Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-18 / 88. szám

íilUSVÉJRit '>1 ADTI Édes veltelinit, szemelt rizlingit, mindenfé e égetett W W VC I fi és édesített SZCSZCS Iftt t pa'ackozva és kimérve árusít ^Ílflílor I C ál íl íl á* r ^etöti Sándor-sugát itt 49. szám. J 35 HU VI I.LU1I Hll Kőbányai Polgári Sör állandóan csapon Emlékezés a torontáli Maupassantra A Dugonics-Társaság ötvenéves történetét mindennél plasztikusabban mondják cl a kötetbe foglalt titkári •jelentések. Mennyi név, mennyi lángo­lás. jó szandékl Túlnyomó részük rég a másvilágon próbálja megfejteni, ho­gyan is vagyunk azzal a sok minden­nel, amit a feltéted nélküli hit, meg a ke elkedes hatalmas két kapuja zur be kétfelül az embernek nevezett fur­csa birodalomba, A nevek közül ide­lenn csak az elenyésző kisebbség ma­radt. Nevek, szavak. sorok vonulnak fel, mni, ezt is majdnem egészen elfelej­tették, pedig Ő is keresett valami ujat, mikor a napsugár küllőin utaz* latta a vágyait, álmait, az ifjúság ta­vaszán őt is megmámorositották a fe­ltör lürtü orgonák, a legörbült szájra emlékeztető vonalú rózsák, elszomori­tották az esőverfe őszi lombok és halhutetlansagról álmodott elfeledve, hogy csak az emberi rosszaság a hal­hatatlan. Néhány apró széljegyzeteit igyek­szem felvázolni ebben a >kis szemt­aáriiim*-ban, egy-két szálnyi adatot talán felhasználnak olyanok, akik te­kintetbe veszik a kortárs, a szemé­lves ismerős szavát is. JURKOVICS ALADAR neve lepett meg legelőször, sose tud­ta. hogy tagja volt a Dugonics-Társa­ságnak, még hozzá a legelsők közi, már az alakulás évében. Vájjon ki is­merte, ki ajánlotta? Nem szegedi ember volt, a légtá­volbnn közeli Nagyszentmiklós val­lotta a magáénak, én is diákkorom­ban ismertem a Bánátban. Valamikor ugy kezelték, hogy ő lesz a magyar Maupassant, fővárosi jogászkodása alatt kezdett irni, azonban ez az or­szág mindig szegény volt ahhoz, hogy elbírjon akár csak fiók-Maupassanto­kat is. Abban a korban, mikor Mik­izáfh is megunta a sovány kenyerű kí­sérletezést s elmenekedett Szegedre azzal a keserű lemondással, hogy >ő már kiírta magát*, ínég Jókai volt a vezérlő csjllag, kívüle csak megrög­zött és befészkelődött rozsdás boly­gók taroltak le minden lalapattnyi te­rületet. Jurkovics Aladár két forintokért irta apró lapokba finom miniatflrjeit, de ezek a lapok is a bizonytalanság­ban lebegtek és épp olyan észrevétle­nül tűnlek et. mint amilyen kis körben keltett szenzációt a megszületésük. De volt már Jurkovicsnak egy 'Szi­rén* cimü regénye, szépségeit csak e kevés önzetlenek méltányolták, nem « kegyeket osztó tömeg. Belefásulva a reménytelen küzde­lembe, hazament Torontálba közigaz­gatási gyakornoknak és újságírónak. Nem volt az a kis »Torontál* akármi­lyen lap, az én elődeim H o i t s y Je­tő, Tőrös Tivadar. Gáspár Imre, Kabos Bertalan voltok az újságnál. De Aladárnak hozott a két foglal­kozás 8—8(10 forintot, nagy pénzt a nult század utolsó évtizedében. Kel­jett neki a vidék egyéb okból is. Leg­először ur, egészsége követelte meg. Vékony, gyenge mellű fiu volt. sokat vergődött a gégéjével, amely állan­dóan fátyolos volt szava sokszor a mttogásig rekedt. Ami elől azonban elmenekült Pétről, az a szerelem volt. Hát sok szép novellát irt. mégis az *l*te volt a legravaszabb regény. A nag\ bérházban, amelyben lakott- meg­ismerkedett egy leánnyal. Rendes pol­gári család izzó teniperamenlumu hajadonja aztán belebomlott az elom­ló szőkeségé Jurkovicsba, hogy együtt éljék át áz izgalmas maupassanti uo vellákat. Az apa kereskedő ember, egész nap üzletek utan lohol, este a kávéházi kaláber a pihenője, az nem veti eszre semmit. Az auya azonbaa búniárssa szegődött már csak muszájból is a mi­kor közeledtek az idők legmisztiku­sabb pillanatai, idejében elküldötte a lányát vidéki rokonokhoz. — Maradok még néhány he'et — irta közben haza a lány —, nagyon jól érzem magam, habár megsoványod­tam egy kissé. Olykor hónapokig tartott a távol­léte, nagy volt a család, sokan a lá­togatni valók, az apa tovább hajszol­ta az üzleteket, felvette makkra, be­mondta az ultimókat és soha meg nem tudta, hogy három szabálytalan unokája van. Azok az ország külön­féle helyein itták a dajkaságba ki­adottak savauvu tejet, szegénv Aladár pedig nem győzte irni a kétforintos novellákat, ftöom miniatűröket, hogy fedezze a költségeket, amire a nagy­mamának már nem futotta. A végén is nem miattuk menekült el a fővá­rosból, hiszen az után is gondoskodott róluk, de kezdett félni, olykor borzad­ni a fekete temperamentumtól. — Belepusztulok, megöl a szerel­mével! Torontálban nehezen kapott uj erőre, azért megírta a 'Halálos se­bek* cimü regényét, amely ma na­gyobb feltűnést keltene, mint amekko­rát akkor keltett, hiszen a üelyét ha­mar betöltöttek a két forintos novel­lákból élő kulik. Finom mesteri no­vellái, apróságai most otthon követ­ték egymást, viszont a gégebaja any­nyira elhatalmasodott, hogy komo­lyan utána kellett néznie a reparálá­sának. — Arcó a legjobb, Arcóba kell menni, _ hallotta mindenfelül. Hát elment. Ott nincs torontáli por, az utak is rendezettebbek vala­mivel, főleg annyi a virág, hogy el­gondolni is fárasztó, hal még gyö­nyörködni bennük! — Nem sok javulást érzek, — irta haza. — Ugyan, küldjetek erre és er­re a címre valami összeget! Ifjúsági jóbarátja és gondozótársa, Brájjer Lajos, egyszer elhatároz­ta, hogy meglátogatja. Amugv is gyen­géje volt az örök tavasz birodalma, ugv ismerte, mint a maga városát, Arcot pedig véletlenül még nem látta. — Mennyire meg lesz lepetve Ala­dár. ha meglát! Ment a lakására. — nincs otthon. Azokon a helyeken se találta meg, ahol általában megfordulnak az embe­rek. Nó, ez valami természeti csoda­helyet fedezett fel, azt bámulja a poé­tás szemével! Majd előkerül. Ahogy aztán elhaladt egy kávéház előtt, valaki rákopogtatja a nagy tü­körablakot. Hamarjában semmit sem látott a szürkeségben, akkora volt odabenn a dohányfüst, valahogy azért felismerte Aladárt. A halálos beteg Aladárt, aki azért ment gégebajával örökfényü Arcéba, hogy beüljön a ká­véházba szivarozni. Haza se jött többet, ott van elte­metve. HÍREK fW Modell kalapujdonsá<*ok tökéletes szép alakitások legjulányo­sabban özv Iritz D«zsőné kaiapüzlet, Oroszián u 3. 400 Szegedi utrautató A gnmocyi - könyvtárban a» esyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével fcönyrtárszol rálát. A várnát mnztom érése érben nv»»va. Szolgálatos eyógvszertárak: Bar­csav Károly Tisza Lajos-körut 32, Bulcsu Barna Kálvária-tér 7, dr. Lőbl Fmre Gróf Klebelsherjr-tér 4, Moldován Lajos Újszeged Vedres­utra 1. Selmeezf Béla Somogyi-telep IX. a 189. Városi Színház: na délután és este. hétfőn est*: Mária főhadnagy. Mozik miisora; Belvárosi Mozi: Szudáni szerelem Korzó Mozi: A leány intézet hősei, Szé­chenyi Mozi: Ellopott titok. —oO— AZ ELSÖTÉTÍTÉS KEZDETE ESTE KILENC ÓRAKOR. VÉGE REGGEL ÓT ÓRAKOR, —oO— Narfyketí szertartások a fogadalmi temolomban Amint a Belvárosi F,gyházközsé­gi Értesítő közli, a nagyheti szer­tartások rendje a következő a fo­gadalmi templomban": A nagyheti szertartások az idén is hagyományos rendben folynak. Nagyszerdán, nagycsütörtökön és nagypénteken délntán 3 órakor gyászvecsernye és Jeremiás próféta siralmai; nagypénteken délntán, a gyászvecsernye után, körmenet in­dul a Kálváriára, ahol szentbeszéd és ájtatosság lesz a keresztrefeszi­tett Üdvözítő tiszteletére. Nagycsü­törtökön reggel 9 órakor lesz az ün­nepi nagymise az utolsó vacsora, illetve a legméltóságosabb Oltári­szentség alapításának emlékére, mely alatt az egyházközség képvi­selőtestülete és hivei szentáldoaás­hoz járulnak. Nagypénteken ugyan­csak reggel 9 órakor lesz a csonka­mise, amely után elhelyezik a leg­méltóságosabb Oltáriszentséget a szentsiron. Nagyszombaton is 9 órakor lesz az allelujás nagymise, ezt megelőzőleg fél 8 órakor kezdő­dik a tüz-. viz- és husvétigyertya­szentelés a szokásos mélyéfrtelmii szertartások között. A feltámadási körmenet nagyszombaton este 6 óraor indul ki a fogadalmi tem­plomból és áthaladva a püspöki pa­lota mellett kapun és a JóVai­utcán. keresztül megy a Dugonics­téren, az egyetemi központi épülete előtt, majd a Somogyi-utcán tér vissza. Az útvonalon lakó híveket szeretettel kérjük, hogy ablakaikat díszítsék fel és világitsák ki az előttük elhaladó szentségi Jézus tiszteletére. Húsvét két, ünnepén az istentiszteleti rend azonos a vasár­napi renddel: húsvétvasárnap az ünnepélyes főpapi nagymise 10 ó-'ukor kezdődik. A nagyheti szer­tartások Krisztus kínszenvedésé­nek motívumaiból szövődnek és al­kalmul szolgálnak a magnnkba­szállásra, bűnbánatra és a szenve­dő Krisztussal való együttérzésünk kifejezésére, éppen azért, ha nem is pirosbetüs ünnepek, vegyünk részt áhítatos buzgósággal. Nagyheti istentiszteleti rend a reformátusoknál A református egyház nagyheti is­tentiszteleti rendje a következő: Virágvasárnap délelőtt lü órakor ünnepi istentisztelet, délután 6 órakor hálaadás. A nagyhét minden napján dél­után 6 órakor bűnbánati istentisztelet. Nagycsütörtökön a 6 óra® isten­tisztelete: követőleg urvacsornosztás. Nagypénteken délelőtt 9 órakor is­tentisztelet rövid bibliamagyarázat­tal, majd 10 órai kezdettel úrvacsora­osz'ással egybekötött istentisztelet. TTn«vét vasárnapján délelőtt Bóra­kor rövid istentisztelet, majd 10 óra­kor és délután fi órakor urvacsora­osz'ással egybekötött istentisztelet. Ugyancsak vacsoraosztással egybekö­tött istentiszlelet húsvét hétfőjén dél­előtt 10 órai kezdettel. Húsvét hétfőjén délu'án 0 órakor hálaadás, amelyen az ünnepi legátus szolgál. —o()o— Módosították a vasutasok hősf emlékművének tervét. Megírtuk, hogy az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács legutóbb leküldte a város ha­tóságához a vasutasok emlékmüvének elkészítésével kapcsolatban hozott szakvéleményét. A szakvélemény közli, hogy szükséges volt az emlékmű ter­vének módosítása is. ami már megtör­tént. Az eredeti frontális megoldás helvett Bory Jenő, a szobormű ter­vezője úgynevezett centrális meg­oldás keretébeen állította össz művé­szi kompozícióját. Középen egy nagv medence lesz. ebből emelkedik ki egy allegórikus szobormű, amely a hábo­rúi és a vasutasok hősiességét szim­bolizálja. A nagy medence körül há­rom kisebb medence lesz s mint mel­lékalakok. helvef kapnak az emlékmű­vön a gyermekét gondozó anya. a ta­nuló gyermek és egv eserkészesoport is. Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács szakértőinek véleménve sze­rint az emlékmű ebben a tervezésben sokkal hatásosabban illeszkedhet bele a tér adottságaiba, mint az első terv szerintt emlékmű. Épitöanyagellálási értekezlet lepj* a kereskedelmi és iparkamarában. A kamarakcrülcti epitőiparosság anyag­ellátási nehézségekkel küzd. Február 1-től kezdve az átalakítási és javítási célokra szolgáló ipari cementkiutalást, március l-'ől kezdve pedig a javítási és átalakítási célokra szükséges tég­la, cserép, szigetelőlemez utalást aa iparügyi kormányzat a kamarákra bíz­ta s a kamarák ezt a kerületükben le­vő ipartestületek közreműködésével bonyolítják le. Számos panasz fulot' be a kamarához a rendelkezésre álló anyag kevés votta miatt, ezért a ka­mara vezetősége szükségesnek látta, hogy a kamara kerületében működd ipartestületek kiküldöttei', építőanyag­ellátási értekezletre hívja össze. A® értekezlet hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik a kamara közgyűlési termé­ben. Az értekezlet legfőbb oélja az, hogy a kamarai kerület épitőiparossá­ga kiküldöttjei utján részletes felvijá­gositást nyerjen az épitőanvagellátási helyzetről, az ezzel kapcsolatos tud­nivalókról. Az értekezlet iránt az ér­dekel'ség körében igen nagy az ér­deklődés. Szentmihályteleki gazdák kéró* »e tejügvben. Szombaton délben Áb­rahám Itnre lörvényhatósági bizottsá­gi tag vezelésével szentmihálytelekt gazdák küldöttsége kereste fel dr. K aa f o n a István tanácsnokot, a közellá­tási hivatal vezetőjét, akitől azt kér­ték, hogy ne kelljen nekik a beszol­gáltatandó tejmennyiséget előbb Rösz­kére vinni, hogy onnan hozzák be Sze­gedre. hanem tegye tehetővé a város, hogv közvetlenül Szegedre hozzák be s ne este. hanem reggel gyflj'sék össze a tejet. Dr Katona István inegigérte a küldöttségnek, hogy megteszi a kí­vánságnak megfelelő intézkedéseket. Húsvétra locsoló, kölnivíz, parföm és ízléses ajándékok Gáspár-illatszertárban Széchenyi-tér 7. (Csongrádi-palota.>.

Next

/
Thumbnails
Contents