Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-15 / 109. szám

\ 5000 szegtdi iparos ÉS kereskedő adatait tartalmazza azul harlolÉhrcndszerd nyilvántartás (A Délmagyarország munkatársá­ból) Szeged város elsőfokú iparha­tósága érdekes sajtóbemutatót tar­'tott pénteken délben. Dr. Szabó I3é­ía tanácsnok, az iparügyosztáljr ve­hetője az ipari és kereskedelmi ér­dekképviseletek meghívott vezetői lés a sajtó képviselői előtt bemutat­ta az öthónapi, nagy körültekintést igénylő munkával elkészített új. kartotékrendszerű iparos és keres­kedői nyilvántartást, amely kikü­szöböli az eddigi könyvben való "vezetés számos hiányosságát és hát­rányát- Legnagyobb előnye a szak­imánként ábécé-sorrendben össze­rendezett nyilvántartásnak a köny­'nyű kezelhetőség, amely lehetővé teszi, hogy hosszadalmas keresgélés nélkül, pillanatok alatt bárkiről •'minden szükséges adat rendelkezés­ire álljon. A dr. Szabó Béla tanácsnok öt­letéből született és az ő elgondolá­«ai szerint kivitelezett újítással, emaly a törzskönyvezésnek fontos kiegészítése, Szeged egyedül áll az egész országban. Az új nyilvántar­tási rendszer számos előnyénél és nagy gyakorlati értékénél fogva al­kalmas arra. hogy más városokban is követésre találjon. A bemutatón megjelent Fáry t 'János műszaki főtanácsos, a szege­di iparfelügyelőség vezetője, dr. Demény Alajos, a kereskedelmi es iparkamara főtitkára, Rainer Fe­renc, az ipartestület elnöke, Varga István, a Baross-szövetség alelnöke­Ditricli Emil, a Baross-szövetség főtitkára. Dr. Szabó Béla tanács, nok rövid előadásban ismertette azokat az alapelveket, amelyek meh lett a kartoték rendszert felállítot­ták, majd bemutatta, a mintegy 800Q szegedi iparos és kereskedő személyi adatait tartalmazó nyil­vántartást. Ezután Demény Alajos kamarai főtitkár teljes elismerés­sel adózva az értékes és jelentőség­teljes újításért, néhány gyakorlati tanáccsal és útbaigazítással szol­gált a rendszer további kifejleszté­séhez- Igy például javasolta, hogy külön alfabetikus nyilvántartást ál­lítsanak fel. amely a mostani szak­imánkénti csoportosítással együtt (tökéletessé tenné a munkát, v Az új nyilvántartásban a szege­jdi specialitásnak", a paprikakeres­kedelemnek 61 képviselője szerepel a paprikakikészítők száma ped'g 535. A másik szegedi különlegesség a papuesosipar 35 önálló mesterrel van képviselve, van ezenkívül 231 asztalos. 436 cipész, 277 fodrász és 461 szatecs a. nyilvántartásban. A nyilvántartás 4 csoportra oszlik, az elsőbe az iparosok, a másodikba a kereskedők, a harmadikba a gyár­lleivarosi Mozi Szombattól keddig bemutatjuk » legjobb francia filmek sorozatából: MEGBELYEGZETT ASSZONY c. nagyszabású társadalmi drámát A francia filmgyártás különleges alkotása 7 ' ; Főszereplők: SESSUE HAYAKAVA, a világhírű japán amorózó, a ragvogó tehetségű LTSE DELMARE, LUIS JOUVET és a férfias YICTOR FRANCÉN liFA-HJRADÓ Éz a film nem tévesztendő össze a múltkor játszott MEGYÁ POLT ASSZONY e- filmmel. Előadás 3, S, 7 vállalatok' tartoznak", a negyedik" pedig a bolt anyagot, azaz a visz­szavoui és megszűnt iparengedélyek nyilvántartását tartalmazza. A munka ezzel még nem tel!es, az iparhatóság a közelmúltban bo­csátotta ki felhívását az érdekel­tekhez, adataik bejelentésére és ezeknek az ndatbejelentéseknek a beérkezése után összeegyeztetik azt a kartotékkal. Igy azután a szüksé­ges kiigazítások nyomán valóban a meglévő helyzetet fogja tükrözni az iparügyi osztály kartoték rendszerű nyilvántartása, amelyben a jövő­ben is minden változást fel fognak jegyezni. A rongQ- ÉS papírhulladék gijiiltest íieiíön Kezdik Szegeden a leventék ridius 22-ig tartanak a üubftönapok (A Délmagyarország munkatársá­tól) Az elmúlt esztendő alatt a nagyközönség minden propagandá­tól és felvilágosítástól függetlenül önmaga is megtanulta azt as igaz­ságot. hogy a birtokában lévő régi .rongyok" végeredményben rendkí­vül értékes textilgyártási alapanya­gok, amelyekre a háború idejében kétszeresen szükség van. A textil­bulladékgyűjtést irányító szakköze­gek tapasztalatai szerint a háztar­tási rongyhulladékot nagy becsben tartják, maguk a háztartások sok­kal kevesebb rongyot használnak fel. mint eddig. A tavaszi textilhulladékgyűjtést a leventék május hónapban végzik az ország egész területén. Ilyenkor tavasszal mindig a téli ruházati hulladékok kerülnek elő, éppen a1 legértékesebb rongyanyag. Kabát-, nadrág-, mellénydarabok-, nagyken­dők darabjai, egyéb más felsőruhá­zati hulladékok, amelyekért minden házhoz minden városban és helyi­ségben bekopogtatnak a gyűjtőlo­venték. Az illetékes textilgazdálko­dási tényezők nagy várakozással te­kintenek a lelkes és az eddigi kísér­leti eredmények alapján is igen je­lentős rongygyűjtő munka végered menye elé. Szeged területén május 17-től 22­ig tartanak a rongy-gyűjtő napok. Hétfőn reggel kocsikon indulnak el a leventék és házról-házra járva összeszedik a textilhulladékokat. A rongyhullailékért fizetnek is. a hi­vatalos ára 54 fillér kilónként, de tekintette! a bonvédelmi célra, a háztartások zöme ellenszolgáltatás nélkül engedi át rongyhulladékát. A rongyhulladék gyűjtésével egy­idejűleg a leventék papírhulladé kot is gyűjtenek. Borzalmas rablógyilkosság a vasúti őrházban Vasvl lóval átdöfve, holian találta feleségét az éjjeli szol­gálatból hazatérő vasúti őr (A Délmagyarország munkatársá­tól) Állati kenyetlenséggel végre­hajtott rablógyilkosságot jelentet­tek a szegedi csendőrkerülct nyo­mozóosztájának Homokszentlőrinc községből. A kunszentmiklósi vas­útállomástól. mintegy 3 kilóméter­re eső 44 számú vasúti őrházban péntek reggelre virradóra meggyil­kolva, holtan találták Koltai József pályaőr feleségét A pályaőr, aki­nek az őrházban volt a lakása, pén­tekre virradó éjszaka nem volt ott­hon, hanem a szomszédos Homok szentlőrinc vasútállomáson teljesí­tett szolgálatot. Reggel 6 órakor le­telt a szolgálata é« ekkor a vasúti pályatest mellett hazafelé indult. Az őrház elé érve gyanúsnak tünt előtte, hogy lakásának külső és beDó ajtaja tárva-nyitva volt. Kor z.ó b a n Ma, a hitvesi hűség és törhetetlen szerelem drámai éposza! BULLA ELMA, MURATI LILI, JÁVOR PÁL, SÁRDY JÁNOS rr Amikor a kertajtón belépett az nd varra, szemébe ötlött, hogy a kü­szöbön hatalmas alvadt vértócsa sötétlik. Berohant a lakásba, ahol a bútorokat, feldöntve, fiókjait, szek rényeit feldúlva találta. a szoba padlóján pedig újabb hatalmas vér­tócsát látott. Koltai pillanatok alatt átértette a helyzetet és látta, hogy az elmúlt éjszaka borzalmas bűn­tény történt, cs minthogy feleségét nem találta sehol, kétségtelenné vált előtte, hogy az asszony áldoza tául esett az ismeretlen banditáknak Felesége keresésére indult abban a reményben, hogy talán még élet ben találja. A lakásból az udvarra vezető vérnyomokat követve lement az őrház pincéjébe, ahol borzalmas látvány tárult, a szeme elé. A pin­cegádorban szétvert fejjel szivébe ütött vasvillával olt feküdt a fele­sége. Jóidőbc telt, amíg fölbirt óosudni elszörnycdéséből és mint­hogy nem talált közelben teremtett lelket, maga kereste meg a csend erjárőrt és jelentette a borzalmas esetet. A csendőri nyomozás megállapí­totta, hogy Kolfainéra a késő éj­szakai órákban rátörték az ajtót és ásóval támadtak rá. A véres ás't meg is találták az udvaron. Ennek Chíorodont fogpaszta 4 »oUó fehdr fógolirdt. Ode é< rliito leheletről gondoskodó. az ásónak az élével többször sújt­hattak a szerencsétlen asszony fe­jére, mert teljesen összehasogatlóé vele. A nyomok bizonysága szerint a támadók ezután az asszonyt le­vonszolták a, pinceije. Valószínű hogy még akkor is élet lehetett benne, mert ott. a pincében adták meg rióki a szívéből kiáljó vasvil­lával a kegyelemdöfést. Ezután át­kutatták a lakást, amelyből több apró értéket elvittek , és az ajtókat tnrvanyitva hagyva, a sötétség lep­le alatt megléptek. A rablógy}íkpsság köriilményef­ből a nyomozást végző csendörök arra következtetnek, hogy a tettes nem lehetett teljesen idegen, hanem ismernie kellett Koltaiék életkörül­ményeit és szemqlyi viszonyait. Koltai ugyanis hetenként egyszer teljesíiett csak éjszakai szolgálatot az őrháztól távol és a bűncselek­mény elkövetőjének pontosan kel­lett tudnia, hogy me]yik az az éj­szaka. amikor a pályaőr nem tar. tózkodik otthon. A lakás berendezé­sének feldulása arra vall, hogy a holmik között valamit lázasan ke­reshettek. Koltai ugyanis már a hatvanadik évében járó ember, aki most készült nyugalomba menni és feleségével sokéves vasúti szolgá­lata alatt G000 pengőt takarítottak meg, amit otthon őriztek. Az volt a tervük, hogy a szolgálatból kilép­ve majd üzletet nyitnak ebből a pénzből Kunszentmiklófion. Minden jel arra mutat, hogy a gyilkos tu­dott erről a pénzről és arról is. hogy azt Koltaiék otthon rejtege­tik. Alighanem ezt kereste és azért forgathatta fel az egész házat. Ugy látszik. ennek a pénznek a megszer­zése ösztönözte a teltest a borzal­mas cselekmény elkövetésére, azon­ban mégsem sikerült a jánzt -meg­kaparintania, mért azt Koltaiék jól elrejtették és a csendörök hiányta­lanul meg is találták, az egyik pad­lódeszka alatt. A csendőrség teljes eréllyel meg- • indította a nyomozást a tettes. Il­letve a tettesek kézrekpritésére. Széchenyi Mozi Figyelje meg műsorainkat.! A jobb­nál jobb vígjátékok követik egy­mást! 11a igazán jól akar mulatni, jöjjön hozzánk! Ma 3, 5, 7 órakor FRUSKA Egy elragadó cstiri és egy kék­szakáll kácágtató kalandjai Főszereplők: LILI A SYLVi és HANSf STUWE Azonkívül; Legújabb ÜFA-HIR áPÓ

Next

/
Thumbnails
Contents