Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-03 / 75. szám

Tekintse mén az érdélül Húsvéti Vásári a Hnngárla-száMéDaii wmmmMmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmmm április 4-től április 11-ig. CSEHSZLOVÁKIA PlECALARiTASANAH HUIISSZAIITHAIOOL II. Az aftnooiunhn A világháború utolsó éveiben egyre nagyobb méreteket ölt a Masaryk és Benes irány Bottá titkos külföldi propaganda a monarchia államkeretének szét robbantására. Ügynökeik ott rrannak Párisbau, Londonban, Szentpéterváron és Washingtonban; mindenütt, ahol a háború vérzivatarából kikerülő uj Európa képét faragják és alakítják II. Miklós, az orosz cár már a háború előző éveiben is ismételten tanújelét adta a cseb kérdés iránti érdeklődésének. Masaryk legalább is igv állítja be a dolgot emlékira'aiban. De kevéssel utóbb keserűen jegyzi meg, hogy nagy csalódást okozott a cseh kolónia tagjai között, amikor n cár hűvösen fogadta m őt fölkereső cseh küldöttségeket és előterjesztéseiket éppen csak, hogy meghallgatta. Jellemző a cseh propaganda mozgékonyságára, hogy már a világháború kitörésének első hónapjában kopog »z első deputáció a cári palota ajtaján. Masaryk kiemeli emlékirataiban, hogy Csehországban nagyon jó hatást tett az a hír, hogy a cár 1914 augusztus 20-án fogadta a cseh küldöttséget A cseh szivekben éledő reménységöt fokozta az ezt nemsokára nyomon követő másik hir, hogy ugyanez év szeptember 17-én ujabb deputációt fogadott a minden oroszok uralkodója, akire az egész szláv világ mint mentorára tekintett fel. Masarykék is tőle várták elgondolásaik leghathatósabb pártfogolását. Ezért a memoárok tanúsága szerint a későbbi elnök ezekben a napokban igen nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a cár ezen a második kihallgatáson érdeklődött a csehek és szlovákok állapota és helyzete iránt és felszólította a küldöttség tagjait, hogy foglalják irásos memorandumba mindazt. amit élőszóval eléje terjesztettek. Ebből arra következtetlek, hogy a cárt sikerült teljesen megnyerni terveik számára és a meghallgatás ntán most már cselekedetekre is számíthatnak az Atyusbn részéről. A cár valóban nem késett soká azzal a gesztussal, amellyel kifejezésre Juttatja a csehek iránt érzett rokonszenvét, csakhogy ennek nem Rök hasznát látták azok, akik mozgalmuk elősegítését remélték a Roniannv-mlvartól. 1915-ben ngyanis a cár rendjelesőt árasztott azokra a cseh katonákra. akik a francia hadseregben küzdöttek a »cseh szabadságért*. 1916-ban Stefanikkal tárgyal a cseh problémáról. Stefanik kitűnő segítséget kapott Janik tábornokban, akinek a pétervári katonai és udvari körökben igen nagy befolyása és tekintélye volt Ennek az évnek a juniusában a cár rendeletére az összes szláv foglyokat szabadon bocsátották, köztük léhát azokat a cseheket is, akik tömegesen adták meg magukat az orosz vonalak előtt és ezredszámra pártol tak át a »szláv testvérekhez*. Pár hónappal utóbb, ennek az évnek a szeptemberében uj deputáció, most már >cseh-szlovák* küldöttség jelent meg a cár előtt. A cár magatartása határozottan kedvező volt, bér igaz, hogy az uralkodó nyilatkozatai, amelyeket a küldöttségeknek adott, sohasem voltak kötelező erejűek. De az oroszorFérfi és női kabátját és ruháit lovasabban tastl és tisztítja kelmefestő és veuytlszUtó Qxem. Üzlet : Mérev-utci 6b. Telefon: 30-07. Üseb .Cf*bft-utca 46. ROYAL szági cseheket minden híradás a legnagyobb lelkesedéssel jöllönte el, amelyben a >szláv testvérekről* volt szó. A cftrnak fontosaim volt itonstonlinéipoiu, mim o csehek — Én ennek ellenére sem csináltam titkot abból a véleményemből _ írja Masaryk emlékirataiban —, hogy az orosz cár és maguk az oroszok is legelsősorban az ortodoxokat tartják igazi szlávoknak. Oroszország, de különösen a cár »z első pillanattól kezdve csak a szerbek pártján volt. De a többi hatalmak is ugyanezen az állásponton voltak, mert egyik hatalmasság sem akarta megengedni, hogy Szerbia függetlenségén Bécs csorbát ejtsen. A cár határozott érdeklődést tanúsított a. eseh ügy iránt, de óvakodott attól, hogy bármilyen Ígérettel is lekösse magát; — A történeim? jelentőségűnek feltűrtetett 1914. évi szeptember 17 iki audiencián a küldöttség a cárnak niegmula ott egy térképet, amelyen be voltak rajzolva a jövendő csehszlovák állam tervezett határai. A határok majdnem Bécsig értek volna és Ausztriának egyrésze is beolvasztásra került volna. A cár* ez a terv egyáltalán nem lelkesítette föl és csak anynyit mondott rá: >Köszönöm a felvilágosításokat. Bizom benne, hogy az Isten megsegít bennünket és kívánságainkat teljesiti«. — Én is hiszek Istenben — fűzi ebhez Masaryk —. de nem a Rasputin istenébenI — A các, mint ismeretes, apja környezetében sokat hallott beszélni a szláv eszmékről, de sem neki, sem minisztereinek nein volt semmi kialakult pánszláv terve. Máskülönben nem tehette volna meg Stiirmert külügyminiszternek. akiről a cár igen jól tudta, hoav németbarát 1916 márciusában pedig magáévá tette báró Rosen nézeteit, aki egyenesen ellenfele volt a szlávizmuSnak és németbarát programjának legfontosabb pontja volt a németekkel való haladéktalan békekötés. MaSaryk megemlékezik ezután Szaszonovnak 1914 auguszus 8-án a háború ellen mondott beszédéről. Már magábanvéve az a tény, hogy Szaszonov a háború ellen volt és mindenáron ki akarta kerülni a németekkel való konfliktust, bizonyság arra, hogy nem létezett pozitív cseh, vagy szláv program a háború előtt. Szaszonov 1914 szeptember 15-én, mikor az úgynevezett cseh deputációval a cári fogadást megelőzően tárgyalt, már akkor ellene vetette a küldö'tség előterjesztésének, hogy az ortodox uralkodóház és a katolikus tótság kőzött a viszony egyenesen elképzelhetetlen. >Ki kell szabaditanunk magunkat a szlávofil és a ruszofil illúziók hazugságai alól* — írja Masaryk. — Paleológue 1916 január elsején azt a javaslatot tette Szaszonovnak, hogy tegyen az ántánt lépéseket AusztriaMagyarországnak egy németellenes kombináció számára való megnyerése iránt. Ekkor Szaszonov megkérdezte, hogy mi lesz akkor Csehországból és Horvátországból? Paléolögue válasza így hangzott: >A cseh és jugoszláv kérdés minkéi csak másodsorban érdekel és a csehek és borvá'ok meg lehetnek azzal elégedve, ha messzekiterjedésü autenómíát fognak kapni* Szaszonov ebbe bele is nyugodott MaSaryk elismeri Szaszonovról, hogy becsületes és ioszándéku ember volt, aki erősen küzdött Rasputin befolyása ellen, ellenben nem tulajdonított kellő jelentőséget a cseh szabadságaspirációknak. Ezeknek az adatoknak az alapján Masaryk arra a megállapításra jut, hogy a cári uralomnak nem volt alaposan átgondolt szláv programja, sőt a cárok egyenesen szlávellenes érzelmekkel voltak eltelve, mert a cári kormányi csak egy cél vezette: Konstantinápolyt minél előbb megszerezni, — még a szláv érdekek árán is! KM torradnlon hözötí a csMiszlováh Köztársaság felt A cseh követelések elismertetése tehát nem ment könnyen. Maga Masaryk is nyakába szedi i világot. Machinációi következtében csakhamar forróvá válik talpa alatt a talaj és szinte szökve menekül el Prágából, ahová nem térhet vissza egyelőre. Hontalanul vándorol országról-országra, hogy uj hazát teremtsen maga és hívei számára. Amit nem sikerült megvalósítania cári segítséggel, azt az orosz forradalom, a jszloboda* kitörése után a forradalmi uj rezsimen keresztül akarta realizálni. 1917 áprilisában Pétervárra utazik, de hajóját a németek megtorpedózzák és csaknem 8 is éleiét veszti. Amikor azu'án iónéhánynapos késedelemmel megérkezik Pétervárra. nagy csalódás éri. Bizalmának tő letéteményese: M í I j u k o v, a forradalmi Oroszország első külügyminisztere éppen azokban az órákban bukott meg. Ekkor már a cseh professzor mögött van Olaszország és nyolc hónapot töltött Genfben is folytonos tárgyalások közben, majd Parisba került, ahol Briand-t sikerült terveinek megnyerni. Az uj orosz külügyminiszter: Terescsenkó rokonszenve nem sokat használ, mert Terescsenkó nem súlyos egyéniség. Azt azonban mégis elérte, hogy a föia, kormány ós törvénynélküli ország hadsereget kapott aa oroszországi cseh foglyokból és aa oroszokhoz átpártolt cseh ezredekből megalakultak a »honalapitó* cseh léglók, amelyek rablóhadjárata a világháború és az orosz forradalom történetének legsötétebb szégyenfoltja, Masaryk a cseb légiók megalakítása után Toklóba utazott, innen bujtogatta terjedelmes memorandumaiban Wilsont és itt érte Berchtold gróf lemondásának hire. A BaHplatzon egykor elszenvedett megaláztatásért megkapta végre az elégtételt Berchtold megbukott, de vele bukott a monarchia is, hogy romjaiból az olcsó győzelem lendüle'ével kiemelkedjék az nj államalaknlat: Csehszlovákia, Mas»rvk Garrigue Tamás személyes müve. Sőt, az események kulisszái mögé pillantva azt is mondhatjuk, hogy személyes bosszújának müve... KOZMA BÉLA Tangó mt- h a r m o i* I k a újdonságok, minden mishangner », JétélIAssal ST EIN E R hangszert!zemben, Szeged, Kelemen-utca 7. Ingyen.es tanítási Kétévi téőMiáz „Önsegélyre képtelen személy elhagyásának hflntettc" miatt (A Délmagyarország munkatársától) A törvényszék (Jngváry-t&nácsa pénteken Ungváry János tanácselnök betegsége miatt dr. Félegyházy Pál törvényszéki bíró elnöklésvel tartott főtárgyalást Hetényi Mátyásné, Borbély Erzsébet 21 éves szegvári asszony bűnügyében. aki ellen a kir. ügyészség ^önsegélyre képtelen személy elhagyásának büntette" címén emelt vádat. Hetényi Mátyásné a mnlt év február 11-én a háztartásában élfl 88 esztendős nagyanyját, özvegy Borbély Sándoruét, aki az ndvaron megcsúszott és beleesett az alig félméteres hóba, nem segítette fel és amikor mások figyelmeztették, hogy a magával tehetetlen, legyengült öregasszony a 6üppedő hóban nem képes talpraállni azt felelte: — ..Ott dögöljön meg!" Mintegy félóráig vergődhetett, özvegy Borbélyné a hóban, amikor a szomszédok végre is segítségére mentek, kiemelték a hóból és bevitték Hetényiné lakására. Itt az unoka rajtahagyva a hőiétől teljesen átázott, vizes inget, befektette az ágyba és rázárta az ajtót, reggel 7 órától délután 5-ig magára hagyta. Dr. Vajdovics Árpád községi orvos, akit. tannként hallgatott ki a törvényszék, elmondotta, hogy özvegy Borbélyné az eset után két nappal tüdőgyulladásban meghalt jós a ba'ottkémi tócsáiét 6 eszközöl! te. Megállapítása szerint az asszony halálos betegségét a dermesztő degben a hóban való félórai vergődés közben szerezte, de ha idejében bevitték volna és nem hagyták volna kint a hidegben, ugy a tüdőgyulladás nem következett volnai be. Dr. Acs Sándor törvényszéki orvosszakértő ezt a véleményt mindenben megerősítette. A szomszédok. Szűcs Ferenü in Rácz Mihályné tanúvallomásokban igazolták a vádirat állításait, szerintük Hetényiné valóban nem akart segitenl a szerencsétlen öregasszonyon és csakugyan megtette fülük hallattára az inkriminált kijelentést nagyanyjára vonatkoztatva. hogy „ott dögöljön meg, ahioj van." Dr. Mecsét József kir. ügyéén vádbeszédben kiemelte, hogy Hetényiné lelketlenül, a legnagyobb embertelenséggel járt el a gondjaim bizott öreg. magával tehetetlen nagyanyjával szemben és cselekedete kimeríti a vádbeli minősítést, Szigorn büntetést kért. A törvényszék bűnösnek fuow dotta ki Hetényi Mátyáenéi! önsegélyre képtelen személy elhagyásának bűntettében és kétévi fegyházra itélte. A vádlott az Ítélet elleni fellebbezett. előfizetőink bavt SO fillérért •Mindennap cserélbetnek könyvet * nÉLMAGYAJtoBJSZAG tárák**