Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-20 / 64. szám

„AZ OLASZ . ES A M/GYAR SZABADSAGKARC SOK KÖZÖS VONÁST TÜNTET FEL" Rodolfo Mosca olasz egyetemi tanár előadása a risorgimento szelleméről (A Délmagyafország munkatársától) A Horthy Miklós-tudományegyetem olasz filológiai intézete és nz olasz intézet meghívására pév tokén délután 6 órakor az egyetem aulájában Rodolfo Mosca egyetemi tanár olasznyelvü előadást tartott „Az olasz risorgimento szelleme" Lömmel. Koltay-Kastner Jenő egyetemi tanár azzal üdvözölte az előadót. hogy az olasz risorgimento, a szabadságharc szelleme és gondolata hozzánk is igen közel áll. Muzzini ugy beszélt Magyarországiról, mint a Duna királynőjéről. iAlessanto Monti pedig részt vett olasz légiójával a magyar szabadságharcban és Szeged környékén, a szóregi csatában dicső harcot vivott. Az olasz risorgimento szelleme, mely 1848—1860 között érte el legnagyobb kiterjedését, hatásában nem zárult le ezzel a történelmileg körülhatárolt korszakkal, hanem ma is élő és éltető gondolat, mely minden öntudatos olasz szivet mélyéig áthat. Nem véletlen az sem, hogy Rodolfo Mosea éppen Szegeden választotta ezt a témát, mert olasz és magyar szabadságharc sok közös vonást tüntet fel. Risorgimento Olaszországban sok mindent jelentett és sok érte'emben használták. Elsősorban politikai, forradalmi, diplomáciai tevékenység. mely végiil az olasz félsziget független séfféhat és egységéhez vezetett Lehet vezető gondolat: a nemzeti gondolat kialakulása és betetőzése Olaszországban. A demokratikus, liberális gondolat virágzása, mely sok küzdelemmel és ellenállással találkozott, mig győzelemre vezette az olasz ság törekvéseit Felfoghatjuk, mint társadalmi. gazdasági mozgalmat kiegyenlítő törekvéseket, melyek a XIX. s/ázad jellemzői voltak. Végül a mozgalom legszélesebb alapon kulturális, szellemi kifejlődés, egészséges kitárulkozás, a romanticizmus társadalmi hajtása. Ezek azonban esak egy-egy részletét mutatlak meg teljes egészében, önmagában egyik sem fedi. A risorgimento központi gondolat, mely mindent és mindenkit áthat, azaz egységesítő törekvés, amely valmennyi megnyilvánulási formában kifejeződik, nemösak az olaszság kifeje zője. hanem univerzális jelensée, amely minden nemzetben töhhékevésbbé megnyilvánul. Hogy megérthessük a risorgimento szellemét, történelmi hátterét is szem előtt kell tartanunk. Történetét elsősorban jellemzi a küzdelem, az olasz jellem újjászületésének mefferősítéséért, hogy ismét eredeti tisztaságában jelenjen meg. Ugyanis a XVTT. század végén az olasz szellem elvesztette dinamikus erejét, bizonyos dekadencia vett erőt rajta. A felvilágosodás filozfiáját, illetve ennek idegen szellemét, olasszá teszi: ez volt Ftco életcélja. A törtonelmiség gondolata szintén erőt nyert általa. Parim is uj etikai szint hoz az olasz szellemiség számára: a küzdő, törekvő, tökélesedésre váró ember az fi ideálja. Igy jutnak el sok egyéb szellemi esemény mellett a XIX. századhoz. A risorgimento már az nj embert az nj egyéniséget hirdeti. Az ember, mint szellemi hatóerő jelentkezik Ebben nagy szerepe van Cuoconak és Foscolonak, akik Írásaik által tudatosították az emberekben a risorgimerto szelleme által felkavart egyenes lekiséget és knltuiát. Ennek ez embernek njjáértékelése és vele együtt más fogalmak ujááértékele se a következménye. Manzontóál például a vallás lesz nj teremtő erő Uj erkölcsiség, mély etikai szellem jelentkezik az előkészítők nyomában. Ebben Pelliconak, Bevehetnek is meg van a maguk érdeme, de főleg Mazzini az, ak: elsősorban az emberi kötelessé a ékről beszélt és csak azután a jogokról. Azonban ennek az erkölcsi njjá-züle ésnek nemcsak az olaszsághoz van szava, hanem univerzális jellegű és össze van kötve az emberiség kö-ös örök haladásával. Igy Mazzlninál a mozgalom több. mint racional'zmus: egyetemes értékű történelmi jelenség, amely arra lenne hivatva, hogy m'nden szabad nemzetet öszszekössön. Gioberti aztán az, aki ezzel kapcsolatban az egyház és a katolicizmus meff"eformá'ásár' hívja fel a figyelmet és az ő felfogása szerint nacionalizmus és vallásosság egymást erősitik. 1848-ban az elméleti térről a risorgimento a szabadságharcok és felkelések által gyakorlati térre lépett. Hogy milyen mélyen áth-'tot ta az olaszokat a rlsorg'mento szelleme D'Areglio fejezi ki a legjobban és legmélyebben a balsikerek ntán: Jorneremo da capo e faremo meglio!" (Elölről fogjuk kezdeni és jobban megcsináljuk!! Ezután jött a megvalósulás és néhol sikertelenség is. de még ma sem szfint me? a risorgimento lelkesíteni. bu'ditant. él ma Is és talán örökké élni fog az olasz nemzetben. Az érdekes és irodalmi színvonalú mozgó előadást nagy tapssal jutalmazta az előkelő gondolkodásmódu közönség. Az e'őndást r«"v d vázlatban dr. Vándor Ovula egye temi magántanár Ismertette magyarul. majd Hegregorio Ottane ' olasz lektor köszönte meg az elő adónak az élvezetes előadást. i>élm agy apofszao szombat, 1943 március 20. Bizalmai érdemel, omfben n«m «alódunli. A CMotodeni mlníiég* mindig ugyanaz. Chlorodont fogpaszta A téli egyoldalú száraz táplálkozás követkpzté en lerakódott salakanyagoktól tisztítsa meg szervez0'** Tartson Murái a lorrásnai „<iP! "-jjmuvizzeii EGESZSEGES. IVÓVIZET A TANYANAK AT egészségGgyi kormányzat nagyszabású tevékenysége a tanyai és falusi ivó vízellátás megjavítására — Uj artézi kutak készülnek Szeged tanya világában (A Délmagyarország munkatársától) A falvak és tanyák népének egészséges ivóvízzel való elláta-a régtől fogva egyik legnngy bb problémája a magyar közegészségügyi igazgatásnak A helyzet ugyanis az, hogy — amint az közismert — a tanyákon szinte ismeretlen fogalom az ártézi kut, sőt a kisebb falvakban is meglchetö-en ritkán fordul elő s a lakosság az ivóvizszükségletét legnagyobbré zt nyitott, ásott kutakból látja el. A közegészségügy szempontjából a kettő között lényegbe vágó különbség van. mert mig az ártézi kut vize tiszta, baktériummentes. :őt gyakran nemcsak effé zséres, hanem gyógyhatású is addig az ás tt kutak vize tisztátalan, könnven szennyeződik, telve lehet az egészségre ártalmas anyagokkal, sőt veszélyes baktériumokkal is. Éppen ezért a mondern közegészségügyi igazgatás az elmnlt 'dőkben egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy a népegészségügynek ezt a fontos problémáját megoldja s minél nagyobb mértékben jnt'a sa egészséges, tiszta ivóvizbez a falvak ős a tanyák népét. Az ebben az irányban folyó nagy horderejű tevékenységet az Országos Közegészségügyi Intézet irányítja s jelentős részt vesz a munkában a zöldkeresztes egészségvédelmi szolga lat is. Annak megvilágítására, bo-yy az ivóvízellátás szempontjából milyenek voltak a viszonyok akk^r am kor a magyar közegészségügy' g » menyeket elért tevékenységét, a statisztika számai mondanak a legtöbbet. A statisztikai kimutatásokból megállapítható, hogy a Csonka ország kilencmilliós lakosságából mindössze 1.800.000 lelket, vagyis az összlakosságnak csak mintegy husz százalékát látták el nagyobb vízmüvek, további két százaléknak ivóvizszükségletét kisebb vízvezetékek fedezték s a fennmaradó körülbelül hétmillió főnyi "lakossá;, ez főleg tolvak és a tanyák lakossága volt. ásott kotokból -zerezte be az ivóvizet Kimutatón azonban a stntiszt'ka azt is. hogy ebből a szempontból a városi lakosság sincs mindenütt kielégítő helyzetben. Csonkamagyarország 62 városa közül esak 34-ben volt központi vízvezeték A Közegészségügyi Intézet annakidején felállította a ma gyár ku'katasztert, az összes Ivóvizet szolgáltató kutakat ösezeiratta s megállap'tották. hogy abban az időben, vagyis a trianoni Magyarország területén. 35 ezer kut ból nyeri ivóvizét a lnko ság, ezek közül a kutak közül 70 százalék nk vize azonban erősen kifogásolható s közegészségügyi szemnontból veszélyesnek volt minősíthető. A falusi ivóvízellátás nagyhorderejű ké-désével tizennégy éwel ezelőtt kezdett foglalkozni az Országos Köyegészségfi *yi Tnté et A vizsgálatok kezdetben csak a meg figyelésre szorítkoztak s az egyes vidékeken fellépő járvánv8'erü megbetep d sek okát kutatva «'M n megállapításra tótot ak b ev gatás megkezdte az azóta nagy ercd-' ezek a megbetegedjek főként ott fordulnak elő nagyobb tömegekben, ahol az egészségre ártalmas közkutnk szolgáltatják az ivóvizet. Az adatfelderités arra a megállapitársa vezetett, bogy halaszthatatlan szűk-ég van a helyzet megváltoztatására. a falvak és tanyák tokosságnnak egészséges ivóvízzel való ellátásúra, ez azonbnu olyan htótitnas költségeket igényel, amire éhben az időben nem állott rendelkezésre fedezet. Később Kozma Miklós belügy minisztersége alatt kormányzati programmá vált ennek a kérdésnek megoldása s egv ideig evenként biztosították a program szerinti kútfúrásokhoz szükséges fedezetet, később pedig a máseriik ötéves beruházási program keretében most már intézményesen gondoskodtak róla, hogy gyors egymásutánban készüljenek el a föld népének egészsége szolgála ában álló egészséges vizű nj kutak. Erre a célra öt éven keresztül évenként másfélmillió pengőt, vagyis összesen hét és félmillió pengőt irányoztak elő s ezzel egyidejűleg gyors tempóban meg is kezdődött a kutak fúrása. Mindenütt a helyszíni tanulmányozás eredményének megfelelő kutak készítése Kezdődött meg. Nagy többségben készültek az aknás, zárszlvattyns kutak, de igea sok helyen készültek ftirt. ártézi kntak is. Jelentősebb költséggel készülő ártézi kutakat csuk azok a helyek kaptak, ahol ezt a különlegesebb kö ülmények megkövetelték. Egy ártézi kut árából ugyanis 4—4 szivattyús kutat lehet éniteni, aa ártézi knt élettartama 30 -40 esztendő szokott lenni s igy a nagy befektetés aránylag hamar kárbavész. Az aknás, szivattyús kutak vize kellő gondozás cs tisztántar* iA mellett teljesen kielégiti a közegészségügyi követelményeket. Azóta, hogy a Közegészségügyi Intézet megkezdte az ivóvizproblóma megoldását már többezer knt készült el a magyar falvak és tanyák világában. Ami a probléma szempontjából Szegedet illeti, a helyzet itt tökéletesen azonos volt egészen a legutóbbi időkig az országos helyzettel. sőt ba lehet, még több figyelmet érdemelt, merthiszen itt a lakosságunk több mint fele él tanyákon, a központoktól eltekintve, alig lehet kifogástalannak tekinthető kutat találni. A szegedi egészségvédelmi szolgálat már annak idején erŐ« tevékenységgel bekapcsolódott 1 a KöíegefiZBégügyi Intézet munká^