Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-25 / 117. szám

rclcmciocn síép Qnncptfg keretében leplezek le TOmörStóni) István szobrát A magyar irodalmi ts íodomdonos élei Itópviscldl a? finneysfgcii - On! őcsy Irén gg&ngörii MsHüt l Oincn hullt le o lepel o szoborról (A DétmagyaTország munkatársától) Ragyogó májusi délelőttön, vasárnap leplezték le a muzeum előtti parkban Tömörkény Istvánnak, a szegedi föld nagy mesemondójának •szobrát, amelyet a Dugonics-Társa*ág nemes kezdeményezése teremÜfctt meg. Az ünnepség 11 ÓTakor kezdődött, ekkorra már többszáz főnyi közönség gyűlt össze a parkban a szobor körül. A közönség sokaiban nagy számmal jelentek meg * város szellemi életének reprezentánsai s a különböző előkelő iroÜalmi és tudományos társaságok képviselői. A leleplezési ünnepség első százsaként az egyetemi énekkar szerepelt Kertész Lajos karnagy vezetésével, ezután dr. Banner János egyetemi tanár, a Dugonics-Társaeág elnöke lépett az emelvényre s a hálás emlékezés szavaival szólott Tömörkény Istvánról és köszöntötte a szellemi és irodalmi életnek az ünnepségen megjelent képviselőit, majd felkérte Gulácsy Irént, a Corvin koszorús kiváló magyar írónőt ünnepi beszédének megtartására. Gulácsy Irén íefonkai szépségekben s ragyogó •zárnyalásn gondolatokban gazdag beszéde elején kiemelte, hogy ez az innepség a cselekvő szeretetnek nemeskegyeletes aktusa, majd méltatás Tömörkény István életét, amely szabályozott folyású volt. mint ez a folyó itt a „vizecske", ahogy a Tiszát mindig becézte a nagy iró. Egyik partja a polgári élet, a hivatali mnnka, a másik pedig az eszmék és a betiik világa: az njságirás lés a szó legigényesebb értelmében Vett költészet — Tömörkény a szegedi újságírás hőskorának volt tollforgatója — mondotta Gudáoay Irén. — Szilárdan nemzeti szellemű és mindhaláBeivárosi Mozi Müsortorlódás miatt kedden és szerdán, csak két napig! M öíreneves Egy élete delén álló férfi utolsó fellobbanása, egy tragikus szerelem szivbem árkoló története NAGY MŰVÉSZEK FILMJE! Főszereplőik: Heinrich George, Pau! Wegener, I se Werner HÍRADÓ Előadások. 3, 5, 7 órakor lig Kossnth-elvü negyvennyolvas. Tudta, hogy függetlenségünk elvéből felmérhetetlen veszedelem nélkül nem engedhet ez a nemzet. — Itt állunk a kultúrpalota szomszédjában. Nemcsak polgári erényekkel betöltött hivatala volt ünnepeltünknek, annál hitem szerint sokkal több. Előkelő hallgatagságával, ezernyi ezer könyvével: belső szemlélődéseink refugiuma. Itt, ahol megálmodott alakjaiból emlékkiállítást rendezett a megbecsülés, higgadtak le költőnk gondolatai, öltöztek irodalmi köntösbe élményei: itt forrt ki csendben, észrevétlenül tehetségének pompás alföldi homoki bora. Ezután hosszasan foglalkozott Gulácsy Irén » Tömörkény István magyarságának kérdésével. — Leszármazása szerint egy érdemes, osztrák emberpár gyermeke volt — folytatta beszédét — Ennél a kérdésnél azonban hosszabban nem is illik időznünk, hiszen a születés vérségi, nyelvi, vagy egyéb vonatkozások szerint nem saját elhatározásunktői függ és igy nem érdemünk, 8BYH bűnünk. Aszerint vagyunk magyarok, ahogy magunkat minden körülmények között annak érezzük és valljuk. — Tömörkénynek, az ásatásokat végző kulturpalotai igazgatónak, az embernek egyetlen nagy vágya volt Attila sirját szerette volna megtalálni. Tömörkény az iró pedig többi között igy szól a Halottakat Látó cimü elbeszélésében egy tanyai Árpád-szoborról: segedelmet megyünk kérni hozzá s nemzetünk legnagyobb embere bizony ezer év múlva sem tagadja meg a magyartól." Nem ugy irja, hogy mennek Árpád szobrához — a magyarok, hanem: megyünk hozzá. Tehát ő is. És: „... jó urunk." Tehá , az övé is. Igy irjal Mert még csak meg sem legyinti szányával az, a gondolat hogy ő talán nem volna Árpád népe. Hogy ne ezeréves törzsi szálakkal volna beleszövődve az árpádi közösségbe. „Jó urunk." Igy irja. Mert bár nem vér szerint, de titokzatos megbízatással magyarrá küldhetetten, a lelke legmélyéig magyyar. — Tömörkény szelíd szive nem ismer gyűlöletet — mondotta továbbá Gulácsy Irén. Nem bárkivel szemben, hanem egyedül önmagáért keresztény. Tizenhárom ránkmaradt kötetének egyetlen mondatában sem találunk felekezetieskedést, vagy türelmetlenkedést A tiszta sorokat a Hegyi beszéd szellemének fuvallata lengi át Beszédnek további részeiben Tömörkény István halhatatlan irói' értékeit méltatta a szónok ós kiemelte azt a romnatikus, bensőséges viszonyt. ami t elszakíthatatlan szálakkal fűzte Szegedhez és a szegedi A szerelem 1000 fogására megtanítanak Gaby MORLAY Francoise ROSAY és Micheline Presla A francia iilmmüvészet szipórkázóan szellemes vígjátéka! 12 szeweneiyes norsv tern mm. SZERELMES ASSZONYOM Bemutató ma _ ^ „ • „ _ mT Telefon: 21-85. KORZÓBAN Blövétci^énztár földhöz. A város vonzerőt gyakorolt Tömörkény Istvánra. — Ilyen vonzásra ősak szeretetreméltó népű, nemes urbanitásu város képes. Szeged ilyen város, jövevénylelkeket rabnlejtő, megtartó város, őrzi napjainkban is egy nagy szellemünket a világhírű, Nobeldijas Szent-Györgyi Albertet s bizonnyal még vele sem zárul a gazdag névsor. Ezután méltatta a Dugonics-Társaság kezdeményezését amellyel létrehozta ezt a szobrot a az elismerés szavaival szólott a szobor alkotójárót Tápay Antalról, aki maga is azoknak a „kétkézi" embereknek világából került ki, akikkel Tömörkény subavirágokat himző ujja és lelke annyi szeretettel bíbelődött. Gulácsy Irén felkérésére ezután lehullott a lepel a szoborról s a közönség előtt állt Tömörkény István kőbevésett pemes, gondolkodó alakja. Beszédét a leleplezés után a következő szavakkal fejezte be Gulácsy Irén: — Tűnődő mgatartásában, merengő nézésével állja itt a vártát ezentúl. őrizze Szeged kultúrájának nemes épületét, amelyben annyi munItás évet töltött, őrizze a Tiszát. Beszélje le a kettőjük meghitt nyelvezetén minden rendetlenkedésről, a hajózás, a vizenjárók, a célszerű szegény emberek minden ártalmáról. Vesse hátát ennek a városnak. Szóljon érdekében szélvésszel, világviharokkal. Legyen közbenjárója egész népünknek, mely rövid emberöltőn belül már másodszor vérzik az ország használatában. — Non omnis moriart Tisztelegjünk egy. halhatatlan szellem előtti Gulácsy Irén szoboravató beszédét meleg tapssal fogadták a jelenlevők. Ezután dr. Tóth Béla helyettes polgármester lépett az emelvényre s lendületes beszédben fejezte kl Szeged szeretetét ragaszkodását a nagy íré iránt s a város hatósága nevében átvette a szobrotAz ünnepség műsorának befejező számaként a polgári iskolai tanárképző főiskola énekkara szerepelt Szöge Endre karnagy vezényletével, majd következett • szobor megkoszorúzása. Elsőnek dr. Tukats Sándor főispán helyezte el a szobor lábánál a város koszorúját, majd dr. Fröhlich Pál rektor a szegedi egyetem és a Magyar tudományos Akadémia nevében, dr. S1 k Sándor a Kisfaludy-Társaság és a Petőfi-Társaság, valamint a Szent István Akadémia nevében, Csuka Zoltán a Szentelek! és a SzigligetiTársaság nevében, dr. Széchenyi István a DM KE nevében, Slumpf Kálmán a Városi Tisztviselők Egyesülete nevében, Szőke Mihály helyettes múzeumigazgató a muzeum nevében, Szász Gyula nyugalmazott igazgató Tömörkény István munkáid' sai revében koszorúzták meg a szob-1 ellenállhatatlan rot, amelyre koszorú: küldött ntég az Otthon írók és Hírlapírók Köre, az Alföldi Utazók és Kereskedők Egyesülele, a Tömörkény Iridalmt Kör, az egyetemi és tanárképző főiskolai ifjúság, végül az iró fia, Tömörkény László helyezte el a szobor lábánál a család koszorúját. A szoboravató ünnepség után nyílt meg a kultúrpalota disz'ermében a Tömörkény-kiállítás* amelynek keretében bemutatja a léc saság Tömörkény István irodalmi mu« ködésével kapcsolatos összes emlékeket. Vitrinek alatt láthatók az egykorú hírlapokban, folyóiratokban megjelent Tömörkény-cikkek, novellák, versek, vezércikkek, humoreszkek, külön vitrinje van a Tömörkény-Könyvek első kiadásainak, e.sy másik vitrinben Tömörkény István katonaéletének emlékei láthatók, stb. A vitrinek között felállított paravánokon állította ki a Dugonics-Társaság Gábor Jenőnek és Dorogi Imrének, a két kiváló szegedi festőművésznek mind azokat a képeit, amelyek témái Tömörkény István költészetének gondolatvilágába tartoznak. A kiállítást Sík Sándor nyitotta meg Tömörkényt méltató szavakkal Kramer Jenő pedig értékes ismertelésben foglalla össze a kiállilás anyagát. riofolok hemufotho/tso aDugonlcs-Tőrsaságieioívasó uiesen Délutón 5 órakor a városházán a Dugonics-Társaság felolvasó ülése keretében folytatódott a délelőtti ünnepség. A felolvasó ülésen fiatal tehetségek jutottak szóhoz. Az ülést Silc Sándor, a társaság alelnöke nyitotta meg. Megnyitójában megemlékezett Tömörkény Istvánról. A fiatal tehetségeknek ez a szereplése — mondotta —, legyen koszorú, amellyel Tömörkény kedves emlékének adózik a fiatalság. A fiatalok felovasó ülését Zalányi Sámuel szavalata nyitotta megSzabó Lőrinc: Nyitnilcék és Erdélyi József: Tavaszi naplemente cimü versét szavalta, majd Rátkai László Tömörkény István humoráról olvasott fel gondosan ölegirt komoly értekezést. Rámutatott tanulmányában, hogy nálunk magyaroknál osehdes, megértő voná9 a humor. Tömörkénynél azonban ez a vonás életszemlélet. Derűs oldaláról szereti nézni az életet, ha pedig nem. Széchényi Mozi Kacagás, kacagás, kacagás, falrengefő kacagás! Eru Mond szazai csinai a legpazarabb magyar- burleszk. LAT A BÁR KALMAN-naJ a főszerepben Azonkívül MAGYAR HÍRADÓ 3, 5, 7 órakor.