Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-23 / 66. szám

f> e v:m ag Y'ar orsíxtt ÍÍDH, 1948. n áréin* 53. képzés! lehetőséget kell nyújtani, mint * felsőbb rétrgek gyermekeinek. A munkanélküliséget óriási lakásépítési tervvel küzdik le * háboni ntán. (MTI; Barfini jaUntés Churchill basxédéról Boriim, máreins 25. A Német Távirati Iroda diplomáciai tudósítója Churchill angol miniszterelnök vasárnapi rádióbeszédéről szóló közleményében rámntnta arra, hogy Churchill a háboru tartamát illető* leg helytelenítette a tnlzott bizakodást. Amit a hábornt utáni problémák megoldási lehetőségeiként említett, az Európa tekintetében a Népszövetség rosszabb juj kiadására irányul a benne rejlő egyenetlenségi csirákkal együtt, amennyiben pedig Angliáról van szó, kifejezet ton nemzeti szocialista eszmekör átvételére, amelyet Németországban már évekkel ezelőtt valóra váltottak. Churchill beszédét Berlinben ttgy fogják fel, hogy megrősiti a Vezér vasárnapi kővetkező megáltépltnsait! „Ellenségeink hadloél.iait számos közleményből, beszédből és nyilt követelésből ismerjük. Ezek kel szemben aa Atlantio Charta éppen annyit nyom a latban, mint Wilson egykori tizennégy pontja a bekövetkezett versaillesl diktátum realitásával szemben." Ahogyan Churchill UWfi-ban amikor még nem volt Nagybritannia felelős vezetője, a jövendő alakulás útját mutatta meg azzal a kijelentésével. hogy Németországot ismét meg kelene semmisíteni, ngyanngy ezekben a demokráciákban a mostani hékekövetelések elemel már Ismét előrevetítik a háboru utáni Európának azt az állapotát, amelynek megvalósítására törekednek. Német Ítélet szerint tehát Chuchi'l vasárnapi kijelentéseit azzal lehet jellemezni, bogy »cmm« sem felej tett el és semmit sem tanult. A Vezér erre már előre megadta a választ, amikor megállapította, hogy az eljövendő idő lényegét nem azok az emberek határozzák meg. akik a mult béke értékét nem ls merték fel, szellemi elvaknltságuk ban háborúra nszítottak és ezzel pusztulásba sodorták saját népeiket. hanem Csakis aeok nz államférfink, akik már e hábnru előtt a társadalmi és kulturális teljesitmé nyék magas fokát tudták elérni népeik számára, bár ezek szerény földgazdasággal rendelkeztek. (MTI) Április első felében összeül a képviselőház Kállay míníszfereínök tájékoztatta a pártokat a politikai helyzetről és a készülő törvényjavaslatokról Beiyeoef, avíüteniénvt tekintet nélkül a lanyhaságra magas áron vessek. BÉLYEGKB3RIWKEDÉ8, fogadalmi templom téren. Tel. 89-03 8 órai uisan d. u. 4 órakor minden trafikban kaoható Budapest, március 22. TasnAdi Nagy András, a képviselőház elnökének vezetésével hétfőn délután pártközi megbeszélés volt, amelyen résztvett Kállay Miklós miniszterelnök, vitéz Lukács Béla tárcánál ktili minisztere. Törs Tibor és Krúdy Ferenc a képviselőház elnö kei. Zsindely Ferene miniszterelnökségi államtitkár, Putnoki MóHc, a képviselőház háznagya, a pártok részéről pedig Báretay Ferenc, Kölcsey István, vitéz Magosházy László, Mi kő Imre, Vitéz Imréd y Béla, vitéz Járass Andvr, B ky László. SzöllŐssy Jenő, Tuaffer Gábor. Tildy Zoltán, gróf Zichy János, azután Demká Mihály, Peyer Károly, Szeder Ferenc, Rassay Károly, Meskó Zoltán, Matolcsy M» tyás. Rács Kálmán éa Csór Lajos. Kállay Miklós miniszterelnök a pártközi értekezlet során tájékoztatót adott az általános politikai helyzetről és a készülő törvényjavaslatokról. A mlalszterelnök tájékoztatójához vitéz Jaross Andor, vitéz Imrédy Béla. Szöllőssy Jenő, Peyer Károly. Tildy Zoltán és vitéz Lukács Béla szóltak hozzá. A miniszterelnöknek a hozzászólások ra adott válasza ntán a pártközi értekezlet általános megnyugvással vette tudomásul a miniszterelnöknek azt a bejelentését, hogy a törvényhozás még április első felében megkezdi munkáját (MTI) Háboru és nemzetközi Jog Buza László előadása az Egyetembarátok Egyesülelében — Balá professzor üléselnök a jogikar visszaállításának fontosságától (A Délmagyarország munkatársától) Az Egyetembarátok Egyesületének ren dezéseben hétfőn délután dr. Buza László kolozsvári egyetemi tanár, á volt szegedi egyetem jogi karának kiváló professzora tartott igen érdekes és nagy érdeklődéssel kisért előadást a központi egyetem aulájában »lláboru ós nemzetkőzi jog? címen, — A háboru és nemzetkőzi jog nem ellentétes fogalmak — kezdte előadását a professzor. — A háboru maga is nemzetközi jogi intézmény; egyreszröl a jogérvényesítés, másrészről az uj jogalkotás eszköze. A nemz© közi életben ma nincs olyan közhatalom, mely a jogszabályok megtartását ellenőrizné és biztosítaná; az érdekelt államnak magának kell a kikényszerítésről gondoskodni. Uj nemze közi jogszabály másrészről csak az érdekelt államok közös m«z«gyczésév«i alkotható Ott, abol az érdekWk élesen saamben állpak e^vrrté- Jf sal, «u öukénUü megetYfezés szint* tehetetlen. Itt is háborúra van szükség, hogy a régi jog erőszakos megdöntésével uj jog jöhessen létre. A jogot az jellemzi, hogy mögötte áll a legerősebb társadalmi hatalom. A nemzetközi jog sem lehet meg erőhatalom nélkül. A háboru a mai nemzetközi jogban ezt a joghoz szükségképpen hozzátartozó erőhatalom. A háborút csak ugy lehet kiküszöbölni a nemzetközi életből, ha szerepét más veszi át: sz érdekeltek közvetlen kikényszerítésének helyébe — a•/. államon belüli jogfejlődés analógiájára «. as érdekeltek felett álló közhatalom lép. Ez pedig a nemzetközi hatalom megfelelő megszervezését tételezi fel A nemzetközi hatalom megszervezésének különböző módjai vannak. Az egyik a világállam rendszere, melyben egy államé az egész nemze'közi hatalom. A világállamban nincs is ragi érte emben vett nemze köti Jo9. mert Dlac-staeJí tfW* A világbirodalom egyes részelnek helyzetét a birodalmon belül a birodalom közjoga állapítja meg. A másik rsndszsr a szuverén államok mellérendeltségének elvén felépített nemzetközi jogközös«ég mai rendszere. Itt kisebb-nagyobb mértékben minden szuverén állam részese a nemzetközi hatalomnak. A szuverén államok nemzetközi jogközösségében könnyen bizonytalanná válik maga a nemzetközi hatalmi túlsúly kérdése. Uyetikor előlép a háború, hogy a nemzetközi hatalom birtokának kérdését eldöntse. A most folyó háboru fa ilyen nemzetközi hatalomért való küzdelem a tengelyállamok és az angolszász hatalmak között, A tengelyállamok Grossraum-rendszere megszünteti a nemzetközi hatalom eddigi egységét Minden vezető úllnm részére külön hatalmi területet jelöl ki, melyen akaratát a többi vezető államoktól függetlenül érvényesítheti. A háborút csak az a rendszer tenné feleslegessé, amely az államok felett álló erős közpoDti nemzetközi hatalmat szervezne. Itt nem lehetne mai értelemben vett háboru, a kényszert a központi hatalom fejtené ki éppen ugy. mint az államon belől az államhatalom. Ez a rendszer biztosithatná a »rendet« a nemzetkőzi életben, de viszont megszüntetné az államok szabadsagát, A háböruviselés jogának, as úgynevezett jus brlli-nck a mai nemzetközi jogban olyanféle szerepe van, mint volt annakidején a magyar alkotmányban az Arany bulla által bUtoaitoti. jus resistendi-nek. A háboru áldozatait és szenvedéseit a nemzeti szabadság áldásaival kell összemarni, melynek elvesztése minden hábo<us csapásnál nagyobb katasztrófa volna. A nagy tetszéssel fogadott előadást dr. Baló József üléseluök köszönte meg. Baló professzor ezutá annak a szomorú ténynek megállapii s val rekesztette be az Qlési, hogy - mai előadás ékesen bizonyltja, mii.vsa nagy szükség* van *gy *gyetemi«--Z a jogi fakultásra. Egyetemünkön a jogi fakultásnak nemcsak azért érezzük nagy hiányát, mert a jogásznemzedék nr velése késik, hanem azért ls, mert a Jogi fakultás teszi az egyetemet teljessé és biztosítja tekintélyét kifelé, beleié pedig az egyes fakultások között a harmonikus együttműködést. A megjelent nagyszámú és előkelő közönség nagy te'széssel fogadta ügy a? előadást, mint a zárószót ••••hmm Felvétel a szegedi tanítói internátusba Budapest, március 22. A szered! Horthy Miklós állami tanítói internátusba az 1943—4A tanévr felvételt kérő növendékek folyamodványaikat a kultuszminiszterhez címezve május 15-ig tartoznak az internátus Igazgatóságához (Szeged, Bodogassznny-sngárnt L) beküldeni. Az Internátusba felvételét kérheti minden tényleges szolgálatban álló, tanyán van középiskolával nem biró községben működő álla? mi. érdekeltségű társulati és magánelemi Iskolában tanul vágyj ezekbe az iskolákba kiván Iratkozni (MTI) I ó I j ár O n Is* "PILLE* gyékényfonatn cipőben járj Pehelykönnyű, színes, tartós és olosól' Kérje cipőkereskedőjétől. Vigyázzon a védjegyre! Óvakodjék a» utánzatoktól! Kizárólagos készítője: Háziipari Vállalat Ssogtd, 1 BWesJufouTc*. 1 17*