Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-30 / 71. szám

Bornemisza Géza az uj iparügyi. Zsindely Ferenc az uj kereskedelmi miniszter A Kormányzó ur Varga Józsefet saját kérelmére, teljes ismerése mellett felmentette kereskedelmi és iparügyi miniszteri állásától Budapest, március 29. A hivatalos lap keddi száma a következő legfelsőbb elhatározásokat közli: „A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére dr. Varga József m. kir. titkos tanácsost, a kereskedelemés közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbizott iparügyii minisztert iparügyi miniszteri állásától, továbbá a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetése alól saját kérelmére felmentem. Bornemisza Géza m. kir. titkos tanácsost, nyugalmazott iparügyi minisztert az Ipari Munkavezető Intézet elnökét m. kir. iparügyi miniszterré és Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkárt, országgyűlési képviselőt m. kir. kereskedelmi és közlekedési miniszterré kinevezem, A nevezettekhez, intézett kézirataimat ide zárom. Kelt Budapest, 1943. évi március 29. napján. Horthy s. k., Kállay Miklós s. k." „Kedves dr. Varga! A magyar királyi miniszterelnök' előterjesz tésére önt a magyar királyi iparügyi miniszteri állásától, továbbá a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium yezetése alól saját kérelmére felmentem és ebből az alkalomból a magyar közgazdasági élet nehéz viszonyai között az ipar-, kereskedelem-, valamint közlekedési ügyek irányítása élén fáradhatatlan buzgalommal és odadással. valamint nagy szakértelemmel Csaknem négy éven át teljesített kiváló szolgálataiért teljes elismerésemet fejezem ki. Kelt Budapesten. 1943. évi március 29. napján. Horthy s. k., Kállay Miklós s. k." „Kedves Bornemisza! A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére Önt magyar királyi iparügyi miniszterré kinevezem. Kelt Budapesten. 1943. évi március 29. napján. Horthy s. k.. Kállay Miklós s. k." „Kedves Zsindely! A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére önt magyar királyi kereskedelmi ós közlekedési miniszterré kinevezem. Kelt Budapesten. 19*13. évi márcins 29. napján. Horthy s. k„ Kállay Miklós s. k.'" Varga József nóqyéves miniszterség® Dr. Varga József közel négy éven St töltötte be az iparügyi miniszteri széket s bárom és féléven át ót egyúttal kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter is volt. Néhai gróf Teleki Bál felkérésére 1939 tavaszán, március 9-én kapcsolódott be a politikai életbe, előbb államtitBelvarost Mozi Kedden utol iára; Uszó város a francia filmgyártás remeke. Főszereplők: GABY MORLAY, a francia Bajor Gizi, JULLE8 BKRRY, MIC11EL SIMON HIBA D 0 3. 5. 7 órakor kár lett az iparügyi minisztériumban, majd két és fél hónap múlva, július 25-ón a Kormányzó ur iparügyi miniszterré nevezte ki s ugyanez év őszén a kereskcdelemés közlekedésügyi tárca vezetésével is megbízta. Az 1939-es képviselőválasztásokon a szegedi városi lajtsromon gróf Teleki Pállal együtt indult és kapott, mandátumot. 1941 februárjában erről a mandátumáról lemondott,, hogy a gróf Csákv István külügyminiszter elhalálozásával megüresedett soproni választókerületben vállaljon jelöltséget, ahol egyhangú mandátumot nyert. Dr. Varga József miniszteri tevé kenysége 5« igen gazdag volt ered' menyekben. Az építések és az alkotások bosszú sora jelzi gazdaságpolitikai munkásságát. Közvetlenül a háború kitörése dőlt. illetőleg a háború első hónapjaiban vette ót a két rendkívül fontos gazdasági tárca vezetését s a háború által előirt súlyos feladtok bő lehetőséget adtak alkotó és szervező képességének kifejtéséhez s tudományos, felkészültségének gyakorlati értékesítéséhez. A magyar gyáripari nagv szakértelemmel fejlesztette tovább, nagy körültekintéssel irányítottá a haditermelésre való átállítást s kezdeményező szerepet 'átszőtt a háborúval járó pótanyagok és műanyagok alkalmazása, és előállítása terén. Az ipari anyagokkal való több évtizedes tudományos foglalkozása szinte predesztinálták a háborús ipari anyaggazdálkodás irányítására; ő szervezte meg az Tpari Anyaghivatalt is. Minden munkássága mellett nem hanyagolta el a szociálpolitikát sem. sőt további lépéseket tett az ipari mrr'kásság helyzetének javítása terén. A közlekedés terén hasonlóképpen a ragy alkotások sora fii/őrlik dr. Varga József min:?zterségéhez. Itt elsősorban említendő a szeretfalva— dédai vasút megépítése, ami a lehető legmostohább körülmények között folyt le, de a kitűzött időre mégis elkészült s a. Székelyföldnek az ország vérkeringésébe való bekapcsolásával éreztefi áldásos hatását. A háborüs lehetőségekhez mérten mindent elkövetett, bogy külkereskedelmi kapcsolatainkat fenntartsuk'. ahol lobot kimélyítsük. A belső kereskedelem terén egész sor fontos nagykereskedői szakma átállítása keresztény elemek számára való biztosítása fűződik miniszteri működéséhez. Most. amikor közel négyévi mi niszfersége után dr Varga József Korzonan Ma V aszary János falrengctö vígjátéka Muróti Lili—-Déry Sári HAJMÁSSY, BILICSY, RAJNAI Házassággal Rezdít saját kérelmére s a miniszterelnökkel való legteljesebb egyetértésben kiválik m kormányból, ujabb feladatok várnak dr. Varga, Józsefre, akinek kutatómunkásságát és gazdaságpolitikai tevékenységét a magyar tudományos élet. és a magyar gazdasági élet a jövőben sem fogja, nélkülözni. s Szeged barátja Szeged város közönsége őszintén fájlalja dr. Varga Józsefnek a kormányból való kiválását. Varga József mint képviselő nagy jótevője volt válaszfópolgánágának, Támogatását akkor sem vonta meg tőlünk. amikor szejedi mandátumától leköszönve Sopron képviselője lett. Egészen a legutóbbi időkig éreztük jóttvő kezének cseiekede te.it és bizunk benne, hogy bárhová vezényli is őt a jövőben a magyar sors, az ő támogatására mindig számíthatunk Két ui miniszter De, Zsindely Ferenc 1891-ben született Kisvárdán. Református, nős. Atyja kúriai bíró volt. a komáromi törvényszék Trianon előtti ntolsó magyar elnöke. A középiskolát a komáromi Szent Benedek-rend gimnáziumában és a pápai Református Kollégiumban végezte, a jogi diplomát és az ügyvédi oklevelet a budapesti egyetemen szerezte racg. A báborn kitörésekor önként jelentkezett szolgálatra és majdnem három évet töltött, a fronton. Emléklapon tüzérfőbadnagy, a bronz Signum Laudis, a kisezüst vitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. Harctéri szolgálata, közben Komárom vármegye 1915-ben szolgabíró vá, két év mnlva pedig vármegyei aljegyzővé választotta meg. 1918-btan főispáni titkár és tiszteletbeli vármegyei főjegyző lett s 1919-ben mint miniszteri segédtitkár a kisebbségi ügyek minisztériumába került. 1921-ben nevezték ki pénzügyi titkárrá a pénzügyminisztériumba s ott szolgált képviselővé történt megválasztásáig. Beutazta egész Európát, hivatalos megbízással több külkereskedelmi é? pénzügyi tárgyaláson vett részt Prágában és Bécsben. Komárom város 1931-ben választotta meg egységespárti programma! képviselőjévé, 1935-ben pedig a Nemzeti Egység Pártja programjába egyhaugn mandátummal kiildölte újból az országgyűlésbe. Az 19.39.-es választások során is Komárom mandátumával került a Házba. A kormányzó 1938 februárjában nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkárává s ezt az állását megtartotta gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején is, 1939 februárjában pedig gróf Teleki Pál miniszterelnök mint régi bizalmas munkatársát a miniszterelnökségre hivta meg államtitkárrá. Ebben a bizalmi állásban Bárdoss.y László és Kállay Miklós miniszterelnöksége alatt is megmaradt egészen miniszterré történt kinevezéséig. Bonemisza Géza 1.895-ben született Munkácson, Római katolikus, nős. A középiskolát a debreceni piarista gimnáziumban végezte. utána a Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be. Mint műegyetem5 hallgató 1915 májusában bevonult és az olasz harctérre került. Részt vett a tiroli és az 1918. évi olasz offenzívában. Aknavető-o«zfag parancsnoka volt, fűként kúlöuleges D15 f M A G Y A R O R S Z A 0 K E P P, 1«m. m á retus 99. " ff^ájda£(/rw ctegM VTABLrTTA \Jtrt SZŰNTETI A FAJDALMAT műszaki feladatokat teljesített s több kitüntetésben • részesült. Az összeomláskor min.t tartalékos hadnagy leszerelt, folytnlta tanulmányait és igen jelentős szerepet vitt az egyetemi ifjúság életében. Ö alapította meg az egyetemi zászlóaljat, majd a Hungária Bajtársi Egyesületet, amelynek tiz éven át vezére volt; sok diákjóléti! intézményt hívott éleire. 1920-ban kitüntetéssel szerezte meg a miiegyetemi diplomát h mint a Műegyetemnek abban az évben legjobb hallgatója, a Fábián-jutalomdíjban részesült. Pár évig tanársegéd volt professzora. Söpkéz Sándor mellett ar. elektrotechnikai tanszéken. azután mint szakértő a Salgótarjáni Kőszén bánya Rt.-bez került s fontos szerepe volt a vidéki városok villamosításában. Amikor vállalata 1930-ban villamosság oszlályát, Hungária Villamossági Rt. néven önállósította, ő lett az uj vállalat Igazgatója. Nemcsak szakkérdésekkel foglalkozott, hanem jelentős szerepet vitt a vállalat kereskedelmi vezetésében is. Fontos szerződéseket készített. G tervezte a Talbot-szerződést is, amely a főváros és a Dunántúli Villamossági Rt áramüzletét szabályozza. A politikai életbe' 1932-ben kapcsolódott be, amikor a frontharcospárt listáján Budán fővárosi törvényhatósági bizottsági tageá választották meg. Főként gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Néhai Borvendég Ferenc polgármester, mint vezérigazgatót, őt akarta az egyesítendő rővárosi villamossági és gázüzemek élére állítani, Borvendég halála után pedig mint utódját em'egeitek. A kormányzó SZÉCHÉNYI MOZI Ma és mindennap 3, 5. 7 órakor Pisla fekinieíes ur (MÁGNÁS MISKA) A legnagyobb sikerű magyar vigjáték. 4 nap alatt 10.000 ember nr/.te meg. TOLNAY, JÁVOR, YASZAllY, MÁLY GERÖ, TliilAY, HALMAI főszereplésével. Azonkívül: hiba 0:0