Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-02 / 74. szám

180 halott, 400 sebesült, 10,000 hajléktalan az amerikaiak által bombázott Ro'terdamb an Berlin, április L A Német TI jele® ti; Mint már korábbi jelentés közölte, máreius 31-én a déli órákban éssakamerikai bombázók sulvos támadása érte Rotterdam városát. Aa ellenség nagy magasságból ledobott bombái Rotterdam belA „győze em napja Madrid, április 1. A lobogódiszbe íltö/.ött spanyol főváros csütörtökön ünnepelte a ••győzelem" napját, amelyen négy esztendővel ezelőtt végleges összeomlott Spanyolországban a bolsevisták uralma. Madrid északi külvárosai a kora reggeli óráktól valóságos esapattáborok. Egyre njabb csapatok érkeznek, hogy részt vegyenek a nagy katonai ünnepségen, amelyen megjelenik a spanyol kormány valamennyi tagjának élén Franeo államfő is. a felszabadító bábom győztese. Az ünnepségre zeneszóval vonnltak fel városában ezernél több lakóházat elpusztítottak és ezzel több. mint 10.000 embert tettek hajléktalanná. Az első jelentések szerint 180 halálos áldozata és 400 sebesültje van a támadásnak. (MTI) Spanyolországban a gyalogos, lovas-, valamint tengerészcsapatok és a marokkói egységek. A spanyol polgárháború befejezése negyedik évfordulóján a -győzelem napján" hatalmas méretű katonai díszszemle volt. A madridi lakosság óriási tömegei nézték végig a csaknem bárom óráig tartó felvonulást. amelynek során valamennyi fegyvernem- kereken 20.000 katonája, valamint a falanx szervezetek küldöttségei vonultak el Franeo tábornagy előtt, (MTI) Reményi-Schneller Lajos pénzpolitikájának méltatása az egyetemen C»íkói~Nagy Béla agyalami magántanár előadása Magyarország háborús pénzpolitikájáról (A Délmagyarors&ág munkatársától) Nagyon tehetsege* és rokonszenves, fiatal szegedi közgazdász adott eió csütörtökön délután az egyetem aulájábaa. Az Egyetem Barátai Egyesti le lének vendégeként az egyik legkitűnőbb szegedi család fiatal tagja; dr. Csikós-Nagy Béla egyetemi magánlauár, pénzügyminiszteri tikár »liaborus pénzpolitikánk* ám alatt tartott előadást. Az egyetemi aula megteli érdeklődő közönséggel, amely nagy figyelemmel hallgatta a minden tekintetben értékes, gondosan kidolgozott ós rendkívül érdekes előadást Az előadó bevezetőben rámutatott ss aranyvaluta és a munkavaluta különbségeire és megemlítette, hogy a munkavaluta rendszere nálunk az 1938-as és az azt követő években fokozatosan épült ki. Hangsúlyozta, hogy ebből a szempontból milyen nagy jeiemősége volt annak, hogy 1938 tavaszán a Népszövetség által addig gyakorolt pénzügyi ellenőrzés megszűnt. Az az alapvető fordulat, amely pénzügyi politikánkban 1938-ban végbement, egyben felszínre hozta a háborús finanszírozás problémáit is. 1938 március első felében az akkori miniszterelnök ötévé* beruházás! programot Jelentett be a nyilvánosság előtt. A győri milliárdos program ugyan még nem számolt a háborúval, ennek ellenére -azonban a figyelem középpontjában már akkor honvédségünk fejlesztése állott. Azóta a terv keretei lényegesen bővültek. A többizbeni mozgósítás éa ideiglenes katonai közigazgatás, 1ÍH1 közepe óta pedig az orosz hadjárat és Németország gazdasági megsegítése rendkívüli módon felduzzasztották nz állami szükségleteket. A háború* finanszírozás kerete 4.5 milliárdra bővült, a német export finanszírozása pedig a mnlt év rézéig több mint 800 millió pengőt igényelt A rendkívüli katonai beruházások természetszerűleg befolyásolták a honvédelmi tárca költségvetési irányzatát is, mivel az nj létesttmónvek fenntartásának évi pénzszükségletét a költségvetésben kell előirányozni. Részben ezzel függ ös«ze. -hogy amíg a honvédelmi tárca az 1938 —39. költségvetési évben kereken 300 millió pengőt használt fel. »» 1943. évi előirányzat 845 millió pengő. A kötött gnzdálkodásrg való át'érés a gazdaságközigázgatási szervezsf lényeges megd&rza&OáuV W?c szfikségessé^a termelés fejlesztéséhei fűződő érdekek pedig ugyancsák fontos feladatokat róttak az allamra. A hadseregfejlesztés mellett főleg ezeknek a körülményeknek tudható be, hogy az állami köaigazgatas 1938-tól 1939. övig kereken 1.1 milliárdos felhasználásával szemben az 1943. évi előirányzat megközelíti a 3 milliárd pengő*. Az árrandaiéa ét a pangó érté Ica Az állami gnzdálkodásban végbemenő eme nagyszabású eltolódások természetszerűleg az árak alakulására ós a bankjegyforgalomra is befolyással voltak. Az előadó szerint 1988 közepe óta a nagykereskedelmi árindexnek százalékos emelkedésé nem hozható összefüggésbe a pengő értékével. A pengő értékcsökkenése emelkedő árak mellett akkor következett volna be, ha az áremelkedés azonos összetételű javak egységáraiban jelentkezett volna. Ez pedig általánosságban csak az ag rá rtermel vények re áll. Itt viszont a háborús fejleményektől függetlenül is kellett volna az árakat emelni. Az agráráraknak ésazerő szintre emelésében nem lehet a pengő értékének csökkénését látni, mert akkor azt kellene mondani, hogy a pengő akkor volt a legjobb valuta, amikor a búza ára 8 pengő volt. Idevágó fejtegetéseinek a régén az előadó rámutatott arra, hogy nincs biztos bázis a vflinta belső értékének • megítélésére viszont a pengő kíilső értéke, azaz a vásárlóerő-paritás ma is megvan. Banlcjagyforqafom Behatóan foglalkozott az előadó bankjegyforgalom alakulásával. Mindenekelőtt utalt arra, hogy az ötéves terv ideje alatt a forgalomban levő bankjegyek mennyisége a négyszeresére emelkedett Az 1938 közepe óta érvéoyesűlő közel 2.3 milliárd bankjegy többlet tel kapcsolatban tekintetbe kell venni azt, hogy a területi gyarapodásokkal átváltásra kerülő idegen bankjegyek több mini félmilliárd pengői emésztettek fel. A bankjegyfoiga lem nagyobbmérvü emelkedését az okozta, hogy az állami és a maga gazdasági bfteligények kielégítésénél iflqntös mértékben keliett a jegybank n támaszkodni . -»sk következtében, hogy a betéképzh.ís csak igen szék keretek között mozgott. Így példán! a tiz vezető budapesti nagybank mérlegében az idegen pénzekből 1940-ben még 82 százalék esett a betétekre, miben már csak 61 százalék, 1942-ben pedig a betétek részesedése az 30 százalékod sem éri e! Egészen természetes, hogy a közérdekű hitelek kielégítése a háborús gazdálkodásban nem tehető a belétképződéstől függővé és hegy ma több bankjegyre van szükség, mint a háború kitörése előtti fdőpontban. az következik abból is, hogy az ötéves terv megindulása óta az ipari termelés volumene 60 százalékkal nőt, a gyári és kézműipari munkáslétszám pedig 45 százalékkal gyarapodott Az áremelkedésnek és a teljesítmény fokozódásának visszatükröződését mutatja a nemzeti jövedelem is A trianoni országterület nemzeti jövedelme ez 1938/39-1941/42. években 51 milliárdról 7.6 milliárdra emelkedett, amihez a visszacsatolt területek mintegy 2.9 milliárdos jövedelme járul. Eredmény** odóooHfiba Bármikép is magyarázzuk a bankjegyforgalom erős felduzzadásá — folytatta az előadó — ké'ségtekn, hogy a gazdasági élet rendelkezésére álló vásárlóerő n»a érezhetően nagyobb a piacon forgalmazott áruk nominális értékénél Háborús gazdálkodásban meg kell érterünk a külőnbsér

a nemzet nominális pénzjövedelme az ezzel szembeállítható Jóstógktnálat között A piaci pénzbőség nem a valutarendszer kérdése. Ez a háborús probléma az aranyvaluta és a munkavaluta rendszere mellett egyaránt előtérben áll. Itt rámatatott az előadó azokra a nehézségekre, amelyekkel számolni kell ennek a pénzbőségnek megszüntetésekor. A magyar háborús pénzpolitika természetszerűleg arra törekszik, hegy a háború* kiad&sok fedezésére minél nagyobb mértékben folyó bevételeket vegyen igénvbo és az adópolitika eredményes legyen. Előadása további során rferi«t< Ví,-: is foglalkozott Csikós-Nagy Béla a vá* sárlóerő közérdekű irányítását gáló különböző intézkedésekkel »:.««• lektiv hitelrendsnerrol, az osetaieft korlátozásáról kiadott rendelkezi lekkel és az értékpapirforgalom uj rendjével. Rámutatott arra, hogy a pena. ügyi kormányzat figyelme ma a bankjegyforgalom csökkentésére összpeste. snl. Utalt aa előadó azokra az eljöndolásokra, amelyek az export fi ianszirezás kedvezőtlen pénzügyi kihatásainak közömbösitését szolgálják. A németekkel különböző megállapodó sokat kötöttünk, amelyek szerint a németek lehetővé teszik magyar 'érték* papírok visszavásárlását, Aloptókaamalé * oz iparvállalatoknál és péniinté* töknél Mivel a magámneglakaritások véss* érdekű elhelyezésének legnagyobb esélye ma az érték tőzsdén lenne, több elgondolás áll előtérben a tőzsdei darabhiány megszüntetésének érdekéaéla Dönlő eredményt azonban a nagyon is időszerű alapiökecmelések megindulása jelentene. Az alaptőkeemelést a» iparvállalatoknál éa a pénzántéz- -éknél egyaránt a mérleg-valódiság hely* reállitásának érdekében Is szoígff.b mázni kell. t Az előadást Pongrácz Albert nyugalmazott gázgyári igazgató •• jsette be, ismertetve a 'árgykör érdekességeit és méltatva dr. CsikósNagy Béla eddigi munkásságát Csikós-Nagy Béla a szegedi egyeteme* végezte tanulmányait, majd Németországba került, ahonnan szakirodalmi sikerekkel tért vissza. A pénzügyminisztériumban helyezkedett el, ahol rövidesen segédtltkárrá, majd titkárrá nevezték ki, ugyanakkor a pécsi agyé* tem magántanára lett. Szép kan írje szülővárosának közönségét öröi el tölti ti s e közönség csütörtöki előadása után meleg szeretettel it b* pelte. Egységes ár-és menürendszer lép életbe a vendéglátó üzemekben április 24-ti Budapest, április X A hivatalos lap péntek reggeli száma közli a közelátásügyi miniszter rendeletét, amely megszünteti a je'entegi vendéglátóipart árakat és uj egységet árrendszert vezet be. A vendéglátóipari üzemek az ételárak szempontjából mégy csoportba vannak beosztva. Az első csoportba tartoznak a budapesti, a másodikba a nagyobb városok, a harmadikba a kisebb városok- valamint üdülő, gyógyfürdő éa nyaralóhelyen levő, végül a negyedikbe a többi vendéglátóipar! üzem. A rendelet előírja, hogy as üzemeket osztályokba kell besorozni. A rendelet összegszerűen megállapítja a menüknek és aa összes ételeknek a vendéglőkben, kávéházakban. kifőzóeekben éa kávémérésekben felszámitható legmagasabb árait, megfelelően különbséget téve ns osztályok kőzött As árakkal kapcsolatban a rendelet meghatározza az ételek legkisebb anyagmennyiségét, amit elkészített állapotban ki kell szolgáltat ni. A húsételek súlya azokon a helyeken. ahol husjegyrendszer van, kisebb, mint egyebütt. Például csontnélküli sertés, marba-, vagy borjúhúsból kész állapotban Budapesten legalább 9 dekagramót, vidéken menüben 10, adagban 11 dedekagramot. főzelékre feltétből Budapesten legalább A vidéken 6 dekagramót kell qdnl. Az egyeit étejek közül menüben levesből és fóaedékbbő] legalább ló éwilíteit, belsőségből M dekagramót, vadba* sokból 12. szárnyasból 13. főtt vagy sült tésztából W dekagramót kell kiszolgáltatni. Az adagban (á M carte) kiszolgáltatott ételek m«uynyieéga természetesen nagyobb. Igen fontos rendelkezés az* ai." P menürendszert kisebb kivételtői tekintve általánosam kötelezőn te* SZÍ. A aseesesitatak közül « fc< ft ugyanazok a haszonkulcsok maradnak érvényben, mint eddig. Lénye* gee változás van azonban a sü néi* mert a rendelet a kimért és palaokos sörre uj árakat állapit me®» amelyeknél a beszerzési irat •» mutatkozó különbségek figyelembe vannak véve. A rendelet aa eddigitől lény*®* sen eltérően szabályozza aa égetett szeszesitalok (likőr, konyak, rom* pálinka atb.) árát. A közönségéé (kommersz) italokra vendégi -'-tóipari üzemenként más-más, öetyep szerű le- meghatározott árakat állapit meg. amelyek az egész országban egységesek. A tülönleíressegélnél éa a valódi gyüttswrálinkáknál a beszerzési árakbe* a megállapított százalékos bruttó hasznot kell alkalmazni. Az ipartestületek nyomtatott 'éfceíár jegyzékkel és ital-árjegyzékkel fogják ellátni a vendéglátó ip " sokat, akik ezeket az ' írjegyk iko> kei kötelesek szembetűnőm kifüggeszteni. hogy » közöu-ég ellen*ot)rnm n éjakAt* Ű4.T1)