Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-23 / 116. szám
> JÖN! Vidámság, muzsika, dal iinius hó 6-án este Városi Színházban. Hős» Lajos. Gárdonyi Géza bucsnzlatják hc-nnc kedyeg barátjukat. A r.ásik kézirat 1013-ból való. Tömörkénynek ® muz'uinliszl viselői tanfolyamon készített jegyzetei. Amint az írásból kitümk, szorgalmasan jegvezge'eft. az órák szánját is pontosan megjelölte, de a 76-ik órával nem leheteti megelégedve, mert valószínűleg az előadó többször epilegeteft egy szót, mint kellett volna és Tömörkény et-he a kedvelt szóba sü rí te te minden iegveznivalóját és csak ennyit irt: •Nohabár*. 1t| a kiállításon tudjuk meg. hosv a Tömörkény-novellákból francia, mimet és holland nyelven is jelenlek meg fordítások. A Tömörkény-irodalom két legkedvesebb könvve Móra Ferencé és Juhász Gyuláé. Lapozgatjuk őket. >A*i a lélek egyszeresük vissza fog térni, de okkor már ércbe öltözik* _ mondta Móra Ferenc 1918-ban a DngonlesTánsaság Tömörkény emlékünnepén. Nemzeti létünk égzengéses idején ünnepelnünk kellett az egy évvel előbb elköllözöttet és íme a Móra-jóslat be telejesült. ba nem is ércbe, de márványba öltözöl en visszatér Tömör kény István »a magyar földniives szegénységének (egnagvobb irójaj. Szomorú véletlenség, hogy ma, amikoi márványba öltözötten yisszatér közénk. az ágyuk még jobban dörögnek, mint mikor elment és hogy a »Célsze iij szegény embörök* fiai. unokái megint viaskodnak puszta létünkért nemzelpusz'itó embervilinrban. mert az .ember sárkányfog voteménv* Hasonló időkben nagy halottaink kihűli hamva mintha melegebb volna, mint qz élők szive. Ezért van az. hogv inkább a múltban élünk, mint a jelenben. Az effajta multbamenekfilés. mint a Tömörkény-kiállítás, vigasztaló és felemelő. C-y) »Vizenjáró emberek* Gábor Jenő képkiallitasa Egy év teU el Gábor Jenő gyüjicuicuyes kiállítása óta s most szegedi inspirációkon épült ujabb hatalmas anyaggal bizonyítja az igazi művész fáradhatatlan, lázas munkakedvét. Jeluu kiállításán megállapítottuk, hogy különösen festői előadás szempontjából íejlődótt tavaly óta Gábor Jenő pik urája. Színei mélyebbek, tüzesebbek és gazdagabbak leltek. Ismerve eddigi müvét, joggal tételezhetjük fel, hogy ezt a kolorista elmélyülést a szegedi környék a Tisza színdús ragyogása fejlesztette ki benne. Ámiijt végigtekintünk a muzeum nagytermében elhelyezőit képeken, önkéntelen hálása alá kerülünk ezeknek a lenyűgöző erővel fostett, mozgalmas nagyméretű figurális alkotásoknak. Mélyenzengő sziDekbe ágyaz V» a Tisza munkásai jelennek meg előttünk, amifft izmaik mogfeszitésével végzik az élet parancsoló robotjáf. A kiállítás középpontjában egy jjágy szegedi halászüzem mozgalmas ék lenek festői íelolgozása áll Nagy bolaskosarakat cipelnek a halászok, a báltérben a halászhajók dolgozó népe süj-gölődik. Az egésszel konlryszlban, az előtérben egy finom vonalritmusbq komponált fejkendős nő térdel és halakfcnsaráyal foglalatoskodik. Minthft valamelyik reneszánsz festő képéből lépé't volna ki ez a figura, természetesen a ma élő festő müyészi átélésében. A kép kompozíciója is egészen eredeti ritmusu. Hasonló ellentétben épült a mellejte levő kép kompozifiója is. A kép felső felén hajóvonta'ók haladnak nagy erőfeszítéssel. a kép alsó felén pedig hajójavító asszonyok csendben munkálkodnak Egy másik képea halászhajók lebegnek a viz tükrét), a tájon elfekszik a nagy alföldi csend s a nap aranyfényű sngaiai glória szerűen világitják meg a tfép közepén dolgozó hatászokat Szintfi vallásos Shitat terjed a képen. Két nagyméretű képen, feszülő izmokkal búzzák ki a vizböl a hálót a halászok A félmeztelen testeket a lenyugvó nnp iflt fénye színezi vibrálóvá. Az cozin ragvagásával csillog a Kubikosok cimü képe, ahol a megáradt Tiszán, a víz fólé szerkesztett hajladozó pallókon folyik a kubikos mnnka. Egy vő rős inges figura és meleg színekben Jesteti kórnvéke élénken emeli kl a másik oldal hfdeg kékjeit. A kiáílitásnok egvik tóén érdekes képe a fes'ő kék * reflexekbe ágvazoH önarcképe, amint elmerengve áll ós körülölte nyüzsögnek a »vízyn járó emberek* A képek alakjai nem szegediek. ««" más vidékiek A mé.lvtöl gvökyredző mspirkció terfákmi venatkow?3 khár lyi jellegű. A lényeg a művészet eszközeivel az örök emberi munkát fejezi ki, örök emberi alakokkal. Kompozíciói a gyakran látott körülöttünk folyó munkát idézik, de ezenfelül van valami, ami a pillanatnyi, az esetleges fölé az örök érvényűbe emeli őket. Nem sorpljuk vééig, az eredetien meglátott és áférzeett sok tiszaparti mntivunin'. amelyek változatosan VQnulpak fel a szemlélő előtt. Látjuk a nagv képek Uts szinterveit is. omelvek azt mulatják, hogy milyen nagy gonddal g alapos tannlmánvok után készül a fesfő a munkához A kfálli'áson szerepel pár igen finom akvarell ts. nmeIvek tanúsítják, hogv Gábor Jenő ennek a technikának ís virtuóz mestere. Végkonkluzióként megállapíthatjuk hogv nagvon tiR7ttele,reméltó 'eijesit ménv Gábor Jenő jelen kiállítása annál is inkább, mert ezt a hatalmas mnnkajemoói nem az üzleti haszon rménve diktálta — képei nem eladók —, hanem a mnnka gvönvörüség® kényszere A zsenialitást a fáradhatatlan szorgalom jellemzi Inkább a kiállítás címébe, mint a fent ismertetett gvüijeménvhe kacsolódik Dorogj Tmre pár kéne Ezek nek témakörét szintén a Tisza élete adta. amríyet a ferifi ismert készségével dolgozott fel. A tehetséges Dorogi Tmrét szivesen látnánk önálló nnvaggal. ami jobhan bizonvifaná termékenv festőiségét és művész fantá ti á ját. (* H Milyen szerepet játszott a légierő az első világháborúban? (A Délmagyarország munkatársé- Freünjrg. Strassburg, Saarbrücfeeg Its <ól) A íégiháboru megélénküléséről lett ismétel'én'megféleplek % trangig szolnak a világ mindeD részéből érke-'gépek. A védekezés módja is ző jelentések. Jelentékenye,, megváltozott tehát az egyes harci módszerek súlya az első világháború óta, amelvben még inkább csak kisérleteteljeseii kezdetleges volt. Ha ellenséges gépek közeledtek, félreyerték a templomok harangjait, a lakosság pedig fejvesztetten menekült, ahová tudott Ha pince volt a közeiket teftek arra, hogy a levegőből ml-jben, ott igyekezett elrejtőzni, ha nem, képpen tudják befolyásolni a hadmű-jakkor a mezőn keresett menedéket A veletek alakulását. Hadászat -éljaira | háború harmadik és negyedik évében először a francia forradalomban' a légiharc fokozódott. Sorozatos erős Modell kalaotifdonsáífo!r tökéletes szép alakitások tegjutányo^ sabbaa özv Irltz D«zsön6 kalapftzlet. Oroszlán « A 4ÓŐ BELYEGEIT a legmagasabb áron vessem meg BELYEGKKRESKEDÉS, fogadalmi templommal szemben. Tel.: 39-03 Tüzelőanyag megtakarítás csak hibátlan tűzhelyen érhető el. N agy t a k a rit á a előtt gondoskodjék cserepkályháinak tisztításáról, Meteor-vaskáiyhünaksamottozásáró! írton: t, derer kájyháfmesternek; Tavasz utca 19 »A*1 használták a léghajó', amikor Conrté várának parancsnoka ezen az uton próbált üzenetet küldeni a körülzárt várból Ez a kísérlet azonban meghiúsult. mert a léghajó ellenséges kézre került Száz év felt e! azután amig a porosz—francia hábonihan ismét szerephez jutott a léghajó: Gamhetta ilvmódon hasvta el Bórjsj 1870 októberében 1912-ben. teháf már közel az első világháború kitöréséhez. feltűnést keltő figyelmeztető könw jeleni meg Londonban Az akkori idők legktifinőbb katonai szakértője irta és azt fejtegette beune. hogy Anirlia nyifva áfj a Zeppelinek inváziója cIG't \ könyv óriási vitára adoft okot. a 'egszélftsebb mederben 'árgvalták. hogv n jóslás bekövptkrzhPttk-e vagy nem a közvéleményt azonban nnnvira fogtalkozfatta a kérdés, hogy amikor 1914hen a háború valóban kitört, valóságos Zeppelin-pánik fogfa el Angliát. A legvadabb rémhírek szálltak szájról-szájra már akkor Is, amikor a német hadvezetőségnek talán még csak terve se vol' az angol főváros megtámadására Viszont annál hamarabb szóltak a háborús eseményekbe a repülőgépek: kevéssel a hadüzenet megtörténte titán német gének egészen Párisig hatoltak. Ettől kezdve rohamosan fpjlődöt* a háfionis aviatika. Az arrasl csatában. Antwerpen elfoglalásánál és Lilié ostrománál igen nagy szerep jutott a repülőgépeknek, amelyek léüvegesen meggyorsították Érdekes J— - . -•• most ismét elővenni az egvkoru lap-, aero-dmam.kai kísértetekről. * rc?<* beszámolót és elolvasni bennük az el-ílés népszerű és tudományos frteUfe ső világháború légitámadásairól szó-: máról és mindazokról ? kérdésekről ló beszámolókat. 1911 auguszus ésibmfdyek a repüléssel összefüggésbe* szeptemberéhen K.áll.tasra beralnok a le* (ujabb t'Pusu repulőmodell-bcnzinroo*. tizenegyszer jártak torok, gumimo'oros. benzinmotoros H a német gépek Pária felett és hom-1 vitorlázó repülőgépek Külön érdekesba csapott a Notre Dame katedrális- sége lesz a kiállításnak, hogy a le* ra is. Ezek a támadások olyan fel- kisebb repülőmodell mellett bemufazudulásf idéztek elő a közvélemény- tásra kerül ha'almas nagy vitorlázó ben és annyi vád hangzót el a fran-j repülőgép is. Bár helyszűke miatt cia főváros végtelensége miatt, hogy: nem kerülhet bemutatásra a legnaGallieni tábornok 400 gépet helyezett' gyobb Up«*u vitorlásé repülőgép, készenlétbe Páris védelmére. Még ez mégis az apró repűlömodellek weK támadások érték Párist, Lpndonra i» sor került, ahol a Cityt, a dokkokat 9 a gyárakat bombázták. A hivatalos jelentés megállapítja, hogy valamenynyi gép visszatért, egy azonban kény* szerleszállást hajtott végre. A legnagyobb légitáhadás Edinburgh és Neweasfel ellen történt 1916 tavaszán fH már 16 halott és 106 sebesül', jelezte a bombák hatását. Ekkor példátlan idegesség fogta el az angolokat Mármár a'tól tartottak, hogv a szigetországot lámadó Zeppelinek és repülőgépek csapatokat tesznek angol földre. A lapok sürgős rendszabályokat követeltek a Wegőből iránvutó Invázió elhárítására. Ez az Invázió, mint ismeretes, elmaradt. aminthogy végeredménvhen visszanilalntva — mindaz, ami az első világháborúban a levegőben törtónt, csak szelid próbálgatás volt. Keménv futván Repülőmodell kiállítást rendez a Dé'vidéki Sportrepülő Edves'Iet (A Délmagyarország munkatársától) A Délvidéki Sportrepülő Egyesület a szegedi középiskolák aere-köresnek közreműködésével május 35-Ö1 29-ig nagyszabású repülőmodell kiállítást rendez az ipartestület márványtermében. A kiállításnak az a célja, hogy a repülés iránt érdeklődő társadalom, de főképpen az ifjúság tudomást szerezzen arrél a nemzeti szempontból nagyfontosságú munkáról, amelyet az ifjú modellezők az iskolák aero-körciben és a Délyidéki Spor'r* pülő Egyesület mübelvében végeznek. A kiállítás áttekinthető képel nyújt a modellezés fejlődéséről, a repülőmodell építésének technikájáról, aa év októberében az angol partvidék erődítéseit bombázták a németek, g másik oldal részéről pedig legemlékoze'esebb volt az a merésznek túnő támadás. amelyet angol gépek hajtottak végre a Friedrichsbafenl Zeppelin-müvek ellen. Ma persze már eltörpülnek ezeknek a támadásoknak a méretei, hiszen a beszámolókban ezt a friedrichshafeni támadást két angol gép hajtotta végre és abból az egyiket lelő lék Ezzel szemben a mostani háborúban tudvalevőleg már napirenden vannak a többszáz egységből álló repülőgépek támadásai A franciák lett kiállított .Tücsök* és a xVfcsiU tipusu vitorlázó gépek érdekes összehasonlításokra adhatnak alkalmat éa szemléltető módon tárják elő a P®* dellezők komoly munkáját. A kiálli'ást az ipartestölet márványtermében 25-én, kedden délután fél 6 órakor nyitja meg dr. Tukgta Sándor főispán, a Délvidéki Sportrepülő Egyesület elnöke. Felhivjuk olvasóink figyelmét 9 nagyfontosságú kiállításra: minél többen nézzék meg és sajátmagük győződhessenek meg arFÓl a komoly munkáról, amelyet ifjúságunk, a hók is lavsai. hozzászoktak a repütö'áma- nap repülői, napdeilető foufcelyeifcbon »