Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-14 / 36. szám

4 behtórosl labásoSi cgnbaiotitt, a Mlfárosl lakáson cgQhar mattá: fizes, nedves Szegei fezct az országos loKóssiotisztKában a nedves la­KasoMKai — .Slaidsagt megbízottait a vizes laKusoKban — Erdenes Kimuiotas a loKásoKrdi (A DéhaAgyarorsság munkatársa- .áradás idején egyes móravárosi la­téi) A városok egyik legégetőbb prob-J kásákból állandóan szivattyúzni vol­iénája: a lakáshiány megoldása, So-tak kénytelenek a vizet, hasonló volt ha máskor ennyire nem volt súlyos - „réM<.nJi lakásnál a lakáshiány és Szegeden éppúgy, mint a többi városokban is, soroza­tos ankétokon tárgyaltak már arról, hogyan lehetne segíteni a lakásnélkü­liségen. A vidéki városok súlyos lakás­prablémájáfl élénken világítja meg az a statisztika, amely most látott nap­világot egy minisztériumi leirat kap­csán. Nemrégiben ugyanis a belügy­miniszter leiratot küldött a városok­hoz — igy Szegedre is —, bogy írják össze a nedves, vizes lakásokat. Sze­geden hatósági megbizottak járták végig az utcákat, megszemlélték a la­kásbelyiségeket és számba vették azo­kat a lakásokat, amelyek nedvesek, vagy éppenséggel vizesek voltak, A hatósági kiküldötteknek volt éppen elegendő dolguk, mert ngyszólván alig a helyzet számos ujszegedi lakásnál is. Egészségügyi szempontból eléggé sajnálatos tény, hogy ezekben >a rendkívül egészségtelennek nyilvánított. helyiségekben még ma is laknak és többnyi­re nagv, többgyermekes csa­ládok. A nedves lakásokról osztályos sta­tisztikát állítottak össze és egyálta­lán nem irigyelhető ezért a mi vá­rosunk, de Szeged városában a belső te­rületek lakásainak egyhaiod­réaze nedves, a külső város­kerületekben pedig a lakások egyharmsdrésze vizes, nedves. a tény is konstatálható, hogy a vidft-| L> E L M A (i Y ARORSZAfl J ki városokban Sokkalta rosszabbak a! VASÁRRA*, 1943 február 14. * lakásviszonyok, mint a fővárosban. Országos viszonylatban a vidéken az egyszobakonyhás lakás az összes lakások 55 százaléka, a szobás, konyhás lakás 31 szá­zalék, 3 szobás, konyhás lakás pedig az összes lakások 7 szá­zaléka. Szegeden is ugyanez nagyjából a helyzet, itt csu­pán a 3 szobás lakások javára van némi percentuális eltoló­dás. Legmagasabb árban vásárolunk zongorát, pianinoi, harmoniumot. M.gbiioUuakftt dijmtaMian kikOldj&lc banaüiergyor lipesl, VI). ÍUkúcó-BtttO. Sternberg ,uu"f'^lf5'w MW Érdekes még a statisztikának az a része is, hogy amig a fővárosban — beleértve természetesen Budapest kör­nyékét is — a földszintes lakás az összes lakások 43 százalékát teszik, addig nálunk Szegeden az összlakások 79 százaléka földszintes, A lakásokról készült statisztiká­val foglalkoztak legutóbb a városok együttes értekezletén is, ahol szóba­került, hogyan lehetne segíteni a váro­sok egyforma baján: a lakásnélküli­ségen. A megállapítás azonban eléggé negatív volt, ugyanis kimondotta a városok együttes értekezlete, hogy a lakáshiányon csakis nagyobbarányu ' tem, már nyoma sem volt a Colos­építkezésekkel, lakástermeléssel le- ' seum körüli dombos városrésznek, be­Jhetne segíteni, viszont ilyen beruhá-1 jyén nyílegyenes sugárútat talaltain. l zásokat egyelőre nem enged meg a vá-í hatalmas antik műemlékekkel határcl­Azt is jelenti egyebekben ez a statisz-; roSok pénzügyi helyzete. Szegeden is'ian. Akkor egy évet töltöttem Koma I 11. .. , . i ,. A II,, t\i In ^ lm #fir o nolcis t Ó ri 1 — . 1 1 1 • . • • a ... ... hogy a századok elteltevei a tenger mintegy 8—10 kilométernyire húzó­dott a várostól. A tengerpart dús fö­venye, a muló időben az időjárás, lassan eltemette az elhagyott, senki­től nem lakott várost. A népvándorlás es a fanatizmus 1926-ban Kómaban a Uitosseuin környéke, bazakkal sürün neepített dombos vidék volt. Az olasz korustiiy abban az időben indította el a 4 )m­bok mélyének feltárási munkáját. 1933-ban ,amikor ismét Romána kerül­van Szegeden utca - a Belváros-rész1 megállapítás, hogy a belső terii- j ugyanez a helyzet, lakóházépítésre ' ban s nem egysze ralkalmam volt ko­-.i-í _ , leien az összlakasok e.rvhatoda. a „ »;»„:iiía„ kai. , m., egynehány utcájának kivételével ahol ne volna nedves, egészségtelen lakáé. A legszomorúbb azonban, hogy az egészségtelennek többizben is nyil­vánított. úgynevezett lakáshelyiségek­bei) ma is laknak és nincs rá mód, hogy ezen helyiségekből kite­lepítsék a jobbsorsra érdemes lakókai A nedves lakások összeírása soráu kitűnt, hogy főleg a következő utcák azok, hol aránylag sok a nedves, vi­a«s lakóhelyiség: Szentháromság-utca, Polgár-utca, Margit-utca, Báró Jósika-utca, Attila­utca, Kálvária-utca, Kálvária-tér, Kor­mánvos-uitioa, Ncmestakács-utca. Pető­fi Sándor-sugárut, Délibáb-utca, Al­földi-utca, Apáca-utca, Boldogasszony­sugárut, Szivárvány-utca, Béosi-kör­ut, Móra-utca, Hajnal-utca, Veresács­utea, dr. Boross József-utca, Arviz­utca, Hétvezér-utca, Puskás-utca, Hu­nyadi-tér, ötbalom-utca. Tavasz-utca, Francia-utca. Előfordult már gyakorta az is, hof»v a túlságos nedves lakást annyi­ra egészségtelennek találta a hatóság, hogy a tisztifőorvosi hivatal javasla­ta alapján azokból • legsürgősebben kitelepítette a lakókat és számnkra vala­melyik városi szükséglakásban jelölt ki helyet. A legtöbbször azonban megtörténik, hogy az egészségtelennek nyilvání­tott helyiségekbe újból beköltöznek és már a hatóság is tehetetlen aa ilyen lakókkal szemben, mivel a város szükséglakásai telje­sen megteltek és nem lehet el­helyezni az egészségtelen he­lyiségek bérlőit jobb lakások­ban. leten az összlakások egyhatoda, a külvárosrészekben egyharmadrésze a lakásoknak egészségtelen és lakhatás­ra alkalmatlan volna, mert ezek a la­káshelviségck a tüdövész és a csecse­mőhalandóság elsőszámú előidézői. A tisztifőorvosi hivatal éppen ezen kö­rülményekre való tekintettel legutóbb és ismételten is javasolta, hogy az egészségtelen, nedves és vizes lakás­helyiségeket szüntesse meg a hatóság Ez csak igy volna keresztülvihető, ha az ottlakókat városi szükséglakások­ban helyeznék el. ehhez azonban sza­porítani kellene sürgősen Szej-eden * hatósági szükséglakásokat Az országos lakás-tiitisztikából az nincs fedezett a város tízmilliós költ-. veiről szemlélni az arcbeologusok iz­ségvetésében, annak ellenére, hogy az • ^almas munkáját s azokat a különös efajta invesztálás nemcsak a lakás- ; módon egybegyűlt földtömegeket, urae­hiány enyhítése szempontjából jelen-1 >yek az egykor hatalmas várost be­tene eredményt, banem kifizető is a j temették. Itt a magyarázatot a tép­mai viszonyok között. Az elmúlt 20! vándorlásban s részben az őskeresa­év alatt egymásután épített a város \ tény fanatizmusában találtam meg. bérházakat, a Kossuth Lajos-sugár- | \z egész földrészt megmozgató nép­uton, a Kálvária-uton, a Somogyi-ut- vándorlás áthömpölygött minden rora­cában és a Szentháromság-utcában bolási barbarizmusával az örök váro­épfiltek a város 3 emeletes bérházai son. A buzgó ókeresztény bit erőszak* és ezekre eddig még egyáltalán nem kai temette be a pogány istenek temp­fizetett rá a város, sőt igen hasznos j0mait, a gyűlölt pogányság emlékéi, beruházásoknak bizonyultak ezek az, Szórványosan felhasználták építkező­objektumok, amelyek Szeged város j seikhez "a drága márvány anyagok át százmillióra nigó vagvonának is lenlős részei. 11' VB _ je- i a legtöbb művészien faragott oszlop, vagy szoborcsonk, mint haszontalan­mészégetők kezébe került. X, Nemzeti kőlevéitár (A Délmagyarorszag munkatársá­tól) Most, amikor Mátyásnak, a ma­gyar reneszánsz király szülelésének 500 éves évfordulóját ünnepeljük, cso­dálkozva tekintünk magyarságunk e nagyszerű korának nemrégiben fel ­tárt műemlékei felé. Mátyás király halálával fejeződött be országunknak a nyugati kulturán alapuló nagyhatal­mi törekvése és helyzete, amelyet ve­gyesházi királyaink, nyugati vívmá­nyok felhasználásával, magyar öserő­vel vívtak ki. Érdemes mai háborús korunkban elgondolkozni azon, bogy mi fejlődhetett volna a magyar szel­lemi életnek Mátyás király uralkodá­sa alatt kicsúcsosodott színvonalából, ha sorsunk nem rendel Európa keleti kapujának őrzőjéül, hogy védjük Nyu­gat nyugodt haladásának feltételeit. Történelmünk zivataraiban sok em­Az ilyen helyiségek háztulajdonosait!^0^ elpnfftult, sokszor magyaráz sem lehet felelőssé tenni, mert sok- hatatlanul eltűnt a föld színéről, mint­szor — mint a vizsgálat megállapitot­u — egyes helyeken a tiltakozásuk ellenére, foglalták ej ezeket a helyi­ségeket oly szegénvsorsu családok, Uik még a lakbért sem képesek meg­fizetni. A nedves lakások fontos problé­mája Szeged városának, talán egyet­len más városnak sem annyira, mint éppen itt. A Móraváros-részben szá­mos olyan lakásban laknak ma is, ahol időnkint annyira feltöredezik a talaj­víz, hogy a bútorokat téglák­ra helyezik nehogy a vízben álljapak Rét éwyai . vadvíz­kai büntette. A kereszténység is óvta műemlékeit. Nagy Konstantin csá­szár, aki a kereszténységet államval­lássá tette, elrendelte a műemlékek összeírását. A pápák nemcsak bőkezű mecenásai voltak a művészeteknek, dc védelmezői is a művészi emlékeknek. A legnagyobb multat az emberiség szellemiségének legdicsőbb emlékeit j őrző Itália földje, még ma is ren­geteg műemléket takar, annak ellené­re, hogy a műemlékvédelem, mint lát­tuk, náluk a legősibb Évszázadokat takaró természeti erők Olaszországi tartózkodásaimnak sűrűn visszatérő problémája volt az ásatások nyomán íelszinrebnkkant ró mai birodalmi emlékek, nagysága, sok szor intakt épsége. Elgondolkoztatott az a különös természeti erő, vágyéin j tásá), az ő rendelkezéséből kiindulva fejlődött oly hatalmassá a reneszftnsa művészete. Róma régészeti felügyelő* jéüuil nem kisebb személyiséget ren­delt, mint Rafael Santit. Az ő fáradt­ságot nem ismerő régészi :kijtatá*« volt megindítója az ókori Róma mű­vészete feltárásának. Olaszországi tapasztalataimnál sok* kai izgalmasabb és nehezebben ma­gyarázható a magyarországi ásatások eredményei Nálunk sokkai több műemlék elpusz­tult, mint Európa bármely más or­szágában. Nem csupán véres múltú történelmünk volt a pusztulások oka, de sokszor a gondatlanság, az érzéket­lenség s a hozzánemértő dilettáns restaurálás is. Mindezek ellenére még mindig szép számmal maradtak fenn s kerülnek olyan emlékek, amelyek sugározzák történelmünk hősi korsza­kait, régi műveltségűnk fényét és mű­vészetünk szépségeit. A Műemlékek Országos Bizottsága legutóbb Visegrádon folytgtott nagy­ogy bizonyítva azt a rengeteg rom- jbcri életviszonyokra utaló ténv. auitiy méretű ásatásokat, ameívnek során boló erőt, amelyek évszázadokon át egész városrészeket, több emeletes Mátyás királv kora műveltségének dúlták a magyarság nagy hivatására ! palotákat, hatalmas oszlopcsarnoko-j nagyszerű emlékeire bukkant. Ennek rendelt földjét. Egy évezreden keresz- kat földdel temetett be. Hatalmas kul-1 a feltárásnak hihetetlen nagy eredrné­"" gátja volt ez a föld minden ke-1 túrákat az idő a főid síkjával lett 'nye. hogy a legkisebb kézzelfogható tüt leiről jövő barbár betörésnek s most, amikor ismét a nyugati kultura és civilizáció védelmében vérzőnk, idő szerű, hogy őrizzük és összegyűjtsük multunk dicső emlékeit, nehogy vég­leg elvesszenek s ezáltal is üresebb legyen a múlt. szegényebb a jelen, ké­tesebb a íövő * A műemlékek védelme Európában kétezer éves múltra tekint vissza. Az egyenlővé. Sok esetben a magyarázat egyeszerű volt Pompeit például a Vezúv lávatömege takarta évszázado­kon keresztül, épp igy az Etna '-.örült városok és műemlékek nagyrészét is. Nehezebb volt a kérdés a Róma mel­letti Ostia fürdőváros eltűntének, il­letve feltárásának láttán. Nagy kiter­jedésű, egykor pezsgő életű, előkelő fürdőváros volt Ostia, emeletei, szál­ókori Roma opus ) ujdicuin-nak, köz jtodaksai, goziurdókkei, kastélyokkal nejnek tekintette a mfientté^et. nme. jós villákkai Erre is megtal&'tam a lyeknek rongáióit s;:Lv>:u ázaoke nyom nélkül, pusztán írásbeli doku­mentumokra szorítkozva kezdték el az eredményekben bővelkedő munkát. Szinte érthetetlen, de talán jellemző is a magyar történelem tragikus ala­kulásárp, hogy olyan hatalmas épít­kezést, mint vegyesházi királyaink visegrádi palotája lehetett, néhánv évszázad nyomtalanul eltüntessen 1530-ból, Oláh Miklós esztergomi ér­sek fönnmaradt lejrásábő! indult ki * régészet, hogy megtalálja Rátért KA* •igyarázalot, ha arra nűiidoitoin. ! roliL ZÍicm<5t& Méüséfi

Next

/
Thumbnails
Contents