Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-06 / 53. szám

425 millió pengőt költöttek el a mult évben a maayar városok háztartási célokra * Ercfeltes adatok a városok mult évi költségvetéseiben — Szegeden az idei kö tségve és jóváhagyásának késése miatt egyenlőre a műit évi költségvetés alcpján intézik a város pénzügyeit (A DélmagyaroYszág munkatársd-1 hiány igy 1.603.728 pengőijen jelcnttdl) Szeged váró* kőltségvo'é ét j kezctt amit 80 százalékos pótadó Itimint ismeretes, még karácsony' vetésével fedezett a város. Az idei, előtt letárgyalta a törvényhatósági még jóvá nem hagyott költségvetés bizottság közgyűlése s a közgyűlést végösszegei ngy a szükségleti, mint határozatot jóváhagyás végett fel- U fedezeti részben körülbelül egyterjesztették a belügyminiszterhez.'millió pengővel emelkedtek, sikcA városházán nagy érdeklődéssel riilt azonban biztosítani hogy a várják a költségvetés jóváhagvá sát. illetőleg a jóváhagyással kapcsolatos tárgyalást, egyrészt azért, mert Szegednek olyan nagy végösszegű költségvetése, mi-' az idei — a kiadások meghaladják a tízmillió pengőt — még nem volt, másrészt, pedig azért, mert januárban olyan hirek érkeztek a fővároshól. hogy n költségvetést megvizsgáló miniszterközi b'zottság a nagyvárosokban mindenütt a helyszínen tartja meg majd a tárgyalásait, hogy közvetlen tapasztal ' ikat szerezhessenek nz egyes városok anyagi helyzetéről és gazdi kodásáról. A helyzet, azonban nz, hogy ezideig semmi hivatalon értesítés nem jött a városházára a költségvetés letárgvalásánsk időpontjáról, vagy az ezzel kapcsolatos egyéb körülményekről s Igy. március első feléhen, még teljesen bizonytalan az ezévi városi költségvetés sorsa. A város háztar1'-! ügyeinek Intézésében azonban ez semmi fennakadást nem okoz. mert n kialakult gyakorlat szerint m ndartdig az elözö évi költség ve'és alapián s az abban lefektetett terelek között intézik a város pénzügyeit. amig az ni költségvetés jóváhagyása meg nem történik. A magyar városok költségv té-e nek végső számadataival kares-lat,ban a mult évi helyzetről érdekes statisztikai kimutatást és "ket közöl a Városok T/ipjának 'egutó' b' száma. A kimutatás szer a Délvidék visszatérése folytán húszra szaporodott rrvieynr törvén: hat.'wjK-i városok között Debrecen költségvetése vezetett. 14.110fifit pengős szükségleti végösszeggel s nz erre fedezetül szolgáló 12"- Tifi pengő bevétellel ós a hiányt fedezi 80 százalékos pófadóvnl. A törvényhatósági városok között Komárom költségvetése volt a legkisebb Itt a szükséglet 1.797.815 pengő, a fede'®' 1.505.1)85 peneö a pótadó redig 88 százalék volt. A pétadó szempont jóból Hódmezővásárhely veze'e'.t a törvényhatósági városok között. A vásárhelyi költségvetés szükséglete .1.304704 pengő volt, erre esak 2.414.180 pengő költségvetési Páterét állott rendelkezésre. A 890.521 pengős hiányt 120 százalékos pótadó kivetésével fedezte Hódmezővásárhely. Közvetlenül Hódmezővásárhely után Kecskemét következett. 7/5 százalékos pótodéval. Újvidék és Zombor pótadója szintén igen magas. 100 százalék volt. Szeged n Pótadó százalékot illetőleg középhelyet foglal el a törvényhatósági vá rosok közölt. A város mult évi költségvetésének szükségleti végösszege ugyanis mint isxneretae, 9,644287 pengő volt, amire 7.950.558 pengő fedezet állott rendelkezésre. A pótadószázaléka megmaradjon a 80 százalék s a városházán remó'ik. hogy R költségvetési minisztériumi tárgyaláskor nem változnak meg majd oly mértékben az egyes tétetek, hogy sor kerülhesen a pót dószázalék emelésére. Kassa és Kaposvár pótadója 75 százalék volt a mult évben, legkisebb volt. 55 százalék, Székesfehérvár pótadója, Bajáé 65 százalék, Marosvásárhely, Nagyvárad, Szabadka pótadója 65 százalék, Ungvár, Szatmárnémeti pótndójn 82 százalék. Miskolc pófadója 95 százalék volt A" kereseti adó legmagasabb volt — 7 százalók Debrecenben, Hódmezővásá í helyen, Kecskeméten és Komáromban, Baja, Győr, Kassa. Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Ungvár kerese i adója 6 százalék volt a többi vár >sokban, igy Szegeden is fí százalék. Szegeden a kereseti adókulcs az idei költségvetésben is 6 százalék. A 70 megyei város között legmagasabb pótadóval, 130 százalék, Jászberény szerepelt. Kiskunfélegyháza Kisújszállás Nagykőrös pótadója 120 százalék volt. Szentes ós Csongrád a 100 százalékos pótadóju városok közé tartózó't. hét megyei városnak pedig mindössze 50 százalék volt a pótadója. Az ország összes törvén vhatósá|gi és megyei városainak költségvetése a mult évben Budapesttel .együtt 425,633.089 pengő szükséglettel. 358,1 21 957 rengő fedezettel és I 67,511.132 pengő hiánnyal kapott jóváhagyást. A 20 thj. város költség| vetése 103.209.838 pengő szükségl* ítet, 85.474.073 pengő fedezetet Irány! zotl elő 17,735.765 pengő hiánnyal a j mtgyei városok költségvetése pedig 00.725.461 pengő szükségletet, ,73,044.615 pengő fedezetet és 16.780.846 pengő hiányt mutat ki. Kitöltő asztali borok kimérése CáMlfAfl* HSAIa italáru üzletében a Főpostsnál. Viszontadmíua S3VRO, eladóknak árkedvezmény. Toteíon : 25-56 Mit mond a tavaszról az időjáriskutatóf Az északi nepeknel az ev többnyire csak két részre: nyárra és télre tagolódik de minél délebbre fekszik vaiamily nép lakóhelye, hazája, annál több részre tagolja az esztendőt. Így a magyar tulajdonképpen a köveikező évszakokat ismeri: tavasz és kikelet, nyár, nyár dereka, öregnyár, őtz, ősz farka es tél. A kikelet az új életre kelő természetet szimbolizálja. Ismeretes, hogy a vándormadarak étkezése jeizi a tavaszt, ők a tavasz előhírnökei a kikeletben. A néphit szerint HZ első fecske láttára a leánynak meg kell mosdania, hogy az egész nyáron at szép és fehérarcú maradjon. Akinek pedig szeplője van, midőn tavaszkor első fecskét lót, tenyerével dörzsölje meg arcát és kezeit mellén keresztbetéve s vállalt érintve mondja: ! »Fecskéi látok, szeplőt hányok!* A néphit szerint erre elveszti szeplőjét és egész nyáron 6t nem lesa többe egy foltocska sem az arcán. (Ha mégsem sikerűi ei, akkor nincs más hátra, el kell mennie a kozmetikushoz...) ' A régi népdal szerint a hírmondó fecske tavaszt énekel... De csak március 19-én, József napjón jönnek meg a fecskék. Addig türelemmel kell várnunk tavasz-énekükre. Ellenben Gergely már március 12-én tavaszi hozhat a néphit szerint. Gergely napja régebben a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett és az iskoldv kezdete , volt. Március 12. Szent Gergely napja tehát az utolsó hűvösebb nap, ha ek» ! kor >megrázza Gergely a szakállót*, még enyhe hó is eshetik, de utána visszavonhatatlanul kiderül és palántáit elülteti a gazda. ; A költő pedig legpregnánsabban igy énekel a koratavaszról: , i , , ,, „ i -u-y Tavasz ragyog, a magyar néphit a divattervező es a koltor Már oivado* a hó a tornyoké* •s a csermelyek lármája mormoló© vfgan gagyog. (A Itélniagyarország munkatársától) Az. akinek akarata nélkül egy fűszál sem bújhat elő a tavaszodo földből, az idén nagyon kegyes volt hozzánk, tüzelőhiányban szenvedő emberekhez. Talán érdemünkön felül enyhe téllel jutalmazott bennünket s most, március elején, sőt már február végén ránk villantotta a kikelet mosolyát. Ilyen szokatlanul korai tavaszra alig emlékeznek az emberek, különösen az Alföldön, ahol földrajzi elhelyezkedésünk révén igen jól tároljuk többnyire a téli hideget. Azt szokták mondani, ha a hideg beszorul a Kárpát-medencébe, .akkor nehezen távozik onnan. Hála legyen annak, aki gondot visel az égi madárra, az idén nem szorult be a tél dertneszlő lehellete a Kárpát-medencebe és váratlanu' korán köszöntött be a tavasztígérö szép, derült idő. Állandó lesz-e? Ez most a nagv kérdés. Elhihelö-e, hogy vége a télnek és az életetadó. vidám, édesmeleg nap most már állandó vendégünk lesz novemberig? Az elmúlt napokban ciklonszerfl orkán esőt ígért s ha elborul az ég, akkor visszatérhet még az enyhébb fagy, hiszen március elején cammog a kalendárium! Aggódva fordultunk hát azokhoz, akik az idöjóslás régi. de mindig aktuális mesterségében otthon érzik magukat s megkérdeztük, mit tartanak a korai tavaszról? Az időjáráskutató: — Pontos feljegyzéseink igazolják, bogy 1920 óta nem volt ilven envhe tél és ilyen korai kikelet Sőt. az 1919 —20-ik esztendő tele keményebb volt. mint a mostani, de a tavasz annak ellenére épp olv korán köszöntött be. mint most. Március végén már cseresznyét ettünk s ha az idő igy halad, az idén is megérhetjük ezt! _ Eső? — A hét elején erős légáramlás háromnapos ciklont hozott s a szélvihar után eső* vártunk, amelynek hamarosan be is kell következnie. Február hónapban legfeljebb három, szor mértünk minimális csapadékot, t tehát, sem hó, sem eső nem volt s most már nagyon kellene a földekre. — Az esőzés nem hütheti le ismét a levegőt? — Nem, mert a nappali bőemelkedés most már biztos, hiszen hosszabbak a nappalok és a Napból egyre több kalória érkezik le a Főidre. Az időjáráskutató szerint tehát visszavonhatatlanul kitavaszodik, A tél rövid uralma megdőlt és ha nem Gergely, de Sándor-József-Benedek egész biztosan meghozzák a jó, meleg kikeletet... A divattervező i még biztosabb a dolgában. Ezer ötletfel és tervezgetéssel teli, hiszen a , háborns idők anyaghiánya rászorította arra. hogy legmerészebb ötleteit is elővegye a kelléktárból Ilyen ötlet i például a nadrágos kosztöm hölgyek részére. Nagyon praktikusnak látszik, mert — nem kell hozzá harisnya. Azonfelül férjuram elviselt, de még kifordítható, régi jó gyapjúszövetruhájóból elegánsan elkészilbelö. — Egyébként minden divat, ami jól áll s amihez anyag még kapható, — mondja határozottan s ellentmondást nem tűrő hangon a divatdiktátorjelölt. Divatos lesz a szövet- és selyemkombináeió. Régi szövetruhák egy kis blúz felhasználásával új és divatos ruhává alakíthatók. A takarékosság a felszó. a ruhák hosszánál is igyekszünk takarékoskodni az anyaggal ... Igen divatosak lesznek tavasszal a kis trotőr-kosztűmök. amelyeket délelőtt. délután sőt még este is felvesz a dolgozó asszony. Délután és este legfeljebb sngórn lumber-Jnck helyett selyemblúzt, később pedi® hshos fehér blúzt hord hozzá Később, illetőleg majd úgy húsvét felé A maot/ar néchit leigkiválóbb kutatója: IpoJyi Arnold kétféle tavaszt különböztet meg A koretavaszrs t«há1 szmnte külön szava vaB a magyar népnek: VikeM. i Tavasz ragyog. Kibuggyan a könny, mely a esalogánj szemébe a bús, téli éjszakán 1 beléfagvott... GflANVT PIROVK4 Árdrágító visszaélés és áruhaímozás gyanu'áva! ' őrizetbevett a rendőrség két szegedi cukrászt (A Délmagyarország munkatársától} A szegedi rendőrség bűnügyi osztálya bizalmasan arról értesült, hogy a Tisza Lajos-kőruti Barlha-féle cukrászüzemben a szükségletet meghaladó mértékben vannak cukrászati nyersanyagok felhalmozva. A nyomozás még a mult héten megindult és 8 cukrászcsalád két tagját négy napon át őrizetben is tartották, később azonban szabadonbocsátották őket. A nyomozás ezután is folvt tovább és ujabban 'olyan terhelő gvanuokok merültek fel, j i«uelvck miatt pénteken Bartba Sándor cukrászt és társát, Bartha Lászlönét ismét beidézték a rendörségre és kihallgatásuk után mindkettőjüket örize'he vették. A detektívek a cukrászüzem műhelyében és raktárában több ízben házkutatást tartóttak és lefoglaltak 539 kiló lisztet. 43 és fél kiló margarint, 340 kiló méze'. 700 kiló gvfimölcstzt. 97 kiló dióbelet. 600 kilí Aablisztet. 120 kiló cukrozott gvümölcsót és 2000 töíjást. A rendőrség megállapította, hoev a vajat a megengedettnél magasabb áron vásárolták az özem részére. de fennforog az a gvanu ts, hogy a többi nyersanyag is drágított áron került a cukrászokhoz. A tényállást a soronkivül megtartandó biró! tárgyalás fogja tisztázni A két rtrizetesi szombaton délelőtt ét kisérik az ügyészségre és valószínű hogv dr Uivári Tstaán nrsornbiró még a délelőM folyamáD meg is tartja a tfli£Vey«UsL