Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-21 / 90. szám

O C T M A G Y A R O R S 7 A G SZERDA. 1913 április 21. hallgatóságból. Az alsó vógtngnk fertőzött törésének kezelése során 66 oset közül a mnx'mális rövidülés 2 centiméter volt, ami nagyszerű eredmény ós a szegedi hadikór-, ház sebészetének dicséretére válik. Sokrích Antal három igen érdekes előadást olvasott fel a robbanás okozta fül sérülésekről ég a gége körüli lövedékek eltávolításáról, végül Détár Mihály értekezett a súlyosan fertőzött hadisérüléseknek vérátömlesztéssel való történő kezeléséről. valamint az idegen testek szerepéről a hadi-ebészetben. Az ülés során hozzászólás is tör tént: dr. Karády Tstván tanársegéd Tróján Emil előadásához, --ztt' hozzá. VMeieftéssel végződött nőben nargiika őngolikossőgdnak okáról írott eikk miatt indított safldeer (A Dchnagyarország munkatársától) A mult esztendő augusztus J7-én az esti órákban véres tragédia játszódott le az ujszőregi vasúti megálló közelében: a teljes sebesseggel robogó makói vonat elé vetette magát Hubert Margitka 16 esztendős szegedi varrólány. A vorat kerekei az életunt kislány mindkét lábát levágták és a kihívott. mentők súlyos állapotban szállították az addigra már csaknem elvérzett fiatal öngyilkost a sebészeti klinikára. Az életunt varróleány tragédiáját nem csak az eset borzalmassága emelte kl a sablonos öngyilkossági napi hirek rovatából, hanem az okok is. amelyek Hubert Margitot cselekményének elkövetésére kész lottók. Kozma Béla hirlapiró. a Délmagyarország munkatársa részletes cikkben számolt be az öngyilkosságról. felkereste a kis varrólányt a sebészeti klinikán és a vele, valamint anyjával, munkaadónőjével és az egyik legjobb barátnőjével folytatott beszélgetést riport keretében adta közzé a Délmagyarország augusztus 19-iki számában. Az ennek a cikknek keretében közreadott nyilatkozatok szerint Hubert Margit öngyilkosságának az a megszégyenítés volt az oka. amit a kisleánynak házigazdájuk fiától kellett elszenvednie. Ezt a tettleges bántalmazást hozta fel okul a megmentett öngyilkos . a kórházban őt kihallgató rendőrtisztviselő előtt tett vallomásában ós ezt a vallomást erősítette meg az inzultus egyetlen szemtanuja, Szabó Eszter varrólány is a rendőri kihallgatása során. Ismeretes lapunk olvasói előtt az az akció, amelyet a mult év szeptember 20-án megjelent cikkben kezdeményeztünk az elszerencsótlenült kis varrólánynak művégtagokkal való ellátása érdekében. Hubert Margitkát ugyanis közben háromszor is. megoperálták és a sebészi beavatkozással sikerült megmenteni az életnek. A szegény gyermeknek és özvegy édesanyjának nem volt pénze a levágott lábait pótoló drága művégtagok megcsináltatósára és ezért lapunk hasábjain az emberek jószívűségére appeilálva. megkértünk olvasótokat: tegyék lehetővé, hogy Hubert Margitka újra munkaképes lehessen. A lapunkban felvetett gondolat meglepő eredménnyel járt: rövid két hét alatt az 1000 pengőt is meghaladta az az összeg, umelyet la punk olvasói a kis varrólauyuak juttattak. A Hubert Margitka érdekeben Írott cikkünknek . most nemvárt folytatása lett. Lipozenchich István szegedi lakos sajtórágalmazás cimén bűnvádi eljárást indított a cikkeket iró Kozma Béla ellen. A királyi ügyészség a vádat nem óhajtotta képviselni, erre a feljelentő vette át ügyvédje utján a vád képviseletét. A törvényszék Molnártanáesa keddre tűzte ki a fötárgyalást, amelyen a vádlott az elnök kérdésére kijelentette, hogy a cikkért a felelősséget vállalja, de nem érzi magát bűnösnek, mert igazat irt. a hivatalos rendőrségi sajtóközlés adatait és a megkérdezettek nyilatkozatait hiv szellemben tette közzé. A cikk megírásánál uem mulasztotta el a köteles újságírói gondosságot, sőt azt előzékenységből túlzásba is vitte, amikor nem irta ki annak a nevet, akit a kislány életuntsagáig fokozódó elkeseredése okozójául előtte és a rendőrség előtt megnevezett. Kijelentette végül, hogy nemcsak jogos magánérdek védelmében, de közérdekből is irta cikkeit, mert azoknak Hubert Margitka megsegitése volt a célja és közérdek, hogy két szorgos munkáskezet visszanyerhessen a dolgozók taroadalma. Dr. Bürge r Bela a vádlott védelmében a bizonyításra vonalkozolag terjesztett elő indítvány', ezzel szemben a fómuganvádlo képviselője, dr. Straubert Jenő nyugalmazott királyi ügyész bizonyítást ajánlott fe! arra, hogy a cikkekben foglaltak valótlaitok: Lipozenchich István nem bántalmazta Hubert Margitot, sőt a kérdéses időben nem is tartózKodott odahaza, hanem Feketcszélen veit. A törvényszék belytadott a bizonyítási kérelemnek és elrendelte egyelőre a védelem állal bejelentett «uiiok kihallgatását azzal, hogy a fümagánvádló tanúinak megidézésérö. később történik intézkedés. Elsőül a vád tárgyává telt cikk bőset, Hubert iMargiio. szoülotla maga elé dr. Molnár tanácselnök. Megrendítő látvány voit, amikor a kis varróleány édesanyja és a leremőr támogatásával, mülubainak kemény és mégis imbolygó lépéseivel a tanács emelvénye elé állott. Az elnök engedélyével ülve tette meg vallomásat. Elmondotta, hogy 9 éves kora Óta laknak a Kecskeméti-utcai házban és a házigazda fia öt sokszor megverte már régebben is. .Sokszor okkal, sokszor ok nélkül* — mondotta —, >ugy banl velem, mint csintalan, engedetlen gyerekkel szokás*. A főmagánvádló képviselője közbeszólt, hogy a lanu anyja feljogosította a házigazdáékat. hogy fenyítsék meg a leányá1, ha rosszat tesz. — Ez nem igaz — felel a tanú —, anyám sohasem hatalmazta fel őket, hogy engem verjenek. Ezután összefüggően előadta, hogy a házigaztíáék háztartási alkalmazott fa * mult év augusztus 16-ín kiküldötte öt a nagyállomásra megérdeklődni a vonatok indulási idejét, ö az utasításnak eleget is lett, de nem ment rögtön haza, hanem felment abba a Kárász-utcai divatszalónba, ahol varróleány volt. Este, amikor hazament, keresztanyja megszidta a késedelemért. Másnap, 17-én, vasárnap reggel 7 és 8 óra között, barátnője, Szabó E-szter, akivel egy varrodában dolgozott, érte jött. Már éppen menni készültek, amikor a házigazda fia beállított hozzájuk és szitkozódva kérdőre vonta az előző napi késedelemért. — Kétszer arculütött — mondja a lanu — és én az ütésektől a falhoz estem. Ezután lerántotta a papucsát és a fejemet ütötte vele, majd, amikor leestem, kétszer, vagv háromszor belémrugott. A seb, amit a papucs sarka okozott, cpiinyesedni Is kezdett, a nyoma ma is látható. Az elnök felszólítására a tanu megmutatja a homlokán a szeme fölött és a jobbkarján a sérülés nyomait. _ Ez keserített el annyira, hoey öngyilkos akartam lennL Magam se tudóm, hogy történt nagyon el voltam keseredve. Elnök: Ezek szeriDt amit az újságcikkben irtak, megfeleltek a valóságnak? Tana: Teljesen ugy volt, ahogy az újság leírta, csak abban volt tövedés, hogy nem fapapuccsal, hanem bői papuccsal ütöttek. Az elrök felszólította a főmagánvádlót, hogy tegye meg észrevételét a tanu vallomására. _ Teljesen ugy van, ahogy a kislány előadja _ jeletrti ki a terem hallgatóságának áitaianos meglepet* sere a főmagánvádló. — Vásott, rossz kisleány volt, többször megfenyítettem. Elnök: Tehát igaz, hogy az ftn. gyilkosság napján is bantalmazta? — Igt n kérem, kétszer arcu|iil<M««w, az azonban nem igaz, hogy * papucscsal ütöttem vagy belérugtam volna. A tanu erre széken bálrafordu-vn, kipirult arccal szemébe uiond.i« a fő. mngánvádlónak az előző vallomását. A főmagánvádló változatlanul megmarad amellett, hogy csak arculütötte, a többi bántalmazás nem tőrtént meg. Hangoztatja, hogy fl sohasem dolgoztatta, a kérdéses esetben is a cseléd küldötte el, nem ö. Az elnök megállapítja, hogy a bántalmazás tényét a főmagánvádló is tiismeri, mnjd felveti s kérdést, hogy nem lehetne-e az ügvet békésen elintézni? — Ha o vádlott bocsánatot kér, vagy sajnálkozását fejezi ki, ezt elfogadjuk elégtételül — jelroti ki a Mmagánvádló képviselője _ Nincs miért bocsánatot kérnem, jelenti ki a vádlott — ellenben ez alkalommal is készséggel kijelentem, függetlenül a tárgyalástól és cikkem v ala mennyi állításának fenntartása mellett, hogy a főmagánvádlót nem állott soha szándékomban személyében sérteni, vagy öt meghurcol nL A vádlottnak ezt a nyilatkozatát a főmagánvádló kérésére Jegyzőkönyvbe vették, mire dr. Sttaubert Andor ügyfele nevében a vádat Kozma Béla ellen elejtette Ezzel Hubert Margitka tragikus esetének bírósági epilógusa jogerős befejezést nyert A szegedi tejhiány és a tejesfagylaltok Nagy famennyiséget igén. el a fejestagylaltok készítés* (A Délmugyaroiozág munk*tar»u- úgyis nemcsekély beszeizési gondot . ........a „....na toiitiiuiAuiniik i't'u- jelent*. Egy negyedik olvasónk levelében emlékeztet arra • lelkes akcióra, amelyet páter Schneider VenceL «z Alsóváros közszeretetben álló plébánosa kezdeményezett a városrész szoptatós anyáinak és csecsemőinek tejjel való ellátása érdekében. >Akkor — irja ez az előfizetőnk —, amikor főtiszteierdő plébános urunknak ez n felszólítása, amelyet a munkaközösségi értekezleten is megismételt, süket .Tűrhetetlen állapot _ irja egyik klekre talált és puszlában kiáltó szé olvasónk hogy ma, amikor ternes (maradt, egész Alsóvárosban anyák, szopós csecsemők és magate- ;nem "Letett • nemes célra napi 3 lihetetlen betegek számára is csak 'er teJ°» »><*ositani, megengedhetetlen, nagy erőfeszítések órán lehet egé- a c"krá"dáJc tejcsfagylaltokat készítsenek*. lói) bzt-ged varos tejeiiutasanak rendezésével kapcsolatban un cikkeink szeles kórókocn vallottak ki érdeklődést és szerkesztőségünk tömegevei kapja a hozzászolasokat, javaslaioka es cszrevételekei tartalmazó leveleket. Az egyik ilyen levelet lapunk szombati szamában tettük teljes terjedelmében közzé, most pedig azzal a másik fölvetett ötlettel foglalkozunk, amelyet négy olvasónk is íölemlit a levelében. Tűrhetetlen állapot — irja egyik szen minimális tejmennyiséget kapni, akkor a cukrászdák megint nekikezdtek a különféle tejes fagylaltok gyártásának* A másik levél ugyanezt teszi szóvá. »A mai Időkben meg kell elégednünk, ha a mindennapi primér életszükségleteket tudjuk biztosítani. Nemcsak luxus, de oktalan pocsékolá8 is az egyik legbecsesebb anyaggal, a tejjel, hogy azt elvonva az igazán ráutaltaktól, fagylalttá dolgozzák fel. Jó lenne, ha a ha'óság intézkedése megszüntetné ennek a nagy arányú tejpazarlásnak a lehetőségét* A harmadik levél is a tejesfagylaltok készítése ellen kel kt. .Németországban és más hadviselő államokban már évek óta tilos a fagylaltkészítés. Ha nálunk még mindig készítenek fagylaltot, annak a jele, hogy «tt még rendelkeznek az ehhez szükséges alapanyagokkal. Ez nem is baj és nem is ez ellen emelek kifogást. Ellenben kőztudomásu, hogy az .olasz módszerrel, például igen jó fagylaltok készíthetők tej oólküL A fagylaltot tehát ne ítéljük háláira, ellenben elégedjünk meg e .vizes* válfajával és mondjunk le arról az igényről, hogy a cukrászdákban tejes fagylaltokat követeljünk. Ha a cukrászok lá'ják, hogy a közönség megelégszik a tejnélküli készítménytkkel _ é& miért ne elégedték meg? _ akkor a cukrá Ezzel az ntóhbi levéllel kapcsolatban kérdést intéztünk páter Schneider Vencel plébánoshoz, aki közölte velünk, bogy az ügyben az utóbbi napokban örvendetes változó* tőrtént. A Heliarda nővér vezetése alatt álló alsóvárosi zárda polgári leányiskolájának néhány növendéke lelkében visszhangra talált a felhívás és a kis diáklányok most maguk gondoskodnak az alsóvárosi anyák és csecsemők részére a tejről. Egyelőre csak napi 3—4 litert sikerült ezen az uton biztosi ani, de volt már arra U eset, hogy 6 liter is begyült, amit azután a leginkább ráutaltaknak juttat nak. Ez természetesen csak egy töredéke a szükségletnek, azonban ez is nagy segítség _ mondo tó a plébá nos ur — Bizonyos azonban, hogy ha a cukrászdák felhagynak a tejes fagylaltok készítésével, ezen az uton Is jelentős tejmennyiség szabadulna fel, amit elsősorban az anyák, csecsemők és betegek ellátására lehetne fordítani A tejes fagy tóitok megszüntetésére vonatkozó Javaslat Mvát észszerű és nagyon időszerű és ha megvalósul, bizonyosan nem is marad el az eredménye Fontos azonban, hogy az ilyirtodon felszabaduló igen jelentékeny tolmennviséjret „ hntóséaok .meg ?odw»k is felhagynak majd a tej feldob ják fogni, ég az ne szivárogjon fiőzáíával, ami számuk/a manapság»a félétwi«c zugforgalmibaz.