Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-25 / 93. szám

XII. Pius pápa : „Minél gyorsabban jöjjön el az igazságos béke korszaka" A pápa beszéde a kaioiikus leányokhoz a család és ez anyaság magasztos hivatásáról Róma, április 24. Az Actio Catholica olaszországi leanyszervezcte ez evben ünnepli alapításának 25. évforduk.ját. Ebből az alkalomoól a nagybéten Rómaban gyűltek össze Olaszország csaknem valamennyi egyházmegyéjéből a leányszervezetek vezetői és küldöttségei. Az ünnepségek nagycsütörtökön kezdődtek meg. Az ünnepségnek legkiemelkedőbb pontja szombaton délelőtt 10 órakor lezajlott pápai kihallgatás volt. A pápai kihallgatáson 5000 főnyi fehérruhás leányból álló tömeg vett részt. A Szentatva áldását adta a tömegre, majd a pápai trónboz ment és beszédet intézett az egybegyűltekhez, A Szentatya beszédében először rámutatott arra a fontos hivatásra, amelyet az Actio Catholica leányszervezetei a mai időkben töltenek be a társadalom. a haza javára. Majd kitéri a háborúra és a háború utáni helyzetre. Kiemelte, hogy a mai időkben menynyi szellemi és anyagi oldalról jövő veszélyre kell figyelemmel lenni. Kifejezte azt az óhaját, hogy a háború minél gyorsabban befejeződjék és jöjjön el az igazságos béke korszaka. A Szentatya megemlékezett azokról a veszélyekről, amelyek a mai világban a nőket fenyegetik és kiemelte azt a káros nézetet, hogy a házasságot csak bilincsnek tekintik. — Az első és legfontosabb teendő, a legsürgősebb parancs — mondotta a pápa — a katolikus leány számára megőrizni a keresztény család szentségét. Meg kell védeni a házasság, az anyaság szentséaét. a nő méltóságát, aki férjének kell hogy szentelje életét. (MTI) Kfneiezfóeh és álltelQczésch a szegedi bírál es oagészl Karban és lehet megvédelmezni. — A sorsközösség tragikus kényszere még talán soha nem kovácsolt össze jobban egv nemzetet, mint ahogy most kell összekovácsolni bennünket, most, amikor hatalmas és kegyetlen ellenségekkel való küzdelemben az egész nemzet s minden egyes magvar ember puszta léte is kockán forog és küzdelem kimenetele jórészt azon múlik, hogy van-e bennünk is áldozatkészség, erkölcsi erő és kemény fegyelem a ma nehéz törvényeinek tel'-ssitésére. Intő példa éppen elég áll „lőttünk. Ha 25 évvel ezelőtt, 1918-ban tanusitjuk azt az erőt és helytállást a reánk zuduló eseményekkel szemben, amelynek kedvező előjelei hála Istennek ma meg vannak a nemzeti társadalomban, ugy nem jön Trianon és elmarad mindaz a sötét Kálváriajárás, amely Trianon után következett. Ha megőrizzük nyugalmunkat, hidegvérünket, józanságunkat, jövőbe vetet; hi'ünket. bizalmunkat s fenntartjuk a nemzet belső rendjét, a szociális békét, az államhatalom erejét és tekintélyét. reánk szabadulhat a világtörténelem legnagyobb orkánja. nincs olvan pusztító vihar a mai felfordul* világban, amellyel a siker legyében nq tudnánk szembeszállni. (MTI) Budapest, április 24. A Kormányzó nr igazságügyminiszter előterjesztésére vitéz dr. Nagyágby Géza szegedi királyi ügyészségi alelnököt a szegedi királyi főügyészséghez főügyészi helyettessé, dr. Láng Adám és dr. Újvári István szegedi királyi törvényszéki bírákat a szegedi királyi ítélőtáblához bírákká kinevezte. Az igazságügyminiszter dr. A r v a y Kálmán szegedi királyi járásbirót szegedi törvényszékhez, dr. Kecskés István szabadkai királyi járás bírót a szegedi járásbírósághoz saját kérelmükre áthelyezte. (MTI) Untai István nemzetvédelmi propagandaminiszter nagyszombati rádióbeszéde ,A keresztény kulturáért, a nyugati életformáért és fennmaradásunkért küzdünk" Budapest, április 24. Dr. A n t a 1 •éstván nemzatvédeinu propagandaminiszter nagyszombaton a rádió ünnepi feltámadási műsorában >Magyar busvét» címmel beszédet mondott. A bolsevizmus elleni küzdelemről szólva megállapította Antal István, hogy ez a kegyetlen vad áradat nem tudta áttörni azokat a védőgátakat, .ameilyeket nagy szövetségesünk a német ínemzet a legdrágább építőanyagból, {iáinak százezreiből épített. Ahogy mi, magyarok erőinkhez, helyzetünkBelvárosi Mozi nagysikerű husvétt műsora, a: Jó madár Bónyi Adorján közismert regenyébőí készült hallatlanul szellemes, mulatságos vidámjáték. Muzsika: Vincze Ottó. Rendezte: Ráthonyi Ákos, a «Katyi» rendezője. A ragyogó együttessel: PELSÖCZY IRÉN, SZ1LASSY, ERDÉLYT MI Cl, AJTAY, SZILAGYI MARCSA, VASZARY PIRI, Mály Gerő Ezt megelőzi: SAMATF a 3 LAIABAR-ral és az UFA HÍRADÓ Vasárnap és húsvét hétfőjén: S, tél 4. 5 és 7 órakor, köznap 3, 5, 7 höz ós körülményeinkhez képest és ezekhez viszonyítva is igen nagy áldozatok árán segítettünk és segítünk neki ebben a világtörténelmi jelentőségű misszióban, ez nemcsak ezeréves történelmi hivatásunk mai parancstevésébői, de a saját ételünk és érdekeink értelméből is következik. Mert igenis Európáért a keresztény kulturáért, a nyugatt élettormáért, de egyben saját exiszteuciank, jövőnk, fennmaradásunk érdekében küzdöttünk es véreztünk a Don hídfőállásain. A ml szabadságunkat, a mi függetlenségünket, a mi fennmaradásunkat és a mi nemzeti jogaink teljességét, amelye* mind-mind veszedelembe sodrodnának, ha elöntene bennünket a vörös lávafolyam, mint mindig a történelem fo'vnmán. most is a safát erőinkkel keli Giattfelder Gvula érseft-lSpász'nr vezette a nagvheti ájtatossáookat és a feltám adási kir menetet (A Délmagyarorszdg munkatársától) A nagyheti ájtatosságok Szegeden a katolikusság nagy tömegeinek jelenlétében folytak le. Nagyszerdán a gyászvecsemyét a kerületi papság növedékpapokkal együtt végezte a az ünnepélyes gyászveesernyén először jelent meg betegszabadságáról visszatért' Giattfelder Gyula érsek-főpásztor. A gyászveesernyén a székesegyházi énekkar Csornák Elemér karnagy vezetésvei, valamint az njszegedi tanítóképző intézet férfikara Kapossy Gyula püspöki tanácsos vezénylésével Kerscb, Kozáky. Antos és Harmat egyházi müveiből adott elő. A püspöki szeminárium énekkara Witt: Christus factus est és Griesbaeher: Misererejét énekelte. Nagycsütörtökön a megyésfőpásztor a lábmosás zsertartását végezte személyesen, de mindvégig KORZÓBA* Húsvétvasárnap és hétfőn" Karády Katalir izgaimas, fordulatos uj íilmjt CSALÓDÁS Egy leány élete a pesti éjszakái keresztül a 200-as celláig. — A löbbi szerepekben: • , HAJMASSY, SENNYEY VERA és a PÉCSI ÓREG DIAKOK jelenvolt az ünnepi nagymisén in. amelyet Halász Pál kanonok, esperespiébános mondott ünnepi segédlettel. Nagypénteken a 'csonkám i se szertartását Giattfelder Gyula érsekfőpásztor végezte. A mise alatt a Gregorian-passiót énekelte a székesegyház énekkara. A passió magánszólamait Bittó János. Kertész Lajos, Gertig Béla és Lapu Lajos énekelték, a yegyeskari szamokat Csornák Elemér karnagy vezényelte. Az Oltáriszentség elhelyezése után a szeutsirnál dr. Halász Pál kanonok mondott alkalmi szentbeszédet. Délérsek-főpásztor vezetése alatt hatalérsek-főpásztir vezetése alatt hatalmas körmenet indult a Kálváriára, ahol az ünnepi szentbeszédet Bánhidy László móravárosi segédlelkész mondotta. Az ájtatosságot Giattfelder Gyula megyésfőpásztop Széchenyi Hozi Ma és és mindennap! A legnagyobb magyar tiimbohózat 1 SZERENCSÉS FLÓTÁS A bemutatón kirobbanó nagy sikert aratott Óriási nevetőorkán két órán keresztül Főszereplők: Toinay Klári Szilassy László Latabár Kálmán Bhicsi Tivadar Makláry Zoltán Mthályi Ernő Azonkivül: HIRADO Előadások vasár- és ünnepnap 2, féí 4, 5 és 7, hétköznap 3, 5, T órakor Elővételi telefon M-33