Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-18 / 88. szám

Karácsonyi Margit és László Imre HilEE^S húsvétvasárnap a Vöröskeresztért Tisza nagytermében d. u. 4érakar N egyven esztendeje törött el Dankó Pista hegedűje 1900 március 29-én mély bánat «Ue meg a szegedi tájat- Ezen % napon halt meg Budapesten az ötszáz magyar dal nóiukirálya: Dankó Pista. A felsővárosi Bihari-utca táján — ahol muzsikás-dalos élete virágba szókkent — tán még a feeskefiókák is könnyezve bújtak meg az eresz alattTán még ők is hírül vették a szomorú eseményt: a 1& számú ház egykori nótás, muzsikás lakója soha többé nem jón már aranyhegedű jövel Szegedre, hogy a szivével pengesse ki a magyar búzamezők énekeit, n drága szülőföld örőmben-bánatban fogant edes dalait, * De bizony — jött... Távirat érkezett a szegedi varosháza uraihoz, azt megelőzte egy hivatalos beadvány. Aa volt irva abban a szomorú nagy levélben, hogy •Dankó Pistát — örök büszkeségére, ttseged adta a hasának*. S az a nótafejedelem utolsó óhajtása: >Hogy ha majd a szive megszűnik dobogni, vigyék haza szülővárosába és ott temessék el a szegedi temetőben, mert annak édes anyaföldjében édesebb lesz a slrl nyugalma*. Az iratol a magyar irodalmi világ kitűnőségei irták alá, közöttük: Jókat Mór, nákesi Jenő, Herezeg Ferenc és még sokan mások a legnagyobb marvar nevek közül. S- 'ged városa Kazahozatta nagy <t*lo< Mát és dfszsfrhelvet adott neki. Nvolr fekete ló vontatta ki a pályaudrítit : koporsóját és ahány dalt " r>4t a nótafa. annyi rigánv rótt fel a budapesti Nyugatl-páIv dvartrae vezető útvonalon. Hol •>» hogyan indult el ez a nótás, boldog-Imldogtalan élet?... Szegeden — Ur kásáink szerint — a Hangász• . 178, a mai Bihari-utca 13. számú házban íátta meg o napvilágot. Édesnpj i pi imás volt és fiát kliene éves k< ián árván hagyta Nagy szegénysí !iea maradt a család. A legnagyobb Otokség a nótaköltöre szállt: apja bep.'lüja As sulyoa tüdőbaja, amely oiy I .tón el is vitte. Iskolába is es addig járt, amíg az édesapja élt ize három elemit végzett. A negyedik >!skola< helvett már a színházat kerülgette. Az apja utolsó akarata a gyereket a híre* Erdélyi Náci prímásra bízta De a fiu nem igen ügyeskedett a muzsikában. A hirfelenmérgü prímás egyszer nagy indulatában elzavarta a vályogvetőknö*. A gyermek el ts ment, de hamarosan kis cigánygyerekekből bandát verbuvált éa ő lett —a kutyuprimás... B* volf nagyjából az életkezde'e. Pálvafutása talán azon a muzsikás szegedi hajnalon indulhatott el, amikor előkelő uraknak elöször játszott apró bandájával Zsó»ér Andor urttanváján. Az >avatás« próbájának becsülettel megfelelt. Szive, amelynek virágaiból egv ország dalos kedve elé borított ékes szőnyeget — tizenhét éves korában szólalt meg. Akkor látta meg először Joó Ferenc akadémiai festőnek Ilonka nevü klsleánvát. Ez a szeretem valóban rózsából és tövisből szövődött, mert amikor az elkeseredett nri apa kiutasította házából a muzsikás kérőt, a kisleány nagv titokban egv szál piros rózsát nvomotf a sápadozó Dankó Pista kezébe Apai kosár és lánvszív rózsája rgvütt — maga az élő rmrónv Az is letf belőle, boldog befejezéssel az oltár előtt. Móra Ferenc elő: szép prológusát adta ünnepre készülődött Szeged városa. Ferenc József királyunk látogatását várta. A városháza dísztermében a köszöntök után Erdélyi Náci zenekarával egy csokor magvar nótát nyújtott át a felséges vendegnek. De persze csak az előirt dalokat lehetett játszani. Gárdonyi József feljegyzése szerint, a híres prímás észrevette, hogy öfelségémek tetszik a magyar nóta, erre hirtelenül rázendített a •Hej menyecske, szép szegedi menyecske* dallamára, de ez nem volt engedélyezve. Ferenc József mosolygott, de Dáni Ferenc főispánt és a többi ex uffn jelenlevő szegedi urat ép pen a mosolygás kerülgette. Mi lehet ennek a következménye, a szegedi urak el sem tudták képzelni, őfelsége figyelmét nem kerülte el, hogy valami hiba történhetett és érdeklődött a főispánnál. Dáni elnézést kérő tekintettel adta meg a felvilágosítást: a prímás nem engedélyezett dalt játszott. »Mlt játszót'? ..« — érdeklődött a felség. »Egv idevaló cigány szerzeményét*. >Szép volt* — válaszolta a királv és mosf már „ cigány nevét is megkérdezte. Még két gyönyörű Dankö-nótát játszott ezu'án a zenekar és ennek az a sulvos következménye lett, hogy pár hét múlva klrálvi telrat érkezett a főispánhoz, amelv őfelsége legmagasabb elismerését hozta »Dnnkó Pista ' zeneszerzőnek* A melléklete: egv brilllánsokkal kirakott kis aranvhegedü-melltfi volt. Ezután már felfelé iveit a nótafefedelem csillaga. Pósa Lajos baráti szeretefe font a át segitően az életét S amikor Dankónnk már nngvon nehéz lett a szive a hálától Pósa egvilt megeiiő szépségű versére dallamot szerzett. •ftabrr bab siet. hervad a liget. Nvíllfc a sfr. Egv bás harangszót hallok örökké TTgv sfr. ügy sir! Tsten veted már szép ifjúságom. Aranykorom! Pn«zta szivemet hulló rózsáddal Betakarom* >S ha jelt ki se állit, hol halva aláhull A szürke pacsirta az ég magasábul, S ha nyom nélkül elvész szellő susogása, Szilaj viharoknak döngő muzsikája — 1 sziluettje, egymás Akinek lelkében mind együtt valának, merenghessen. Minek a síremlék egy szegény cigánynak? vélemény is, hogv Dankó Pisin álomvonójával nem búzhatja kedves nótáit a Tisza partján, ahová oly sok emiéke füzi. mei-t ott áll már az Erzsébet-szobor és nem lehet az, hogy egy fekete cigány márvány földi mása és egy fehér királyné alabástrom égi szomszédságában Valahol e honban zengő vigalom van, Valakinek lelkén fátylas siralom van, Valahány dal csendül holdvilágos éjen A búzamezőben, az erdőn, a ré en: Róla minden szívben élő emlék támad — Minek a síremlék egy szegény cigánynak?* A nófakő11« 1910 őszén a szegedi helvárosi temetőben nj, díszes sirhelvet Is kapott. A síremléket november 1-én szentelték fel s Pósa Lajos gyászdalában a magyar mező, a rengő búzatáblák bánata zengett A szegedi sajtóban a szoborgvfljtésl mozgalom rögtön megindul!, amint a nótafejedelem halálhírét vefték s 1912-ben elkészül? rózsaszínű márványból Margó Ede szép. művészi alkotása: a hegedűs szobor. Már a leleplezés időpontja is ki volt t fiz ve október 20-ra, de az még mindig »°m volt megállapítva, hogv a város mely részén fog állani a nótakóltö márvánvemléke A szobor elhelyezése körül ugyanis vita támadt. Akad* olyan Móra Ferenc egyik remek irásá ban mondja el a szegedi >cigánysz»bor* történetét és azt trja, hogy a hosszú huza-vonának Pósa bácsi vetett véget. Kijelentette, hogy »annak ott kell állni a vizparton. ahol nézheti, amint habra bab siet és láthatja. hogy most van a nap lemenőbe. Ott talán holdsugáron, jázminos éjszakán még meg is zendülhet mitványhegedüje*. »Nem zendült meg — fejezi be a nagy iró —, nincs magyar nófaköltés, amióta Danko hegedűje eltörött* » Dankó Pisla emlékezetét Szeged városában a hegedűs snobor őrzi Pósa Lajos járta azt ki szent akarattal. De a magyar irodalom lapjaira Móra Ferenc irta be Dankó Pisla nevét és a nótaktrály nem ls left hálátlan 1927 nehéz telén, a negyvenhárom esztendős Móra Ferenc, egy Daukó-lárcával jelentkezett a fővárosi sajtóban. Fa az irása volt az egyike az első lépcsőknek, amelyek számára a magvar halhatatlansághoz Igazították az n'at. fis bizonyára ez volt az első eset nemcsak Magyarországon, 4e széles * világon Is. amikor eigánv fizetett ar urnák. Halála után arannyal! r r Húsvétra! Levendula A legszebb virigváiaac'ékot KAréav-vtea 17. rCsurf órás mellett) TaMea ; Finom dísztárgyak *• fc«r*«mlftk U kaphaték. battkaa talál'*. 0! tagból álló nói tolvajbandát fogott el a szegedi rendőrség De ez a hála b'zonv nem evés zen ngv sikerült, mlnf ahogyan Dankó szerefte volna Mer' ez volf az a daj. amellve! Pósa Lajos tottnttaftn nóta- . költőnket a híres előkelő, szegedi |,ott detaktivaaeiu rögtön ««/,reveszi. Hrmeária-kávéházba. az első szegedi jha valaki rosszban sántikál és aki prímás helyére. (A Délmngyaroraedg munkatársától) A rendőrség bűnügyi asztályának zsebtolvajlás! ügyekkel foglalkozó detektivosoportja a hetivásáron napokon mindig fokozott éberséggel ellenőrzi a piacok foggalmát és valósággal ..átfésüli" as utcákon, üzleteken én kocsmákban megfordulók tömegeit. A gyakorA sikerei?... KŐte're menne, ha valamennyiről szólanánk De a legkedvesebb mégis az első szegedi dicsőség amit. 4883 őszén nagv nemzeti * Dankó Pista 1897-ben Rndanes're költözött De aminf sikere nőtt- ógv fejlődött snlvos tüdöbnja is. Elment gvógynlást keresni az olasz ég alá Is. de minden hiába volt Amikor hazajött, daltársnlotof szervezett és gvönvörfl uf dalaival országos bórntrn indult. A hangversenvekke! nemcsak diadalt aratott hanem szép pénzt In szeraett. de betegségének nehéz árnvéka mindinkább befelhőzfe élete ntJét. Amikor már kts vagyona is volf. itt kelleti bnpvnis a szerető asszonvf. az országos sikert, az elismerés minden boldogító sugarát. Az 1993-as tavasz elvitte a tegtavaszibb hangi: magvar dalszerző' 1903 ánrilis 1-én Szeged város egész közönségének íffaz részvéte kisérte utolsó útjára n Kultnrnalota előcsarnokából az ország dalosát Töm őrkén v Tstván megindító gvászbeszé <ie búcsúztatta el R e é 7 Pál. réger elnlbent régi sregeitt nfsáqlrő mozgalmat indított sirem'éke érdekében 1010 október 10-én elökplö színvonalú mflvészestélyf Is rendeztek a hírlapírók a Városi Színházban. A mü«nr eiső számaként Tóvölgyi Ma rítt. az egykori ismertneve müvészasszony gyanúsan viselkedik, igazolásra szólítják fel. A szombati napon a déli órákig nem kevesebb, mint öt zsebtolvajt állítottak elő a detektívek a város különböző pontjairól. Valamennyi kézrekerült zsebtolvaj — HÓ. van köztük fiatal lény. de van idősebb asszony is. Amikor a kapitányságon megkezdték a kihallgatásukat, kiderült. hogy tulajdonképpen mind az öten egyetlen tolvajhanddba tartoznak, mert valamennyien a Délvidékről rándultak át a szeoredi hetivásárra. Mialatt az előállítottak kihallgatása folyt, a rendőrség panaszfelvóteli Irodájában két pana-zos is jelentkezett. Az egyik vitéz Kakaséi István kereskedő előadta, hogy a Piispökbnzárbnn levő divatáru üzletéből szombaton délelőtt Ismebélyeget, gyűjteményt a hó végéig vásárolok magas áron. BÉLY EGK Kit K8K El) fis, Fogadalmi temoíom téren. feleIon: 3ÍMJÜ. retten tettes ellopat a pultról kíl selyem női kombinét. A másik panaszos: Vdrkonyi Mihály kereskedő, akinek a Tisza Lajos-körnt 4T. szám alatt van rőfös üzlete, bejelentette. hogy egy vég pnpltnt lopott el szombaton délelőtt az eletéből ismeretlen tettes. Mialatt az egyik szobában a panaszjegyzőkönyveket vette fed a rendőrtisztviselő, azalatt a másik szobában folyt az előállítottak kihallgatása. Az egyik tolvajnő fettütően önérzetes hangon erősítgette a, ártatlanságát és azt hangoztatta. hogy vásárlási szándékból jött át Szegedre. Amikor látta, hogy a detektívek nem akarnak hh telt adni szavának, görcsös eokm gdsban tört ki és hogy megtörölj© könnyáztatta arcát, benyalt ezek. nyája ránőai közé a zsebkendőjéért. Ekkor váratlaB baleset történi Aá „ártatlanul meggyanúsított" asaszony szoknyája alól kieestt egv furcsa csomag. A csomagból a detektívek meglepetésére előkerült a» a vég puplin, amelyet a szomszéd szobában Vórkonyi Mihály siratott mint elveszett portékáját, A kereskedő kára igy nem várt gyorsasággal megtérült. A másik panaszos tg ngyanilyea szerencsével Járt, A másik tolvajnőnél ugyanis megtalálták a kéé selyemkombinét, amit azonban egyelőre bűnjelként lefoglaltak, A rendőrségen tovább folyik a nyomozás aa őriKetbevett tolvajnők bünlajstromának hfciiTfál 1 itáaúTfli