Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-22 / 91. szám

Rendelet a katonai szolgálatra bevonul* ügyvédek helyettesítéséről Budapest, április 21. A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. minisztérium rendeletét, amely a háború folytán ügyeiK ellátásában akadályom'}[ személyek érdekeit védő rendelkezések kiegésziiéséről és módosításáról szól. A rendelet lehetővé teszi a bevonult ügyvédek részére akár saját kérelmük, akár saját legközelebbi hozzátartozóik kérelme folytán helyettes kirendelését, akinek a rendeletben részletesen szabályozott feladata a bevonulás tartama alatt az ügyvédi irodájának vezetéke. Biztosítja a rendelet az ügyvéd ügyfele részére, hogy — ha a bevonult ügyvédnek kirendelt helyettese nlnes — a bíróság Jyjzbenjöttével szerezhessen a z ügyvédnél levő iratairól máso aíot, vagy kérhesse azok kiadását A rendelet értelmében kiskorú, vagy gondnokság alatt álló személy részére ideiglenes gyámot, ' vagy gondnokot lehet kirendelni, Inf a törvényes képviselő, vagy a vagyonkezelő gondnok bevonult és tisztének ellátása emiatt gátolva van. Gondoskodik továbbá a rendelet arról, hogy annak a személynek, aki bevonulásának tartama alatt válik nagykorúvá, vagy nyeri viszsaa önjoguságát, pénzeit és pénzértékeit a leszerlésig az árvaszék tovább kezelje, illetőleg őrizze. (MTI) Leguiabb modell ka lapok megérkeztek a D A M Eff-k alapszalonba! vr Tulajdonos: Juhász Margit Kárász-utca 14. — Telefon 48—16. TfltnuUín^ fonni tfyfydemi tanai előadása Indiáiéi (A Bélmagyarország munkatársától) Kiemelkedő érdekességü előadás színhelye volt szerdán délután < érakor a központi egyetem díszterme. A szegedi Német Tudományos Intézet rendezésében dr. Gusílav 3Iensching bonni egyetemi tanár India belvilágáról tartott vetített képekkel kisért előadást. Az egyetem aulája zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik nagy figyelemmel hallgatták a távoli, titokteljes früágról: Indiáról elhangzott szines jás érdekes előadást A bonni egyetemi tanár előadását dr. Schmidt Henrik profeszor Vezette be. Magyarnyelvű bevezető Szavaival hangsúlyozta, hogy a (rádióhallgató és újságolvasó köbön ség minden nap hall, vagy oljras valamit Indiáról ég azokról a nehézségekről, amelyekkel az angol hatóságoknak Indiában meg kell Jtüzdeniök. Ám ezek a hirek meszfcairől jöttek s nem ellenőrizhetők (eléggé — mondotta a professzor —. éppen ezért örömmel ragadta meg a Fendezősóg az alkalmat, hogy ezutjtal igazi szakértőt kiváló indiaisBterőt szólaltasson meg a közönség •lőtt Az indiai tudományok legkiválóbb német ismerője által tájékozódhat tehát a szegedi közönbég arró. hogy milyen lelki és szellemi erők működnek közre az ipÖiai megmozdulásokban s mennyiben lehetnek ezek az erők kihatás•a! esetleg az egész világ jövőjére, fschmidt Henrik professzor német nyelven köszöntötte ezután az előtodét aki belefogott érdekes előadásába: Egy nép életformái bój kell kiV Vetkeztetnünk azokra a szellemi fcrőkre, amelyek e nép életerejét adják *•» fejtette ki bevezetésként az előadó majd vázolta előadásának menetét, amelynek során India világának szellemi erőit ismerteti meg a hallgatósággal. Mindenekelőtt arra a kérdésre felelt meg, bogy micsoda India? Hatszor ak kora a területe, mint a mai német birodalomé, vagy ha tjgy tetsük. tt&tpsfe mJL&t Eúrcpáé órosrórsöis nélkül- Sokmilliós népének pontos számát alig lehet tudni, kiszámították azonban, hogy az utóbbi 10 esztendőben 35 millióval gyarapodott India népének száma. E lakosság faj szerint ősárja. Az indiaiak leszármazásának taglalásánál dr. Mensching profeszor India ősmultját ismertette, majd rátért á lélekvándorlás tanának magyarázására ós hatásosan vázolta az indiai hitélet alapjait. — Indiában még az istenek is meghalnak azért, hogy újjászülessenek — mondotta —. majd érdekesen ismertette az örök földi ván dorlás népének lelki alkatát. Ebben a hitben van India szellemi ereje, mert az indiai, aki örök vándora a földnek, ugy él, hogy todja: ujjá kel majd más alakban születnie. És az indiai igy akarja berendezni a földet, ahol nem ideiglenesen vendég csupán, hanem örök lakó... A bonni professzor ezután Buddha életét ismertette a hallgatósággal. a királyfiét, aki midőn megismerte az élet és halál igazi areát. koldusként, vándorolva folytatta földi életét. Mert az indiainak egy vágya van: hogy "elke a nagy mindenségben felolvadva ne folytassa tovább a földi vándorlást. Ez azonban esak hosszas vándorlás és szörnyű vezeklések árán érheti el. Befejezésül dr. Mesehing professzor eredeti képekben mutatta be India ősi knlturá.iát. nagysze'ü művészetét ós népének szines- érdekes életét. A hallgatóság őszinte elismeréssel adózott a kitűnő előadónak. Hat hadiárva nevelését vállalta Szabadka városa Szabadka, április 21. Szabadka város törvényhatósági bizottsága közgyűlést tartott, ame.lyen elhatározták, bogy ünnopélyes keretek között megünnepelik a város 290 éves fennállásának juheliumát Elhatározták. hogy ebből a? alkalomból a város hat U«<liárva Mjieyeiését vállalja el. (MTI). Zsindely miniszter feleségével Bulgáriába utazik Budapest, április 21. Zsindely Fe renc kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter feleségével pénteken Szófiába utazik. Kíséretében lesznek vitéz Kesserü István és Cseley Rezső miniszteri titkárok. Zsindely Ferenc három napot tölt Bulgáriában és húsvét hétfőjén résztvesz a plovdivi vásár megnyitásán. Utazásának hirét már a bolgár lapok is közlik. A bolgár sajtó nagy örömmel üdvözli a magyar miniszter küszöbön álló látogatását (MTI) Kapával leütötte anyja vadházastársát (A Délmagyarország munkatársától.) A mealoii köztese alapján meginus, hogy Maria theprói keuueu reggel súlyos állapotban, koponya .eressel szai litotlák a városi kozkornazba loroK Mihály 45 éves sövényházi tolüraüvest, akit ismeretlen tettesek a kora hajnali órákban kapával leütöttek. A bün ény hátterének kiderítésére megindított nyomozás csakhamar tisztázta, hogy nem utonáitasról, vagy rablótámadásról van szó, hanem egy suiyos tettlegességben kirobbant családi háborúskodásnak lett az áldoza a Török Mihály, akinek állapota annyira súlyos, hogy felgyógyulásához az orvosok kevés reményt tűznek. A merénylet elkövetőit, Győrt István 21 éves és Bánfi Péter 30 éves sövényházi földművesek személyében szerdán délben bekísérték az ügyészségre, ahol mindkettőjüket előzetes letartóztatásba helyezték. A nyomozás adatai szerint Győri István és Bánfi Péter, akik egyébként sógorok, már régebben ellenseges viszonyban állottak Török Mihállyal, aki Győri István édesanyjával esztendőkön át élt vadházasságban. Különö sen Győri István nem nézte jó szemmel Törökö a házukban és gyakori volt közöttük a nézeteltérés. Néhány héttel ezelőtt Török Mihály összeveszett a esaláddal és elköltözött. \zó a békesség is volt a Győri-portán, kedden kora hajnalban azonban váratlanul megint beállított Törők azzal, hogy meggondolta magát, vissza akar költözni. Győri István tiltakozott ez ellen és amikor Török ellenzésére nem hederitve. mindenáron be akart hatolni a lakásba. Győri kapát ragadva, Htját állta. A beves összeszólalkozás tettlegességgé fajult és Győrinek segítségére sietett a házban lakó sógo ra. Bánfi Péter ís. aki szintén kspá val támadt az erőszakoskodé Törökre A verekedésnek az lett a vége. hogy Török az elszenvedett ütlegektől eszméletlenül esett össze a ház udvarán Testén a mentőorvosi vizsgálat során a kapanvélfől származó egész sor véraláfutásos zuzódási sebet találtak a koponyát tvdie több helyen megsértette az, éles kapa. A k'ét fiafaiember töredelmesen beismerte tettét, védekezésül mindketten azt adták elő, hogy önvédelemből lógták fe] a kapát, mert Török Mihály, akivel a múltban már számos összekoccanásuk volt, fenyegetőiig lépett fel velük szentben. A királyi ügyészség elsősorban azt teszi tüzetes vizsgálat tárgyává, hogy az elsötétítés tartama alatt 'örtént-e a verekedés, vagy pedig már elmúlt őt óra. amikor Győri és Bánfi Törököt leütötték. Megtámadta ossze'rást végző testvérét egy feketeszéli gazda (A Délinagyarország munkatársától) K i s p é t e r Imre 47 éves feketeszéli községi esküdte: a mentők kétoldali bordatöréssel súlyos állapotban szállították a szegedi közkórházba. A rendőrség megindította a sérülés okának kiderítésére a vizsgálatot és kihallgatta a kórházi ágyon Kispéter Imréi is, aki bántalmazójaként saját testvéröccsét. Kispéter Lajos feketeszéli földművest és ennek feleségét jelentette be. A nyomozás azután kiderítette, hogy Kispéter Imre, mini községi esküdt. Ií o t o g á n György esküdttársával sorrajárta az alsóközponti és fekoteszéli gazdaságokat, hogy a hatósági rendelet értelmében összeírja a marhaj állományt. összeíró munkájuk során elvetődtek Kispé'er Imre testvérének. Lajosnak a házához is. A két testvér amint az a nyomozás kiderítette, má* hosszabb idő óla ellenséges viszonyban állott egymással. A torzsalkodásnak jussolási és más anvagi természetű okok állottak a hátterében. Kispéter Imre .esküdti kötelességét teljesítette, amikor megjplen| fivérénél is és az összeírásba felvették Kisnéter Lajosék négv marháját is. Ezek közül eervet a rendelet értelmében rögtön isénvbe Is vettek. Kispéter Lajos éktelen haragra írerledt és szitkokkal támadt a hafósáa-i fnnkeiót teljesítő két emberre. Azzal vádolta meg testvérét hogy hosszúból irta fej teheneit és kétségbe ropta hogv inga lenne az állat zár alá véintóhez Ttisnéter Imre és Ko'offán Gvörgv már távozóban voltak a portéról. amikor a gazda Meséirp utánuk szaladt és rátámad! sátorára, akit ütlegelni kezdett, maid letenerte n midre éa tértével eirrtítf a-rvhn főbe verlélr és ösa-ernerdnatél, Folngán kí akarta szabadítani eskődÜSrsáf SZÍV -oníratott helv7e»éhöl. azonban csal? annvit ért el hnrrr nékf fs jócskán Wtafntj az íitleeekhőf. Kisnéfer T.aiost Beismerő vallomása alantén őrizetbe vették é« uav ellene. valamim! a feleséire ellen halósdiri köz- * elleni erőszak eimén Indult meg az eltérés Fisnéter T.aiosné Őri-re«,ové!eiétő! egyelőre eltekintett * rendőrség, mert az asszony bét és féfZ-eec; sulvos hetem "vermekéi énetfa. Előfizetőink havi *IO fii térért mindennap raerélhrtnek kőnyvvt $ o'ÉT.M AGYARUlDSÜlAU . tarában.