Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-31 / 72. szám
Hit kíván az egyház híveitől deradi harcagprimás nagyböjti előadása Esztergom, márcins 30. Az Esztergomi Katolikus Kör ezévi nagyböjti előadásait a nemzetmentő családvédelmi gondolatnak szentelte. Serédi Jusztinián hercegprímás tartotta az első előadást, amelyben a többi között a következőket mondotta: — Az egyház a katolikus férfitől áldozatot és engedelmességet kíván Isten és a haza iránt. A családon kivül élő férfitől a hit- és erkölcsi igazságok megismerését, befogadását és az ezek szerint való életet kivánja. A hittudományban járatos hívekre van szüksége az egyháznak, mert nemcsak a rosszindulatú emberek, hanem főkép a tudatlanok voltak mindig az egyház legnagyobb ellenségei. A katolikus férfitől az egyház megkívánja, hogy munkáját a haza szolgá'atába állitta. Isten maga akarja, hogy egy nemzet fiai egy organikus közösség tagjai legyenek. Azt is akarja Isten, hogy legyenek törvények. melyek az alattvalók életét kormányozzák és hogy az alattvalók engedelmeskedjenek is ezeknek. Éppen ezért megkivánja I^ten, hogy ezek a törvények egyezzenek az örök isteni törvényekkel, amenynyiben egyezneklelkiismeretben is köteleznek. Az egyház megkivánja, hogy minden katolikus férfi meghozza azokat az áldozatokat, amelyeket a haza kivan, sőt ha kell. hozzuk meg az élet áldozatát is. — A katolikus ifjútól az kívánja «z Egyház, hogy Istentől kapott hihivatásának megüelelőleg késsüljön a családi életre. A keresztény házasság sorsdöntő egy-egy ember életében, éppen ezért készülni kell rá. Azt kivánja az egyház a férfitől és a nőtől, hogy családi életükben a gyermeket Isten áldásának tartsák. A hitvestársak csak akkor lesznek képesek eleget tenni feladataiknak, ha megőrzik egymás iránt a hitvestársi hűséget. A bolgár tűzharcosok kiküldöttje Budapesten Budapest, március 30. Halaeseff Iván ny- tábornok, a bolgár nemzeti tűzharcos szövetség kiküldöttje hétfőn Budapestre érkezett, hogy a magyar tűzharcosokkal felvegye a a bajtársi érintkezést és még szorosabbra fűzze a magyar—bolgár nemzet között fennáló testvéri és viálgháborus fegyvertársi jóviszonyt. Halaeseff Iván ny. tábornok délután tisztelgő látogatást tett a Magyar Tűzharcos Szövetség székházában. ahol a vezetőség, élén vitéz gróf Takách-Tolvay József országos elnök és Kertész Elemér országos alelnök fogadta. A bolgár kiküldött a magyar tűzharcosokkal behatóan megbeszélte a májusban Budapesten és Szófiában rendezendő magyar és bolgár tűzharcos ünnepségeket (MOTÍ _ A TISZA VIZALLASA. A s». gedi rendőrség révkapitánysága jelentése szerint a Tisza vízállása márcins 30-án reggel 7 órakor — 250 cm, « levegő hőmérséklete +4 fok Celzius volt Á becsületes megtaláló c. tegnapi hirdetésünkben közölt 30.000'— pengő jutalmat az kapja, aki megtalálja és megveszi a Pető Bankházban azt a sorsjegyet, amely az április 10-én kezdődő I. osztály főnyereményét megnyeri. DELMAGY ARORSZAG R szerda, 1943 márcins 8f. 3 Serdülőkor a mérlegen Mógegyszer a pedagógus, aki rávilágít a módozatokra is, miképen lehet megóvni a gyermekeket az elzülléstől (A Délmagyarország munkatársától) Kötelességeit védünk teljesíteni, amikor az utóbbi időben megdöbbentő mértékben elharapózott gyermekbűnözések ügyét a nyilvánosság elé viszszük és cikksorozatunk keretében megszólaltatjuk lapunk hasábjain mindazokat a tényezőket, akik illetékesek arra, hogy véleményt mondjanak a kérdésben. Ezekkel a nyilatkozatokkal minden oldaláról iparkodunk megvilágítani ezt a súlyos társadalmi problémát és a fiatalság bűnöző hajlamának inditékait kutatva, le akarunk hatolni ennek az elszomorító jelenségnek a gyökeréig, hogy az okokat, az erkölcsi eltévelyedések és jellembeli elfei dülések lelki rugóit megkeresve, egyúttal megtaláljuk azokat az orvosszereket Is. amelyek az egyes bűnesetekben hozott birói Ítéleteken, tehát a tüneti kezelésen túlmenően az okozat gyógyításán felül magát az okot is kiküszöbölhetik. A szerkesztőségünkhöz intézett levelek és hozzászólások mu'atják, hogy cikkeink a magyar társadalom minden rétegéből általános érdeklődést váltottak ki, helyesen cselekedtünk tehát. amikor a nemzet jövője szempontjából fontosnak ítélt problémát a nyilvánosság fóruma előtt kivántuk megvitatni. Igazol minket a Szabadság cimü budapesti politikai hetilap is, amelynek legújabb száma Serényi Gusztávnak, a lap főszerkesztőjének tollából vezércikkben méltatja a Délmagyarország ankétjának jelentőségét. A jeles publicista kivonatosan ismerteti az első cikkünkben közreadott nyilatkozatokat, majd hivatkozik Lendvai Istvánnak e tárgyban irt régebbi cikkére és arra a konklúzióra jut, hogy a serdülőkornak bűnözési hajlamának problémáját nem lehet napirendretéréssel, vagy nemtörődömséggel megoldani! /Az orvoslást csak olyan szellemtől várhatjuk — írja Serényi Gusztáv cikkében —, amely a gyermekekben Krisztus alakját, az emberi tisztaság eszméjét fölemeli a materialista gondolat, az erőszak és durvaság fölé«. A Szabadság vezércikke is mutatja, hogy a fölvetett probléma országos visszhangra talált és a gondolathullámok továbögyíiriizéséből valóban remélhető,' hogy a megbeszélések nyomán egészséges tettek, megfelelő in'ézkedések fognak születni. Reményt nvujt erre az az igen értékes hozzászólás is, amelyet dr. Láng Adámné móravárosi tanitónö juttatott el hozzánk, fölvetve benne a gyermek elzüllésének megakadálvozására kiválóan alkalmas, életrevaló ötletet is. E nyilatkozat közreadásával mégegyszer a pedagógus szólal meg és véleményének az ad különösebb érdekességet, hogy mig az előző cikkünkben a középiskola hallatta a véleményét, most a népoktatás képviselője: az elemi iskolai tanító fejti ki a nézeteit, az a pedagógus, aki közvetlenül a szülői háztól kapja a hatéves gyermeket és négyöt, sőt hat éven keresztül végzi az oktatáson kivül a nevelés és jellemalakitás nehéz munkáját Ez alatt a négyhat év alatt az oktató-nevelő munkája közben olyan értékes megfigyeléseket tehet a gyermek lelki élete fejlődésének tanulmányozása során, amelyek a probléma teljes tisztázása szempontjából mellőzhetetlenek. DT. Láng A dám né hozzászólását a következőkben adjnk: — A fiatalkora bűnözők megdöbbentő statisztikája — ami a háborús időben emelkedést mutat — a legnagyobb szomorúsággal tölti el a jó pedagógust. aki a nap minden órájában nevel, oktat és azon gondolkodik, hogy az elhibázott nevelést hogyan lehetne istennek tetsző módon megjavítani. Nagyon sokszor felvetődik bennünk az a kérdés hogy feleletet találjunk reá —, hogy mi okozza már az egész kicsiny gyermek könnyelmű bűnözését és ezt kutatva sokszor körnveze'tanulmánvt is végezünk és legtöbbszór meg is találjuk a szülőkben az okot. Nem elég tehát egv fiatalkorú bűnöző beismerő vallomása. Ez nem elégíthet ki senkit. Kntatni kell évekrc visszamenőleg, hogy milyen okok és körülmények vitték a bűnös ntra. kik játszottak ebben közre még ntólaensan is le kell Snitani a törvény szigorával azokra, akik a biin útjára terelték az ártatlan és helyes Ítélőképességgel nem rendelkező fiatalkorúakat, Azt hiszem nemcsak én, de minden jó pedagógus rájött arra az örök igazságra, hogy eredményesen csak ugy tud nevelni, ha az otthon is azt a szent hivatás; tölti be, amit a jó tanító az iskolában. Mi a legjobb nevelőeszköz a tanító és a szülő kezében: a jó példa. Követésre méltó példás élete a nevelőnek, a szülőnek egyaránt. Ezt ismerte fel Németország és ezért hozta azt a szigorú törvényt, ami nemrégen jelent meg a napilapokban, hogy a társadalmi közösségből kizárja a bűnözőket, állami felügyelet alá helyezi és gondoskodik a gyermek helyes neveléséről. A törvénytelen gvermekeket államilag nevelteti és ezzel elejét veszi a további gyermeklélek rombolásának. — Talán sohasem karolta fel az állam a szegények megsegítését, a gyermekvédelmet olyan intenziven, mint a szörnyű világégés után napjainkig. Az Országos Nép és Csalódvédelmi Alap szinte magát felü'mulja a nemes adakozásban. Iskolánkban is kapnak a szegény gyermekek olyan ebédet, ami szinte egyedülálló a mai nehéz időkben. Ezt az ebédet a fáradságos munka után a tanitó osztia ki önként vállalta ezt a munkatöbblete! és ezért bizony ő sokszor csak 3 órakor ülhet az asztalhoz és rendszerint egyedül, mert a család már akkor menebédelt Mindezekért mivel fizet a szülő, a gyermek, bizony legtöbb ese'ben rosszal. Az egész nap magámbagyott, vagy nem megfelelő környezetben élő gyermek, tele gyomorral elhagyva az iskola padját, méginkábk hajlamosabb a csavargásra és a rossz tellek elkövetésére. Nem eiég jóllakatni, találni kell egy még jobb megoldást a megmentésükre. Ez pedig nem lehet más, mint a Napköri Otthonok egész sorának a felállítása minden iskolában. Nem szabad hagyni, hogy az egész napra magára hagyatott, vagy bűnös környezetbeli élő gyermekek, gondos irányító kezek nélkül maradjanak. Tehát helyet kelt biztosítani olyan gyermek számára is a Napközi Otthonban, akikre az otthon káros következményekkel van, vagy akikkel a szülők nem törődnek és ha ez utóbbiaknál a külön felügyelet sem vezetne eredményre, ugy haladéktalanul külön, erre a célra felállított állami nevelő intézetekbe kell elhelyezni, Sürgős intézkedéseket várunk az illetékesektől mielőbb, mert itt a tavasz, a meleg napsugár kicsalja az utcákra, a város szélére a felügyelet nélkül hagyott gyermeket, hol esetleg rossz barátokkal akad össze és hogy ennek mi lesz a következménye, mondanom sem kell, beszél helyettem a bűnügyi krónika. Minél előbb mindenhova Napközi Otthonokat ezeknek • szerencsétleneknek. — Magam is sokat foglalkoztam ezzel a kérdéssel az iskolán kivül is az ifjúsági Vöröskereszt egyesületekben és ez indított engem arra, hogy még az 1920-as években iskolánknál alapítványt tegyek és a helyi hatóságnál kieszközöljem, hogy támogatásukkal Napközi Otthont állitsunk fel a gyermekek megmentésére. Ez abban az időben már majdnem megvalósult Tömeges panaszok az ulcai csibészek ellen Eddig a nyilatkozat, amelynek a Napközi Otthon felállítására vonatkozó elgondolása bizonyára föl fogja kelteni az illetékesek figvelmét. Ennek ma annyival is inkább megvan az időszerűsége, mert éppen a móravárosi lakosság köréből sürün érkeznek panaszok a rendörséghez, hogy ebben a városrészben az utóbbi időben olyan mértékben szaporodott el * fiatalkorú, sőt egészen gyerekkorban levő, 8—8 és 10 éves csibészek garázdálkodása, ami már a lakosok és járókelők testi épségét is veszélyezteti. Különösen ünnepen és vasárnap délutánokon verődnek csapatokba ezek a földből alig kilátszó kis süvölvények, akiknek legenyhébb »szórakozása« az, hogv megszállják az utcai nyilvános vízcsapok környékét és abban lelik mulatságukat, hogy tenyerükkel befogva a csap nyilását, lefröcskölik a járókelőket, valamint az úttesten előttük elhaladó kerékpárosokat. Főként asszonyokkal, lányokkal, gyerekekkel és öregemberekkel követik el ezeket a gyereke* csiny határát túllépő cselekményeket tehát olyanokkal szemben, akiknek megtorló föllépésétől nem kell tartaniofc. Ugyanezek' a gyerekek nagyobb" snhancbarátaikkal valóságos csa'ákat vívnak az utcákon és nemcsak a hangos lármával és trágár beszéddel fűszerezett verekedésekkel okoznak közhotránkozást. de kövekkel és téglada rabokkal is dobálóznak és nem egyszer megtörténik, hogy a kő. vagy tégla célttévesztve egy-egy ablakot talál /telibe*, vagy éppen arrahaladó járókelőt üti tejen. Ezek a panaszok' már nem is okozhatnak töprengést atekintetben, hogy ml a segítség módja. Bizonyos, hogy itt a rendőrség erélyes közbelépésére és intézkedésére van szükség, hogy a Móravárosban végre helvréálljon a közrend és nvugalom. amit a csibészkedő utoagverekek már-már komolyan veszélyeztetnek. Kozma Béla ti*