlenül kiderül Tildv Zoltán és Varga Béla beszédeiből." Tildy Zoltán megkapó szavakban matatott rá a felelősség áférzésének roppant fontosságára. Ezt a felelősségérzetet az örök eszményekkel kapcsolta össze. A politikus nemcsak a parlamentnek. a nemzetnek, a történelemnek tartozik felelősséggel, de az Istennek is. Ezért a mai zord időkben különösen szükségesnek tartotta hangoztatni. hogy minden szavunkért, cselekedetünkért felelősséggel tartozunk nemcsak a földi számonkérésnek. de az élő örök Istennek, aki előtt semmit sem lehet letagadni, aki előtt nem lehet kétes eredetű igazolásokkal mentegetődzni. A felelősség kérdése távlatába állította ezzel a kisgazdapárt tanácskozását Tjldy Zoltán. A hallgatóság minden tagja átérezte ezeknek a szavaknak mélv erkölcsi komolyságát és súlyát és azt, hogy a választmány ülésének lefolyását ezúttal a történelem számára jegyzik fet. A Kormányzó iránti hűség és ragaszkodás kifeipzésc ulán Gaál G'aszton emlékét idézte, aki sohasem ab kudott meg az idők változásaival és aki annvlra egybeforrott meggyőződésével, hogv ennek a meggyőződésnek Ilegmesszebhmerő következményeit Is hajlandó volt levonni. Sajnálattal álla pitótla meg Tildy Zoltán, hogy a magyar politikai életben mindenkor esak kevesen akadtak olyanok, ak'k Áldozatok, lemondások árán is legfőbb erkölcsi parancsuknak tekintették. hogy meggyőződésükért minden Időben helytálljanak és azt ne alkudják el pillanatnyi előnyökért vagv nyomásokért. Gaál Gasztop ilven férfi volt. aki a házelnöki méltóságról le mondott csak azért, hogv szabadon és megalkuvás nélkül hirdethesse eszmáit. Markánsan és minden vaskos programkötetné) tölbctrnondóan foglalta osszc ezután fildv Zoltán a kisgazdapárt valtozatlan programja!: »t'oii(ikai é.s gazdasági vonatkozásban egyaránt a népi erőkre épitrtt liggcilen és szabad Magyarországot akar a Független Kisgazdapárt'. A magyar nép igazi érzéseit és iclliüle'ét rajzóim meg. amikor' megállapította, hogy a magyar nép 'ulnvomó többségéből sohasem vészéit ki a tiszta kereszténység, az emberi .jogegyenlőség, az emberségesség. A magyar paraszhág, a magvar munkásság többsége sohasem tért le az igazi emberiesség útjáról — hangoztatta Tildy Zoltán fölzúgó helyeslés n.el lett. Szólt arról, hogy nehéz idők, nehéz feladatok elölt áll a magyar nep. Aki átérzi, hogy mit jelent a magyar igazság, a magyar embericsseg. a magyar szabadság és függeiIcnscg. annak most bátran ki kell aliniaezek mellett az örök magyar eszmények mellett. Ezeknek az esménvekoek a szolgálataban a kisgazdapárt szívesen vesz részt olyan politikai csoportokkal való együttműködésben, amelyek a nagv elvi kérdésekben egyetértenek és valljak azokat. Tildy Zoltán beszédének minden szava a mai komoly időkhöz méilo é> l'elelösségtuda'os, de egyben szamonkérő hang is volt. amelv egyformán dörömböl azok lelkiismeretén, akik a mai történelmi idők parancsai' átélik és megértik és akik egyelőre vagy rövidlátásból, vagy rossz lelkiismeretből még mindig struccpolitikát folytatnak, az események elöl homokba dugják fejüket, vagy akik azt hiszik, még mindig halogathatják, kitolhatják és elhanyagolhatják a nyitt színvallást. Nem kevésbé volf emelkedett szellemű és ferfias-n szókimondó Varga Béla országos alelnök beszéde. A balatonboglári plébános szokott, keménvhangu őszinteségében hangsúlyozta, hogy a mostani nehéz iüókben a leggyümölcsözőbb befektetés a magyar erkölcs és a magyar becsület. Ez mindenekelőtt a keresztény emberiesség törvényeinek érvényesülését követeli meg. Érdekes és mélyértelmü magyarázatát acila annak, hogy Gaá) Gaszlon miért ellenezte, hogy a kisgazdapárt felvegye cimébe a 'keresztény* jelzőt. Gaá] Gasztonnak, a mélyen vallásos balatonibogi ári földesúrnak ugyanaz volt a felfogása e kérdésben, mint Varga Bélának, a bajatonbogláriak szelidlelkü plébánosának, a keménykötésű parlamenti harcosnak. Gaál Gaszton nem akarta, hogy a >keresztény« szót meghurcolják a politikai harcokban. Varga Béla szerint az igazi keresztény magyarságnak ez a jelszava»Ne bántsd a másét! Amit nem akarsz magadnak, te sem tedd ember társaidnak*. E krisztusi egyszerűségű és erejű szavakkal Varga Béla rávilágított voltaképpen az igazi kereszténység lényegére. amely szembenáll minden terrorral, erőszakkal, rablással, kegyetlenséggel, képmutatással, hazugságra! és erkölcstelenséggel. Ez a két felszólalás megvetette azt a' világnézeti irányt, amelyet a Kisgazdapárt a jövőben is követni fog. Egyben nviltan megvilágították azokat a szempontokat is, melyeket a párt polgári tagozatárak szervezkedésénél figyelembe fognak venni. A magunk részéről nemcsak annak örvondük, bogy a Kisgazdapárt a polgári társadalom szervezéséi a függetlenség. szabadság, jogegyenlőség, demokrácia és emberiesség eszméi alapján indította eL de őszintén örülünk annak is. hogy ezt a polgári szervezést a kipróbált és nehéz időkben helvét mindenkor derekasan és emberségesen megálló Varga Bélára hizia Az ő erkölcsi bátorsága, elvszilárdsága nemcsak erői. de példát, is fog jelenteni a magyar polgárság számára. Varga Béla a múltban is a polgári öntudatnak, felelősségérzetnek és tettrekészségnek volf bátor előharcosa. A történelem sürgető parancsa mosf megnövelte feladatkörét, amelvnek középnontiában a független, szabad. demokratikus és szociális Magvarország megteremtése áll. bogy hőpaíackjátá! - mely tényezők a jó hőtartös előfeltételei: í<Az üvegbetétet használat előtt alaposan öblítsük ki hideg. Hl. -meleg vízzel, aszerint, hogy hideg vagy meleg itah. vagy ételt akarunk a betétbe önteni. SLvAifolyadékot vagy ételt valóban hideg: vagy forró állapotban tóltsük-be, 3 Az üvegbetétet töltsük mlrnng lete és-jól dugaszoljuk be. HttP&iA m \)ityayi do-fyacdlc a 7<>$a$> frác&i, a leq&ítfytób svtfytdi Uatásv, akinek UaiáíUiUt koít'áíiík A Tisxa töwAnpi: salc uiz, sok ked, — momi{ák a szegedi kalásztncsbusk — Hints utánpótlás a tiszai kalászokban Hannáit tankönyveket vásárol Traub B. é» Társa Kl»»»*W*f, Kin* TJ.-r»i..<», (A Dél magyar ország munkatársától) A Tisza az idén túlságosan szeszélyesem viselkedik. A hónap elején dagadni kezdett a folyó és a pihenő balászemberek rákészültek arra. hogy jön a szokásos májusi z.öldár. Május mindenkor az áradás hava, ilyeukor 7—8 méterre is megduzzad a folyó vízállása. Az idén azonban hiába várták a vizenjárók — aliogy jó Tömörkény nevezte a Tisza napszámosinunkásait —. hiába várták a májusi áradást, elmaradt, mintha megbabonázta volna valaki « folyót, öreg halászok véleménye szerint régen nem volt ilyen alacsony májusban a Tisza. Alig 3 méteres a vízállás. JCszd'ádik a kalászok fnunkája — Elég baj ez nekünk — mondja Antal-ffy György, szegedi halászmester. — A természet törvénye az, hogy: sok viz, sok hal! így tartják az öreg halászok is. Most azonban kicsiny a viz. de azért reméljük, jó lesz a balász-szezon. Készülünk is mar rá, junius elsejétől kezdődik a halászidéiiy és tart újból májusig. Az idén ugyan rövidebb volt a haiásztilalom, 30 napos. Máskor 40 napig nem volt szabad halászni a Tiszán, az idén azonban a földművelési miniszter ur, nyilván a halivásra való Figyelemmel, csak 30 nap ban szabta meg a tilalmi időt. Jó is van ez igy, ' A Tisza hatalmas területét: Tiszasastól le egészen Magyarkanizsáig ketten bérlik, Antalffy György és Bitó Antal. Mindketten régi szegedi halászmesterek. Porgánytól felfelé Antalffy, lefelé pod," fii tó az ur a Tiszáu. Kettejüknek, dolgozik a sok haiászember. Legalább 200 lehet, azok száma, akik f.zen a nagy tiszai szakaszon hivatásszerűen űzik a kalászmesterséget. Van aztán egy sereg kishalász is, ők a kishalász bérlők, akik bért fizetnek egyes tiszai szakaszokért. Az íratlan halásztörvény megszabja, hogy a halászinoster íőbérletéu kik dolgozhatnak és a kisbérük milyen halászati eszközöket használhatnak a Tiszán. Vaunak, kik hálóval dolgoznak, mások fenékhorgot. vagy varsát használnak, van ki csak horogfüzérrel fogja a halat. lavitpik a kálókat 'A szegcdi nagyhid alatt mostanában nagy a sürgés-forgás. Halászemberek foltozzák, javítgatják a hálókat: készülnek a munkára, a halfogásra. Sok a rossz háló. Gyakran megtörténik, hogy hal helyett, tuskó akad a hálóba és szétszaggatja azt. A Tisza vize eléggé zavaros és a siető viz faágakat, rönköket gyakorta elhoz magával, hogy valamelyik kifeszített hálóba akadjanak meg. — Bizony nem könnyű mesterség ez a halászélet — mondja az egyik