Délmagyarország, 1943. május (19. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-14 / 108. szám

_ oeCM'AGVARORSZAG Üt PÉNTEK. 1943 májm 14. snmmmmmmmmmmmmmmmtmmmemmmm Csendes elválás Aki elmesélte, nem tréfacsináló ember, kitalálásai sincsenek, ugy uezi az életet, ahogyan az forog keserű levében. De nagy magányosságában sok mindent meg tud latin, meséli tehát az esetet, amin esetleg okulni is tudnak az ilyen matikókra hajlamosak. A kispolgári férjet, unkor a költők által túlzottan még mindig gyönyörű májusnak hecézelt hónap harmadikán került haza, akkor is csak a déli órákban és némi egyensulylórvényekkel kínlódva, ezekkel az igékkel logadta a felesége: — Egészen utolsó részeges gazember vagy. akit már fiz év előtt fel kellett volna kötni, legalább nem mérgezed meg egy szerencséden, jobb sorsra érdemes asszony életét. Ö mondta, hogy jobb sorsra érdemes, hát nyilván tudta is, hogy mit beszéL Idegenek, illetve kívülállók ue kotyogjanak bele az ilyesmikbe. A férj mellének lógatta a fejét és hsliga'ott. Mit lehet ilyen kifogásnak felhozni? Ellenben az asszony folytatta: — Sokat tűrtem, de ez sem tarthat örökké. Minden pénzedet a kocsmába viszed, tőled éhen halhatnék, most már határoztam is. Volt rá elég időm, el fogunk válni Az ember végighallgatta a beszédet, amely itt nyomtatásban számos sarkalatos eJvi jelentőségű jelszó kihagyásával jelenik meg, aztán kőnynvekre fakadva, ő is megszólalt — Igazad van, drágám, nagyon gyalázatos firma vagyok én. Azt sem érdemlem meg, hogy a há'án hordozzon a föld. — Még ma elválunk! _ igy az aszszony. — Ua te ugy tartod jónak, elválunk. Idáig baladva az eszmecserében, mind a ketten sírásra fakadtak, majd egymásra borulva ontották könnwik záporát. — Elválunk, brühühü, — El, brühühü. , No legyenek hiszékeny Vőnnyűszfvltek, ne képzeljék, hogy a sírás kibékítette és újra összehozta őket, mer', csalódnak. A férj valósággal leesett az ágyra, volt elég kialudnivalója azalatt a felesége kocsit hozatott felrakatta ró minden holmiját, ugy, hogy vacsoratáján a férfi rideg lakásban, a legszükségesebb bútorok közt találta magát Azt is kegyelemből hagyta meg a felesége, mert csak a magáét vipe el. Haza az anyjához. Este kilenc óra után, ék'elen setétségben, kopogtat valaki az ablakán. — KJ az? _ riadnak fel belül és nézik sorjába az ablakokat, hogy szakszerűen setétifetfek-e el mindent? — Én vagyok itt, a te jó hü férjed. — Először is nincs már férjem, másodszor nem hű, még kevésbé jó, harmadszor pedig mit akarsz? — Elhamvadt szerelmünkre kérlek, adj egy paplant is. mert mind elvitted. én pedig megfagyok ebben az átkozottul szép virágfakasztó májusi éjszakán. — Hát azt megkaphatod, várj. Az ahlak kinyílt. — Hol vagy? Nem látlak. Gyere közelebb.. Akkor a házaspár egy utolsó hncsucsókot váltott, majd szél kerekedett « szemezni kezdett az eső. A magára hagyott férj beburkolózott a paplanba hazaballagott. Ennyi az egész, se főbb. se kevesebb. Másnap már ügyvédhez ment az asszony. ELINDULTAK A TUTAJOK (A Délmagyar ország munkatársától) A Tiszapart romantikájának egyik leghangulatosabb színfoltja a nyári ég alatt a viz hátán n9zó hatalmas fenyőszálakból összetákolt. lomba mozgású tutaj. A tutaj mindig északról délre megy, csak a viz folyása irányában van közlekedése. mert motorja maga viz és a viz csak lefelé halad. Valahol a kárpátaljai vidéken indul kacskaringós, bosszú útjára a tutaj • végigutazik az Alföld legszebb rónái között, hogy valahol a délebbi vidékeken a parthoz kötözzék, szétszedjék és a szálfákat fürész alá tegyék. A tutajozás a trianoni esztendők alatt körülményes és területében erősen megnyirbált volt A legmagyarabbnak nevezett magyar folyó — magyar földön fakad és magyar földön torkollik bele a Dunába — három részre volt vágva s csak a közepe maradt meg magyarnak. A tutajos. bá el akart indulni a Kárpátokból, útlevelet ezerféle engedélyt kellett szereznie magának, hogy lejöhessen a magyar vizre tutajával. A csehek mindent megragadtak. hogy minél nehézkesebbé é» körülményesebbé tegyék a tutajozást s erre kitűnő lehetőséget nynjtottak a vámhatárok, a valutakérdések s a külkereskedelmi forgalom tudatosan komplikált szabályozása. De aztán, ha le is ért az Alföldre a derék kárpátaljai tutajos, legfeljebb Szegedig jöhetett, itt megint határba ütközött. A vízen nem látszott semmi, az arra délebbre is pontosan olyan agyagos-sárga, szőke volt mint itt minálunk, de figyelmeztetett nem sokkal a Boszorkányszigeten tul ágaskodó gólyafészek, amiben a jugoszláv határőrség tanyázott. A tutajosok főkikötője ezekben az időkben az alföldi vidéken Tokaj, Szolnok és Szeged volt A trianoni bilincsek lehullása a legnagyobb mértékben és legörvendclesébben a legmagyarabb folyót érintette. Forrásától torkolatáig magyarrá lett az egész terület amelyet az évek megszámlálhatatlan tízezrei óta végigkanyarog. Most már nem kell útlevél, nincs szükség er.gedélyekre sem, kikapcsolódott a tutajozásból a valutaátszámolás, jöhet a tutaj végig a magyar Tiszán a legzordonabb kárpátaljai szakaszoktól. végig az Alföldön nemcsak Szegedig, de most már le egész Ti télig. Azt hihette volna az ember, hogy a folyó felszabadulása aranyéletet hoz a tutajozásra, arra lehetett gondolni, bogy most már se vége, se hossza nem lesz a tutajok vidám érkezésének. Ezzel szemben az történt. bogy váratlanul most már belső kereskedelempolitikai okokból hirtelen nehézségek támadtak s a fürészüzemek azt kezdték tapasztalni, hogy nem tudnak, elegendő gömbfához jutni, lecsökkent a tutajozás s egymásután kezdtek jelentkezni az ezzel kapcsolatos nehézségek. Néhány héttel ezelőtt a Délmagyarország részletesen _foglatkozott annak a memorandumnak a tartalmával, amit éppen ezekről a kérdésekről szerkesztettek az őszszes érdekelt tiszamenti fürésziizomek s felterjesztettek a kormányhoz. A memorandumban sürgős intézkedést kérnek arra, ogy megfe13"38 D8iR18QU8PÖr5Z88IBIBÍ3l1j8j ésl0leszatsteteg^e Tehetősé a kormány. mert különben a virágzó alföldi fürészipar menhetetlenül elsorvad. Az, ami ebben a memorandumban van, az mind a tutajokra vonatkozik, mert a tengelyen való szállítás minimális. A viz a legolcsóbb és legbiztosabb szállítóeszköz s ezért van az, hogy a legnagyobb s az ország szükségletének javarészét ellátó gőzfürészüzemek mind a Tisza partján létesültek. Az érdekeltek mindannyian, akik akár közvetlenül, akár közvetve vannak érdekelve, nehezen várják a kormány elhatározását a gömbfa ügyében. Itt a tavasz, a tutajozá» kezdetének ideje. Amikor a zöld-ár levonni, elindulhatnak a tutajok is. Három, négy hétig is eltart amig leér a tutaj Szegedig. Ha tovább megy. mondjuk Titelre igyekszik, még hosszabb az utazáp ideje. A ruszin, meg a román tutajosok ez alatt az idő alatt megszakítás nélkül tutajokon élnek. Ott főznek, dolgoznak, pihennek. Mire leérnek az alföldi vidékre, itt már gyerekjáték a tutaj kormányzása. De odafenn. ahol ninos szabályozva a folyó. ahol sziklás, szakadékos, zuhatagos, örvényes ntakon kanyarog, bizony ezer veszélynek néz elébe a tutajos. Nem a legritkább esetek közé tartozik, bogy a viz sziklás parthoz vágja a lazán összetákolt faalkotmányt s annyi darabra esik szét a tutaj, ahány gömbfából áll. És ilyenkor még a jobbik eset az. ha a tutajos egy kis szabadfimlö árán megmenekül a balesetből. Történtek már komolyabb esetek is. Szóval, hogy folytassuk az előbb megkezdett mondatot: itt a tavasz és. elindultak az Alföldre a tutajok. Két héttel ezelőtt érkezett meg Sze gedre az első tutaj, azóta már másik három is befutott a fűrészüze mek kikötőibe. Ezek a szállítmányok azonban még nem a memorandum eredményei. Régi kötésekből származnak s a fát osak most lehetett lensztatni. A tiszaparti tavaszban álmodozó léleknek egyébként teljesen közömbös. hogy mikori a kötés, fontos csak az. hogy elmúlt a tél és ismét láthatja a viz hátán ringó lomhatestű alkotmányt amelyet lassú evezőcsapásokkal és biztos kézzel kormányoznak át a híd alatt a szalmakalapos ruszin atyafiak. O. T. O. hoz, valamint valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, hogy kisérjék fi* nyelemmel a tüzifakereskedők működését és azokról a kereskedőkről, okik a szállításban havi viszonylatban is a tavalyi mennyiségnek megfelelő arányban részt nem vesznek, kijelölésük visszavonására haladéktalanul tegyenek javaslatot, (MTI) Miniszteri leirat a városokhoz a tűzifa szállításának meggyorsítására Budapest, május 13. A kereskedelem- ég közlekedésügyi miniszter — mint ismeretes — ezév május 31-ig 50 százalékos, június 30-ig pedig 30 százalékos fuvardíjkedvezményt engedélyezett a tűzifaszállítás megkönuyítése érdekében. Ennélfogva kívánatos, hogy a kitermelt fa eladása, illetve a szállítás lebonyolítása minél intenzívebben, a szükséghez képest még a fuvardíjkedvezmény fennállása alatt, megtörténjék. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a szállítás megfelelő lebonyolításának ellenőrzésére leiratban felhívást intézett valamenynyi kereskedelmi és iparkamaráMAGYAR HÚSOK Mindenkor kimagasló hősiességgel teljesítette kötelességet a donuienti harcokban, valamim a nagy téli csatában M i k o Zoltán föhaűnagy, egyik gyalogezredünk paucélioröágyus szazdanak parancsnoka. 1943 január 13-án az Oskino mellett vivott barcban különösen súlyos körülmények kozcttt kellett helytállnia. Délután 5 órá'ól éjfélig küzdött szakadatlan tomegt>en előretörő ellenseggel; vegig HOZ vet len irányzással, kis távolságáéi lőtte a bolsevistákat- A szó legszorosabb értelmében az utolsó granai kilökéséig tüzelt s csak akkor vonult viszsza, amikor az ellenség mar rohamtavolsagra közelítette meg. Meg ilyen viszonyok mellett is megmentette páncéltörő agyúit Hasonló körülmenyek kőzött harcolt január 16-án üzkupojban, annak ellenére, bogy egyik löveget mindjárt az ellenséges támadás kezdetén telitalálat tette harcképtelenné s igy csak csökkentett tűzerővel folytathatta az ellenállást. Ez atkalommal is utolsó granatjátiak kilövéséig küzdött s ugyancsak a legnagyobb önfeláldozássá! mentette meg-megmaradt lövegeit. Mindenben hozzá méltó harcot vívott ezredtársa, K á t o n y i György zászlós, az ezred lovasszakaszanak parancsnoka. 1943 január 15-én azt a parancsot kapta, hogy lovasszakaszával 'örjön előre Jablocsnoje községen üti s ott tartóztassa fél az ellenséget mindaddig, amíg • harcból kivont részek elvonulása véget nem ér. Rátonyi zászlós e feladatát mintaszerűen teljesi ette, bár végig roppant (túlerővel Állott) szemben, lí harcban éppen ugy, mint a parancsra történt visszavonulásban, hősiesen, a legnagyobb körültekintéssel vezette szakaszát önfeláldozó vezetésének köszönhető. hogy a szakadatlan harc és túlerő ellenére is aránylag e.sekely veszteséggel tudta azt a védelemre kijelölt uj állásokba visszavezetni. Eközben azonban maga is súlyosam megsebesült. Hősi halálával zárta le nemes életét és dicsőséges küzdelmeit ezredtársuk, Kardos József zászlós is. Kardos, mint az ezred árkász századának szakaszparancsnoka, a donmenti védőharcokban is mindig kimagaslott személyes bátorságával és példaadó kötelességteljesítésével. De addigi vitézségét is felülmúló bátorsággal vezette szakaszát »« alexandrovkai reteszé Hasban vívott küzdelmek során. Szakasza itt csaknem egészen felmorzsolódott. Utóbb különböző szakaszok maradványaiból összeállított puskásszakasz parancsnokságát vette ál s ennek élén január 26-án Ivanovkán adta példáját semmitől vissza nem riadó merészségének és áldozatos hőslességének. Az ivanovkai állásokat ostromló bolsevista tömegek ellen újból és újból elelntámadásra vezette egyre fogyatkozó honvédéit, akiknek sorsit fáradhatatlan eréllyel egészítette ki a széttörtdez.ett kötelékek legénységéből. Napok óta tartó hősies eröfeszi'ésént'k és emberfeletti fáradalmak, valamint ragyogó fegyvertények egész sorozata urán érte őt az az aknatalálat, amél* hősi életét kioltotta.