Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-25 / 68. szám

déi m agy arors /. ag CBPTftRTOt, IUI március 26. A piaristák Szegeden A Kegyes Tanftórend, Kalazanci Szent József alapítása, most ünnepli hazánkban való letelepedésének 300-ik évfordulóját. Ismeretes a Szent éle­te: előkeld spanyol család sarjadéka, akire fényes ágyházi pályafutás vára­kozik, ehelyett azonban római utca­gyerekek nevelésének szenteli életét. Még megéri rendjének Magyarorszá­gon való meghonosodását is, amely 1612-ben, Podolinban következett be. ERől kezdve, de különösen a XVIII. század folyamán a Rend hazánkban is rohumosan terjed. Szegeden 1720­ban telepedtek le a piaristák. Szeged városát n letelepítéssel el­sősorban az a szándék vezeti, hogy legyenek saját kóréból, a polgári rendből tanult fiai, akik a hivatal megnótt kivanalmainak meg tudnak felelni és tanullságukkal a város ér­dekeli mindenhol inog tudják védel­mezni. A gimnázium ezt a híva ását be is töltötte, igazi missziója azon­ban sokkal szélesrt>bkörü lett. Szel­lemi vonzóereje Szegeden tul mesz­szire kiterjedi egész Délmagyaror­szágrn A piarista iskola munkájában valami nemes, életszerű gyakorlatias­ság és korszerűség csillan meg a nem­zett lárgyak, főleg a történelem, to­vábbá a természettudományi Ismere­tek fölkarolásával. A vallásos neve­lésben különösen a belső elmélyedés­re, közvetlenségre, keresztény nagy­lelkűségbe forrtlloltak gondoi. Rz n módszer a katolikus magyarság és más felekezetű, sót másajku honfi ár­salnk között meleg közönséget tudott lerrmleni. Annak a nemzett egység­nek, amely nem uniformizálni akar. hanem az értékes különbözéseké; a magyarság tavára gyümölcsöz'etl. piaristák az úttörő1. A pietás szel­leme esrveslti és hatja át a szegedi pöágArflat és arisztokrata fsemeléi. magVart és idegen1, keresztényt és /sidót egvnrrtnt Tde járt Dtlconle< András. Vedres Ntván Révai Miklós, a tcgnagvohh mngvnr nvelvész. Ka­tona József, a Ránk hán költője Hor­váth Mihálv esnnádi püspök, förténet­fr'A. Klapka György. Komárom hőse Vérre'h József püspök. Schtaiich Lő­rine és Mihalovies József hihoros. ftalnslrs József knrlórai ortodox lá'riárka. Kármán Mór. n nagyhírű oedngóffns. Klauzál Gábor, f.svmegf Károly, s hires hiró. a mngv«r Iro­lnloln modern kiválóságai közül Her­czeg Ferenc. Tömörkénv Isiván Ju­.ász Gvula és annvl sok más A szegedi piaristák azonban nem­•sak az ifjúság nevelésében serény kednok, de egyúttal a város szellemi i leiében is jdentös, hosszú Ideig ki­zárólagos szerepet játszanak. Egy­egy XV1I1. századbeli Iskolai szinjá­trk. nyilvános disputa igazán társa­dalmi esemény voll. Egyik piarista, lüu la Jakab Szeged is elmen hexa moteret latin hőskölteményt Irt (1735) ímelyben váfosunk keletkezésének mi • ológial elemekkel színezett történe­tét adja elő. Dugonics András színes lokálpatriotizmusa napjainkig tartó érvényességgel szabja meg a szeged' szellemiség utjAl, amely az egyetemes magyarságnak Is inár annyi értéket adott. A piarista magvetésből, Du gnnles szelleméből táplálkozik Kál­mány Lajos, a híres néprajzi gvüjlf'' éppen Ugy. mini Tömörkény István. Móra Ferenc, Juhász Gyula, vagv akár Nyllasv Sándor és bankó Pista Ha megemlítjük még. bogy a szege­di piaristák a tanyavllág pasztorálá­sában és iskoláztatásában ta kezde­ményező munkál végeztek, akkor há­lával állapíthatjuk meg. hogv a ke­gyes oskola a modern Szeged föl érmésében, az Urbanizáció szellemi etateltóteTeTnek megteremÜMbra •pve­0(11*110 szolgálatot tett városunknak Bálint Sándor f. hó 27-től kezdve állandóan kaph3tó Rum. Hir, liinHa • I KP Kunrági Hunt- és Llk^rgyérban Kossuth lajoMugárm 21. — Telefon i 29-13. jogosulatlan vagyonszerzésre fel­használni. Soraina szivea közlését köszönöm ós vagyok hli olvasójuk, egy tiszt­viselő. Az Olvasó iria Miért nincs husf ha van? Igon tisztelt Szerkesztőségi Ke­rem szíveskedjék az alábbi ko-er­vömnek, ami alighanem sokak ke­serve, helyet szorítani b. lapjában. Azznl megyek délhon haza, hogy ,.Szivecském van-e hus ebédre?" A szivecském, mármint a feleségem, azt feleli, hogy bizony az nincs, Je van krumplileves éa turtao-us/.u. Hát hiszen a turósosusza sem meg­vetendő eledel, ámbár valaha eeak a hus után következett, de hát igy is jó, különösen bőséges túróval, tejfellel és töpörtővel. Sajnos e/ek a garnlrungog nem mutatkoztak a tim'iscsnszán de azért elfogyott az utolsó szálig, mert szó ami sző, éhes voltam. Ebéd ntán aztán az alábbi oseve­géssaorii párbeszéd pergett le kö­zöltünk: — Hogy van az szivecském, hogy ml egyszer egy héten sem jutnnk húshoz, holott a vendéglőkben m'n­den nap van hus. sőt a hústalan napokon ta „vadasan!" — Én magam is gondolkoztam már ezen — feleli nőm —, de nem tudok a nyitjára jönni. Éu pé!d;;nl ina három hentesnél ta jártam »• niihdonlitt nzt mondták, hogy már elfogyott. Pedig még nyolc előtt elmentem hazulról — mint azt maga is tudja. Ezek után felhívtam teUfonon a vágóhidat és ott, tudakoltam, hogy vágnak-e még mnrhát vagy borjut. esetleg sertést! Mindent vágnak mondották a vágóhídon — ás Sze­geden nem volt még fennakadás húsellátásban, sőt nem Is tesz. Ezek után elhatároztam, b»gy magam veszem kezembe a bushe szerzés ügyét, mert ha egyszer van hus. akkor kell, hogy nekünk F­jusson legalább egyszer hetenként Heggel 7 órakor indultam útnak. Elsősorban ahhoz a mészároshoz mentem, akinél békeidőben ta min­dig vásároltunk. — Fél kiló bust kérnék - mond tam bizakodóan, miután láttam, hogy a horgon is lóg egy Jókora darab és npró osoraugokban is he­ver jócskán. — Hus már nincsen kérem — fe­lelte a segéd olyan közömbös han­gon, amelyről kiérzett, hogy már elmondotta jónehányzzor. — Hát az nem hus ott a horg in! — kérdeztem én. — Hus az kérem, de már el van adva n* X-vendéglőnek — felelte — De hát a sok csomag faggattam tovább. ) — Az mind megrendelés. Azokért jönnek. — Mikor lesz legközelebb hus! — kérdeztem tovább. — Szombaton! — hangzik a vá­lasz. — Hát jól van — mondottam —, akkor én most megrendelek egy kiló leveshnst. T>«7í szíves azt ne­kem félretenni. Majd korán re-'g 1 eljövök érte. t — Ntfm lehet k\aem — írangrik » válasz —, úém fogadhatok el meg­rendelést. — De hiszen most mondta, hogy ezek a csomagok csupa megrende­lőkre váruakl — Ez Igaz, de ujabb megrende­lést nem fogadhatunk el, mert nem kapunk annyi hüst, hogy minden­kit ellássunk! — Hát akkor minig ugyanazok kapnak húst, a többi soha!! — mondottam méltatlankodva és kissé hangosabban. — Ez bizony igy van kérem, de ne tessék itt kiabálni. — Ott hagytam a megátalkodott hentest és mentem másikhoz. Itt azt mondották, hogy a hus elfogyott Miután nem is láttam sehol húst. Hölgyek ! Tavaszi kalap bármely divatanvagból, ízléses for­mában VILMA kalapszalonban Feketesas utca ló. Alakítás model­lek után! 164 szó nélkül elmentem. A harmadik helyen éppen egv asszony jött kl, akinek kosarából szép darab hus kandikált elő. Még szóhoz sein jutottam, már elhang­zott az itólet: — Nincs kérem hus. már elfo­gyott! — De hiszen ebben a pereben lát­tam egy asszonyt hússal kimenuil — feleltem. — Az lehet — hangzik a válasz —, de az meg volt már icndelve. — De kérem, én is akarok ren­delni! — Nem vállalhatom — mondja a segéd —, mert csak régi jó vevőin­ket szolgálhatjuk ki. Nem akarok általáno-itani és nem akarom az egész hentes és mészá­ros szakmát meggyauiisitani, de az bizonyos, hogy bűzlik valami a hu* körül. Csak a régi és főleg jó kun­csaftokat szolgálják ki! De hát ki a jó kuncsaft! Aki készpénzzel fi­zet! Hiszen arra úgysem mer ma magamfajta egyszerű tisztviselő goudolnl, hogy hitelbe kérjen hust Tehát miben rejlik a vevő jósága! Erre is megkaptam a választ tisz­telt. Szerkesztőség — persze nem a hentesnél. Vannak hentesek, akik csereüzle­tet folytatnak a hússal és csak an­nak adnak, aki cserébe liszttel, cu­korral, vagy egyéb adagol; áruval ellátja őket Azután vannak vevők, ukik a segéddel tartanak fenn in­tim összeköttetést. No ue tessék valami pikantériára gondolni, ha­nem tisztán anyagiakra. Egy kis borravaló — persze uem fillérek vagy jó szivarok mindenesetre ha­tékonyan mozdítják elő a jó kun­csaft esélyét. Mások viszont cuk­rászsüteménnyel, virággal, likőrrel kedveskednek a „nagyságának" névnapjára. Hát igen tisztelt Szerkesztőség én ezt az Iramot, nem birom. Nekem éppen elég, vagy legalább la elég lenne, ha a hus árát meg tudnám fizetni. „Üzemköltségekre" nem te­lik. De azért mégis szeretnék ecy­szer egy héten hust enni. Ezért le­hát Scheibel urat kérem meg — akinek a nevét a Délmngynror-o'á ?­ból ismerem — és akiről csakoo'ü mtadennap olvasorp h»>gv el e *> egy «gV árdrágítót alti' »rtft hiró oktat ki nyoffia'ékciean afni hogy nem lehet a mai nehéz idődet Vagonszamra hozták forgalom ja Szabadkán a fekete lisztet Szabadka, március 24. A szabad­kai esendői parancsnokság nagyará­ryu Árdrágítás! visszaélést leplezett le. A csendőrségnek tudomására ju­tott, hogy egyes szabadkai termelők engedély nélkül nagyobb mennyiségű búzát adlak el Ív les Antal szabad­kai 30 éves malomlulajdonosnak, aki­nek a Majs-tt uton van a malma. Ivlos a maximális áron jóval felül vásá­rolta a búzát, métermázsánként öt­ven, hatvan, sőt hetven pengőért is, ezt a búzát titokban felőrölte és to­vábbadta a fekete piacon, természete­sen megtelelő haszon ellenében. Ami­kor Ivicsnél házkutatást tartottak, megtalálták a fekete üzletkötésekre vonatkozó könyveket és feljegyzése­ket. Ezekben az üzleti könyvekben pon­tos bejegyzések vannak a vásárolt és eladott tételekről, úgyhogy a megál­lapítás szerint tnbbezáz q búza, illetv" liszt került augforgalombu. Kiderült az is, bogy Ivies körül belül egy év óta folytatja üzelmeit, azóta, amióta uj malmát üzembe helye/.ték. Vagon­számra vásárolta a búzát engedély nélkül és vagonszámra adta el a lisz­tet igen magas áron, mert a kenyér­liszt kflofrnmjáért egy pengőt, a nul­lásliszt kilngramjáért két pengőt i» elkért akkor, amikor a kenyérliszt maximális ára kicsinyben 42, a nul­lásliszt maximális ára P^difi iér. Iviccsel rendszeres üzleu össze­köttetésben áll ak zugkereskedők, akik nemcsak Szabadkán es kórnyékén hoz­ták forgalomban a lisztet, hanem tá­volabbi környéken is. A csendőrség a további nyomozás során többeket letartóztatott, elsősor­ban azokat, akik a liszttel üzérkedtek. Letartóztattak lvlcs Antalon kivül Milénkovics Antal magántisztvi­selőt, Ivics könyvelőjét. Tumbáss Jakab földbirtokost, Pércsics Ist­ván földbirtokosi, Kunyi Jánosné született N a g y t e 1 e k i Matildot, Lakatos Mihályné született Nagy­kan&sz Katalint és Ivics Balázst, valamennyien szabadkai lakosokat. Természetesen ezzel még nem zárult le azok száma, okik az ügyészségre kerülnek, mert értesülésünk szerint » legközelebbi napokban ujabb tömeget latortóztatások várhatók. A csendőr­ség a legnagyobb szigorral folytatja a nyomozást süvegei, aeny l tekintet nélkül a lanybaságra magas áron veszek. BÉLYEG K EREftKEDÉ8. fogadalmi templom téren Tel 39-03 r ha un is. Jói ii »PILLE« cri'kényfonatu cipőben Jár! I•bt'lvkönnyü. színes, tartós és ol­csói" Kérje cipőkereskedőjétől. Vi­A tzzon a Veojejgyr*! óyakoiljék [uubziretftqi! Báziipari Bocskai-utca. az Klzirulagus keszröje: Vállalat Szeged, 179

Next

/
Thumbnails
Contents