Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-04 / 76. szám

MAGYAR NYILVÁNOSSÁG ÍIK S.ANDOR. ESZTÉTIKÁJÁRÓL ir méltató cikket a Nemzeti Újság szombati számában Kállay Miklós, a kitűnő író, aki maga is értékes esztétikai munldáságot folytat. • Legutóbb megjelent Sík Sándor •egyetemi tanár háromkötetes Esztétikája — írja Kállay —, közel ezer oldalas, már terjedelménél fogva is tiszteietet parancsoló munka. Ezer oldal talán elviselhetetlen és riasztó teher az iskolázottabb és műveltebb olvasónak is, ha nehéz, emészthetetlen, az agyat és a lelket megterhelő tömeg halmoz egymásra. De Sik Sándor ezer oldala gyönyörűséges ajándék, mert olvasása könnyű, szinte ellenállhatatlanul sodor magával s az ezer oldalhoz szinte oldalak százezrei kapcsolódnak a világ legtökéletesebb remekeiből, zenék zendülnek meg, ha mágikus varázserejük megnyitja az emlékezet zsilipjeit, képek szinea zsongnak fel, szobrok nemes tömör formái jelennek meg s végül kibon:akozik a szépségek örök tárháza, minden ember alkotta szépnek örök forrása és ihletője: a természet ? a természetbe zárt végtelen változatú valóság s mindezek fölött mindennek s magának az alkotó embernek Alkotója is, a7 örök és legnagyobb művész, a Terem'fí. Mert Sik Sándor könyve a legszebb, a legélvezetesebb fejezetet választotta ki a tudományból, a Szcp bölcseletét irla meg nemcsak bölcsességgel, hanetn a művész odaadó szeretetével s a hivő mély és tiszta alázatával. ö maga háromkötetes müve dősza•tóbnn' csak mellékterméknek nevezi ezt a munkáját. Mintha költői, írói és tanári műhelyének hulladékaiból szedegette volna ösíze Micsoda roppant teljesítményű és határtalanul gazdag rmmkaváltozatu műhely lehet az, pmelynek csak forgácsaiból ennyi telteti. De legyünk meggyőződve, hogv a szerzőnél; igazán csak szerénysége •olt itt Müve alapos és rendszeres alkotás, nem az itt-ott gondolkodás, tervelgetés, átélések során elperge't morzsáknak találomra történt össze«epersetése. Sik Sándor szerényen amatőrnek nevezi magát a mesterségbeli bölcselő esztétikusok között. Ebben határozottan! ellent kell neki mondanom. Nem lehet amatőr az, aki maga is cselekvő részese az esztétikai alkotásnak. Aki tehetségével, ösztönével, nagyszerű kultúrájával magasrendű formát ad az esztétikai szépnek, aki mögött elragadó költeményeknek, komoly és mélv drámáknak, pomnás kritikai essav-eknek egész sora áll, akinek Pázmány monográfiája igen jelentős helyet fog'al el a magyar irodalomtudomány alktásai közt." az hivatott lehet arra is. hogy elméletet adjon a művészi szép megszületésének, hatásainak. élettörvényeinek titkáról*. »Sik Sándor müvei. még költeményei is mindig megragadták az olvasót Világosságukkal logikájuk zárt és következetes hibátlanságával. Ezek az erénvei teszik őt kiválóan alkalmassá arra. hagy egészen magas filozófiai értékű és mégis minden részletébea nvilt. kónnven megérthető, szinte maguktól értetődő igazságokat feltáró esztétikát írjon. Segiti őt ebben nemcsak nagyszerűen fegyelmezett gondolkodása, hanem az is, hogy st mflrészi alkotásnak' egyes mozzanatait, egész folyamatát alkotó munkája közben maga is átélte*. A Sík-féle Esztétika módszerét, beosztását és az író esztétikai szemléletet ismerteti ezután Kállay, majd igy fejezi be hosszú cikkét: >Azt hiszem ezzel legalább hozzávetőleg fogalmat adtam a jelentős alkotásról, amely nemcsak nagy nyeresége a magyar esziétikai irodalomnak, hanem a műveltebb közönség széles rétegeinek is tanulságos, sőt érdekes olvasmány. Sik Sándor, aki kitűnően ismeri, sőt gyakran szemléltetón idézi az esztétika egész világirodalmát, az emberi szellem egyik legszorgalmasabb és legszebb működési területére, a művészi alkotás boszorkánykonyhájába ad igen áttekintő bepillantást. Nemcsak magyaráz, hanem szemléltet is. Ha egy tani felállít, egy igazságot kimond, akkor sorra veszi a világ legnagyobb alkotásait a művészet minden területéről; ÜZLETMEGNYITÁS Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy a »DOMAN SZöN'YEGHÁZ« helyén, ugyanabban a szakmában üzletemet ÁPRILIS ő.-ÉX MEGNYITOM A szakmában eltöltött 31 évi gyakorlatban szerzett tudásommal, valamint előzékenységgel és becsületes kiszolgálással mindig arra fogok törekedni, hogy nb. vevőim megelégedését teljes mértékben kiérdemeljem. Szives párfogást kér VARGA GYULA irodalomból, zenéből, képzőművészetekből s a példák egész során szemlélteti állításait. Nagy müve igy olyan magávalsodró olvasmánnyá válik, amelybe nemcsak érdemes, hanem önkéntelenül is el kell mélvedni*. GÁRDONYI GÉZA SZEGEDEN SllQim PMÖ4W IPAROS DALÁRDA f. hó 4-én vasárnap délntán fél 3 órakor a Zenedében GYÁSZDAL PRÓBÁT TART, melyre az 3szszes jelenetei és volt tagok megjelenését kérjük- 197Sorsszerűség és küldetés van abban, hogy a magyarság néhány legnagyobb értékének irodalmi bölcsője a szegedi égtájak alatt ringott. Ugyanezek az irók később a fővárosi sajtó hasábjain jelentkeztek, mint a magyar halhatatlanság eljegyzettjei. Nemcsak a magyar humor utolérhtetlen irőmflvésze: Mikszáth Kálmán, de a magyar gondolat nagy léleklátója Gárdonyi Géza is Szegedről került az egész ország nyilvánosságának a fénykörébe. Gárdonyi Géza 1888 február havában érkezett Szegedre, mint a Szegedi líiradó belső munkatársa s a 28-iki számban jelent meg a »Szegény öreg* cimü tárcája. >Nem volt még országos neve — irja a régi szegedi sajtó egyik krónikába —, viszont a szegedi újságolvasó közönség már megszerette írásait. mert mielőtt Szegedre került volna, megelőzően egy éven át jelentek meg tárcái a Szegedi Hiradóban. E'ső Írásával ily°rformán 1887 január 23-án mutatkozott be Szegeden. Gárdonyi iróiskolát teremtett és nagy része volt a régi szegedi uiságirás szirességében, riportjainak" és anrö nnpihireinek Irodalmi izében. Törvé^vszék? tudósító is volt, de nhogvan Móra tizennégv évvel később", mint közigazgatási riporter a város Forsvthia bokrainak' nngv virágzásától adott szakszerű városházi tndósi'ást. ugv nesv elődie. Gárdonvi Géza bön. ügvi cikkei sem voltak a történlek-ől szóló pontos ujságirói beszámolók, sokkal inkább a magyar léleklátás kedves, derűs, olvkor megrendítő, finom, boncoló raizok". Ezek" az emlékek elkísérték Gárdonvi egész pályáién és későbbi örökszép műveiben egy-egv remekül megmintázott magvar néni alakjában, a régi szegedf világ emlékei támadtak" fel, vagy élték" további életüket. Csillám Tő meleg humora Szegeden kezdte bontogatni aranvszámypit. 1891bten a Híradó kötelékéből a Rzeiredl Naplóhoz meni át. Ott tőrtént meg vele az a tréfás eset. amelvet egvik karcolatában irt meg. Mosolygósan jellemzi ez sokoldalúságát, munkabírását és önmagát gnnvoló ragvogö humorát. Móra ezt mondta róla. hogv korkéo ez a vidéki újságírás őskorából. Don VtenTe volt akkoriban Gárdonvi >rob"otosr álneve, mert töbh is volt azokban a kezdő években, amikor a szükségszerűség és nem ir'ói szemléletének belső narancsai vezették töltet. Gárdonyi Géza egv hétfői nanon egvmngában maradt a Napló szerk'esztóségéb'en. »A" főszerkesztő Pestre tóazoff — irla Móra. Gátdonví szegedi nisngitóskodásának emlékeit szedegetvén össze —. ott is rekedt, csík sürgönvileg kívánt hasznos munkát, ennélfogva a helvettes szerkesztőt hétfőre elővette a csuz, a közigazgatási riporte,szerencsétlen foghúzásnak esett áldozatul, a törvényszéki riporternek pedig kitört a rvaka s nem is ígérte, hogy keddnél előbb öszeíoVr. A természet öröktörvénye szerint állapítja meg Móra aranyhumorával —, az ilyen balesetek mindig akkor történnek, amikor a szerkesztő oda van. Most azonban a bajt tetézte az is, hogv a kiadó vasárnap násznagy volt s az tudnivaló, hogy egy régi szegedi vasárnapi lakodalomból hétfő estére előkerülni nem lehet. Ennélfogva este 7 órakor Don Vigole még mindig egyedül ült a szerkesztőség és kiadóhivatal összes termeiben*, amelyek együttesen egy jókora madárkalitkának feleltek meg. De e rendkiviili viszonyok mellett is a lap kellő időre csak elkészült és amikor már Gárdonvi Géza a vezércikktől kezdve az utolsó szerkesztői üzenetig is leadta a kéziratot. •Gárdonvi szerkesztő ur* megveregette a • G'ézuska munkatárs* vállát: >N'o. csak iparkodjon, öcsém, iparkodjon, ember lesz még magából*. Mindnyájan tudjuk e jóslat betcliesedett .. Gárdonyi már Szegeden »ezermesternek* mutatkozott. Lámpát, órát és egyéb használati tárgvakat >gyártot'« és -kis albérleti szobájában az olvasás mellett kedvelt szórakozása volt a furulyázás és a pipázás. Nagyon halk. csendes, zárkózott ember volt, egyik szerkesztője — B é k e f i Antal — el is nevezte >galambember*-nek, mert olyan lélek volt. aki valóban >még a légynek sem vétett.. .< Ezért különös és szinte hihetetlen, hogy Gárdonyi Gézának több lovagias ügye akadhatott Szegedn és párbajvétségárt kétszer is tartózkodott a szegedi Vasasszentpéter-nteai »állami üdiilő«-ben. Talán kevesen tudják azt is. hogy Gárdonvi operetteket is irt. A paradicsom cimüt elő is adták Szegeden 1890-ben. A másik egyfelvonásos operettjének' — az Argvélns királyfinak — szövegét az üdülőben — a szegedi államfogházban irta. Ott egyébként igen kedélyes élefe volt. A régi, híres Kassból hozták az ebédjét, könyveit, furulyáját is magával vitte és volt kivel sakkoznia is. Sőt még cikkeket is küldhetett onnan lapjának, pontos beszámolót adva az ottani életéről. Sokféle kedvelt foglalkozása között nagyon szeretett festegetni. Ha volt is sikere ezen a téren, a legnagyobb 1890-ben Szegeden érte, a magyar mesekirály. Móra szerint pontosan — hetedik látogatása alkalmával. Jókai három napig tartózkodott akkor a városban és minden lehető módon szórakoztatni akarták. Szinházi előadást rendeztek a tiszteletére, az óvodától kezdve a Csillagbörtönig mindenhová elvitték, g Szirákv mester hires késes boltjába is. Képkiállítás is volt akkor Szegeden, természete", hogy azt is megmutattak. De oda már Mikszáth is velük tartott, aki a bárcsak mindig szombat este volna régi elvéből kiindulva, le-lejárt Szegedre egy kis halászlé »tárgyában*. Most is igy történt. — Nézd milyen helyes kis csendélet. Ugyan ki festhette—érdeklődött a mesekirály. Jókai nagy nniértó volt a pikturában is, odahuzta Mikszáthnt egy szénakazlas képecske elé. Kncziány Géza — akkori szegedi rajztanár — »előállitotta« a riportozó újságírók közül a leg«ápadtabbat és a legszégycnlősebbet: Gárdonyi Géza újságírót. — Gratulálok kolléga — nyújtotta a kezét Jókai —, sokra viheti még iz ecsetjével. »Tgv eselt meg — irja Móra Ferenc — a három királyok találkozása Szegeden, 1890-ben*. Gárdonyi is ezután nemsokára — 1891 julius 30-án — elbúcsúzott Szegedtől. Az »Arad és Vidékééhez szegődött. * Gárdonyi Géza a magyar idők nullásában és sokféle változatában is szeretettel őrizte meg a szivében Szeged városát. »Rég készülök Szegedre' — irta Tömörkény Istvánnak —, különösen hozzád, akinek irodalmi telke az cnvém mellé van könyvelve a holdvilágban és ugy időnként nagy beszélgetések kívánatosak* 1904-ben egvik levelében na.gv szeretettel dicséri Tömörkény megjelent könyvét és >Bibi* cimü regényében is megemlékezik a halott Tömörkényről, akit a magyar népi novellairodalomban testvérének tarto't. Móra Ferenc hosszú időn át készülődött Gárdonyihoz Egerbe. Végre 1921 őszén, Szeged város nagy bibliofil-főkapitányával, dr. Szalay Józseffel együtt felkeresték otthonában. >Ez az elzárkózott ember __ irja látogatásukról Móra — a percekre szánt tisztelgés második órájában ís alig akart bennünket elereszteni. Hívtuk Szegedre, ahol még sokan ismerik. — Nem hidfcem — mondta fáradt mosollyal. — Ha tigv a nevemet kocsira lehetne ültetni és végigvinni az országban, az előtt sokon megemelnék a kalapjukat. De én magam már idegen vagyok mindenkinek*. •Nyilvánvalóan nem volt igaza — jegyzi meg Szalav József Dugonics Andrástél Móra Ferencig cimü tanulmányában (1937.) — Egy év múlva az egész ország gyászolta s ma öregnek s ifjúnak ismerősebb, mint valaha*. Juhász Gyula, Szeged nagy köl'őfia, nem ismerte személyesen Gárdonvi Gézát, de nemes tollával még életében tisztelgett a magyar Irásmflvészet nagy mestere előtt. >Néhány dolga el nem vész — irta —, amíg magyarság lesz és költészet a Földön és éppen az uj küzdelmek világában sokszor és nagy szükség lesz arra a harmóniára. derűre és egészségre, arra a esöndre és bőlcseségre. amelv Gárdo-nyi idilli Írásaiban él és uralkodik*. ... A legkegyetlenebb háború ötödik esztendejében erre az uj világra ébredtünk, amikor már csnk a magyar hagyomány álomvilágában Intelhatjuk' meg önmagunkat és egyedül *<• magvar mult aranvbidia mutathatja az utat az uj magyar nemzeti jövendő felé. ' - '* - ' Y J.