Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-14 / 36. szám

4 behtórosl labásoSi cgnbaiotitt, a Mlfárosl lakáson cgQhar mattá: fizes, nedves Szegei fezct az országos loKóssiotisztKában a nedves laKasoMKai — .Slaidsagt megbízottait a vizes laKusoKban — Erdenes Kimuiotas a loKásoKrdi (A DéhaAgyarorsság munkatársa- .áradás idején egyes móravárosi latéi) A városok egyik legégetőbb prob-J kásákból állandóan szivattyúzni voliénája: a lakáshiány megoldása, So-tak kénytelenek a vizet, hasonló volt ha máskor ennyire nem volt súlyos - „réM<.nJi lakásnál a lakáshiány és Szegeden éppúgy, mint a többi városokban is, sorozatos ankétokon tárgyaltak már arról, hogyan lehetne segíteni a lakásnélküliségen. A vidéki városok súlyos lakásprablémájáfl élénken világítja meg az a statisztika, amely most látott napvilágot egy minisztériumi leirat kapcsán. Nemrégiben ugyanis a belügyminiszter leiratot küldött a városokhoz — igy Szegedre is —, bogy írják össze a nedves, vizes lakásokat. Szegeden hatósági megbizottak járták végig az utcákat, megszemlélték a lakásbelyiségeket és számba vették azokat a lakásokat, amelyek nedvesek, vagy éppenséggel vizesek voltak, A hatósági kiküldötteknek volt éppen elegendő dolguk, mert ngyszólván alig a helyzet számos ujszegedi lakásnál is. Egészségügyi szempontból eléggé sajnálatos tény, hogy ezekben >a rendkívül egészségtelennek nyilvánított. helyiségekben még ma is laknak és többnyire nagv, többgyermekes családok. A nedves lakásokról osztályos statisztikát állítottak össze és egyáltalán nem irigyelhető ezért a mi városunk, de Szeged városában a belső területek lakásainak egyhaiodréaze nedves, a külső városkerületekben pedig a lakások egyharmsdrésze vizes, nedves. a tény is konstatálható, hogy a vidft-| L> E L M A (i Y ARORSZAfl J ki városokban Sokkalta rosszabbak a! VASÁRRA*, 1943 február 14. * lakásviszonyok, mint a fővárosban. Országos viszonylatban a vidéken az egyszobakonyhás lakás az összes lakások 55 százaléka, a szobás, konyhás lakás 31 százalék, 3 szobás, konyhás lakás pedig az összes lakások 7 százaléka. Szegeden is ugyanez nagyjából a helyzet, itt csupán a 3 szobás lakások javára van némi percentuális eltolódás. Legmagasabb árban vásárolunk zongorát, pianinoi, harmoniumot. M.gbiioUuakftt dijmtaMian kikOldj&lc banaüiergyor lipesl, VI). ÍUkúcó-BtttO. Sternberg ,uu"f'^lf5'w MW Érdekes még a statisztikának az a része is, hogy amig a fővárosban — beleértve természetesen Budapest környékét is — a földszintes lakás az összes lakások 43 százalékát teszik, addig nálunk Szegeden az összlakások 79 százaléka földszintes, A lakásokról készült statisztikával foglalkoztak legutóbb a városok együttes értekezletén is, ahol szóbakerült, hogyan lehetne segíteni a városok egyforma baján: a lakásnélküliségen. A megállapítás azonban eléggé negatív volt, ugyanis kimondotta a városok együttes értekezlete, hogy a lakáshiányon csakis nagyobbarányu ' tem, már nyoma sem volt a Colosépítkezésekkel, lakástermeléssel le- ' seum körüli dombos városrésznek, beJhetne segíteni, viszont ilyen beruhá-1 jyén nyílegyenes sugárútat talaltain. l zásokat egyelőre nem enged meg a vá-í hatalmas antik műemlékekkel határclAzt is jelenti egyebekben ez a statisz-; roSok pénzügyi helyzete. Szegeden is'ian. Akkor egy évet töltöttem Koma I 11. .. , . i ,. A II,, t\i In ^ lm #fir o nolcis t Ó ri 1 — . 1 1 1 • . • • a ... ... hogy a századok elteltevei a tenger mintegy 8—10 kilométernyire húzódott a várostól. A tengerpart dús fövenye, a muló időben az időjárás, lassan eltemette az elhagyott, senkitől nem lakott várost. A népvándorlás es a fanatizmus 1926-ban Kómaban a Uitosseuin környéke, bazakkal sürün neepített dombos vidék volt. Az olasz korustiiy abban az időben indította el a 4 )mbok mélyének feltárási munkáját. 1933-ban ,amikor ismét Romána kerülvan Szegeden utca - a Belváros-rész1 megállapítás, hogy a belső terii- j ugyanez a helyzet, lakóházépítésre ' ban s nem egysze ralkalmam volt ko-.i-í _ , leien az összlakasok e.rvhatoda. a „ »;»„:iiía„ kai. , m., egynehány utcájának kivételével ahol ne volna nedves, egészségtelen lakáé. A legszomorúbb azonban, hogy az egészségtelennek többizben is nyilvánított. úgynevezett lakáshelyiségekbei) ma is laknak és nincs rá mód, hogy ezen helyiségekből kitelepítsék a jobbsorsra érdemes lakókai A nedves lakások összeírása soráu kitűnt, hogy főleg a következő utcák azok, hol aránylag sok a nedves, via«s lakóhelyiség: Szentháromság-utca, Polgár-utca, Margit-utca, Báró Jósika-utca, Attilautca, Kálvária-utca, Kálvária-tér, Kormánvos-uitioa, Ncmestakács-utca. Petőfi Sándor-sugárut, Délibáb-utca, Alföldi-utca, Apáca-utca, Boldogasszonysugárut, Szivárvány-utca, Béosi-körut, Móra-utca, Hajnal-utca, Veresácsutea, dr. Boross József-utca, Arvizutca, Hétvezér-utca, Puskás-utca, Hunyadi-tér, ötbalom-utca. Tavasz-utca, Francia-utca. Előfordult már gyakorta az is, hof»v a túlságos nedves lakást annyira egészségtelennek találta a hatóság, hogy a tisztifőorvosi hivatal javaslata alapján azokból • legsürgősebben kitelepítette a lakókat és számnkra valamelyik városi szükséglakásban jelölt ki helyet. A legtöbbször azonban megtörténik, hogy az egészségtelennek nyilvánított helyiségekbe újból beköltöznek és már a hatóság is tehetetlen aa ilyen lakókkal szemben, mivel a város szükséglakásai teljesen megteltek és nem lehet elhelyezni az egészségtelen helyiségek bérlőit jobb lakásokban. leten az összlakások egyhatoda, a külvárosrészekben egyharmadrésze a lakásoknak egészségtelen és lakhatásra alkalmatlan volna, mert ezek a lakáshelviségck a tüdövész és a csecsemőhalandóság elsőszámú előidézői. A tisztifőorvosi hivatal éppen ezen körülményekre való tekintettel legutóbb és ismételten is javasolta, hogy az egészségtelen, nedves és vizes lakáshelyiségeket szüntesse meg a hatóság Ez csak igy volna keresztülvihető, ha az ottlakókat városi szükséglakásokban helyeznék el. ehhez azonban szaporítani kellene sürgősen Szej-eden * hatósági szükséglakásokat Az országos lakás-tiitisztikából az nincs fedezett a város tízmilliós költ-. veiről szemlélni az arcbeologusok izségvetésében, annak ellenére, hogy az • ^almas munkáját s azokat a különös efajta invesztálás nemcsak a lakás- ; módon egybegyűlt földtömegeket, uraehiány enyhítése szempontjából jelen-1 >yek az egykor hatalmas várost betene eredményt, banem kifizető is a j temették. Itt a magyarázatot a tépmai viszonyok között. Az elmúlt 20! vándorlásban s részben az őskeresaév alatt egymásután épített a város \ tény fanatizmusában találtam meg. bérházakat, a Kossuth Lajos-sugár- | \z egész földrészt megmozgató néputon, a Kálvária-uton, a Somogyi-ut- vándorlás áthömpölygött minden roracában és a Szentháromság-utcában bolási barbarizmusával az örök vároépfiltek a város 3 emeletes bérházai son. A buzgó ókeresztény bit erőszak* és ezekre eddig még egyáltalán nem kai temette be a pogány istenek tempfizetett rá a város, sőt igen hasznos j0mait, a gyűlölt pogányság emlékéi, beruházásoknak bizonyultak ezek az, Szórványosan felhasználták építkezőobjektumok, amelyek Szeged város j seikhez "a drága márvány anyagok át százmillióra nigó vagvonának is lenlős részei. 11' VB _ je- i a legtöbb művészien faragott oszlop, vagy szoborcsonk, mint haszontalanmészégetők kezébe került. X, Nemzeti kőlevéitár (A Délmagyarorszag munkatársától) Most, amikor Mátyásnak, a magyar reneszánsz király szülelésének 500 éves évfordulóját ünnepeljük, csodálkozva tekintünk magyarságunk e nagyszerű korának nemrégiben fel tárt műemlékei felé. Mátyás király halálával fejeződött be országunknak a nyugati kulturán alapuló nagyhatalmi törekvése és helyzete, amelyet vegyesházi királyaink, nyugati vívmányok felhasználásával, magyar öserővel vívtak ki. Érdemes mai háborús korunkban elgondolkozni azon, bogy mi fejlődhetett volna a magyar szellemi életnek Mátyás király uralkodása alatt kicsúcsosodott színvonalából, ha sorsunk nem rendel Európa keleti kapujának őrzőjéül, hogy védjük Nyugat nyugodt haladásának feltételeit. Történelmünk zivataraiban sok emAz ilyen helyiségek háztulajdonosait!^0^ elpnfftult, sokszor magyaráz sem lehet felelőssé tenni, mert sok- hatatlanul eltűnt a föld színéről, mintszor — mint a vizsgálat megállapitotu — egyes helyeken a tiltakozásuk ellenére, foglalták ej ezeket a helyiségeket oly szegénvsorsu családok, Uik még a lakbért sem képesek megfizetni. A nedves lakások fontos problémája Szeged városának, talán egyetlen más városnak sem annyira, mint éppen itt. A Móraváros-részben számos olyan lakásban laknak ma is, ahol időnkint annyira feltöredezik a talajvíz, hogy a bútorokat téglákra helyezik nehogy a vízben álljapak Rét éwyai . vadvízkai büntette. A kereszténység is óvta műemlékeit. Nagy Konstantin császár, aki a kereszténységet államvallássá tette, elrendelte a műemlékek összeírását. A pápák nemcsak bőkezű mecenásai voltak a művészeteknek, dc védelmezői is a művészi emlékeknek. A legnagyobb multat az emberiség szellemiségének legdicsőbb emlékeit j őrző Itália földje, még ma is rengeteg műemléket takar, annak ellenére, hogy a műemlékvédelem, mint láttuk, náluk a legősibb Évszázadokat takaró természeti erők Olaszországi tartózkodásaimnak sűrűn visszatérő problémája volt az ásatások nyomán íelszinrebnkkant ró mai birodalmi emlékek, nagysága, sok szor intakt épsége. Elgondolkoztatott az a különös természeti erő, vágyéin j tásá), az ő rendelkezéséből kiindulva fejlődött oly hatalmassá a reneszftnsa művészete. Róma régészeti felügyelő* jéüuil nem kisebb személyiséget rendelt, mint Rafael Santit. Az ő fáradtságot nem ismerő régészi :kijtatá*« volt megindítója az ókori Róma művészete feltárásának. Olaszországi tapasztalataimnál sok* kai izgalmasabb és nehezebben magyarázható a magyarországi ásatások eredményei Nálunk sokkai több műemlék elpusztult, mint Európa bármely más országában. Nem csupán véres múltú történelmünk volt a pusztulások oka, de sokszor a gondatlanság, az érzéketlenség s a hozzánemértő dilettáns restaurálás is. Mindezek ellenére még mindig szép számmal maradtak fenn s kerülnek olyan emlékek, amelyek sugározzák történelmünk hősi korszakait, régi műveltségűnk fényét és művészetünk szépségeit. A Műemlékek Országos Bizottsága legutóbb Visegrádon folytgtott nagyogy bizonyítva azt a rengeteg rom- jbcri életviszonyokra utaló ténv. auitiy méretű ásatásokat, ameívnek során boló erőt, amelyek évszázadokon át egész városrészeket, több emeletes Mátyás királv kora műveltségének dúlták a magyarság nagy hivatására ! palotákat, hatalmas oszlopcsarnoko-j nagyszerű emlékeire bukkant. Ennek rendelt földjét. Egy évezreden keresz- kat földdel temetett be. Hatalmas kul-1 a feltárásnak hihetetlen nagy eredrné"" gátja volt ez a föld minden ke-1 túrákat az idő a főid síkjával lett 'nye. hogy a legkisebb kézzelfogható tüt leiről jövő barbár betörésnek s most, amikor ismét a nyugati kultura és civilizáció védelmében vérzőnk, idő szerű, hogy őrizzük és összegyűjtsük multunk dicső emlékeit, nehogy végleg elvesszenek s ezáltal is üresebb legyen a múlt. szegényebb a jelen, kétesebb a íövő * A műemlékek védelme Európában kétezer éves múltra tekint vissza. Az egyenlővé. Sok esetben a magyarázat egyeszerű volt Pompeit például a Vezúv lávatömege takarta évszázadokon keresztül, épp igy az Etna '-.örült városok és műemlékek nagyrészét is. Nehezebb volt a kérdés a Róma melletti Ostia fürdőváros eltűntének, illetve feltárásának láttán. Nagy kiterjedésű, egykor pezsgő életű, előkelő fürdőváros volt Ostia, emeletei, szálókori Roma opus ) ujdicuin-nak, köz jtodaksai, goziurdókkei, kastélyokkal nejnek tekintette a mfientté^et. nme. jós villákkai Erre is megtal&'tam a lyeknek rongáióit s;:Lv>:u ázaoke nyom nélkül, pusztán írásbeli dokumentumokra szorítkozva kezdték el az eredményekben bővelkedő munkát. Szinte érthetetlen, de talán jellemző is a magyar történelem tragikus alakulásárp, hogy olyan hatalmas építkezést, mint vegyesházi királyaink visegrádi palotája lehetett, néhánv évszázad nyomtalanul eltüntessen 1530-ból, Oláh Miklós esztergomi érsek fönnmaradt lejrásábő! indult ki * régészet, hogy megtalálja Rátért KA* •igyarázalot, ha arra nűiidoitoin. ! roliL ZÍicm<5t& Méüséfi