Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-13 / 83. szám

igy 54 éves hódsági urinlS borzalmas halálugrása a fogadalmi templom tornyából (A Délmagyar ország munkatársé fái) Borzalmas módiát vála-ztotta az öngyilkosságnak egy életunt, nrinő. Hétfőn délntán kevéssel öt óra előtt velőtrázó sikolyra és nyom fan Utána hatalmas puffandsra lettek figyelmesek aeok, akiknek útja ebben aa időben a Dómtéren vezetett keresztül. Az első pillanatban senki sem tudta, hogy ml történt, mig a szitáló esőben valaki fol nem fedezte, hogy a fogadalmi templom tornyának aljában valami sötét, alaktalan tömeg terül el. Odasiettek és rémült megdöbbenéssel látták, hogy egy vérrel borított, teljesen összeroncsolódott női holttest hevet a tér keramitkockáin. Semmi kétség sem félhetett hozzád hogy a nő a toronyból eshetett a kövezetre, amit az elősiető sekrestyés Is csakhamar igazolt. A borznlmas esetről azonnal értesítették a rendőrséget, amelynek központi ügyeletéről dr. Kamarás Lajos rendőrtanácsos, a büuiigyi osztály vezetője szállott kl a helyszínre dr. MogAn rendőrorvossal. A halott nő ruhájának zsebében talált Iratokból megalapították, hogy Urenyovszky Katalin 54 éves varasdi születésü. hódsági magán tisztviselőnővel azonos. A szemtanuk helyszíni kihallgatása során a fogadalmi templom sekrestyése elmondotta, hogy délután fél 5 óra tájbnn jelentkezett nála egy idősebb ttrinő és előudta azt a kívánságát, hogy szeretne felmenni a toronyba. A torony megtekintése idegenforgalmi érdekesség. ameyot a Szegeden megforduló idegenek más Időkben tömegesem szoktak felkeresni és szívesen vállalják a rengeteg lépcső megmászásával járó fáradtságot is azért a festői látványért, ami a toronytetőn a néző szeme elé tárni. A sekrestyés a kívánságban sem talált semmi különöset és mintán a hölgy lefizette az előirt megtekintési dijai, felkalauzolta a lépcsőkön a toronyba. Mikor felértek a mintegy hatvan méter magasságban levő erkélyre, a hölgy megköszönte a toronyőr fáradságát és megkérlo. hogy hagyja kissó magára, mert az erkélyen ki akarja pihenni magát és nézelődni »s szeretne, nem akarja ezzel a sekrestyést egyéb teendőitől elvouni. A sekrestyés semmi gyanúsat nem észlelt és nyttgodtan magára hagyta a higgadtan viselkedő hölgyet azzal, hogy ha majd lejön. kopogjon be hozzá, hogy bezárhassa utána a torony feljáróját. Még le sem ért a toronyőr a földs infre, amikor hallotta a velőtrázó sikolyt és nz utcáról felhatoló morajból és kiabálásból rögtön megsejtette, hogy a torony látogatójával történhetett valami ba). A jolek szerint véletlen aligha történhetett, mert oz erkély párkánya olyan mgaas. bogy tnegcsuszás és kihajolás esetén is tökéletes védelmet biztosit, aki iehét onnan leesett, annák fel kellett kapaszkodnia a párkányra és onnan S:áedékosan keltett levetnie magát. A rendőri bizottság helyszín? vizsgálatának eredménye tehát a». hogy minden Valószínűség szerint öngyilkosság történt. A rendőrorvos mogállapitótta. hogy a szerencsétlen nő a .földrezuhanás pillanatában azonnal szörnyet halt, mert a koponyája apró szilánkokra tört. agyveleje eaélfoBesan! Is tagjai Is féltésén őssseroncsolódtak. A rendőrség megindította a nyomozást annak tisztázására, mikor érkezett az öngyilkossá lett úrinő Szegedre- hol tartózkodott és miért követte el szörnyű tettét? A teljesen összeronBsolódott. holttestet beszállították az orvostani intézetbe. Szeged környékén akarják elkészíteni Terescsényi György filmjének külső felvételeit 'IK (A llélmagjarország munkatársától) A nemzetvédelmi minisztérium kezdeményezésére egyik vezető budapesti filmgyártó vállalat egy nagy, markánsan magyar, a földdel és a föld embereinek küzdelmes éie'ével foglalkozó filmalkotás elkészítését vette tervbe. A film témáját Terescsén Györgynek, a szegedi származású fünö nevü magyar Írónak, Hősök elmű regényéből dolgozzák fel. A filmgyártó cég most kezdte meg a munka előkészítését s ezzel kapcsolatban szómba* este Szegedre érkezett R á nk y Viktor, a film főrendezője. Hallos Sándor, a forgatókönyv irója és Tasnádv Árpád gyártásvezető, hogy a felvétel céljaira alkalmas helyet keressenek Szeged határában. A film témája ugyanis nem speciálisan szegedi, de ugy az írónak, mini gyártás vezetőinek az a Véleménye, hogy a legmegfelelőbb légkört a szegedi táj adhatná meg a filmnek, az alföldi táj jellegzetességeit itt lehetne legszínesebben kidomborítani, az alföldi zsellérvilág életét itt lehelne legreálisabb valóságában filmre vinni. Terescsényi György megrázó erejű regénytémájához ennek a földnek és népnek, a nép életének tanulmányozása során kapta meg az inspirációt s éppen ezért volt az első gondolat az, hogy Szeged "környékén kell megkeresni azt a helyet, ahol fotogfahilnák a filmet. Alkalmunk volt beszélgetni Bánky Viktor rendezővel, aki végtelen nagy lelkesedéssel készül a film megrendezé sére. A tervek szerin' méreteiben, felépítésében s a művészi megoldásokban is kiemelkelő jellegű alkotás lesZ ez a film A felvételi idő több mint egy esztendőre van tervezve A felvételek túlnyomó nagy része szabadban készül, a történet mind a négy évszakon ót halad s igy az évszakok alkalmas időpontjait meg kell várni és ki kell lesni a megfelelő időjárási körülményeket. — A színhely megválasztása igen nehéz feladat — mondja Bánky Viktor —, mert a témának olyan igényei vannak, ami a táj vonatkozásaibon « legsúlyosabb nehézségekkel jár. A filmben arról lesz szó, hogy egy faluról származó, nincstelen, szegény munkásembert a városban elfog a nosztalgia a föld után. Szivének választottjával ott hagyják a városi, de mert nincs földjük és pénzük sincs hogy földet vásároljanak, kimennek egy feltöretlen, elhagyatott vidékre, hogy gyökeret engedjenek a földbe. Kemény küzdelem kezdődik a földdel és az elemekkel, megpróbáltatásokon keresztülment, sokat szenvedő igazi hősök lesznek, hogy végül is az ember kerüljön ki diadalmasan ebből az egyenlőtlen, sulvos élethalálharcból. — A felvételekhez olyan tojra van szükség, ahol széles a határban, ameddig a szem ellál, az embert kul urának nyoma sincs, de nincs még buja vegetáció sem. Tapsi, á film hőse itt veti meg a lábát. A földnek azonban művelésre alkalmasnak kell lenni, mert Tapsi buzáj vet. a búza beérik s ezek a momentumok a film témájának sz eves klegészitö részei, ezl be kell mutalbf tebét le kell fotósra fái ni Olyan É»«f|. erekaek ar igényeknek megfelelne, igen nehéz találni s most három napot arra szánunk, hogy lehetőleg Szeged környékén, ha itt nem sikeiülne, valahol Vásárhely, Csongrád, vagy Szentes határában válasszuk ki a meg felelő helyet. Elmondottá még Bánky Viktor, hogy a filmben egyetlen satür sem kap szerepet. Ismeretlen nevü, de tehetséges fiatal szinészek után kutalóak, hogy minden fontos szerepet rájuk bízzanak. Vasárnap végignézték a színház előadását is főleg abban a reményben, hogy a társulat egyik tehet, séges fiatal prózaszinészét esetleg szerephez juttathatnák a filmben. A filmesek délelőtt Tápé környékét járták, vizsgálták a tája', keresték a tágas, megmüveletlen, beépítetlen terű. leteket, de utjuk nem sok eredmény nyel járt. A szegedi földön annyi az egymáshoz közellevö tanyaház, annyi ra meg van müveive minden talpala' nyi hely, hogy olyan területe:, amire szükség volna, nem találtak. A feltételek egy részének szempontjából Jártok az ujszegedi parkban is, amit kl tűnőnek találtak arra az esetre, ha a Hősök felvételeinek céljára valahol Szeged közelében megfelelő hely akad na. Végül is az a vélemény alakult ki, hogy ha ezen a kőrfivéken nem talál nák meg azt 8 helyet, amire szükségük van, megnézik Bugaopuszfát ég a HortobAgyot is s ebben az esetben el kellene ejteni a szegedi tervet. Szegedi látogatásuk után a filmesek Hódmezővásárhelyre utaztak azzal, hogy Szentes és Csongrád környékén Is körülnéznek a film színhelyének kiielölése céliából. Ullein-Revíczky sajtófőnök bucsucbédje a finn újságírók tiszteletére Budapest, április 12. üllein Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök és felesége bő'főn délben a margitszigeti Pnlatinns-szállóVon huBsnebédet adott az egy héten át Magyarországon tartózkodó finn újságírók tiszteletére. A finn vendégek az ebéd ntán a Keleti-pályaudvarra hajtattak A pályaudvar tornácán bncsuztatásukra megjelent Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. sajtófőnök, W olthat Emil követségi tanácsos és felesége. Zilahy-Sebes Jenő, a külügyminisztérium kulturális osztályának vezetője, A budapesti finn követség képviseletében Aaroe Vuorlomaa követ, az Országos Magyar Sajtókamara képviseletében VAmlher Ferenc lcomriányfőtanáesos. aZ újság írói főósztály elnöke. Gáspár Jenő igazgató-főtitkár, valamint többén mások a magyar kulturális, sajtó és társadalmi élet személyiségei közül (MTT) is-SiQainiaiiyarorszagMBiS A 42-es bizottság filéso Budapest, április 12. A 42 tajru országos bizottság hétfőn délelőtt 10 órakor lvády Béla elnöklétével ülést tratott. A bizottság ülésén vitéz Imrédy Béla, Laky Dezső, Koós Zoltán, Vksáry István, Rassay Károly és Matolcsy Mátyás szólalt fel. ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszter részletesen válaszolt az elhangzott felszólalásokra és ezzel a bizottság ülése véget is ért (MTI) Pénzbüntetésre ítélték a nagykamarási gazdákat* akik kijátszották a sertéspiaci zárlatot (A Délmagya*ország munkatársétól) Több, mint három év élfltti időre visszanyúló Obirathamlsitésl bünügyet tárgyalt hétfőn a szegedi törvényszék Üngváry-tanáesa. Az ügynek nyolc vádlottja volt. valamennyién nagykamarás! gazdaemberek. akik 1940 jannárjában e! akarták adni a klhizott sertéseikot A Vásárnak egy nagy bökkenője volt: Ngaykamarást és környékét ebben az időben a sertéspestis miatt zárt területnek nyilvánították, ahonnan eladásra szánt sertést csak zárt vásártelepre lehetett felhajtani, ők ellenben a budapesti nyilt állatvásáron szerették volná állataikat értékesíteni. Páger Kálmán gazda erre összebeszélt gzadntArsaival, bogy Nagykamarás helyett. Almáskamarás községben válásnak sertéseikre járlatlevelet, mert Almáskamarásra nem vonatkozik a korlátozás. TTgv is tettek és Páget Kálmán, tlack Adám. Ko« Géza és Gilbancr István átmentek Almáskamarásra, ahol a községházán egyik ottani gazdalsmerőstík nevére öt sertésre szóló jdrtatlevetet szereztek, amelyen az állatokat dtinak tnlajdonaként. tüntették fel. Az igy szerzett járlatlevélékkel azután n kőbányai sertésvásáron el is adták a disznókat. Utóbb azonban kiderült a turpisság és a nagykamarási gazdákat, valamint azt a két alsókamarási esküdtet, akik A passzus adatait aláírásukkal hivatalosan igazolták, közökiratbamisitas vádjával biróság elé állította a királyi ügyészség. A bfinperbert a fŐtáfgyntást éddlg már több alkalommal el kellétt halasztani, mert a vádlottak egyrésze katonai szolgálatot teljesített. A hétfői tárgyaláson valamennyi vádlott beismerték a terhükre rótt cselekményt. azonban azzal védekeztek, hogy ném anyagi előnyök szerzése céljából követték azt eL Dr. Regdon József királyi ügyész á vádlottak kihallgatása ntán négy gazdával szemben eléf ette a vádat. A másik négyet pedig a nyomós enyhítő körülményekre való tekintettel Csupán kőzokirathamlsitds vétségében mondotta ki bűnösnek a törvényszék és pénzbüntetést bótt ki. Páget Kálmánt 5D0 péugftre. Hack Ádámot és Vas Gézát SOO —300 pengőre, Gilbauer Istvánt Ledig 200 pengőre itélté a biróság, Tlack Adám és Gilbauet István büntetését azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztették. A vádlottak és a kir. ügyész megnyugodtak az itélótbéa, igy az jógerŐs.