Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-30 / 96. szám

I »>RI M4HYAROR*7AG PÉNTEK. 1843 ipri Árdrágítók a tábla előtt (A Dél ma gyár ország munkatársi tói) Három árdrágitási ügyben mondotta ki csütörtökön az ut'>l«é szót a szegedi Ítélőtábla. Csillag László tanáosvezető elnöklésével tárgyalta a biintetőtanács Pelvoy Gúla 55 éves palánkai mészáros- és hentesmester és társai zsirdrágltási ügyét. Pelvay és felesége, született ilayer Mária a mult év második felében. augusztustól november végéig, különböző időpontokban, öszszesen ötizben adott el jegy nélkül Putnik Szilárd 33 éves palánkai cukrásznak összesen 45 kiló zsirnakvalót és bőrös szalonnát, kilónként 5.. 7 és 7 pengő 50 filteres Sron. Az újvidéki uzsorabiróság Pohánkán működő egyesbirája árdrágító visszaélés vétségében mondotta ki bűnösnek mindhárom vádlottat. Pelvay Gyulát 2 hónapi fogházra. 300 pengő péuzbüntetésre és 3 évi hivatalvesztésre, feleségét 800 pengő pénzbüntetésre és 3 évi hivatalvesztésre. Putnik Szilárdot pedig 2 hónapi fogházra és 300 pengő pénzbüntetésre. továbbá 3 évi hivatalvesztésre itélte. A tábla most az elsőfokú biróság Ítéletét helybenhagyta és ezzel jogerőre emelte. A Curr3/-tanács két árdrágitási ügyben mondott Ítéletet. Mindkét ügyet a szabadkai törvényszék egyes birája tárgyalta elsőfokon. Palásti Antal báesmadarasi földbirtokost azért, mert 310 kiló morzsolt tengerit adott el Márk Ferenc madarasi lakosnak kilónként 2 pengő 90 filléres áron. árdrágító visszaélés vétségóért 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. A tábla ugy ta lálta. hogy a kiszabott pénzbüntetés a c-olekmény súlyosságához viszonyítva túlságosan enyhe, ezért a büntetést 1500 pengőre emelte fel. Újvárosi József 33 éves pacséri Futura-bizományo8 volt a másik vádlott akit Bajuiok község elöljárósága jelentett fel azért, mert a Pwtura központja által különböző tételekben kiutalt összesen 14 mázsa és 80 kiló egységes búzaliszt mázsájáért. 1941-ben az akkor érvényben volt. 37 pengős ár helyett 40 pengő 80 fillért követeli. A törvényszék egyhóuupl fogházra és 2000 pengő pénzbüntetésre itélte Újvárosit! a tábla azonban az Ítéletet megváltoztatta. a szabadságvesztés kiszabását mellőzte, csupán 300 pengő pénzbüntetésre itélte. A táblai Ítélet érdekes indokolásában megállapítja, hogy a bizonyítási anyagból kiderült, miszerint óvárosi hivatali felettesének. Jrpddfi Gyulának utasítására járt el. Bűnösségét azonban, ha csökkentett mértékben is. de meg kellett állapítani, mert nz árdrágításért nz alkalmazott is felelős. A táblai Ítélet kimondotta azt is. hogy az ügy iratait hivatalból átteszi a zombori királyi ügyészségre a zombori Futura-blzományos elleni bűnvádi eljárás megindítása céljából. 0 Kúria helybenhagyta a szegedi tábla ítéletét a letartóztatottak hozzátartozóit sarcoló álkijáró ügyében Budapest április 29. Barasics Ferenc 40 éves zombori szikvizgyáros a magyar hadsereg bevonulása után továbbra is Zomborban maradt. Pár hét alatt hire kelt annak, hogy Barasics >a hatóságoknál nagy befolyással rendelkezik és a letartóztatásban lévő egyének ügyében értékes szolgálatokat tehet®. Ilyen értelemben felhajtók fs dolgoztok, aki a fogságban lévők hozzátartozóit keresték fel és előadták, hagy Barasics segíteni tud a letartóztatott egyéneken. Természetesen pénzt kértek a megriadt családoktól^ Voltak, olyan esetek, amikor tiz, sőt tizenöt-' ezer pengő közbenjárási dija| kértek és kaptak. Barasics egynémely esetben maga is közvetlenül igényelt pénzt a családtagoktól Amikor leleplezték ezt a manipulációt, számos eset derült ki A zombori törvényszék Barasics Ferenoct többrendbeli csalás és zsarolás büntette miatt hatévi fegyházra ítélte. Azok közül, kik e büncselekmé nyek elkövetésében felhajtással vagy egycb módon kőzremüködlek, Wittenberg Józsefné ócskavaskereskedőt tizhónapi börtönre, Wittenberg Józsefet egyhónapi fogházra, Grosz József kereskedősegédet hárorahónapi fogházra, K r e n d i t i Száva szikvizgyárost hárorahónapi fogházra és Szabó László magánhivatalnokot egyévi börtönre itél'ék. A szegedi tábla megváltoztatta ezt az iféletet és Barasics Ferenc büntetését négyévi fegyházra mérsékelte, Grosz József büntetését felemelte egyévi és tizhénnpj börtönre, Krendlü Száva büntetését kétévi fegyházra súlyosbította, Szabó László pedig nyolchónnpi börtönbüntetést kapott, mig a többiek büntetését a tábla helybenhagyta. Felkerült az ügy a királyi Kúria elé is, ahol Bán József tanácselnök vezetöse mellett tárgyalták az ügyel és dr. Miskolezy Ágost korona iigyészhelvettps felszólalása ufán « védelem részéről bejelentett semmlségi panaszok elutasításával a tábla ítéletét jogerőre emelték. Á városok népmozgalma Szeged oz utolsóelőtti helyre szorult vissza a népmozgalom tekintetében — Makón, Csongrádon és Gyulán csökkent a lakosság — Rahó szép példája Elcserélném belvárosi, ölszobás elsőemeleti, régibéni lakásomat ugyancsak Belvárosban lévő három vagy négyszobás elsőemeleti lakásra. Cimekel: •Központi fekvésű lakás* .jeligére a kiadóhivatalba kérek. (A Délmogyarorsziig munkatársától) Manapság minden országnak egyik igen fontos problémája: a népszaporodás. A magyar közegészségügy hatalmas szervezete munkálkodik azon, hogy a népszqporodásuuk percentjét minéJ jobban emelje és örvendetes jelenség, hogy a népszaporotfási százalék az utóbbi években jelentősen is emelkedett Magyarországon. Most a népszaporodás percentuális mértékéről érdekes statisztikát állított össze a Központi Statisztikai Hi vatul. A statisztika 18 törvény hutásáéi jogú város, továbbá 68 megyei város és 82 tízezernél népesebb község népességi viszonyaival foglalkozik. Megállapítható a kimutatásból, hogy Szeljed, az ország legnagyobb vidéki városa, a népszaporodás tekintetében majdnem az utolsó helyre szorult, mert a 18 törvényhatósági város kőzött tizenöt város, ebben a tekintetben megelőzi a mi városunkat. Az elmúlt 10 év alatt ugyanis alig 1304 fővel gyarapodott a város lakossága, ami a tényleges népszaporodás mértékét tekintve, mindössze 1 százaléknak telel meg. Szeged lakosainak száma 1930-ban 135.071 volt, az 1941-es népszámlálás során pedig 136.375 lelket számláltak össze. A népszaporulat tepontosan 1 százalék, az elmúlt Mz eszlendő folyamán. Hasonlóan 1 százalékos a népszaporulat Szatmárnémeti városában, ahol 1930-ban 51 495, 1941-ben pedig 51 987 főt számláltak össze, igaz, hogy a román népszámlálás alkalmával. Szegednél és Szatmárnémetinél sokkalta rosszabbak a népszaporodási viszonyok Kassán. Itt 1930-ban 70.117 vol a lakosság száma, tiz évvel később ellenben már csak 66.961 lelket számlál Rákóczi városa, a csökkenés 3156 és ilyetén a népfogyás mínusz 4.5 százalék. A 18 törvényhatósági város közül Kassa az egyedüli, hol a népesség számában visszaesés mutatkozik Nézzük azonban az egyes városok népszaporulatának százalékát: Budapesten az elmúlt tiz évalati 158.050 fővel növekedett a lakosság száma, a népszaporodási százalék: 15.7. Baja lakossága ugyanez idő alatt 4340-el növekedett, a népszspoUedése 8694, a népszaporulata 7.4 százalék. Győrben 6228 fővel növekedet a lakosság, a százalék 12.2; Hódmezővásárhely 1387 fővel növekedeti és 2.3 százalékos a népszaporodása. Recskeméi lakossága 7'851 főve) gyarapo dotf. a népszaporodás 9.9 százalék; Kolozsvár lakossága tiz év alatt 9574 fővel gyarapodott, itt a népszaporodás 9.5 százalék. Komárom növekedése 2091 fő, a százalék 7.3; Marosvásárhely 6376 fővel növekedett, ez 16.6 százalék; Miskolc növekedése tiz év alatt 13.377 fő volt, a népszaporodás it| 20.9 százalék. A törvényhatósági városok közt Miskolc az első helyen áll a uépszaporodás fekin|elében, a népszaporodás percentje itt a legnagyobb. Nagyvárad 10.111 fővel növekedett és a százalék 12.2; Pécs lakossága 10.644 fővel gyarapszik tiz év alatt, a népsznporodása 173 százalék, Székesfehérvár lakossága 7550 Tővel növekedett, a népszaporodás 18.5 százalék; végül Ungvár lakossága az elmúlt tiz év alatt 4788 fővel gyarapodott és ez 158 százaléknak felel meg. Szeged tehát, a 18 törvényhatósági város között, a népszaporodás tekintetében — sajnálatosan _ a tizenhatodik helyre szorult vissza, a legutóbbi tiz év alatt. A tizennyolc törvényhatósági városnál a legutóbbi 10 esztendő alatt a népszaporodás átlagos percentje 12.3 százalék volt. Budapest, Baja, Marosvásárhely. Miskolc, Pécs. Sopron, Székesfehérvár és Ungvár városok népszaporodási aránya jóval felülmúltok az átlagot, mig Debrecen, Győr, Hód mezövásárhely. Kassa, Recskeméi, Nagvvárad, Kolozsvár. Komárom. Szatmárnémeti és Szeged népmozgalma sokkalta rosszahb volt gz elmúlt tiz év alatt az átlagnál. A megyei városok népmozgalmi sta'iszlikája szintén ér dekes képet mn'af. 68 megyei város szerepel a kimutatásban, ezek között Nagybányát illeti a méltán irigyelteiismerés, mert ennek a városkának népszaporodása az elmúlt tiz év folyamán 54 százalékot tett kJ. 1930ban it' a lakosság száma 13901 fő volt, 1941 ben pedig már 21 404 tői számláltak össze, örvendetesen ma szeredának (44 százalék), Székelyudvarheiynek (39.9), Peslszenttőrincnek (37.4), Sepsiszentgyörgynek (32.8) és Esztergomnak (27.8 százalék). Az 5? megyei város közül azonban tizenkettőben fogyó tendenciát mutat a népiiiuzgulom, ezek között szerepel Csongrád, ahol mínusz 1.6 százalék volt a uépszaporodás, Gyula mínusz Oá százalék és Makó is minusz 0.3 százalékos népmozgalmával. Érdekes jelenség, hogy az alföldi megyei városok, ban az elmúlt tiz év folyamán csökkent a lakosság száma, igy Csongrádon 108 fővel, Gyulán 67 fővel és Makón 113 fővel kevesebbet mutat ki az 1941-es népősszeirás, mint 1930-ban. Az országban összesen 82 olyan község van, ahol a lakosság száma meghaladja a tízezer tőt. A uépmozgalom szempontjából igen figyelemreméltó ezeknek a községeknek a helyzete, ugyanis 11 községet kivéve, mindenüti kedvező és folytonosan avuló a népszaporodási arányszára. Az országos átlagot, de valamennyi helység arányát messze felülmúlja Érd község népmozgalma, ebben a gyorsan fejlődőéi épülő nagyközségben nem kevesebb, mint 129.7 százalék volt az utóbbi 10 évben a népszaporodás. Utána 9? százalékával Csepel, majd 80 százalékkal Rákoscsaba következik. Rahó, Szeged város testvérközsége ngy«ncsak kedvező adatokkal szerepel » statisztikában. 1930-ban itf a lakosság száma 8893 volt, 1941-ben már 12.449. a növekedés 3556, anit 40 százaléknak telel meg. Ezek szerint tehát Szeged testvérközsége, a népmozgalom szempontjából, példát mutathat n7 anyavárosnak. a szegem tiyorsiro es Gepirúiskoii Honvéd-tér 4. szám a'ál Feketesas-utca 21. F. em 7 sz. alá költözött. BeirafósoK uj tan.o yamokra u09_jodiisi százalék lúiu JLtórfcsa nöya,*^ g aÓBWaíWodási tetcenüe CsikMAGYAR KOSOK Kiemelkedő hősiességével és elszánt áldozatkészségével érdemelte ki elöljárói és bajtársai elismerését Kovatói Béla honvéd, egyik gyalogköteiékünk golyószóró csatara, 1942 december 13-án önként jelentkezett abban a vállalkozásban való részvételre, amelyei egy válogatott honvéd rohamcsoport haj ott végre a bolsevisták erődrendszere ellen azzal a céllal, hogy felderítsen, valamint rombolásokat hajtson végre. A feladat befejezésével a csoport megkezdte visszavonulását, cz azonban a leghevesebb ellenséges aknavető és gyalogsági fűzben meni végbe. Fokozta a visszavonulás nehézségét, hogy közben a bolsevisták felocsúdva a meglepetés okoz'a riadalomból — tartalékaikkal ellentámadásba mentek át. Kováos honvéd ekkor azt a parancsot kapta, hogy fedezze a vállalkozó csoport visszavonulását. Ennek a parancsnak eleget is tett, de löszere elfogylávaí nem használhatta többé fegyverét. Ekkor, hogy csapatától minél messzebbre tartóztassa fel az ellentámadó bolsevistákat, előrerohant az előnyomuló ellenség felé s alkalmas helyet keresve, kézigránátjaival igyekezett feltartani a vörösöket. Egymagában küzdve sikerült is megtorpantania jól Irányzott kézigránátjaival a támadást, mindaddig, amig a golyószórója számára kért löszerpótlás megérkezett Ennek megtörténte után ismét golyószórója tüzével fedezhette a honvédcsoport visszavonulását. Ez a hősies magatartás tette lehetővé, hogy a csoport feladata befejeztével. nagyobb veszteség nélkül tudott elszakadni az ellenségtől s a vállalkozási támogató többi részek is a fedezővonal mögé jutottak. Maga Kovács honvéd csak akkor húzó dott vissza, amikor baj'ársait már biztonságban látta. A