Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-25 / 93. szám

Szomorú szegedi tavaszofe Emlékezés Szeged nagy főkapitányára, dr. Szalay Józsefre, aki — meseköltő is volt Ez a tavasz immár a hetedik- amióta Szeged elvesztette kulturális életének leglelkét. kiváló nagy alakját: Szalay Józsefet, akinél alkotóbban senki sem tudta szeretni a sok megpróbáltatáson átesett tiszaparti várost Szegednek — amely Oiy nagy értékeket adott ai egyetemes magyarságnak — szomorú tradíciójaként igen korán kell megválnia legnagyobb egyéniségeitől, akiknek munkássága nemcsak őrzője volt a szegedi szellemiségnek, hanem ragyogó fényt lendítő, ható erőt és tiszta sugárzást jelentett a magyar vidéki kultúra nehéz derengésében. Az 1917-es tavasz elvitte tőlünk Tömörkény Istvánt — hogy csak a legnagyobbaktól szóljunk —«. az 3937-es 6zegedi április pedig Juhász Gyulát és Szalay Józsefet temette eL Szeged nagy főkapitánya Juhász Gyula után ment el oly váratlanul: 1937 április 25-én, vasárnap reggel 9 órakor. Egykori, hires nagy könyvtárának egyes darabjai ma már az egész országban összefűzik, szinte baráti kapcsolatba vonják azokat a lelkeket, akik a magyar knltnra. a magyar betű hatalmát tartják a magyar szellemiség, a magyarsár fennmaradásának és örök életének legfőbb jövőbeli bázisának. A város — amelyben Sza'ay József áldott és szavakban nem értéSzened városi qözfiírdö §s vizgyogyintézet ítöl FÉRFI THERMAL FÜRDŐK KÁDFÜRDŐK S kölőnböző hőmérsékletű medence, az 1000 méteres mély fúrású kút gyógyvizével töltve. Hideggyógvvízkezelés. Uszodák Szénsavasfürdők. Sziksós-, kénes- és fenyfífördők. Nedves gőz. forró légkamrák. Ultra rSvidhullámkezelés Manaslati napfény (Ultra Vitalux) lámpák Megnyílt a legmodernebből berendezett physsikóterápiás rendelő. — Znnder kezelés (aéptorna). Diathermia. Villanyfürdők. Inhalatorium Kvarclámpa. Vízalatti bélfűrdö (Enteroeleaner) Iszaposzfály! Iszapkezelés a Budapesti Szent Gel lert gyógyfürdőben is használt vi lághirü kolopi r&diumos gyógy iszappal. Állandó és díjtalan orvosi felügyeleti Kedvezményes lüzetjegyek. Tfcí"**iselői és orvosi kedvezmények. (JAVALLATOK: Mozgásszervi betegségek. Izületi gyulladások. Izom- és idegzsábák és bénulások. Törések és ficamok utókezelése. Izzadmányok felszívódásának elősegítése. Női bajok. Neurasthenia. Vérkeringési zavarok. fvókurák az „Anna gyógyforrás" vizével 'h gyógyforrás Magyarországon egyedülálló, igen erősen hydrocarbonatos. (gyengén carbonatos hévvizével kiváló eredmények érhetők el: gvomorsavtultengésnél, gvoraörfekélyek utókezelésénél, gyomor- és bélhnrntoknál. epehó<Va« gyulladásnál, vese- és hólyagkö!vek képződésének megakadályozásánál, eresebajoknál, a szervezet átöblitésé.veí, garat és légesőhurutoknál. Megfelelő sókiegészitéssel használható ídfil' székrekedéstiéL aranyereknél, sőványi ífó kúráknál. Díjtalan orvosi tanáocsa, és _ ciőiráA^al * „ fürdöorvos. síftlgál kelhető kulturális munkássága három évtizeden át ragyogtatta fényét — ismerte a nagy főkapitány betürajongását, nemes könyvgyűjtő szenvedélyét. Különböző írásainak mélységes magyarsága és mesteri tisztasága a „Délmagyarország" hasábjain és önállóan megjelent müveiben sokszor gyönyörködtette a város kulturnyilvánosságát. Ezekben az írásokban mindig Szegedért dobbant fel a szíve. Tiszta irodalmi hangját mint a Dugonics Társaság elnöke is sokszor hallatta a társa ság ülésein, s élbeli nagy hivatást teljesítő munkásságában járta a vi défci városokat is, hogy a szegedi szellem nagy értékeit ragyogtat hassa. De azt máy csak igen kevesen tudják a szegediek közül is. hogy e nagy magyar irodalmi egyéniség — akinek csodálatos és egyedülálló alakja az idő múlásával a város legnagyobb fiai közé fog emelkedni: — meseköltő is volt. E kedves és finom irodalmi tevékenységét ismertetjük ezúttal. * Az egyetemes magyar irodalmi köztudatot is érdekelni fogja, hogy tiszaparti „literátus főkapitány": dr. Szalay József. Szeged városának országosan ismert nagy egyénisége, nagyon szeretett meséket írni. Talán egyfajta lelki menekülés lehetett ez nehéz és sokfelé ágazó hivatali munkájától, egy boldog, képzeletbeli világ régiói felé. ahová ő a kemény valóságból — amit egy magas közhivatali állás terhei jelenteltek — csak a meseírás szárnyain juthatott el. Ei*ő meséje — elragadóan bájos, finomszővésü szimbolikus kis történet — a Budapesti Hírlap 1915 máj is 8-'ki számában jelent meg, Ciróka Maróka a címe. Mély értelmével egy szegény özvegyasszony kaúdiszemü, tudásra és boldogságra szomjas kisleányának a sörsutját mondja el poétikusan, gazdag fantáziával, művészi ötvözéssel feledve a lelki el ágazásait azoknak az életállomásoknak, amelyeket a boldogságulá nl vándorlásban minden embernek egyformán be kell járnia, tehát a mese kis bősnőjének: Ciróka Marókának is. „Pillangós papucsa vígan csattogott a rejtelmes ismeretlen felé vezető országúton — árad a mese. mint álomfolyó —, a jövőmenők barátságosan üdvözölték a csöppnyi vándort és szives szóval tuda' Iták útja célját. , — Mesze-e a messzi? Hov Igyekezel kicsi vándora az Istennekf — Oda iparkodom — felelt szent együgyűséggel e kicsike —, ahol soha nem kel föl a nap és soha le nem nyugszik. — Oh, te bohó — mondták a tapasztalt vének —. mi már csak sok földet bejártunk, de ilyen or szágot nem ismerünk, fíeleöregszel. amig odajutsz. Mert mi is csak ngy hallottuk a süket, baráttól, hogy az a tartomány, ahol a nap soha nem kél föl és soha le nem áldózik, az a halál országa. Eb ben azonban nem testi emberek, hanem lelkek vándorolnak s ott a túlvilági örök világosság fényeskedik nekik. Pólanyagmenfes márkás rMWt, rádiócsövek, villanyizzók, rádiAaMrészelr. SporUiargászfe szerelési nagy választékban. BRUCXNER ELEMÉR műszaki és import vállalatnál, Szeged, Tisza Lajos-körut 39. (Melegvizkutnál). — Nem, nem ide kívánok én jutni, hanem e világi életben akarom fölkeresni azt a tájat, ahol szüntelenül ragyog a fényesség. Szelíden mosolygott rá az aggastyán, akt már olyan öreg volt, hogy mérföldes szakállát az unokái cipelték utána, — Oh, te kis balga rajongót Látod-e, hogy megvénültem. Én is már csak ugy hallottam a hetvenhetedik öregapámtól, hogy csak ugyan volt valamikor ilyen világ, de már réges-régen elhunyt, mint a lejut pergő könnye, a tengerbe hulló csillag. Aranykor szaknak hitták valamikor ezt a viágot... Lemondóan legyintett csonttá aszott kezével s szakállába mormolta: — Már csak a mese meg a költészet tud róla. Az ihlet csillaga gyúlt ki Ciróka Maróka két fekete gyöngyszemében. — Költészet! Igen-igen, ide akarok menni, a költészet tündöklő világába, ahol lábam nem kavicsot tapod, virágszaggató kezemet tüsök nem szurkálja, szememet a látóhatár ive nem korlátolja s álmaimat a rideg valóság nem fertőzi, hanem lelkemet örök láng heviti. — Van, van ilyen világ —> vágott közbe lelkesülten egy töpörödött anyóka, aki meg olyan öreg volt, hogy arcán több fodrot ve-1 számában. tet a ránc- mint a szoknyáján, pedig az is ezerráncú volt. — Én jártam ott, amikor ilyen harmatosán üde voltgm, mint te, kifakadó rózsabimbó. Szerelemnek hitták az én időmben ezt a fényességes világot. Volt, nincs. Talán el is veszett mindörökre. Útját bozót verte föl; én nyilván már meg sem találnám. De te szerencsésebb lehetsz. Járj békével! Ciróka Maróka ment, mendegélt, hegyen-völgyön. Nappal a sugárözönben keringőző pillangók, este meg a parázsló Jánosbogárkák mutatták az útját. Talán már évekig is vándorolt. Célját még mindig nem érte el. Mást a hosszú ut pora, sara már régen ellankasztotta volna, de őt hite. reménye kitartóvá telte." A fényesszemü kisleány hosszú keresés után végre is megtalálta a boldogságot és a mese szerint: „Ciróka Marókáék mert akkor már még kisebb Ciróka Maróka is volt — még most is élnek. Meg nem haltak. Mind máig köztünk vannak. A szivükkel uralkodnak" ... Egy esztendővel ké«őbb vehette ujbol a kezébe a me-eiró-tollat Szalay József. Ez érthető is. 19 ló, világháború volt és ő — rendőrfőkapitány ... Zúzmara herceg és Kikelet herceg /í«r«í-ban a perszonifikált tél és tavasz küzdelmét mondja el poétikus szépségekkel átszőve. igaz irodalmi hangszereléssel, a magyar mitológia alapjan. A küzdelem természetesen a tavasz diadalával dől el. E finom irodalmi müvét a Protestáns Nőegylet 1916 március 8-iki miivészestjén olvasta fel. Ö, a mesebeli tavasz, a megjelent előkelő közönség pedig a vároí mesköltő főkapitányát ünnepelte, ezen a feledhetetlenül szép szegedi irodalmi esten. A költői szépségű mese befejező része megjelent a Szegedi Napló 1916 március 9-iki A magyar nótáskapitány muzsikás, dalos, kedves alakja me lett, felködlik az álmodó Tiszapart révületében — szomorú földi elmúlásának hatodik évfordulóján — a magyar meseköltő főkapitány finom mosolygós lénye is, aki nem halt meg és nem is fog elmúlni soha, mert szellemiségének varázsos hatásában él és a „szivével uralkodik" a magyar betű. a szegedi táj megszállottjai felett. V. J. Műtrágya*: szuperfoszfát, pétisó, k á i í s ó. Mindennemű növényvédelmi szertki Dorman. wascli, neodendrin, Kénpor, he nyoenyv, gazda *ágí kenőcsök, ola.ok minden.ajta lostckárúx meghízható és olcsó Oeszerzfsi heiye az 55 év óta fennálló KAfiDOi festeKuzietden azeged Valéria-tér (húsos piac) FiókUzlet Hódmezővásárhely. SS. Komlósí Andor és János fia mélységes fájdalommal tudatják, hogy dísze, virága életüknek, a szerető hitves, a jó édesanya ü Andorné Kteln Nóra házasságának 2l évfordulóján elhunyt. Itt hagyta vigasztalhatatlan gyászban öreg, beteg szüleit, Klein Márton és nejét, rokonait és mindenkit, kik angyali jóságáért szerették. Április 25-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor kisérjük örök nyugalomra. Külön villamos d. e. 10 órakor indul a Dugonics-térról. •••MM