Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-23 / 92. szám

Az IPOK írífhfzldín a szegedihez hasonló felfogás aiaüuif hl az iparosfanonc-herdlsltán Budapest, április 22. Az Ipartestületek Oszágoa Központja Nagy Antal felsőházi tag elnökletével ipartestületközi értekezletet tartott a tanonckérdés rendezésére irányuló rendelettervezet megvitatására. Az értekezleten a budapesti és a pestkörnyéki ipartestületek kiküldöttet vettek részt. Az ország többi ipartestületeinek, kiküldötteinek és táruslatainak Írásban beérkezett hozzászólásait dr. Szeghalmi László titkár ismertette. A tanoncidő leszállításának ügyéhen az ország egész iparossága annak a véleményének adott kifejezést. hogy mivel a segéd-és mestervizsgákon máris erősen érezhető annak a hatása. hogy tanonc mindig kevesebb és kevesebb időt tölt a műhely falai között; kivánatfts. hogy a tanoncidőt ne szállítsák le. A tanoncidő tartamának további megrövidítése csak a ..képesített kontárok" számát, szaporítaná és aláásná a magyar kézművesipar nemzetközi tekintélyét. Ezzel szemben örömmel fogadták azt az elgondolást, mely lehetővé teszi, hogy tanonBot az év bármely szakában lehessen alkalmazni. A tanoncfizetések kérdésével fogfalkozva az az egyhangú vélemény alakult ki, hogy a tanoncok fizetésére ne reudelettel kötelezzék az iparosságot, hanem engedjék meg. hogy az IPOK közbenjöttével maguk állapítsák meg a tanoncok heti díjazását. A magyar kézmüvesiparosság szikesen fizet a tanoncoknak többet is. mint amennyit az esetleges rendelet előírna, de el akarja kerülni nzt, hogy a tanulókból munkavállalók legyenek. Az értekezlet végül is abban állapodott meg, hogy az egyes ipartestületek állapitsák meg a jövőben a mester által fizetendő tannoncdijatÁmL ttolncr Ferenc ipartestületi elnoh a tanoncprobiemarol (A Délniagyarország munkatársától) A tanonckórdés egyre jobban foglalkoztatja a szakköröket és a nyilvánosságot. Az iparosutánpótlás fon ossága vetette felszínre ezt a kérdést és az a fenyegető veszedelem, hogy a taU»nchiány rövid néhány eszltendő múlva élénken éreztelni fogja hatását az iparfejlődésre. A Délinagyarország több izben foglalkozott már ezzel a kérdéssel s megvilágítottuk különböző szempontok szerint a problémát. Legutóbb levelet közöltünk »Az Olvasó irju« cimü rovatunkban, a levélben egy tanonc szólt hozzá a kérdéshez. A levéllel kapcsolatban beszélgettünk Hainer Ferenccel, az ipartestület elnökével, aki a hozzászólás ügyében a kővetkezőket mondotta: Nem tudom, hogy a levélet aláíró »tanonc« valóban tanonc-e, vagy valaki más nyilvánított véleményt a tanoncjelleg köpenyegében. Az ipartestület vezetősége mindenkor mindent elkövet a taonckérdés nehéz problémájának mielőbbi megoldása ügyében s szem előtt tartjuk nemcsak a tanoncok és a mesterek érdekeit, hanem egyéb más idekapcsolódó érde keit is. —• Az iparkamarában megtartott értekezleten a tartóncidő megrövidítésével kapcsolatban felmerült terveié tet beszéltük ffiag Az ipartestület álláspontja ebben az ügyben az. hogy mindenféle iparnak hátrányos volna a tanoncidő további megrövidítése. A tanoncok rendelkezésére álló Idő, amely alatt az ipart elsajátíthatják, már ma is annyira megrövidült, hogy tovább csökkenteni veszélye*, volna. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy a leventefoglalkoztatás és az iparoslaronciskolai oktatás sok időt elvess a felhasználható tanoncidőből, ezzel a megállapítással azonban nem akar az ipartestület szembefordulni sem a leventeoktatással, se a tanonciskolái oktatással, csupán azért hivatkozunk ezekre, hogy megindokoljuk, mennyire tarthatatlan az az álláspont, hogy a tanoneidöt tovább k®ll csökkenteni, sével A* pedig a dajkamesét világába tartó zik ma már, bogy a mesterek a tanod cot minden házimunkára (elhasználják, lakást akariltatnak vele, ide-oda küldözgetik, gyereket dajkáitatnak vele, csak éppen az iparra nem tanítják. Ma minden iparosnak oly n-agy szüksége van minden munkáskézre és minden munkában eltöltött órára, hogy nem engrdheti meg magának senki azt a luxust, hogy tanoncát, akit hasznosan foglalkoztathat az Iparban, íttltjj éttől eltérő célokra használja fél. — Akkor, amikor aí ipartesttttet mindent elkövet a tanoncok és a jövendő iparfejlődés érdekében s a tanonckérdést állandóan napirenden tartja, minden lépésében a legszigorúbb tárgyilagosság és előrelátás ve zeti s helyesnek tartaná, ha az érdekelték is tárgyilagosan foglalkoznának a magyar iparfejlődésnek ezzel a kétségtelenül égető fontosságul kérdéHUSIÉIRA 9IADTI Édes veltellnit. szemelt rizlingit, mindenféle égetett £9 t€ I 5 és édesített SZCSZCS Italt palackozva és kimérve árusít Petőfi Sándor-sugárut 49. szám. Kőbányai Polgári Sör állandóancsapon Sándor Leander Adatok a vasuti személyi díjszabás emelésének indokolásához (STUD) Amint ismere*os, április 15-töl kezdve átlag 50 százalékkal emelték a MÁV személyi díjszabása', a szooiális jellegű kectvezményok azonban általában változatlanok maradtak és nem változott az árudijszabás sem, sőt a tűzifaellátás érdekében 2 hónapra csökkentették a fuvardijat. Annak ellenére, hogy a környező államokban a háború óta 50—60 százalékkal is emeltek a Vasuti díjszabást, nálunk ez a nagyarányúnak mondható emelés feltűnést keltett, hiszen sok utazó embernek érinti súlyosan költségvetését. A rendelet indokolása kimondta, hogy azok a felhívások, amelyek az utazóközönség utazásának a legszükségesebbre való korlátozását célozták, eddig nem vezettek eredményre s a vonatok állandóan túlzsúfoltan közlekedtek, amt nemcsak az utasok, hanem a vasuti üzem biztonságát is nagymértékben veszélyeztette. Hivatkozott arra is az Indokolás, hogy a kocsipark romlásával a mai időkben annyira értékes anyagot és munkaerőt túlságosan Igénybe kellett venni, ugy, hogy a szacsatolásai ugyanis — sajnos nem jelentették egyben azt, hogy A szűkséges mennyiségű gördülőanyagot is visszakaptuk. Ennek ellenére az utazásra jelentkező személyek száma erősen emelkedett. A szállilo't utasok száma 1942-ben 151 millió főt tett ki, 25.6 százalékkal többet, mint az előző évben. Hasonló arányú emelkedést mutat a fizető utasok által megtett itt hossza, vagyis A fizető utasok utaskilométere, amely teljesítmény az előző évi 4408 millió km-rel szem ben, 1942-ben 25.1 százalékkal növe kedve, 5579 millió knj-t tett ki. Ha pedig a visszacsatolások előtti 1937. évi adatokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy ahhoz képest 1942-ben a szállítót' utasok száma több, mint kétszeresére, az utaskilométerek Száma pedig majdnem háromszorosára emelkedett. A kormányzat figyelemmel volt a vasuti díjszabás emelésénél arra is, hogy a közellátás érdekét se sér|se. Bár az áruszállításra vonatkozó ada tok A személyszállítási adatokéhoz majdnem hasonló alakulást mutatnak, személykocsik javitása részben csak az árudijszabási nem emelté, sőt bia gazdaságilag fontosabb rendelteié- zonyos árucikkeknél, mint például a sfl teherkocsik javításának a rovása-' tűzifánál áldozatot is hozott. A vasra vott elvégezhető. Mécis hiányzott uton szállitotlt Aruk mennyisége valami az indokolásból. Hiányoltak azok az adatok, amelyek Cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy vasuti gördülő anyagunk megmentése érdekében valamit feltétlenül tenni kellett. Békegazdftlkodás Idején joggal lehetne mondani, hogy a közlekedés megjavítására más módot is találhattak volna. Igy például vasuti kocsik építése, uj vasutpárok bofillitása, stb. De háborús gazdálkodásban ez vott az egyetlen mód. amely a szűkösen rendelkezésre álló vasuti parkunkat esetleg tehermentesíteni tudja. Hogy a kormány azokat az u'azflsokat amelvek a közönség munkájához feltétlenül szükségesek és naponkint ismétlődnek, nem drágította. ez azt látszik igazolni, hogy a személyi dijszabás megvnttozln'ásával. a kormányzatnak nem feltétlenül a vasuti személyszállítás drágítása és ezzel a bevételek emelése volt a célja. De lássuk azokat az adatokat, amelyek élesen ráviláuitanak a vasútnak hatalmas munkájára: A kb" 14000 tfm hosszú vasútvonalainkon 1042-ben lebonyolódott személy- és áruforgalom ugyancsak Igénybe vette a már amngyis megterhelt vasuti parkunkat ós felépítményeinket. Az elmúlt évek terülétvistugyanis 1941-ről 1942-re 94 százalékkal 37 millió tonnára emelkedett. AZ elszállított Aruk tonnakilométere, vagyis az a teljesítmény, amely az elszállításra került áruk tonna sttlyál és a szállítási útvonal hosszát foglalszúzalékkal, 6862 millió km-re növekedet-. Míg í941-ben 'MJM ezer teherkocsit raklak meg áruval, addig 1942bca 193 ezerrel, vagyis 8.3 százalékkal többet. Az egész hálózaton közlekedett vonatokkal befutott ut hossza, tehát az összes vonatkilométer teljesítmény 5.3 százalékkai 68.Ő millió1 kilométerre nőtt Az Arusdállitásra vonatkozó adatokat csak a már erősen megterhelt 1941 évvel hasonlítottuk össze. De ha A visszacsatolásokat megelőző 1937 évvel vetjük öszsze a számsorokat, még nagyobb emelkedést látunk. Igy mig 1937-ben 20 millió tonna volt a szállított áruk mennyisége, addig 1942-ben 37 millió tonna, mig 1937-ben 2641 millió volt az árutonnakilométerek száma, addig 1942-ben 6852 millió. A megrakott tebérkocsik száma pedig 5 év alatt ÍJ millióról 2.5 millióra Szökött f«L A fent] adatokból tehát nagy általánosságban megállapítható, bogy 1937 óta a vasuti forgalom megduplázódott. Tehát 1942-ben mintegy kát. széfanttyl gördülőanyagra lett vo|n» szükség, mint 1937-ben. Ezzel szemben a visszacsatolások következtében visszakerült gördülőanyag, még esak meg sem közelit! a visszacsatolt területekkel visszakerült vasútvonalak hosszának megfelelő mennyiséget. Hogy as eltelt Öt év alatt mégsem következett be a rendelkezésre álló gördülőanyag leromlása, ez elsősorban a vasuti Igazgatóság érdeme. Tovább azonban vasuti parkunkkai büntetlenül visszaélni nem lehetett A háborns gazdálkodás tij épi'kezéscket nem tett lehetővé, az idejében megtett felszólítások pedig nem jártak éredménvnyel, nem vott tehát más mód a« utasforgalom korlátozására, mint nt, hogy a dijszabás emeléssel a feleslegesen tttozó közönség nagy részét az utazásból kirekesszük. Dr. Ohimessv László 13Az idén is megrendezik a magyar filmhetet Budapest, április 22. A magyaí filmszakma Az idén ojból megrendezd a Magyar Biennálét. a lillafüredi filmhetet, amely május 31én kezdődik és június 6-ig tart. Ez már « harmadik nagy seregszemléje a magyar filmiparnak és a filmmüvésaetnek. amelynek sorúin megvitatják a filmgyártás összes időszerű problémáit ég bemutatják a legújabb magyar filmeket. Ugy mint a múltban, a legszebb filmeket ezúttal is jutalmazni fogják. A nagyszabású összejövetel előmunkálatait már megkezdték. A III. lillafüredi filmhét védnökségét dr. Antal István nemzetvédelmi pfopagandamija magában, egy esztendő alatt 17.2 niszter vállalta. (MTT) ClgarettAzóknak fontos megismerni a legdrágább, D ACC A de legjobb • • ^ki CIG A RETTAHU VELYT Szopókája szabadalmazott nikotinmentesitő betéttel. Ezen keresztül a szívás még a legolcsóbb dohányból is a legkellemesebb. Nem idéz elő köhögést, vagy krákogást és tüdejének sem árt. ARÁ; 100 darab 2-cs, vagy 3-as 94 fillér. Ugyanilyen nikotinmentesitő betéttel CIGARETTASZtPKA BAKELITBÓL 1 darab 8 fillér, JÁVORFÁBÓL 1 darab 44 fittér, RAF FA PIGCOLO 3 darab válogatott szipka 17 darab tartalékbetéttel 80 fillér. Mindegyik szipkához cserélhető R a f f a-b e t é t 10 darab 20 i'ill. Kapható minden dohánvkisárudában, viszonteladóknak megfelelő árengedménnyol a m. kir. doháeynagyárudákban és a stakmabeji nagykereskedésekben. 263