Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-25 / 93. szám

8

Ö«CM Art Y A R OK S i. A K Nagyszerű eredménnyel záralt a leventeifjaság honvédkarácsonyának mozgalma Budapest, április 24. A leventeifjusftg taonvédkaráesonya mozgalom mosl zárult le. A sajátos magyar mozgalom méreteire nézve páratlanul áll a leven lei fjuság 20 éves történetében. 2136 községből, illetve városból küldtek be a Levente Hirkózpont jelentése Szerint szeretetadománvt a Levenleegyesülctek Országos központjába. Pontos mérés és összegezés szerint a szeretetadományok részletezése a kővetkező: Az úgynevezett karácsonyfák alóli gyűjtésből 30,865.079 kiló sütemény, tésztaféle (3 vasúti kocsit töltene meg), 13.777.52 kg szalonna és kolbászféle (aíaz másfél vasúti teherkocsi), 3381 kité 61 dkg cukor. 2206.38 kg dió és mogyoró. 1870 kg dióbél. 907 44 kg szárazgyümölcs 3576.40, kg dohányne mü (mely szcrctefadományok ujabb vasúti teherkocsi rakományt jelentenek), 17.368 üveg szesz és 8 láda ruhaféle (az ntóbbi adományok ismét két es fél vasúti teherkocsit jelentenek), 30 000 fevél nz ismeretlen honvédhez és sok-sok leventeajándék, melyet a sziv küldött: magyar föld egy kis Zacskóval, imakönyv, apró használati tárgyak, szappan, csomagdiszek. 50 000 Bellehem, 36.000 betlehemes csoport emlékeztetett a Honvédkarácsonyra. A leventék meglátogattak minden hndbavonult családját és a család állapotáról közösen fogalmazott levelet írtak a hadbavonultaknak. Két és félmillió jelképpel ellátott tábori lapon üzenhetett egymásnak az otthon és a front. 660.000 ajtólemez, 4,000.000 jelkép és Í1 és félmillió honvédkaráesony levélzáró Itélveg kelült forgalomba. Filléres árusítás és a társadalmi áldozatkészség a mozgalom céljaira 1 millió 360.000 pengő forgalmat . eredményezett. A központ 70.160 szeretetesoinngot - 15 vasúti teherkocsit töttene meg — osztott szét A tábori csomagok a következőket tartalmazták: szárazsüteraény 30 dkg, cukor vagy szárazgyümölcs 7—20 dkg, 25 cigaretta és '20 ^rain dohány, vagy az evvel egyenértékű eredeti csomagolás, 12 dkg hus féle, vagy üveg szeszes ital, >Szebb JövöL képes leventeujság számai az. itthoni leventemunka híreivel. Ma gynrország téképe, hogy minden honvéd a szivefeletti zsebébe illeszthesse Hazája képét, emléklap, emlékké lyegck, ajtólemeeok, levcntclevél az ismeretlen hotmvédhez, 10—15 tábori lap a levelezésre, végül magyar föld egy kis zacskóban, imakönyv, hazai kép, nemzeti szallngos fenyőág, ap róbb használati tárgyak és egyéb apróságok, amit a leventék és leventeleányok szerető leleményessége gondolt ki. A romlandó tészta- és hnsfélét, az almát a budapesti és pestkörnyéki sebesült kórházakban ápolt honvédek és hadirokkantak között osztották ki. nyomban a csomagok beérkezése után. A szeretetcsomagok szakszerű elkészítése a Magyar- Vöröskereszt útmutatásával történt. A szegedi egyetem és a délvidéki táj Május í-én niejmyiltk a ZENTAI Miskei fürdő Zenfa város határában lévő Miskei-fürdő különösen a csont, ízület, bőr, rheumit, téehins, női ba jóknál, valamint ffyomorsavtnltenvéshen szenvedők gyógyítására igen kiváló. — Ivókúra, masszázs, pakolás, a- Jövetelét mindenki 3 nappal előbb jelente* be. MISKKI INTAl Ff i RDÖT U LA J DON 08. ZENTA. Az alábbi tanulmány a Magyar Szemle legújabb számában jelent meg B ái i n t Sándor egyetemi magántanár tollából: Egyetemeink a nemzet legmagasabbrendü munkaközösségét alkotják, amelyben a munkamegosztás az egyes egyetemek földrajzi és szellemi környezete alapján érvényesülhet. A tudománymüvelés közös eszményeit itt mintegy helyi, egyéni élménnyé avatja a genius loci lirai ihlete. Vidéki egyetemeinknek aligha lehet szebb feladata, mint éppen a tájlélek ösztönzéseinek megértése és gyümölcsöztetése. Az egyetem és a táj kölcsönösen ihleti egymást. Az egyetemnek bele kell gyökereznie a tájba, amelynek sajátos értékeit, alvó energiáit egyetemes kulturjavakká dolgozza fel, viszont a táj magára eszmél és öntudatra ébred az egyetem hatása alatt. Szegeden már husz esztendeje van egyetem, de Szegednek Csak második éve van saját egyeteme. Eddig is kereste. de most már meg is kell találnia helvét, misszióját a városban és a délvidéki tájban. A következőkben a szegedi egyetem és a környező táj kölcsönös lehetőségeit próbáljuk kielemezni. Tiszteljük természetesen az eddigi eredményeket, de éppen ezek bátorítanak fel, hogy többet kívánjunk: a szegedi egyetemnek igazán széleskörű hatását. A szeoedi eayefemnek aligha lehet szebb feladata, mint a szegedi és délvidéki magyar szetlemiség méltó értelmezése, nemes öntudatra ébresztése, egyetemes magyar értékké és tulajdonná avatása. A Magyar Alföld még ma is alvó táj, bár régóta ébresz'getik, legutóbb éppen a Szegedi Alföldkntató Bizottság. Hogy az alföldi magyarság, de egyáltalán az egész népi magyarság nem igen vett méltó részt Európa ujabb szellemtörténetében, az bizonyára fájdalmas dolog: népünk életszínvonala alacsony, a civilizáció vívmányai nincsenek kezeügyében. Mindenésetre azonban ebben a zárkózott elmaradottságában — ha, sajnos, már töredékesen is —olyan értékeket őrzött meg, amelyek korunk eszményeivel lényegében egyeznek. Ilyenek világnézetének Vallásos alapélménye, életének kollektív rendje, organikus fegyelme, költészetének magyar humanizmusa. Ugy érezzük, hogy a szegedi egyetemnek éppen ennek a népkultúrának megismerése és egyetemes nemzeti élménnyé müvelése lesz legsajátosabb feladata. Szegettnek és a Délvidéknek bensőséges kapcsolatát illetőleg emlékeztetünk arra a történeti tényre, bogy a török hódoltság után Szeged népe számos rajt ereszt Délmagyarorszagra, ötvennél toibb falut telepit újra. Szegednek éppen múltjából és földrajzi helyzetéből adotto kötelessége, hogy a Délvidék magyarságával vaió összetartozás élményét akar áldozatok árán is ápolja. A Délvidék elszakított magyar népe a szerb Uralom alatt Erdélyhez, vagy a Felvidékhez képest nehezen áttolt lábra, mer hiányzott a történelmi öntudata, hiányzott a szellemi önellátás készsége, azaz a tájélmény belőle. Szeged ugyanis a világháború alatt szinte csak a délvidéki nemzetségekkel törődött, előmozdította természetes és békés asszimilációjukat, azonban elmulasztotta saját elszármazott véreink istápoiását, céltudatos nevelésé'. A rokonsági kapcsolatokon és a közös tájszóláson tul egyedül a hires szegedi havibucsu (augusztus 5) fűzte a2 anyaváros kultúrájához. Ennek a jövőben meg kell változnia. Elő kell segíteni a <fclVidéki magyarság fokozott bel' kapcsolódását Szeged közgazdaság* szellemi. vallásos vérkeringésébe: érezze, hogy törődnek Vele, ne érezze árvának, elhagyatottnak magát a környező kisebbségek szervezettebb közösségi életével szemben. Legfőbb fokon a szegedi egyetemnek is hozzá kell járulnia a maga nevelő és eszmetermelő munkásságával ehhez á nemzetmentő misszióhoz. Természetes vonzó ereje elől a kormányzatnak ei kei] hárítania minden akadályt. A szegedi egyetemnek kiépítettség és felszerelés dolgában nem szabad elmaradnia egyetlen más magyar egyetem mögött sem. A szegedi egyetem nemcsak tudományos intézméniy, hanem nemzeti őrhely is: színmagyar környezet középpontja, nyugati szempontból talán elmaradt, de magyar népi kultúrájában virágzó táj szive. Minden adottsága megvan egyrészt ahhoz, hogy A környező paraszti magyarságot a nemzeti öneszmélés és tudatos feladatvállalás heroikus fokára emelje, másfelől pedig hogy a magyar kultura egyetemes egységébe újszerű tartalmat, friss ösztönzéseket plántáljon. Bizonyos, hogy a bölcsészeti karra várakozik a legtöbb általános értékű feladat szolgálata, hiszen a világnézeti és nemzeti müvelésnek elsősorban ez a kar a melegágya. A két szegedi tanítóképző, a polgári iskolai tanárképző főiskola és a szegedi egyetem a magyar közmüveléstick igen jelentős részét képezi az ifjúság nevelésére és állitja a nemzeti jövő szolgálatába. Ezzel a kiképzéssel kapcsolatban a következőkben a szellemi tudományok egynéhány sajátos délvidéki problémájára és feladatára bátorkodunk rámutatni. Szeged közelebbi és távolabbi vidéke a török hódoltság után valósággal újjáépült. Lakossága jófészt kicserélődött, hagyományos kuiturája módosul'. Több nép verseng azért, hogy a Délvidékhez való történelmi és népi jogát a raagyarsagtól elvitassa. A szegődi egyetemnek itt van adva egyik legszebb hivatása. A városi muzeum és az egyetem archeológiai intézete már eddig is szép eredménnyel tárta fel a vidék őstörténe t dokumentumait, sőt a középkori élet nyomait is. Ez a munka most területéiben ki fog bővülni. A vidék középkori keresztény archeológiájának szintetikus feldolgozása, amely pedig a magyarság autochton életének bizonysága, még ezután fog megtörténni. A délvidéki magyar életet Szeged kivételével letarolta a török hódoltság. Megkezdődött a szerb, bunyevác, bolgár, német bevándorlás, román beszivárgás. Aligha van a történe tudománynak ezen a vidéken érdekeltebb ága, mint a településtörténet, azaz a XVIII. századbeli ujranépesitéssel kapcsolatos kérdések tisztázása. Már eddig is sokan jártak Szentklára y Jenő csanádegyházmegyei nagyprépostnak, a településörténeti kutatás legnagyobb érdemű délvidéki kezdeményezőjének nyomában. A teljes feltárástői azonban még messzire vagyunk. A nagyszerű álmoktól megittasult jugoszláv történetírás, továbbá az ujabban fellendült alldeu'schszellemü Hcimatskuude a magyarság ősi jogait, továbbá a történeti tényeket semmibe véve, a kérdést politikai térre játszotta át. A településtörténettel legszorosabban kapcsolódik a délvidéki népkul'urák kérdése is. Az ortodox-bizánci kulturkörbe zárkózott szerb és román népiség mellett ott találjuk a délszláv, de katolikus kulturkörbe tartozó bunyeváeokat. sok ásóival, bolgárok a i. továbbá a nyuga rot bevándorolt és alcéwetreedrtt franciákat. Közöltük mintegy összekötő kapocs, az ellentéten kiegyenlítője, aa aiiamalkotó faj előőrse, a Délvidék telepes magyarsága. Ezek a népkuilurák sok jellegzetességüket Őrizték ínég mind a mai napig. Feltűnő azonban az összes bevándorolt népek életmódjának a gazdanéphez, a magyarsághoz való alkalmazkodása, amtt nem lehet kizárólag csak a földrajzi környezet hatásával magyarázni.,. Sajnos, a néprajzi kutatás, ameijr pedig legfőbb javaink gyökérszálait vizsgálja, a magyar szellemi életnek, legmostohább gyermeke. Nem szorul pedig bizonyításra, hogy az önmaga lényegét kereső magyarságélménynek, nemzeti önismeretnek a néprajza A legtisztább forrása. Az Íratlan népkulturák világára egyedül az összehasonlító néprajzi kutatás deríthet fényt. Szeged városa népi talajból sarjadt ki, vonzási területe még jórészt népi fokon él, aligha lehet tehát a szegedi egyetemnek sürgősebb feladata, mint ennek A magyar népkuDurának önmagában és a környező hépknliúrákkal való viszonyában való megismerése és méltó értelmezése. Most, amikor a környező fiatal népek parasztságukból indulnak a magas kultura, a tudatos nemzeti lét félé, amikor az európai nemzeti kultúrák • népi jegyében születnek újjá, mi sem tehetünk egyebet, minthogy a népi kultúra mélységeiből merítünk erőt jövendő életünk és hivatásunk betöltéséhez. Ezzel a szegedi egyetem fajtánk egyik legértékesebb törzsének, az alföldi magyarságnak szellemi önállósításához és igy az egyetemes magyarság gazdagításához is hozzájárul. Egység a sokféleségben és változatosság az egységben: ez minden heroikus hagy kultura formális vonása. Az irodalomtörténoti kutatás egyes kísérleteket nem számítva, meg maidig adós Szeged irodalmi multjauak, változatos szellemtörténetének fél arasával, aiuely pedig mind földrajzi kisugarzásaban, nund pedig történelmi halasában igen érdekes tanulságokat igér. A magyar irodalom bölcsőjénél a XVI. szazad folyaman túlnyomóan szegediek állanak. E feltűnő jelenség oka még nem áll világosad előliünk, mert Szeged egykorú szellemi talaja feltáratlan. Ez a munka annál is fontosabb volna, meft a köz'uda ba is belekerült, hogy a magyar városok kulturára termő készsége a hazai német, vagy német eredetű városokkal szemben egészen jelentéktelen. Nem dolgozta még ki senki sen» a szegedi piarista iskola évszázados^ messze sugárzó hatását. Hiányzik Dugonics szegedi előzményeinek, szegedi hatásának, a XIX. századbeli szegedi irodalmi népiességnek, a magyar provincializmus egyik legeszményibb megnyilatkozásának modern igényű, szintetikus értelmezése. A szegedi népnyelv modern leírása, története, földrajzi hatásköre, a szépirodalomba® való élete is jórészt feldolgozatlan. Ezek mellett természetesen a Délvidék analóg-jelenségeinek: a népnyelvnek, közműveltségnek, a nemzetiségek kulturális törekvéseinek és sokszor párhuzamos szellemi fejlődésének problémái is Ide tartoznak. Befejezzük vizsgálódásainkat, bár távolról sem végezünk a szegedi egyetem időszerű feladatainak jelien* zésével. Szándékosan nem szólottunk a gyakorlati inunka kereteiről és tehetőségeiről, igy főleg aí Alföldi Tudományos Intézet annyira , sürgős kérdéséről, munkaközösségek alakításáról, folyóiratok indításáról, a szegedi egyetem balkáni, különösén délszláv feladatairól, amelyek Rt és mosl messzire vezették volna bennünket. A Horthy Miklós-tudományegyetem kötelességeinek szinte csak élvi alapjait és körvonalait rajzoltuk meg, de már ezekből is kitűnik egyetemünk egyéniségének virágzó fiatalsága, helyzetének természetes gazdagsága, hivatásának bóditó sokoldalúsága, magisztrális Jellegé. BALlNÍ SÁNDOR ^