Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-12 / 34. szám

A városrendezés feladatai és városfejlesztés Szegeden Pálfy-Budinszky Endre v:rospoiitikat előadása ai Egyetem­barátok üléssorozatában (A MélmagyarorsBág munkatársától) jon, megelégszik olyan megoldással — Az Egyetembarátok ütcssorozatábau ár. Faliy-B udinszky Endre vá­rosi főmérnök tartott előadást a vá­rosrendezés és városfejlesztés szegedi feladatairól. Az egyetembarátok ülésvezető el­nöke, dr. Tóth Béla Helyettes pol­gármester megnyitó beszédében eide­kes visszapillantásban ismertette a városok történeti keletkezését. Dr. Pálfy-Budinszky Endre előadásában a városrendezés egyik legfontosabb és legsürgősebb problé­máját, a külvárosok közuiü elkitásaüau jelölte meg. Amig ez a kérdés rendez­ve nincs, a varos csak falu marad. Évtizedek óta napirenden levő problé­ma ez; megoldásánál először is azo­kat az okokat vizsgálja, amelyek a külterjes településeket előidézik. Vizs­gálatéinak eredményeként állapítja meg, hogy teljesértékü közműellátás hiánya miatt kénytelenek »iakórajok« a tölté­sen kivüli településre. Hogy a város belső sűrűsége emelkedjék, a követ­kező pontokban foglaltakra van szük­ség: 1. Le kell szállítani az eszményi nívót, 2. csökkenteni kell telekhomlok­vonal minimumot, 3. a közmüjárulékot ki kell terjeszteni, hogy lehetővé vál­jék a közműépítés és a közmüfenntar­tás. A telekhomlok vonal csökkentésével és a közmüjárnlék kötelezővé tételé­vel elérhető, hogy az eddig megosz­tatlan »befagyott* telkeket kimozdít­sák holtpontjukból. E'Záltal sok telek kerül piacra s a belső sűrűség emel­kedik. Az eszményi nivó elvetésével a telek értékemelkedésért lehet elérni s az egyesek kisebb, de könnyebben meg­vásárolható telkekhez jutnak. Kifejtette dr. Pálfy-Budinszky Endre, hogy végre be kell látni azt, hogy a jelenlegi pótadórendszerrel még emberöltök múlva sem rendezhe­tők a külvárosok ég hogy egyedüli igazságos megoldás olyan pénzügyi politika megteremtése, amelynél a köz­müvekkel kapcsolatos kiadások terhét elsősorban a közmüvek használói vi­selik. A városrendezés másik problémá­jaként a beépitési módok szabályozá­sát jelölte meg dr. Pálfy-Budinszky Endra A kivite] eszköze épitésövezeti terv készítése, amely lehetővé teszi, bogy m belső városrészek belterjeseb­ken épüljenek, mint a külvárosok. Előadásának további részében a városfejlesztés problémáival foglal­kozott az előadó. Abból az elgondo­lásból kiindulva, hogy a háború után feltételezhető olyan városi fellendü­lés, amely szükségessé teszi már most a terveik készítését a belterületen túli területek települési, közlekedési és te­rülethasználási lehetőségeire. A vá­ros belterületi lélekszámának 400 év távlatában történő vizsgálata szerint, számítani lehet, hogy a következőkét emberöltőben mintegy 60.000 lélek el­helyezése válhat szükségessé. A varos­rendezésnek szociálisnak kell lenni. Föleltétel, hogy rendezett utcákban, egészségesen épített házakban lakjon a lakosság s ezenfelül megtalálja a városban mindennapi munkájának pi­hente tőjét, a közterek, közparkok üdü­lési lehetőségeiben. Természetesen mindezen leiül szükséges, hogy az épít­kezések oly modon történjenek, hogy M esztétikai érzéket ne sérts; k. Rámutatott a város művészi1 kiala­kítanának szükségességére, amely a jól harmonizált építkezésekkel, illetve átalakításokkal érhető el. Mint példát említette a Dóm-tér művészi megoldá­sát, ahol a tervező Rcrrich Béla művészi zsenialitással oldotta meg a neoromán Dóm és árpádkorabeii em­léktorouycsonknak harmonikus egység­be foglalását a környező árkádos épü­letsorral. A mai városszépítő nem tö­rekszik arra, hogy vázoswgyedeket, vagy uteákat egy' stílusba erőszakok mi kikötő végleges elhelyezésének tervét ismertette. A közel- s távolibb jövő szegedi problémáival foglalkozott még az elő­adó. Ismertette a várható vasutrende­zést, a központi pályaudvarnak a mai •rókusi pályaudvar táján való létesíté­sét s ezzel kapcsolatos fővonali áthe­lyezést. Rátért a Fehértó-csatorna, il­* fB,a yes! a'"e > egybehangolja ,etve a Maty^r Dyugali partjáü huzó_ különböző korok kulönbozo stílusait. dó eUérö utyonal któpitésének szüks6. Szuksegesnek tartja a történelmi gességére, majd a Nagy-Szeged kérdé­uteakép etetrehivasat s ennek legmeg- seiye, fog|alkozott. Ffclh,vta a íigyel­P városrészként a ttrof_ Apponyi me, a korszerü városfejlesztési poli­tika eredményességét biztosító felté­Albert-utca még ma is észlelhető em­pirbangulatu megjelenését ajánlja. Előadásában hangoztatta a középüle­tek központi elhelyezésének szükséges­ségét Felhívta a figyelmet arra, hogy a háború után remélhető nagy gépjár­műforgalomnak nem megfelelő a bel­város utcáinak mai tormája. telekre és eszközökre. Sürgette a vá­rosrendezési törvénynek kiterjesztését a város szomszédságában elterülő községekre. A hallgatóságot — mint a város la­kóit, közelről érintő érdekes előadást A továbbiakban dr. Pálfy-Budin- j ™tRe<t beramatásával fejezte szky Endre az ipari decentralizáció \ 1x5 dr" PaHy-Budinszky Endre, következtében időszerűvé váló iparte- Az elnöklő dr. Tóth Béla helyettes lepülések megfelelő elhelyezési lehető- polgármester az Egyetembarátok s a ségeit tárta a hallgatóság elé. Evvel , közönség nevében megköszönte a út­kapcsolatban az ipari és kereskedel-1 vós előadást, majd az ülést bezárta. Nyomában van a rendőrségi az elsötétítés alatti betörések tetteseinek Az egész országban körözik a cigánybünszövetkezet szét­ugrasztott tagjait i) F I M Aü Y A ROH S Z A ff PÉNTEK, 194S február 18. (Délmagyarország munkatársá­tól) Decemberben és január első felében sorozatos betörések történ­tek az elsötétítés ideje alatt Szege­den. A rendőrség több. mint ötven betörés és besurranó tolvaj fás tet­teseit hajszolja már hetek óta és a nyomozásnak, amelyben a detektiv­testület valamennyi tagja résztvett. végül is meglett az az eredménye, hogy sikerült tisztázni a tettesek személyazonosságát A pontos sze­mélyi adatok birtokában rádiókö­rözés ment az ország összes rendőr­hatóságához és minden remény megvan rá, hogy a nagylétszámu tolvajbanda valamennyi tagja rö­videsen kézrekerül Az első nyomra akkor bukkant a rendőrség, amikor a betörések szín­helyén talált ujjlenyomatoknak az országos bünügyi nyilvántartó daktiloszkópiai gyűjteményével való összehasonlítása és egyéb ada­tok alapján sikerült megállapítani azt, hogy a félszáznál is több betö­rés tettesel cigányok voltak, Mint­egy két héttel ezelőtt a Somogyiíe­lepen szolgálatot teljesitő egyik őr­szemes rendőrnek feltűnt két fiatal cigánylegény gyanús viselkedése. Nyomon követte őket. majd utánuk ment abba a házba, ahová azokat betérni látta. Itt igazolásra szólí­totta fel a ház valamennyi tagját, majd közölte velük hogy személy­azonosságuk és foglalkozásuk tisz­tázása céljából előállítja őket a ka­pitányságon. A cigányok ellenke­zés nélkül felszedelőzködtek és a rendőr felszólítására kimentek a lakásból. Abban a pillanatban azonban, amint kiértek az udvarra, mintha csak előre megbeszélték volna, ahányan voltak. annyifelé szaladtak. Átvetették magukat a kerítésen, ki erre, ki arra és pilla­natok alatt az egész cigánycsalád­nak hűlt helye volt. Még annyi ide­je sem volt a rendőrnek, bogy fegy­verét használja, mert a hatfelé me­nekülő hat ember közül nem tudta, kit vegyen üldözőbe. Igy a somo­gyitelepi cigányoknak nyomuk ve­szett, úgyannyira, hogy még a "ta­táddal volt három apró gyerek tar­tózkodási helyét sem sikerült fel­fedezni. Ellenben találtak a lakás­ban egy bejelentőlapot, amelynek a kézírása azután értékes támpont­tűi szolgált A bejlentőhivatalban ugyanis felfedeztek egy másik be­jelentőlapot, amelyik a város másik részén lakó másik cigány személyi adatait tartalmazta, a kézírás azon­ban egyezett. Ezt a cigányt előállították a rend­őrségen. azoban első kihallga ása során a leghatározottabban tagad­ta, hogy valakit is ismerne a meg- j szökött fáraóivadékok közül. Ennek a cigánynak a kihallgatását meg kellett szakítani, mert ruhájából olyan penetráns bűz áradt, hogy lehetetlen volt elszenvendi. Az őri­zotes zárka többi foglyai is kér­ték, hogy seabadió- • k meg okéi kellemetlen szomszédságtól, otei t valamennyien megférgesednek tőle. Erre intézkedés történt, hogy a ci­gányt a fertőtlenítőbe vigyék. Ne­hogy megszökhessen, megbilincsel­ve kisérte egy rendőrtörzsőrmester a fertőtlenítő intézetbe. Egész uton engedelmesen követte a rendőrt, amikor azonban a fertőtlenítő in­tézet kapuja alá értek, a cigány meglepetésszerűen, egy V&lámgyors mozdulattal szétfeszítette a bilin­cseit és ezzel a valóságos bűvész­mutatványnak is beilő mozdulattal szabaddátett kezével fellökve a rendőrt, elmenekült. ós betörés részességét derítette ki róluk. A másik hat cigány megszökött és ezek voltak azok. akik december második felében már n szegedi la­kásokat látogatták éjszakánként Volt olyan hely is, ahonnan az az­napi disznóölés teljes nyershus- és zsiradékmennyiségét magukkal vit­ték. Kétségtelenül megállapították azt is. hogy a Somogyitelepen iga zoltatott és az udvarról megszökött cigányok azonosak voltak a Zom borból megszököttekkel, dc kiderült az is, hogy ezek Szegedről kereket­oldva Szabadkán ütötték fel a sá­torfájukat és itt ismét a lopások é: betörések egész sorát követték el Amikor Szabadkán is forró lett i lábuk alatt a talaj, Újvidék felé vették utjukat. A pontos személyleirásukat i* közlő rádiókörözést csütört'AöB megkapta az ország valamel ny rendőrhatósága és bizonyosra ve­hető, hogy rövideden valamennyi tolvaj lakat alá Vérű' Csírics Irinej újvidéki szerb püspök a felsőházban A legutóbbi felsőházi kinevezé­sek alkalmával Csírics Irinej újvi­déki szerb püspök nevét is ott ta­láljuk az uj főrendek listáján. Ma­gyarországon mindenki, aki hive a nyugodt és alkotó konszolidáció­nak és a nemzetiségekkel való meg­egyezésnek, csak a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel üdvözül­heti Csirics püspöknek a felsőházba történt meghívását. Csirics püspök egyik előharcosa a keresztény egy­házak közti együttműködés megva­lósításának és ebben hosszú évtize­dek hasznos munkájára tekinthet vissza. Az aszkétaéletü püspök sze­rénységével, nagy tudásával méltá utóda és képviselője egyháza és faj­tája legjobbjainak. Csirics püspök­kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, mezzofantiszerü nyelvtudása, nagy műveltsége az ortodox pravoszláv egyház hierarchiájában is megkü­lönböztetett helvét biztosít számára Kétszáznegyven oldalas vádirat és hetven kiló akta eóy táblai tárgyaláson (A Délimtgyarország munkatársától) A szegedi ítélőtábla Elemy-tanácsa csütörtökön reggel 9 orakor kezdte tárgyalni dr. Kovács Nagy Sándor gö­döllői közjegyző bünpeiet. Dr. kovals Nagy Sándor ellen a békesgyulai ügyészség adott ki vádiratot, amely­ben a közjegyzői kinevezés előtt Gyu­lán ügyvédeskedett, sikkasztással, csa­lással, uiagan- és közoklraiüamtsilás­sal, uzsora vétségével, vaiamiut ha­mistanuzás bűntettével vádolja. Az ügyészi vádirat két kötette, A rendőrség ekkor már számos egyenként 120—120 oldalra terjed. Ma­adat birtokában volt, ezért a to vábbi nyomozás sikerét a második szökés után hátráltattintta. Csakjia hamar kiderült, hogy a szegedi be töréseket elkövető cigányok a Dél ga az ügy rendkívül nonyolult, a tör­vényszék két teljes üeten keresztül folytatta ie a bizonyítási eljárást, vé­gül is u. Kováts Nagy Sándort vala­mennyi vadpont alól felmentette. Az ügyész lellebbezese folytán került vidékről szivárogtak be Szegedre, j mosl az ügy a táblához. Zomhorban már decemberben fel­tűnt a rendőrhatóságnak egy ti zen­négytagú .cigánycsoport gyanús vi selkedése. Néhány napi megfigye­lés után a gyanú beigazolódott, mire rajtaütésszerűén körülfogták a cigányok tartózkodási helyét és sikerült is a tizennégy cigány kö­zül nyolcat elfogni. Ezek azóta a zombori ügyészség foglyai és a megindult nyomozó már egész se­reg elsötétítés altat elkövetett lopás A tanács asztalán ualalinas köte­gekben sorakoznak a bünper aktái, amelyek suiya meghaladja a 70 kilót. A terjedelmes vádirat ismertetése egy­maga több napot vesz igénybe, ezért Elomy Sándor tanácselnök ugy döntött, hogy csütörtökön délután is folytatják a tárgyalást. A bünügy pénteken es szombaton is szerepel a tanács ügy­rendjén, nincs azonban kizárva, bogy a bonyolult és szövevényes per még a jövő* héteu is foglalkoztatni fogja a birálial

Next

/
Thumbnails
Contents