Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-29 / 95. szám

Ma Ssszelil a képviselőház Nagy érdeklődés a MEP mai klubnapja iránt Budapest, április 28. A húsvéti ünnepek után a belpolitikai élet ismét megélénkül. Csütörtök dél­előtt 10 órakor ülést, tart a képvi­selőház és megkezdi az érdemi mun­kái Az ülés napirendjén szerepel a ínagyar—szlovák társad alom bizto­si tási szerződés, a Duna—Száva— 'Adriai Vasuttáraság viszonyainak rendezéséről szóló szerződés, a csn­•aa Iád jogi határozatokról és holttá­fiyílvánit'ásról szóló magyar—német egyezmény, valamint a kettős adóz­tatásról szóló magyar—svájci egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat, továbbá a rendkí­vüli ideiglenes házadómentességre (vonatkozó pénzügyminiszteri jelen­tés, a 42-es országos bizottság mű­ködéséről és a képviselőház multévi zárszámadásainak megvizsgálásá­ról szóló jelentés, különféle mentel­mi ügyek tárgyalása és a mentelmi bizottság öt jelentése. A képviselő­ház előreláthatólag hosszabb ideig együttmarad és sorozatos üléseken folytatja az érdemi munkát. Iegn élénknek ígérkezik a Ma­gyar Élet Pártjának csütörtökesfi szokásos heti összejövetele. A párt akadémiauteai székházában nagy számban jelennek majd meg a kor­mánypárti törvényhozók és részt­vesz a pártnapon Kállay Miklós miniszterelnök, valamint a kormány több tagja is. Minisztertanács Budapest, április 28. A kormány tagjai szerdán délután 5 órakor Kállay Miklós miniszterelnök el­nökletéve) minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács amely fo­lyó kormányzati ügyekkel foglal­kozott, a késő esti órákban ért vé­get. (MTI) II szegedi kereskedelmi és iparkamara kapott megbízást a zömben volt jugoszláv terménytőzsde felszámolására Budapest, április 28. A hivatalos lap csütörtöki száma kormányren­deletet közöl, amely kimondja, bogy n zombori terménytőzsde vagyonát fel kell számolni. A felszámolást a szegedi kereskedelmi ós iparka­mara végzi. A felszámolás során psak olyan követelést lehet figye­lembevenni. amelyet a hitelezők a rendelet hatálybalépése előtt, vagy legkésőbb a hatálybalépéstől számí­tott 15 nap alatt a követelés kelet­kezésre vonatkozó tényállás elő­adása mellett a szegedi kereskedel­mi és iparkamarához írásban beje­lentettek. A tőzsde vagyonának fel­számolása után esetleg fennmaradó vagyon a kincstárra száll ha pedig a felszámolás után a tőzsdének fi­zetési kötelezettsége maradna feun, ez a kötelezettség a rászállntt va­gyon erejéig az államkincstárt ter­heli. (MTI), Az AlfSId hét csapása: a talajvíz áradása és az aszály (A Délmagyarország munkatársától) A fehértói helyzettel kapcsolatban kedden délután a kisgyűlés ülésén fi­gyelemre méltó és nívós vita alakult ki, amelynek tengelyében az időjárási körülmények alakulásával kapcsolat­ban a talajvizi áradások és apadások, más szóval az árvizek és az aszályok állottak. A kérdés iránt a kisgyülési, illetve fehértói aktualitáson felül s azon tulmenflleg is nagy érdeklődés nyilvánul meg a mezőgazdasági ter­melés terén, o.ert az összes jelek arra vallanak, bogy a mult esztendőben kulminált s egyben bc is fejeződött a talajvizi áradások periódusa s az idén s még néhány következő évben száraz­ságra lehet számitani. Az elmúlt té­len rendkívül kevés volt a csapadék, ar. olvadás korán jött és lassan zajlott le, torlódás sehol sem keletkezett s a mérések szerint a talajvíz annyira mélyre szállt le, hogy a gazdák már most hetek óta esőért fohászkodnak. Belvárosi Mozi Ma is JÓ MADAR Hallatlanul szellemes, mulatságos vidámjá'ék. A ragyogó együttessel Pelsőczy Irén, Szilassy, Erdélyi Mici, Ajtay, Vaszary Piri, Szilágyi Marcsa, Mély Gerő. Ezt megelőzi: SAKK-MATT a 3 lATABÁM Előadások 3. 5, 7 Két évvel ezelőtt, a talajvizi ára­dások legnagyobb veszélycinek idején, min: ismeretes, a város törvényható­sága s a törvényhatóság külöuböző illetékes szervei mélyreható tanulmá­nyokat, vitákat, megbeszéléseket foly­tattak a talajvizi áradások ügyében s az áradások elleni védekezéssel kap­csolatban, akkor alakultak ki az ár­mentesi'ési tervek, melyekkel szemben most, a veszély elmultával az a vád hangzott el, hogy túlzásba vitték a vadviztőmegek levezetését s igy tör­ténhetet meg, hogy a Fehértó vize el­apad'. 1941 január 14-én a törvényha­tósági bizottság rendkívüli közgyűlése foglalkozott az árvízüggyel s ezen az ülésen mondotta el dr. Kogutowiez Károlv egyetemi tanár, a kiváló föld­rajztudós azt a szakkörökben is nagv feltűnést keltő beszédét, amelyben a tudományos kutatás megállapításainak szemüvegén át feltárta az árvizkér­désnek minden vonatkozását. Ezt a lanulmánvszerü előadást a város ha­tósága akkor kinvoma'ta és megkül­Korzóban Utolsó két nap adjuk 1 Csütörtök és pénteken KAR ADY KATALIN, HAJMASSY Sennyei Vera és a Pécsi öregdiákok Csalódás dötte az árvízi védekezés összes té­nyezőinek. Dr. Kogutowiez Károly értekezésé­nek tanulmányozása most, amikor az árvizkérdés az ellenkező vonatkozás­ban ismét aktuálissá tett, amikor az áradás helyett most s szárazságra le­het számitani, illetve ez ellen kell vé­dekezni, rendkívül érdekes olvasmány. Tanulmányának elején kifejti dr. Ko­gutowiez Károly, hogy >ncm szabad megfeledkeznünk arról, hogy a vadvíz károkat, amikor a vidék népe tele pa­nasszal a sok viz miat', hamarosan követni szokták az aszályos esztendők, amikor viz után sir a gazda. Egymást váltogató valóságos korszakok ezek, amelyekben homlokegyenest ellenkező intézkedéseket óhajt az érdekelt lakos­ság*. Az eddig tett tapasztalatok arra vallanak, hogy az áradások periódusa elmúlt s most jön az aszályperiódus. »01yan kiváló vízügyi szakemberek, mint vitéz Zsidav Imre, hatolykai Papp István, Bokor Mihály, valamint Wag­ner Gyula folytatja Kogutowiez professzor tanulmánya —, soha nem szűntek meg hangoz'atni a vadvizek veszedelmét, aminek eredménye az lett. hogy az 1928-as és 1930-as szárazság idején Klebelsberg Kunónak a fehértói halgazdaságra vonatkozó terveit sike­rült az algyői főcsatorna megépítésé vei egyúttal a leesapolás szalgálatábe állítani. Ez volt az első komoly lépés az Udránszky-féle terv megvalósítása felé.* . A fehértói halgazdaság megalapítá­sakor az elgordolás az volt, hogv a halastavak vízellátását elsősorban a talajban vonuló, a lapályos részek fe­lé húzódó vízre kell bizni s a vízellá­tás terén csak mellékes szerepet ka pott a Tiszáböt való víznyerés s a tó­gazdaság területén furt négy ártézi kut.-Miután most igazolódni kezd Ko­gutowiez professzor tudományös meg­állapítása, jön a szárazság s ennek a hatását a Fehértó viZellá'ására nem ismerték fel idejében, a vizet a Fe­hértó megkerülésével vezették le a Ti­szába. bekövetkezett a halastavak ki­száradása s most 60 ezer pengős be­ruházási költséggel gyors munkába ketl kezdeni, hogv a Tiszáböt való szi­vattyúzás segítségével megmenthesse a város a tógazdaságot. A nedves és aszályos évek cikli­kus változását dr. Kogutowiez Károlv csak érinti tanulmányában, behatóan foglalkoznak ellenben ez/e! a kérdés­sel s a helyzetet állandóan tanulmá­nyozzák az ország legkiválóbb geog­ráfusai s éppen ezekben az időkben je­lent meg a STUD-ban Zathurecz­k v Káro'v tollából egy rendkívül ér­dekes cikk a talajvizi áradásokról és az aszályokról. A tapasztalatok azt mutatják, hogv 'óbb-kevesebb szabá­lyossággal váltogatják egymást az aszálvos és a nedves évek. Rendkivü' nedves évek voltak 1880,tól 1384-ig. a következő periódus 1912 és 1916 kö­zött érkezett meg. maid ismét 1924— 26-ban jelentkezet1. 1933-ban ismét na2v talaivizi áradások voltak s 1938-ban kezdődött az a vizes perió­dus. amelv most feieződött be. Az as/álvneriódirsok a közbeeső években iotentkeztek A statisztikai adatokból | megáilapi ható, hogy a vizes évek éc a szárazság periódikusan váltogatják egymást és ez az, ami nagy gondot okoz ugy a gazdádnak, mint a közigaz­gatásnak, kormánynak és a lakossag nemgazda rétegeinek is. Ezekhez a megállapításokhoz hoz­záfűzi Zathureczky Károly cikke, bogy az aszályos évek között az öregek el­beszélése, de a fennmaradt adatok sze rint is az 1863. esztendő volt az, amely az egész magyar Alföldet a legna­gyobb mértékben sújtotta. Aszályos évek voltak még hazánkban az 1886, 1904. 1907, 1908 és az 1909-es évek. Gsonkamagvairország legaszályosabb éve az 1934-es volt, rendkívüli száraz évek voltak ezenkívül az 1930, 1931, 1932, 1935. és 1937-es évek is. Akkor, amikor az elmúlt években annyi szó esett az árviz elleni védeke­zésről, a tervek tengelyében gr. gr. el­gondolás állott, hogy olvan műszaki berendezéseket kell létesíteni, amelvefc alkalmasak lesznek nedves években a valvizek levezetésére és azoknak tá­rolására. száraz években pedig az aszályos területek öntözésére. Nem lehet megállapítani, hogy ezek az el­gondolások mennyiben váltak valóság­gá, tény azonban az, hogv az Alföldön egyedül csak ez az egyetlen megoldás tudna segíteni, mert ezzel ki lehetne egyenliteni és csökkenteni lehetne ngv az áradások, mint az aszályok vesze­delmeit. A mai törvényhatósági közgyűlésen valószínűleg szóba kerülnek ma jd ezek a kérdések és a felszólalások sok uí ötlefet adnak maid bizonyára a meg­oldáshoz. A szenem Guorstrs es Gepireiskoia Honvéd-tér 4. szám a'ól Feketesas-utca 21. I. em. 7 sz. alá költözött. BeiratásoW ui tan*o'yamoUra A szlovák'af magyar párt uj vezetői Pozsony, április 28 A Budapesn Tudósító jelenti: A mult esztendőben Esterházy János pártelnök áíta' kinevezett helyi szervezett vezető tiszt­viselőknek egv évre szóló mandátu­ma az idén március 31-én-járt le. A legtöbb helyi szervezetnek vezetőit a pártelnök újra megbizfa eddigi teen­f'őikkel, egyes helyeken azonban vál­tozások történtek. A kerületi elnökök mandátuma három évig tart és 1945­ben fog lejárni. fMTP Széchenyi Mozi Ma és mindennap 3, 5, 7 órakor! SZERERCSÉS FLÓTÁS Falrengetó kacagás 2 órán ke­resztüL ILYEN MÉG NEM VOLT! SIESSEN JEGYET VÁLTANI ! I

Next

/
Thumbnails
Contents