Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-12 / 34. szám

Ombrózy Gyuia államtitkár a kormányzói kabinetiroda uj főnöke Budapest, februés 11. A' BudaJ>esii Közlöny február 12-i szájna a következő legfelsőbb elhatározásokat ós legfelsőbb kéziratokat közli: magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére dr. urai Uray István m. kir. titkos tanácsos, ka* binetirodám főnökét ettől az állásaitól saját kérelmére felmentem, nevezetthez intézett kéziratomat ide asárom. A magyar királyi miuisetereLnök előterjesztésére dr. sedeui Ambrózy Gynla államtitkárt, a kabinetiroda főnökhelyettosét kabinetirodám főnökévé kinevezem. Kevezetthea intézett kéziratomat ide zárom. Kelt Budapesten, február hó 10. •apján. Horthy «. k., Kállay Miklós s. k." „Kedves dr. Uray! Már Bécsben működő kabinetirodámban közel másfél évtizeden át békében és a mnlt nagy világháború alatt szolgálta a királyt és a hazát. Közel két és félévtizeddel ezelőtt gazdag tapasztalatait készséges odaadással állította kabinetirodám szervezése ezolgálatába és azóta gondos körültekintéssel ée fáradhatatlan munkakéezséggel vett részt kabinetirodám vezetésének felelősségteljes munkájában ós immár hat éve teljes megelégedésemre töltötte be kabintirodám főnöki tisztét. Megemlékezve amellett hűséges ragaszkodással teljesített bizalmi szolgálatáról, sajnálattal teszek eleget előterjesztett kérelmének, amidőn önt a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére kabinetirodám főnöki állásától saját kérelmére felmentem. Indíttatva érzem magam arra. hogy nehéz viszonyok között kiváló odaadással és buzgóm teljesített igen értékes szolgálatáért legmelegebb köszönetem fejezzem ki és ez alkalomból önnek a Szent István-rend középkeresztjét ad_o; Hiányozzam. Kelt Budapesten, 1943 február hó 20. napján. Horthy s. k., Kállay Miklós s. k." ^Kedves dr. Ambrózyl A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére önt kabinetirodám főnökévé kinevezem. Kelt Budapesten. 1943 február hó 10. napján. Horthy s. k.. Kállay Miklós s. k." e Dr. sédeni Ambrózy Gyula családjának Árvamegyéből a mult század elején Dunántulfa szakadt ágából származik s 1884-ben született Nyíregyházán, ahol apja alügyész volt. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezto. Állami szolgálatát a bíróságnál kezdte, ahonnan az igazságügyminisztériumba rendelték, ahol előbb a büntetőjogi, majd a közjogi és nemzetközi törvényelőkészítő osztályban működött és a .vörös Uralom bukása után Siónk vészt vett a béke előkészítés jogi vonatkozású munkáiban, valamint az akkori idők közjogi törvényeinek előkései tésében. 1920 tavasza óta a kabinetirodában teljesít szolgálatot, ahol a Kormányzó ur 1938-ban államtitkárrá és a kabinetiroda főnökhelyettcsévé nevezte ki. (MTI) Szálast nagytanács! beszédit a vizsgáidbírd lefoglalta Budapest, február 11. A budapesti királyi büntetőtörvényszék vizsgálóbirája sajtórendőri vétség cimén elrendelte az ismeretlen helyen előállított >Nyilaskeresztcs párt, Szálasi vezetőtestvér beszéde 1942. IV. 18-án a »» Hűség Házában az Országos Nagytanács ülésén* cimü füzet lefoglalását. A sajtótermék bárhol található, összes példányait a rendőrség lefoglalja és a terjesztők ellen sajtórendöri vétség cimén eljárást indít. DBLMAGYARORSZAfl PÉNTEK, 1043 február 1«. Őszre elkészül a vasutasok hősi emlékműve Harmincezer pengőbe kerül az emlékmű, amelynek gipsz-1 modellje megérkezett Szegedre — Még ebben a hónapban a városrendezési bizottság és a kisgyűlés elé kerüi az emlékmű elhelyezésének ügye Balvárosi Mozi Ma is vitéz Somogyváry közismert sziu müvének filmváltozata BAJTÁRSAK a bajtársiasság gloriükálása. Főszereplők: Siinor Erzsi, Szilasey László és Timár József. Egyidejűleg. Turay, Kjsg Manyi és Pethes Ferenc vidám kisfilmje, a Tsssék jegY^ váltani! (A Délmagyar ország munkatársától) A MÁV szegedi üzletvezetősége, élén dr. Szilágyi Ferenc igazgatóval, még a mult évben nagyszabású s városrendezési és városszépészeti szempontból is figyelemreméltó elhatározás megvalósításába kezdett. A terv, mint ismeretes az, hogy a szegedi vasutasság felállítja a vasutasok impozáns hősi emlékmüvét, amelyen megörökítik mindazoknak a hősi halottaknak nevét, akik akár az első, akár a második világháborúban estek le. Szilágyi igazgató lelkes kezdeményezése a legnagyobb megértésre talált a MÁV központi igazgatóságánál, is s igy sikerült biztosítani az emlékmű felállításával kapcsolatos 30.000 pengőt kitevő költséget is. A MÁV igazgatósága Bory Jenő szobrászművészt bízta meg az emlékmii elkészítésé vei s miután a bemutatott tervvázlatot elfogadta a MÁV, a tervező szobrászművész elkészítette az emlékmű gipszrnodelljét is, amelyet dr. Szilágyi Ferenc igazgató Csütörtök délben mutatott be a városházán dr. Tóth Béla helyettes polgármesternek. A modellből impozáns kontúrokban és művészi szépségében bontakozik ki a létesítendő hősi emlékmű. Az emlékmű egy épitmónykeretbe helyezett kettős szoborcsoport lesz. Az egész mü alapja hét méter hosszú és három méter szélesre van tervezve egy domhszeriien emelkedő pázsitos parktükör közepére. Az emlékmű pözéppontját egy kis medence foglalja el, amelybe arany és fekete mozaikbena kasokból előtörő, színesen megvilágítható vízsugarak zuhognak. A medence fölött maszsziv, művészien kiképzett keretbe helyezi az emléktáblát a vasutas hősök nevével, a medence első szpéfiek KUR/OHAN Kirobbanó tapsvibarok mellett jáiszuk a uótás magyar katonafilmet! Sárdy Jinof, Tóth Julla PETHES és BIHARYVAL üzenel a ifolsaiM két sarkán pedig egy-egy szobor emelkedik. Egyik szobor három és félméter magas, mezítelen felsőtestü, robosztus férfialakot ábrázol kezében kivont karddal, a másik oldalon pedig egy két és félméter magasságú szoborcsoport áll, középen egy magyar anya, körülötte öt apró gyermek. Az emlékmű modelljének megtekintésére magához kérette dr. Tóth Bcla helyettes polgármester Buócz Béla műszaki tanácsost, a mérnöki hivatal vzeetőjét és Pálfy-Budinszky Endre főmérnököt, a városrendezési osztály vezetőjét is s jelenlevő Szilágyi igazgatóval hosszabb megbeszélést folytattak, a helyettes polgármester szobájában az emlékmű elhelyezéséről és felállításáról. A megbeszélésen az a terv alakult ki —, nmHy egyébként már régebben felvetődött —, hogy a vasutas emlékmüvet a MJV iizletvezetőség székháza előtt kell elhelyezni az Anna-gyógyviz pavillonja helyén. Evégből természetesen le kellene bontani a pavülont s a kis térség a Tisza Lajos körnt és a Kossuth Lojos-sugárut szögletében egészen uj képet kapna. A tervvel kapcsolatban, már akkor, mikor először felmerült, megirtuk, hogy annak létjogosultságát semmiféle szempont nem indokolja. Amilyen tiszteletreméltó, városfejlődési szempontból amennyire érték és köszönetet érdemlő a MÁV szegedi üzletvezetőségének áldozal kész megmozdulása s Szilágyi igazgató fáradhatatlan és lelkes agil fása, éppen annyira érthetetlen az az álláspont, amely alkotást rom bolás nélkül nem tud elképzeli. Nt vegyük most figyelembe azt a anyagi károkozást, amit ennek a jelentős költséggel felépült, a város vagyontárgyát képező ízléses ki pavillounak lerombolása jelentene hanem foglalkozzunk kroiróiag az zal a kérdéssel: miért kell megszűnni a város egyik csinos, hangulatos, művészi kiképzésű díszének a vasutas emlékmű felépítésének áraként? A természetes törekvőé az kellene, hogy legyen, hogy a város díszeit szaporítsuk, nem pedig az, bogy az egyiket a lerombolt másik helyére építsük. Emlékezzünk viszsza arra az iődre, amikor eltűnt erről a helyről a dísztelen, évek során ót ott éktelenkedő kerek bódé. milyen lelkes örömmel fogadta mindenki az ide épített, csinos pavilIont! A paviliont helytelen volna lerombolni s nem tudjuk követni azt a gondolatmcDetet, amely csak ennek árán hajlandó elkó.pzolni a vasutas emlékmű helykijelölését. Ismételten s sláhuzottan bangsulyozznk, hogy minden elismerést ér köszönetet megérdemel az a törekvés, amely anyagi, megterhelés nélkül impozáns dísszel, a hazafias érzést ápoló momentummal igyekszik gazdagítani, szépíteni a szegedi, városképet. Az emlckniü részérő azonban az elmondottak miatt a város valamelyik másik alkalmas pontján kell kijelölni a megfelelő helyet. maga hatalmas arányaiban és művészi szépségében épp ugy. vagy talán még jobban érvényesülhetne. Az elgondolás ilyen formában sem veszít semmit a, maga nagyszerűségéből. do viszont kizdréilag ez a megoldás szolgálhatja a város fejlődési és esztétikai, szempontjait. Már az első alkalommal, araikor a terv felmerült, figyelemreméltó megoldások jelentkeztek a tárj^'ilások során. Egyik az, hogy az ifzletvozetőség mögötti jelenleg zárt kertet át kell alakítani és ki kell képezni nyilvános parkká, el kell távolítani a kerítést és itt kell elhelyezni az emlékművet. De méltó módon el lehetne helyezni akár a nagyállomás, akár a rókusl állomás előtt s ezeken kivül még több más ideális elhelyezési lehetőséget lehetne keresni és találni a városban a vasutas emlékmű részére. A kérdéssel most kell foglalkozni, alaposan meg kell vizsgálni a helyzetet, mielőtt jóvátehetetlen kárt okoznánk. , Értsülésünlr szerint a probléma legközelebb a városrendezési bi« zittság elé kerül s az ügyet a hí' zottság javaslatával már a februári kisgyűlés tárgysorozatára felveszik. A gyors döntésre ugyanis azért van szükség, mert a terv az. hogy az emlékművet a legrövidebb időn belül elkészítik és ősszel Orszá gos ünnepség keretei közölt avatják, fel. Kivégeztek egy áruházi tolvajt Budapest, február 11. Girát József 43 éves faipari gépmunkás január 9-én éjszaka a Thököly-uti Berezeg és Fodor divataruházbó! 2409 pengő erté kii ruhaneműt lopott Ezért a rogtönitélő biroság halálra itclte. Csütörtökön délután fél 4 órakor a budapesti gyűjtőfogház udvarán kivégezték. (MOT) SZECHFMY3 MOZI Ma 3, 5, 7 órakort ilíKOS PflBBKCSj •••••BMNNNHM Izgalmas kalandfilm, mely bevilágít a gazdasági háboru sötét rejtelmeibe. Főszereplők: VIKTOR DB K O W A PAUL HARTMANN H. A. SCHLETTOW TATJÁNA SAIS m~mgmmNÍJMII J.IUIMMWL^