Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-25 / 117. szám

A magyar dal áfiífafos Ünnepe volt az elemi iskolák népdal- és népijáték bemutatója (A Dólmagyarország munkatársá­tól) Szeged belterületi népiskolái va­sárnap délelőtt fél 11 órakor a Városi Színházban a hadbavonultak hozzátar­tozóinak segélyezésére és a szegedi Vöröskereszt Javára népdal- és népi Játékbemutatót rendeztek. Az érdeklő­dök zsúfolásig megtöltötték a nézőte­ret a különleges esemény alkalmából. A Htsuekegy eléneklése ntán Me­legh László, a belvárosi fiunépisko­la tanulója elszavalta A magyarok Is­tene cimü versé'. Milotay Imre tanitó vezénylésével a rókusi népiskola ta­•nlói énekeltek ezután magyar nép­dalokat, majd dr. Balogh Ányos tankerület! királyi főigazgató helyett dr. Kövess Sándor tankerületi fel­ügyelő ünnepi beszédet mondott. Be­szédében Szent Gellért érdeklődését és eliszserését emiitette z magyar dal Iránt Ennek az érdeklődésnek ma is meg kell lennie hiánytalanul. Méltatta Bartök Béla és Kodály Zoltán mun­kásságát és azokat az érdemeit ame­lyeket a két nagy zenei géniusz a ma­gyar dalnak és európai knlturtényező­vé tétele körül szereztek. Rámutatott arra, hogy magyarok mindig ki­tárt lélekkel fordultunk nyugat felé, de megőriztük keletről hozott kincsün­ket. Ezek közé a keletről hozott kin­csek közé tartozik a magyar népdal. Végül felhívta a figyelmet arra a tény­re, hogy Európa nem a tanulékonysá­got, hanem az eredetiséget, az egyé­niséget szereti és becsüli bennünk. A beszéd ntán a Szilléri-sugáruti Iskola tanulói Hatvani Jenőné ta­nítónő rendezésében eladták az »Egy­szer egy királyfi...* cimü népljálé­kot. A bájos és mégis komoly népi­játékot az ujszegedi iskola tanulóinak énekszámai követték. Az alsóvárosi rém. kat. in'ézeti népiskola tanulói az iskolanővérek rendezésében két népt­játékot adtak elő. Az egyöntetűen ma gyar ruhába öltöztetett, papucsos kis iskoláslányok magyar találékonysá­gukkal és gyermekektől szokatlan fe­gyelmezettségükkel megérdemelt si­kert arattak. A móravárosrészi községi népisko­la tanulói Wéber József népiskola! igazgató vezénylésével nagy tetszés mellett énekelték. Littomericzky Má­ria, a belvárosi leányiskola tanulója megkapó bájjal szavalt, majd a Csong­rádl-sugéruti iskola tanulói és a re­formátus népiskola tanulót énekeltek ezután. Az alsóvárosi iskola tannlól Gárdonyt Dezső rendezésében a "Pün­kösdölés* cimü népijátékot adták elő, a somogyltelepi községi népiskola nö­vendékei pedig Jójárt László vezény­lésével énekeltek néhány népdalt A kedves és élénk ütemű éneklést Köncs Erzsébet rendezésében a Szentgyörgy­téri iskola népijáték előadása követ­te. A belvárosi községi fiu- és leány­iskolák tanulói énekeltek végűi, majd valamennyi Iskola tanulóinak részvé­teléve] a >Száraz tónak nedves part­ján* cimü kánon eléneklésével vég­ződött a műsor. A közönség őrömmel fogadta a bemutatott dalokat és népijátékokai és azzal az érzéssel hagyhatta ott a szín­házat, hogy a szegedi gyermekek nemzeti hagyományainkon felépülő ne­velése és tanitása a szegedi tanítói kar kezében jó helyen van. Az igy fel növő ifjúságnak már nem lesz idegen az, ami a mienk, az, ami magyar, azt megismerve megszereü már gyermek korában. A népdal- és népijátékbemu­tatót Kövess Sándor kir. tanfelügyelő legmesszebbmenő támogatásával a sze­gedi tanítói kar segítségével Wéber József és Szabó János népiskolai Igazgatók szervezték, illetve irányítot­ták. A szegcdi népiskolákban folyó nemzetnevelési munkába adott ez a bemutató betekintést. Bizonyára al­kalmunk lfesz a jövőben ls hasonló külsőben ú impozáns. bensőben is ér­tékes bemutatókban gyönyörködnünk. A megvadult lavak halálra gázoltak egy biciklista nőt kisfiával együtt Az elszabadul állatok gazdáj'a leesett a kocsiról és súlyos sérüléseket szenvedett (A Dél magyar ország munkatársá­tól) Hétfőn délelőtt, Szögedre érke­zett deszkát vásárolni egy deszki szerb földműves. Miután a szüksé­ges 70 darab deszkát megvásárolta és felrakta kocsijára, hazafelé in­dult A közúti hidnál, amint ment lefelé a hidról kicsúszott egy szál deszka a többi közül és az egyik lo­vát megütötte. A ló a váratlan ütéstől megbok­rosodott és vágtatni kezdett, magá­val ragadva a másik lovat is. A ko­csin ülő földműves hiába igyeke­zett visszatartani a lovakat, azok nem engedelmeskedtek, hanem aka­dályt nem ismerve vágtattak előre feltartó*tathatatlanul. Mikor a sző­regi útra értek, a vágtató lovak út­jába került a biciklivel haladó Szüős Béláné 30 éves szőregi lakos, aki kerékpárján 3 éves István nevű ki fi át vitte. Az asszony ngy látszik nem lett figyelmes a háta mögött vágtató kocsira, nem tért le az út­ról ós nem szállt le kerékpárjáról. A kocsinülő gazdálkodó nem tu­dott jelt adni az asszonynak, mert az őrült iramban leesett a szekérről és véresen te­rült el az uton, A megvadult gazdátlan lovak pedig keresztü I száguldottak a kerék­páros asszonyon és kisgyerme­kén. Szűcs Béláné és kisfia a gáaolá® következtében nyomban szörnyet­halt. A deszki gazda, akinek sze­mélyazonosságát még nem sikerült megállapítani eszméletlen állapot­ban, életveszélyes sérülésekkel fek­szik a közkórházban, ahova a men­tők vitték be. NéíU htssznróssfil megöltek egy embert a csorvoi tanyán Közt A rendőrség elfog o o gqlihossAg gtjanusffolftAl (A Délmagyarország munkatársától) Vasárnap hajaali 3 óra körül a csorvaj uton halva találták Varga Mihály Oorva-kapitányság 549. szám alapi földművest. Vasárnap a rendörségre ér­kezett jelentés után rögtön a helyszín­re ment Magyar Károly rendőrfő­felügyelő dr. Papp Károly hatósági or­vos kíséretében. Papp Károly meg­állapította, hogy Varga Mihályt négy­szer tarkón szúrták. Az orvosi vizsgá­lat azt is megállapította, hogy mind a négy sznrás fekve érte Varga Mihályt, továbbá hogy a gyilkosságot éjjel II) óra és hajnali 3 óra között követte el az ismeretlen támadó. A rendőrség az eset után rögtön megindította a nyomozást és le is tar­tóztatott egy gyanúsítottal aki az ed­digi tényállás szerint majdnem biztos­ra vehetően azonos a gyilkossal. A gyanúsított kihallgatása még tart és ma fejeződik be. A kihallgatás befe jezése után tórténik intézkedés a gva nusitott sorsa felől bogy «fájdalom oregA £2 ért használ le jfá jé % •OSSZ közérzet, fájdalmai «&» t A IIIIfit •..•inra Ilii Ünnepélyesen nyújtották át a szatymazi gazdakör diszeinöki oklevelét Tukats Sándor főispánnak és Széchenyi István kormánybiztosnak (A Détmagyarorszag munkatársától),nek a követelményeknek mindenkinek Néhai Csányi Sándor törvényható-1 lelkiismeretcsen eleget kell tenni t ar­sági bizottsági tag kön elnök javasla-lra kell törekedni, hogy a termelés mi­tára a Szatymazi Gazdakör még a mult nél nagyobb és minél jobb egyen. évben díszei nőkké választolta meg dr Tukats Sándor löispan és dr. Szé­chenyi István or szágm 0 zgo < i t ási kormánybiztos közjegyzői A aiszei­nökségről szóló okleveleket vasárnap délután ünnepélyes keretek között nyúj­tották át a gazdakör közgyűlésén dr. Tukats Sándornak és ai Széchenyi Is vánnak. A díszközgyűlést Makra Ferenc nyitotta meg, majd vitéz Mol­nár János, a gazdakör elnöke hosz­szabb beszéd kiséretébea nyújtotta át a diszelnökökaek okleveleiket. Az üdvözlésre először dr. Tukats Sándor főispán válaszolt, aki minde­nekelőtt arról beszélt, bogy tervbe vette, bogy minden vasárnap a varos más és más külterületi részén felkeresi a gazdákat, hogy közellátási kérdések­ről elbeszélgessen velük és hogy meg­ismerhesse kívánságaikat. — A jó közellátás legfontosabb ió­nyezője a belső front biz ositásának Beszédének további 1 észéiben a fe­ketepiac üzérkedői ellen beszélt a fő­ispán s felhivta a figye'me arra, hogy mindenkinek hazafias kötelessége, hogy feleslegét a megállapított áron bocsás­sa a köz rendelkezésére. A mai idők erőpróbáját csak ugy tudjuk kiállani, ha összefogunk, ha a kishitüeket meg­győzzük. na pedig ez nem sikerülne, ki kell őket közösíteni Vigyázni kell arra. hogy a nehéz napok alatt senki el ne veszitse a fejé , minél nagyobbak a nehézségek, annál nagyobb lelki erő­vel kell azokat legyőzni A megalku­vóknak, a gyáváknak s azoknak, akik kétclvekkel tekintenek a háború kime­netele elé. nincs helvük a mai társa­dalomban. 1919 eseményei és Trianon nem ismétlődhetnek meg, mert ebből a háborúból csak felemelkedve és gvőz­tesen kerülhet ki a magyar nemzet A továbbiakban termelési kérdések­ről, az árak alakulásáról, a ermény­mondotta a főispán —, hozzátartozik beszolgáltatás kérdéseiről beszélt a azonban ehhez az is, hogy mindenki f<> boZott mértékben és lelkiismeretesen teljesítse kötelességeit. A mai rehéz főispán, majd igy fejezte be nagy tet­széssel fogadott beszédét: — A mai időkben senki ne néZze sa­fdőket fegyelrneze ten kell átélnünk s'ját érdekeit, hanem egyedül rssk az mindenkinek éreznie keli a *orskéző> ország érdokéi mert mindnyájan °n­séget és a. közös felelősséget. Eztk-'nek vagyunk alárendelve s ha a gaz­daközönség pontosan teljesitt a köte­lességét, ez nagy méi ékben hozzájárul a belső front további megszilárdulá­sához. Ezután dr. Széchenyi István ál­lott szólásra s hangoztatta, bog? az ilyen kitünte és sokkal többet jeleni mint amit a mellen viselnek az embe­rek. Mindenkor az volt a célja, bogy városa és hazája érdekeit szolgaija minden cselekedetével Cselekedeteink­nek rugója csak magyarságunk lehet s ezt a magasztos célt egységben ésös*. szetartással kell szolgálni. Magunk alatt vágnánk a fát széthúzással é» a civakodással. össze kell tartanunk i amit a kormányzat elrendel, azt ma­radéktalanul teljesíteni kell mert a kormányzat egyetlen céll a magyarság ügyét szolgaija. Ezt a célt pedig szét­húzással pártoskodással nem tehef szolgálni ' A következőkben a munkamorál tisztaságának fontosságát hangoztatta a gazdák előtt dr. Széchenyi István. Nem szabad csak a sajá. egyéni érde­kekre tekintettel lenni mindig gondol­ni kell a közérdekre, a közös terme­lés érdekeinek előmozdítására. Aki a belső front szilárdságát magatartásá­val győngitl arra megérdemelten sgjt le a kormányzat keze. A rendeleteket be kell tartani. Hamis jelszavaknak pedig ne ugorjon be senki. A magyar ember mindig alkotmányos talajon ál­lott. Bizik a Higgadt magyar köteles­ségtudásban s ba ez érvényesül, ebből a háborúból csak győztesen kerülhe­tünk ki. A nagy tapssal fogadott beszed után a főispán és dr. Széchenyi István még sokáig elbeszélgetett a gazdákkal" az időszerű termelési kérdésekröL A díszközgyűlést megelőzőleg dr, Simon József tb. tanácsnok, a közel­látási hivatal helyettes veze ője, té­jjékoztatta a szatymazi gazdákat a • termeléssel és A terménybeszolgálta­I 'ássál kapcsolatos rendeletekről. Norvégiában a tengerbe csúszott 20.000 négyzet­méternyi szántóiöld Oslo, május 24. A Német TI Jelent ij Norvégia nyugati partján, Trondhjem közelében a tengerbe csúszott 20.000 négyzetméternyi szántéföld, amely b« is volt vetve. A lapok szerint a külö­nös jelenséget azzal magyarázzák, hogy az elsüllyedt szántóföldet egy fej­tő határolta, amelynek vize átitatta a szántóföld felső rétegeit, majd aláuios­la az egész területet ugy, hogy a föld lecsúszott a tengerbe. Emberéletben szerencsére nem esett kár. Hasonló je­lenség mintegy 100 évvel ezelőtt is örlént ugyancsak ezen a vidéken, de 1 lényegesen kisebb aráoyokban. (MTIV

Next

/
Thumbnails
Contents