Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-23 / 66. szám

V DEUMAGY A KORSZAK KEDD, 1*48. március 88. egykor elkeseredett küzdelemben anélkül, bogy valaha ls, akárcsak a legtávolabbról megalkuvásra gondoii volna, leverte belső ellenségeit, ma és a jövőben mini a birodalom vezető hatalma elintézi majd külső ellenségeit is. A Birodalmat ebben támogatják azok a velünk szövetséges népek, amelyeknek Európától Keletázsiáig eltökélt szándékuk megvédelmezni vérükben rejlő lényegüket, épp ugy, mint kul'urális értékeiket. A német birodalom harcos társai azonban mindenekelőtt azok a nemzetek, amelyek tisztában vannak azzal, hogy saját jövőjük csak olyan rendben lehetséges. amely sikeresen helytáll a bolsevizmussal, mint a rombolás ördögi eszközével szemben. — Minél döntőbben történik ez a mérkőzés és minél Inkább megalkuvás nélkül folyik, annál hosszabb lesz majd a béke. amelyre különösen földrészünknek szüksége van, hogy sebei bc-gyögyuljannk. De ennek az eljövendő időnek a lényegét nem azok az emberek határozzák majd meg, akik a mult béke értékét nem ismerték fel, szellemi elvakultságukban háborúra uszitottak s ezzel saját népeiket pusztulásba sodorták, banem kizárólag azok az államférfiak, akik már e háború elö t népeik számára, bár csak szerény földi gazdagságnál rendelkez tek, mégis a társadalmi és kulturális teljesítmények magas fokát tudták elérni. Az igazi kul'turnemzetek jövője tehát nrm lesz sem zsidó bolsevista, sem zsidó kapitalista, hanem a nemzeti érdekek szolgálatában mindenütt mindig nz igazi népközösségre, mint legmagasabb eszményre fog törekedni. A német nemzetiszocialista állam, amelynek kezdettől fogva ez volt a célkitűzése, e háború ui*án fog csak igazán fáradhatatlanul annak a programnak a megvalósításán munkálkodni, amelv vécső fokon az oszfálvellen. tétek teljes kiküszöböléséhez s igazi szociális közösség kiépítéséhez kell, hogy vezessen. Eddigi veszteség 542.000 halott — Ilymódon az •s 541008 férfi, akiket ea a második vllAgháborn eddig tö' Ifink halottakban követelt, nem hiába esett fi, hanem valamenynvien őrökké köztünk fognak élni, mint egy szebb kor elmúlhatatlan hősei és úttörői A Mindenható, aki minden megpróbáltatáson ált sem vonta meg tőlünk áldását s ezzel fokozta a bennünk rejlő erőt. segítsen minket n jövőben is, hogy teljesíthessük mindazt, amit népünkért kötelességünk megtenni a győzelemig. Hódoló tisztelettel hallunk meg halott bajtársaink, az őket gyászoló hozzátartozók. n hazánkban legyilkolt férfiak, rők és gyermekek, valamtet szövetségeseink összes áldozatai előtt, A hét végén döntenek a jövő évi színházi szerződésről Május végéig marad Szegeden a színtársulat — A szinház igozgalósága bemutatta a szinüayi bizottságnak az uj müsortervezetet (A Dél magyar ország munkatér s/i lót) Hétfőn délben dr. Tóth Béla helyettes polgármester elnökletével illést tartott a városházán a szinügyi bizottság. Az ülésen megjt* lent dr. Tukafs Sándor főispán is, a színház képviseletében pedig lhúst Aladár helyottes igazgató és dr. Rokor István főtitkár jelent meg, akik bejelentették a bizottságnak, hogy a társalat május végéig marad Stégeden s s szezont május 25-ón, vagy 27-én fejezik bo. A szezonnak erre a hátralevő részére már elkészítették a teljes nrvilsortorvezetet amelyet bemutattak a bizottságnak. A műsorterv ugyanaz, amit a Délmagyarország va surnap közölt. A szinügyi bizottság tudomásul vette a bejelentéseket s elfogadta a bemutatott műsorterveretet,. A tervezet egyik érdekes pontja az, hogy mint a múltban szokásban volt, most ls, szezon be frjezósc előtt. Alsóközponton ia tart egy előadást a szinház. Erre a leg közelebbi vasárnapok egyikén kerül sor. A tanyai előadáson szittreke rülő darabot még nem választották ki. Bejelentette továbbá Ihász Aladár, bogy tárgyalások folynak egy belgrádi vendégszereplés előkészítésével kapcsolatban. A szinügyi bizottság ülésén egyébként értesülésünk szerint szóbakerült * szinház anyagi helyzete a m jóvá évi színházi szerződés ügyye in. A Délmagyarország már beszámolt arról, hogy a szinház eddigi anyagi mérlege kedvezőtlen, aunak ellenére, hogy a közönség nagy érdaki ödéro kétségtelenfii iuegáQaptHb«tA A niuft hólon Üfee*''a*a tartózkodott Bánkú Elemér és Orosz Barna, vitéz Bánky Róbert társigazgatói, akik napokon keresztül tanulmányozták a helyzetet s az anyagi helyzetet illetőleg igye keztek tiszta képet nyerni. A szinügyi bizottság megállapította, hogg a város hatósága teljes megértéssel van a szinház iránt s ez kifejezésre jutott abban, hogy * színházi szub veneiót évi ötezer pengővel felemelték « érdeke fűződik hozzd ugy a városnak, mint a színháznak, hogy jövőre nagyobb mértékben legyen biztosítva a vállalkozás anyagi egyensúlya. Ami a jövő évi szlnházbérleti szerződést illeti, ebben az ügyben érdemben móg nem tárgyalhatott a szinügyi bizottság, bár a vélemények megegyeznek abban, bogy a kérdés napi rend retüzése ma már feltétlenül időszerű. A városházán ugy tudják, hogy vitéz Bánky Róbert, akinek mostani szerződése csak egy évre szól és ennek a szezonnak végével lejár, a jövő évre is meg akarja tartani a színházat Bánky azonban jelenleg, mint ismeretes. a frontszlnházat is igazgatja, nem régen utazott ki társulatával a hadműveleti területre s igy ezideig semminemű tárgyalás nem jöhetett létre a város és ő közötte. Hir van azonban arról, hogy Bánky a napokban hazaérkezik, szombaton Szegedre jön s es alkalommal letárgylaja a város hatóságával ugy a jelenlegi szezon aktuális kérdéseit, mint a jövő évi szlnházbérleti szerződés ügyét. A városházán az a vélemény, hogy valószínűnek látszik a &&t>ődé> mdtfhctvsj&fltitdéa. Jól sikerűit az ezredük két évszázados fennállását ünneplő 4-es huszárok ezreanavia (A Délmagyarország munkatársától) A vot. császári és királyi 4. huszárezred hagyományos ezrednapját és egyben 210 éves fennállási évfordulóját tartotta vasárnap Szegeden. A volt 4-es huszárok 9 órakor gyülekeztek, majd négyes sorokban a róknsi templomba mentek. ahol ünnepi szentmise volt. A mise után a templom falán elhelyezett emléktáblát megkoszorúzták. A koszorúzás alkalmából Radványi József hnszárezredes mondott beszédet. Ezt diszfelvonulás követte, majd a Hősök Kapu énál a névtelen hősök emlékét koszorúzták meg. Utána bajtársi közös ebéd volt a Sárkány-féle vendéglőben, ahol Radványi József nyugalmazott ezredes vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur őfőméltóságárn mondott pohárköszöntőt A bajtársi közös ebéden jeleu voltak: Fluck vezérőrnagy, őrgróf Pallavicini Alfonz, báró Rodoscrich ezredes, Sturm Dénes ezredes, RieSenfelder ezredes, Lukasich József ezredes és még igen sók volt i 4-es huszártiszt.. Az, ünnepély folyamán három nngycsaládu volt 4-es huszárt a megjelent tisztek pénzbeli jutalomban részesítettek. Az ünnepélyt Posztós Mihály nyugalmazott detekti vf e' fi Telő, volt 4-e» j huszár rendezte kitűnően. Áz országgyűlési leépviselőválasztók számának érdekes alakulása (STUD) A belügyminiszter ren delete értelmében a képviselővásztói névjegyzéket 1943. évre is ki iga zitás utján kell elkészíteni. A rendelkezés azonban nem vonatkozik a visszacsatolt keleti és erdélyi, valamint a délvidéki országrészekre. A képviselőválasztásra jogosultak száma Csonka-Magyarorszag területén az, első, 1922. évi névjegyzékhez képest, igen erősen meanö vekedett. Annak'dején az ország alig több, mint 8 millió lakosából 29.5 százalék birt szavazati jogosultsággal. szátnszerint 2.381.598 fő. A képviselők száma akkor és tovább is, egészen az 1938. évi uj kép vi.selőválasztáal törvény életbeléptetéséig, 245 volt- Egy-egy képvi selőre, helyesebben mandátumra tehát 1922-ben 9721 szavazat esett, 1926-ban 26.6 százalékra esett az arány, de 19S3-ban, majd 1935-ben az egyharmadrészt is meghaladva, 1922 és 1035 között ha ránk lakossá gának száma majdnem 900.000 fővel szaporodott, ami 10 százalékos emelkedést jelent. Szavazati jogosultsága azonban csak 4.3 százalékkal volt több lakosnak, mint 13 évvel előbb, vagyis a gyarpodás itt csak harmadnyi volt. Mivel a képviselők száma változatlanul 245 volt, egy-«gy mandátumra átlagosan már 12.261 szavazat jutott Az ujabb névjegyzék négy év múlva készült cl s abban a szavazásra jogosultak száma igen erős, ugrásszerű növekedést mutat A felvidéki terület figyelmen kívül hagyásával az 1938. éwégi kiszámított pépesséer valamivel több, mint 9 millió fő volt Az 1989-enévjegyzék alapján ebből 4.626 85' fő. vagyis az összes lakosok több mint a fele választásra jogosul1. Az 1938. évi uj választási törvény az nktiv és passzív választójog feltételeinek újból való megállapításával nagy mértékben hozzájárult ennek s változásnak előidézéséhez. Az uj rendszerben a képviselők száma 15-tel szaporodott ée egy-egy mandátumra már 17.795 szavazat esett. A választókerületek között nagy eltérés tapasztalható, aszerint hogy as k l*j trnaoask v»gy A -m n lakott, wfaurk a lajstromot kerfiletek&ea tartói. nak, igy érthető, hogy a szavazás® ra jogosultaknak több, mint a felo ezekben szavaz. Mivel azonban a képviselőknek több, mint a felét viszont az egyéni kertiletekben választják, következésképp az egy mandátumra eső választék száma nz egyéni kerületekben alig 14J0Ü, a lajstromokban viszont 22.0fl0-nél is több. Az egyéni kerületekből kikerülő több képviselő tehát a kevesebb számú szavazó választja. A választásra jogosultak számának négy év alatt bekövetkezett ez a 17 százalékos emelkedése legkevi-eblié sinCs arányban a népesség ezidő alatti alig több, mint 2 száz'.ékns szaporodásával. A népesség számának emelkedése C6ak kii mértékben ós fokozatosan hozza magával a választók számának növekedését. A jelenleg együttlévő országgyűlés. melynek képviselőit. 1939 ben választották, a tertHetvísazansatv lások folytán számban erő-en meggyarapodott. 1939-ben törvéoy nlanján 26 felvidéki, majd 10 kárpátaljai képviselőt hívtak be. 1940 ben 54 erdélyit és kqletmagyarorsrágit. Végül 1941-ben 25 délvidék' képviselő foglalt helyet az országgyűlés képviselőházában. Ezzel n 115 választás nélkül hehivott képviselővel a képviselő létszáma több mind 30 százalékkal növekedeti Hogy 1943-ban mennyi lehet a képviselőválasztásra jogosultak száma, arra legfeljebb következtetni lehet, tekintve, hogy kiiönösen Kárpátalja és Erdély népessége a választói jogosultság feltételeinek, kiilönö«en az iskolai képzettség szempontjából, kisebb százalékban felel meg. Hazánk lakossága a visszacsatolások eredményeképpen 1939 óta 88 százalékkal több lett, de ez a körülmény a választók számának alakulására csak távolabbi hatással lebet Olyan ugrásszerű emelkedés, mint 1935—1939 között nyilván az uj törvény hatása alatt törtónt «intén nem várható. H» változatlanul a népesség felét számítjuk, akkor Magyarországon 1943-ban a képviselőválasztásra jogosultak száma 7.3 millió körül van(K- B.) &860einianirarcr^gieieiqiiid,