Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-29 / 121. szám

( ÜELMAGYAROnw «( SZOMBAT. 1M3 mi ju, Í9. tzegrs emelkedik a mintán biznak henna, hogy a folyamatba tett ak­ciók eredményeképpen állami szub­vencióban is részesíthető lesz a színház, arra számítanak, hogy ezeken a módokon fel lehet majd emelni 100.00P pengőre o színház szubvencióját, ami a gazdasági ve­zetést illetőleg lényeges segítséget fog jelenteni. A színigazgatóval szemben ezért a támogatásért a vé­í-os mindössze a miisor és ax elő­adások fokozott nívójának, biztosi­tását kívánja, amivel kapcsolatban a tárgyalások folyamatban is van­nak. Több szabadságolási ügy között fel van véve még a kisgyűlés napi­rendjére dr. Pálfu József polgár­mester betegszabadságénak további agy hónappal való meghosszabbí­tásának iigye is, tunius 4-én penteken Tisza 7 ME DGYASZAY VILMA Chanson-esiie Jf|p* kapható r)é!ma"yarországnát. Hétfőn kezdi meg a rendőrség az uj fegyver­tartási engedélyek kiadását (A Délmoyytirorszdg munkatársá­tól) Ismeretes, hogv a rendőrség oj fegyvertartási engedélyeket bocsát kk Az érdekeltek már be is adták kérvényüket és nagyrészük az en­kédélyezési Iratot kézhez is kapta. A tendőrség az engedélyek átvéte­léről is Intézkedett, azonban, hogy torlódások ne legyenek az engedé­tyeyk kiosztásánál, sorrendet álla­pitmt meg. A sorrend a következő: az engedé­sek átvehetők a városháza 4. szú fltü szobájában juntns elsejétől kezdve reggel 9 és 1 óra között. Ju­lin* elsején sorra kerülnek a kezdő­betűk sorrendjében nz A. B, C, 2-án D. F, G, H. 4-én az I. J, K, 5-én az I,. M, N, 7-én az O. P, R, S. 8-án az Sz. 9-én a T, U. 10-én a V. W. Z, Zs betűvel kezdődő nevek viselői. Átvételkor mindenki köteles a ré­gi fegyvertartási engedélyeit lead­ni. Köteles továbbá fegyverenként 2 pengő kezelést dijat befizetési la­pon kifizetui. Az illeték 3 pengős "kmánybélyegbeu rovandó le. A rendőrség egyben felhívja az érde­keltek figyelmét, arra, hogy a sor­rendet. a torlódás elkerülése végett tartsák be. Jöj ön most a qyönyörii SZOYÁTÁRA Szivét, idegeit sóspárás levegő­je meggyógyítja. Most nagy ked­vezmény. Prospek'ust köld: Siska Elei, az iniMHa bérlője, Szováta-fűrdő. 297 Telepes es hálózati rádiók v Ragu umittHMn BRUCKNER ELEMÉR Magyarország külkereskedelme az uj Európában (STUü) A magyar küikeresktuo lem. a nemzeti érdekekeu át eddi^; >s az európai közösség szolgálatában ál­lott, ami kitűnik abból, bogy foiRi­mának túlnyomóan nagyobbik reszel európai országokkal bonyolította te. 1936—7—8—9-ben, tehát az utolsó négy békeévben — 1939-et és békeév­nek számítva — Magyarország for­galma összesen 4039.1 millió pengő értékű volt a külfölddel. Ebből a forgalomból 3374.5 millió pengő ér­tékű Magyarország és az európai kon­tinens különböző országai között bo­nyolódott le, amikor is Angliát, Ír­országot és a Szovjetuniót nem szá­mítottuk az úgynevezett kontinentális Európához Ez pedig azt jelenti, hogv külforgalmunknak 83.4 százaléka bo­nyolódott le az európai kontinensnek szűkebbre szabott határai kőzött. E külforgaiomból 1820.6 millió pen­gőt tett Magyarország behozatala. Eb­ből a mennyiségből 1530.9 millió pen gő értékűt vásároltunk különböző európai államoktól, vagyis behozata­lunknak 84.1 százaléka volt európai eredetű. Ugyanez alatt az idő alatt ki­vilelünk 2218.5 millió pengőt tett. Eb­ből 1843.6 millió pengő értékű irá­nyult a különböző európai államokba, ami egész kivitelünknek 83.1 százalé­ka. Magyarország kivitelének tehát mindössze 16 9 százaléka irányult a kontinensen kivült külföldre és beho­zatalának mindössze 15.9 százaléka volf ezenkívül! külföldi eredetű. Anglia és Írország, valamint a SzoTjetnnió európai része a magyar külkereskedelemben uem szerepelt nagy öszugckkel; ez az utolsó négy i békeévben 99.5 milliós behozatalt és 162.1 milliós kivitelt jelentett — en­nek figyelembevételével behozatalunk 89.6 százaléka, kivitelünknek pedig 90.4 százaléka volt európai. Ezek az adatok azonban némi he­lyesbítésre szorulnak. Az adatok ugyanis magukban foglalják azt az egyébként egészen Jelentéktelen for­galmat is, amely Magyarország és néhány európai, úgynevezett szabad­kikötő között bonyolódott le. A forga­lomnak, mert az innen behozott és ide kivitt áruknak kétségtelenül túl­nyomó része nem európai eredetű és nem Európába irányult. Do egyéb kiviteli árunál sem le­het az áru útját végig figyelemmel kisérui és igy fennáll annak a lehető­sége, hogy sok európai országba szál­lított magyar áru végeredményben a tengerentúlra kerül. Fokozottabb mér­tékben áll ez behozatalunkra, azzal a különbséggel, hogy a behozott áruknál a legtöbb esetben meg lehet állapitant hogy azt nem az eladó, il- j letve közvetítő ország termelte, tgy: például Magyarország 1939-ben 2313(• q kávét hozott be Ebből a mennyiség bői 12.130 q-t Németország szállított Magvarországnak, tehát kétségtelenül tengerentúli árut kaptunk európai or­szágtól. Olvan országtól, amely maga is kávétermelő ország, ebben az év­ben mindössze 1721 (t kávét vásárol­tunk. Junius 1-től jerfvre adják a paprikát Budapesten Budapest, május 28. A fővároi közélelmezési ügyosztálya közölte, hogy « közellátási miniszter intéz­kedése folytán a fogyasztóközönség zavartalan kiszolgálása céljából ugy Budapesten, miut közéllátásl­lag a fővároshoz csatolt városok­ban és közséerekben juntustól kezd­ve a fűszerpaprika, tört, poralaka pirospaprika kerül Jegyelszámolási kötelezettség mellett forgalomba. K fűszerpaprikát havonként osztják ki és a fejadag a lakosság részére havi 2 dekában, bt. egészségügyi in­tézményekben ápoltak részére pedig havi fél dekában van megállapítva. Ehhez képest júniusban a közellá­tási szelvén vív XI. számú szelvé­nyére 2 deka fűszerpaprika vásá­rolható, illetve szolgáltatandó ki • fogyasztók részére megállapított áron. A vendéglátó ipari üzemek, a nép­jóié ti intézmények' és minden egyíÖ fel nem sorolt fogyasztóhely fii­szerpaprikaszükségletét egyelőre to­vábbra is szabadon szerezheti be « fűszerpaprika árusításával megbí­zott budapesti és környékbeli nagy* kereskedőktől. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG II tábla helybenhagyta nemlétezö közszükségleti cikkekkel szélhámoskodó Kaszap László büntetéséi (A Déliuagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék, március 12-én tartott főtáigyalast Kaszap László 35 éves szegedi cukrászseged több­rendbeli csalasi ügyében. Az ügyészség vádiratából kiderült, bogy Kaszap László négyrendbeli csalás büntette, egy rendbeli lopás büntette és egyrend­beli sikkasztás büntette miatt kei-ült a vádlottak padjára. Kaszap László a mult év május 4-éo dr. Seres Sámueluétól uemiétező rézgálicra felvett 360 pengő előlegei. Május 5-én bakai Andrasnak adott el 108 pengőért két kerékpárkülsőt és két belsőt- Mikor azonbao az átadásra került volna a sor, a kerékpárgumik sehol sem voltak. Április 23-án Dán Károtynétól 600 pengőt vett fel előleg gyanánt, szintén nemlétezö rézgálic­ért. A nemlétezö dolgok árusítását tovább is folytatta. Matajsz Páitó! 100 pengőt vett fel babra, cukorra, szalon­nára és egyéb élelmiszerekre. Mikor azok átadására került sor, Kaszap Lászlónak már hült helye volt. Csalásait Kaszap ugy követte et, bogy áldozatait elcsalta különböző he­lyekre és azt mondotta nekik, mintán már a pénzt felvette, hogy várjanak rá kint az utcán. A jóhiszemű áldozatok várakoztak is, de Kaszap László már nem jött ki többet. Mikor érdeklődni kezdtek, bogy ismeri-e valaki a báz lakói közül, mindig tagadó választ kaptak. Kaszap László azonban nemcsak csalással foglalkozott. Május U-éo be­ment ííolflár Lajosáéhoz é» vizet kért. mert mint mondotta, nagyon megszom­jazott. Anúg Molnárné a vizet hozta neki, Kaszap a nyitva levő ruhaszek­rényből elemelt egy 200 pengőről ki­állított postatakarékpénztári betét­könyvet, egy vadmacskahundáról, egy brilliánsköves aranygyűrűről, egy ezüst cigarettatárcáról szóló zálogcé­dulát összesen 700 pengő értékben. A zálogcédulákat a vadmacskabundáról kiállított zálogjegy kivételével vadhá­zastársa segítségével eladta Pirich János 50 éves szegedi zsibárusnak 34 pengőért. Ezekkel azonban még nem zárult le Kaszap László bünlajstroma. A Hun­gária-szállóban, ahol mint kifutó volt alkalmazásban, átvett Korbecz József tulajdonostól 825 pengőt, hogy az ösz­szoget postára adja. Miután a pénzt kézhez kapta, többet nem ment vissza a kávéházba, az összeget pedig saját céljaira fordította. Az ügyészség ezek mellett a sulvos vádak mellett még az­zal is vádolta Kaszapot, hogy közve­szélyes munkakerülő, ezért csavargás miatt is felelősségre vonták. Miután a bíróság megállapította Kaszap László bűnös-égét, R éri szi­gorított dologházra, Pirich Jánost pe­dig tulajdon ellent kihágás miatt 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Fellebbe­zés folytán ftgvük pénteken a tábla Elemy-tanáesa elé került. A tábla Ka­szap esetéhen nr. elsőfokú bíróság ité­1 efft helypenhaffria. Pirich János pénz­büntetését pedig pengőre emélfe. Az Ítéletek jogerősek. TÖMÖRKÉNY ISTVÁN szegcdi szob­rának lelplezése alkatmával megje­lent cikkek közül kiemelkedik No­mádnak a Mai Napban megjelent irása Szeged nagv irófiáról. 11a majd Tömörkény irói életműve hibátlanul ugy áll a köztudatban -. irja Nomád —, ahogyan megérdemli és ahogyan azt látni, megbecsülni » nemzeti jövendőnek érdeke, sok min­den tanulság adódik elmélyedő ma­gyarok számára az ő korából is, de mai zűrzavaros, átmeneti korszakunk­ról is. Valamikor joggal fogják meg­kérdezni: hogyan emlegethettek na|>­jainkban hol valami értelmetlen köd­cvéssel, hol a nép igazi barátai felé is szektáruius gyűlölködéssel acsar­kodóan »né<pi« irodalmat és »népi« írókat, miközben csak elvétve emle­gették Tömörkény nevét és nem gon­doskodtak Tömörkény műveinek or­szágos megbecsüléséről? A magyará­zat raegadódik majd abban, hogy Tö­mörkény soha nem tartozott sem aa önbálványozással elegyes közéleti misztifikáció, sem a szektárius gyű­lölködés megszállottjai közé, banda »csak« áhítatos, tisztalelkü és szelid­szavu szerelmese volt az irásmüve­szetnek éppúgy, mint mindannak, ami évtizedekkel ezelőtt az Alföld népének életében, lelkületében magyarán és ezzel egyúttal emberien eredeti, igaa és jellegzetes volt A nép szeretete és megértése lako­zott Tömörkény szive mélységében s nem az a jól-rosszul takargatott, irigységből forrásozó urgyülölet, amely a maga maminonizmusát mes­siási álarc mögé bujtatja, sem pedig a feltűnés, az érvényesülés, » minden­áron való szereplés féktelen vágyat Valóban »népD lévén, a lélekxetvéteí természetességével valóban iró ta volt: tárgyának magát alárendelő, azt magábaélő iró, tekintet nélkül minden más, irodalmónkivüli szempontra. Ezért fog a jövő nemzedék -is a ma­gyar nép jellemvonásaiból jóval töb­bet találni az ő Írásaiban, mint akár­hányak műveiben, akinek nevét ma akkora lárma hordozza, amilyen 68 övé körül solia nem vergődött. Nem is vergődhetett, hiszen Tömörkény ka­raktere a lármát nem kereste, de nem ia kereshette, mert a csepűrágók l«D kiaUutáfaól nem volt beane semmi sem. i

Next

/
Thumbnails
Contents