Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-15 / 85. szám

Bornemisza miniszter érdekes beszéde a háború alánt áfmenelgazdálkodásrál A bánóra alán elherHihetetlen fesz az ország további iparosodása Sodapest, április 14. A Magyar Mér-' «6k és Építész Egylet szerdán kezdte raej; kétnapos közgyűlését Biró Zoltán felsőházi tag elnökletével. A közgyűlésen Bornemisza Géza iparügyi miniszter »A magyar ipar szerepe az átmenetgazdálkodásban* címen tartott előadást — A háború — mondotta a minisz•©r — az ipartól elsősorban a termelésnek hadi cikkek gyártására való átállítását és a polgári fogyasztásra termelt cikkek csökkentését követeli meg és ezért áttereli a munkáskezeket a badifoutosságu üzemekbe és felduzzasztja az iparban foglalkoztatott tisztviselők és munkások számát. A jelenlegi becslés szerint a háború befejeztével felszabaduló gyári tisztvi*elók számát 15—lü.OOO-re, a gyáripari munkások számát pedig 120—150.0(W-re •tehetjük. Ennek a létszámnak nagyrésze a mezőgazdaságból vált ipari tnun(kássá és tudjuk, az ipari munkás mar •lig vezethető vissza önként a faluba, (Elkerülhetetlen ezért további iparosiH dásunk. Az ipart, beleértve a kézművesipart is, termeivényeik használati célja szerint általában két csoportba szokás osztani: fogyasztási és invesz•ieiós iparra. Fogyasztási iparunk csökkentett erővel dolgozik a nyersanyaghiány miatt. Ennek az iparcsoportnak foglalkoztatásában a háború után nem várható visszaesés, sőt a bábéra után az egész világon oly áruéhség mutatkozik, amely ez árucsoport termelésének ugrásszerű emelését is lehetővé teszi, feltéve, ha a szükséges nyersanyagok beszerezhetők lesznek. Nem ilyen egyszerű a helyzet az invesztíciós iparban. Invesztíciós iparunk foglalkoztatója maga az ipar lesz, amely gépi felszereléseinek és berendezéseinek korszerűsítéséhez kell bogy hozzáfogjon. Ez a nagv munkalehetőség azonban nem lesz teljes mértékben megszerezhető a magyar iparnak. mert sem szerszámgépek, sem a textilipar egyes gépeinek gyártására nincsen meg a kellő technikai felkészültségünk. Mezőgazdasági gépeink felújítását és korszerűsítését viszont csaknem teljes mértékben el tudja vállalni a magyar ipar. Invesztíciós iparunk foglalkoztatása, érdekében tehát «rj munkalehetőségek után kell néznünk. Uj munkaalkalmak céltudatos termelésénél természetesen nemcsak a foglalkoztatás, hanem a nemzetgazdaságra való .hasznosság kérdését is vizsgálnunk kell. Nem inségmunkára van szükség, sem olyanokra, amelyek bár szűkségesnek látszanak, de csak hosszabb idő múlva hozzák meg hasznukat. Amikor munkaszerzésről van szó, szemügyre kell vennünk az iparágakat abból a szempontból is, hogy termelési költségünkben milyen irány-, ban szerepel a munka. Három olyan probléma domborodik ki, amelyeknek erőteljes munkálása legalkalmasabbnak látszik a nemzet felszabaduló munkaerejének az átmenetgazdálkodás ideje alatti igényhevételére. E három problémakör a közlekedés, az energiagazdálkodás és a lakás kérdéjSfe. Közlekedési hálózatunk legfontosabb és legértékesebb része a vasút, amelynek nem annyira a hálózat kiterjedése, mint inkább annak minősége és a járműpark tekintetében kíván sok tennivalót. Gazdasági szempontból legfeljebb 2—300 kilométer uj vasúti vonal építése lenne kívánatos, de az sem égetően szükséges. Viszont elengedhetetlen a korszerűsítése cs a járműpark újjáépítése. Ezek a télelek a hiztosi'ó berendezések átépítésével együtt, valamint a felépítmények rendbehozatalával jelentős munkaalkalmat jelenlenek az invesztíciós ipar számára. Ilyen munkaalkalmuk lesznek még a székesfővárosi gyorsvasút épjJése, a közúti hálózat fejlesztése, mefterséges viziutak kiépítése, a hajórendelések. A részletmunkák során meg keljl állapítani, hogy a tervezett mupkálatok közül mit tud az ipar meglep berendezéseivel azonnal megkezdeni, továbbá milyen átállításokra l®z szükség az egyes ipari üzemekben. Ezek után láthatjuk majd, hogy azlitnfenetgazdálkodás alatt milyen ipan foglalkoztatásra számi'hatuuk. Az átmenetgazdálkodós finanszírozása szempontjából majd saját erőinkre' leszünk utalva és ebben az időszakban külföldi segítséget pénzügyi téren alig várhatunk. Az iparvállalatoknál mutatkozó összes szükségletek fedezésénél különösen az nyersanyagbeszerzés finanszírozásánál továbbra is alkalmazni lehet majd az úgynevezett előfinanszírozást, amely túlnyomórészt az ipari munkaszervező intézet hitelnyújtásában nyilvánul meg. Az átmenetgazdálkodás időszakának finanszírozása szempontjából ez az idő ugyanolyan pénzügyi tevékenységet igényel majd az államtól, mint a háború, Bornemisza Géza végül rámutatott arra, bogy az átmenetgazdálkodás sl kere elsősorban a nemzet magatartásától függ. Legfontosabb az, hogy a magyar társadalom minden rétege átérezze azt a sorsközösséget, amelyet az a tény határoz meg, hogy hatalmas történelemformáló erők ütközőpontjában élünk itt együtt, egymásra utalva s a maga szempontjából minden társadalmi rétegünk csak veszíthet, ha nem ismeri fel a nemzeti öncéluságunknak és a sorsközösségnek ezt a teljes egységét. A miniszter előadását igen nagy érdeklődéssel hallgatták végig és azt nagy tetszéssel fogadták. (MTI) Balvárosi Mozi MM la GÁRDONYI GSZA örökbecsű történelmi regénye ISTEN RflBJJI! A főszerepekben: BULLA ELMA, TASNADY ILONA. LEHOTAY ÁRPÁD, 82ILA8SY, HAR8ÁNYI, MAKLARY a I r a d 61 Előadások 3, 5, 7 órakor! mmrttnt 0 szegedi vendéglátóipar! iizemeh oszfólqbasorolása M uj érak április 24-én lepnek eleibe (A Délmagyarország munkatársától) Részletesen ismertette a Délmagyarország a kereskedelemügyi miniszternek azt a reudoletét, amellyel április 24-től kezdve szabályozta aa összes vendéglátóivari árakat, a menü kiszolgálást s a kiszolgált áruk mennyiségét. Ez a szabályozás minden eddiginél részletesebb és pontosabb, amennyibeu mindazoknak az ételeknek és italoknak árát, amit esak kiszolgálnak a vendéglátóüzemekben, flllérnyi pontossággal állapitolta meg s megkülönböztetés tesz egyes vendéglátóüzemek között nem esak területi kategóriánként, hatiem ugyanabban a városban levő vendég látóüzemek kiszolgálási árait is különböző osztályokba sorozza. Megírtuk, hogy a szegedi ipartestület vendéglátóipar! szakosztálya a mult héten foglalkozott ezzel a kérdéssel s tervezetet dolgozott ki az ipartestület vezetősége részére a szegedi vondéglátóüzemek osztálybasorsolásával kapcsolatban. A rendelet szerint ugyanis az fsztály basorolást a városokban a BSztály [polgái LZ Ipa z Ipa mester végzi, mégpedig az ipartestület javaslata alapján, az Ipartestület vezetősége pedig aa érdekelt szakosztályt bizta meg a tervezet elkészítésével. A vendéglátóipari szakosztály tervezőiét magáévá letKorzoDari Mára csütörtökre prolongáltuk és végérvényeseti utoljára adjuk! Herczeg Ferenc: f, A láp virái Fényss Alice—3ávor Peri te az ipartestület vezetősége, ahol ennek alapján dolgozták ki a polgármesterhez benyújtott javaslatot. A városházán az ipartestület ja vaslata alapján már meg is történt a szegedi vendéglátóüzemek osztálybasorolása, A határozat szerint a szegedi vendéglők közül osztályon felüli vendéglő lett a Hngária ós a Tisza vendéglője, valamint a Hági sörcsarnok. 1. osztálya vendéglök: Baross-étterem, Fülöp-halászcsárda, Ujszegedi Vigadó, az állomási ettermek elsőosztályu része, Közpouti-tejivó, az Olasz-vendéglő, a Tombacz-vendéglő, az ujszegedi Liget-vendéglő és a Rafíay-étternia. II. osztályú vendéglők: Janik. Bleyer-étterem, Csiszár Andor, Csókási Gizella, Fuchs Antal. Horváth József vendéglője, az ipartestületi vendéglő, Pálvölgyi Lajos vendéglője, az ujszegedi Strandvendéglő, a SzUE vendéglője, Borbás Istvánná, ifj. Sárkány Mihály, Schlier György, Bajszár Mihály, Kovács Imre, Takács József vendéglője, az állomási éttermek harmadosztályú része. Sövegjártó József, Stemler, István, vitéz özvegy Szántay Józsofnó, özvegy Tombácz Józsefné. Tóth Gyula, Vadász István, Yig József vendéglője, az ujszegedi Kis Vigadó, Újvári János ós Almás Arthur vendéglője. A III. osztályba 45 kisebb ven déglőt sorol a polgármesteri határozat. felsorol ezenkívül 159 kocsmát. A kifözőipar L osztályába 23 kifőzést, IL osztályába 5 ós III. osztályába 10 kifőzést sorol a határozat. A kávéházak között esak L és II. kategóriát különböztet meg a hatá rozat. Az I. kategóriába tartozik i Hungária és a. Tisza, a II. kategóriába tartozik a Színház-kávéház, l)EI M AGY A R ORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1943 április 1$. a Kincsey-kávéház (Roya!) és Mas tejsz Pál kávébátei. III. osztásba sorolt kávéház nincs Szegeden, A városban működő kávémérések közül 3-at az I. kategóriába, 10-et a IL kategóriába, 24-et pedig a III. kategóriába sorol a polgármester határozata. A kategóriábasorsolás tulajdonképpen az árakra vonatkozik. Legdrágább az osztályon felüli kategória, ezekután következik az L majd a II., végül pedig a legolcsóbb- a III. kategória. A rendelet szerint az egyes kategóriákra megállapított árak április 24-én lépnek életbe. Minden vendóglátóüzern ettől kezdve köteies saját kategóriájában megállapított árakat üzemében látható helyen kifüggeszteni, hogy ugy a hatósági közegek, mint a venejégek ellenőrizhessék az árak betartását. Ezeket az ártáblázatokat az ipartestü'et készítteti el a rendelet alapján és pecséttel ellátva juttatja el kifüggesztés végett az összes veudéglálóipari üzentekhez. Az uj árak közeli élet,beléptető sóvel kapcsolatban, beszélgettünk egyik' szegedi osztályon felüli kategóriába sorolt vendéglő tulajdonosával, aki a következőket mondotta: — Az uj ármegállapítás, ba ho» is bizonyos változásokat, nem jelent lényeges eltérést a, mai helyzettel szemben. Vannak cikkek, étel és italfélék, amelyek drágulnak, vannak, amelyek olöeóbbak lesznek. Sajnos vannak azonban a rendelkezésnek olyan részei, amelyek nagy; uehézségekkel járnak majd a vegro hajtásban. Hogy csak egy példát említsek, a sonkaadagot 5 dekába i állapítja meg a rendelete Ma 8—10 deka sonkát adunk egy adagba, elkópzelhatő, hogy milyen kelendő losz ezután a vendéglői sonkaeledeo A rendelkezésnek mindenesetre vannak előnyös és hátrányos részét * a gyakorlat fogja megmutatau hogy meunyiben érinti ma^d a va".dégeket és a vendéglátóipart ü'-femeket. Ma megindul a tábori postai csomagforgalom Budapest, április 14. A hon védvezerkar főnökének rendelkezésére a polgári postahivatalok április 15-étől ismét felvesznek tábori postacsomagokat. A csomagok 2 kilo gtam súlyúak lehetnek és feladásuk kizárólag a kékszínű bélyegjegye? tábori postai levelezőlapok megfelelő havi szelvényének felhasználásával történhetik. Nyomatékosan felhívják a közönség figyelmét arra, hogy kizárólag csak azok részére küldjenek csomagot, akik azt kérték. A csomagokban romlandó tartalmú élelmiszer nem küldhető. (MTI) SZttCnenyí Mozi Ma 3, 5, 7 órakor! I tisriseh ura izgalmas cirkuszfilm Következő műsorunk] ELLOPOTT TITOK Kémek és kémelfeáritók élethalálharca-