Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-10 / 32. szám

Láss sebesült honvédet vendégül a kivánsághanciversenyen! Hat hónapra elnapolták a családirtó Bera Mihály bUnügyének fótárgyalását (A Délmagyarország munkatársá­tól) A szegedit törvényszék a keddi napra tűzte ki a Molnár-tanács elé főtáreyalásra Bera Mihály gyil­kossági bűntettét. Emlékezetes, bogy 1940 októberében bét ujsze­gedi fiatalember: Bera Mihály és Jenő állatias kegyetlenséggel meg­gyilkolták alvó szüleiket és leány­testvérüket, majd áldozataik ujjá­ról lehúzták a gyűrűket, a szekré­nyekből magukhoz vett 500 itengő készpénzzel Budapestre szöktek és rablott értékeket is pénzzé téve, el­mulatták. Amikor elfogyott a pénz, visszajöttek Szegedre, de nem mer­tek hazamenni, hanem a Csontgyár melletti kukoricásban ütötték fel tanyájukat, azzal a szándékkal, hogy további rablások utján szerez­nek pénzt. Október 29-én este 6 óra tájban Bera Mihály beállított Var­ga Anna Aigner-telepi fűszer- és vegyeskereskedő üzletébe, kenyér­vásárlás ürügyével és miközben az asszony kiszolgálta, revolvert rántva többször rálőtt. Varga Annát esak a lélekjelenléte és a véletlen szeren­cse mentette meg a haláltól. Időközben felfedezték a Bera­wsalád meggyilkolását is és a de­tektívek esakhamar kiderítették a két elvetemült gonosztevő rejtek­helyét Elfogatásukra T7 rendőr és 9 detektív ment ki ée körülfogva a kukoricást, valóságos tűzharc fejlő­dőt ki a rendőrség emberei és qz üldözött gyilkosok között. A Bera­testvérek nem adták meg magukat, hanem órákon át lövöldöztek, am'g végül is JJera Jenőt egy rendőr­golyó halálosan eltalálta, bátyját, Mihályt pedig egy másik lövés sú­lyosan megsebesítette. Bera Mihályt hónapokon keresz­tül ápolták a rabkórházban, majd •ovábbi kezelés céljából Budapestre •zállitották. A golyói ugyan nem si­került kioperálni a koponyájából, azonban a kétesztendei ápolás kö­vetkeztében állapota annyira ja­vult, hogy börtönorvosi szakvéle­mény szerint ügyében a főtárgya­lást, most huszonnyolc hónap után végre ki lehetett tűzni. A megbilincselt családirtó A keddi főtárgyalást reggel 9 órakor nyitotta meg dr. Molnár Ist­ván tanácselnök. Szavazóbirák vol­tak dr. Zolnay Imre és dr. Pauer Lóránt törvényszéki birók. A vádat dr. Meesór József kir. ügyész képvi­selte, mig a vádlott védelmét dr. Fehér Kálmán látta el. A közönség részére fenntartott padsorok zsúfo­lásig megteltek és sokan még állva is szorongtak a padsorok között, hogy végighallgathassák az izgal­masnak ígérkező főtárgyalást. A vádlottat két szuronyos fegyőr vezette a birói emelvény elé. Daróc­ban állott a nyurga, rosszképü, he­gyesorrö suhanó birái elé, a bilin­cset a tanáEselnök rendelkezésére a főtárgyalás egész tartamára kezén hagyták, mert a fogházban tanúsí­tott izgága viselkedése alapján föl­tehető volt hogy bilincseitől meg­szabadulva nem fogja azt a fegyel­mezett magatartást tanúsítani, amit a helyi és az alkalom komoly­sága és méltósága megkíván. Bera Mihály szemlesütve állott a vádlottak padja előtt, vizenyős sze­meivel egykedvüeü nézett maga elé és olykor, ha a bírák valamelyike kérdést intézett hozzá, a bambaság­nak azzal a feltűnő kifejezésével,' amiben lehetetlen észre nem venni [ az erőltetettséget, tekintett fel, j hogy azután pillanatok múlva is­mét elkapja szemét az emelvényről. Vall a gyilkos Az elnök részletesen ismerteti a vádiratot, amely kétrendbeli gyil­kosság bűntettével, egyrendbeli rablás bűntettével, egyrendbeli gyilkosság bűntettének kísérletével, egyrendbeli több emberen elköve­ttt szándékos emberölés kísérletével vádolja Bera Mihályt. — Megértette, hogy mivel vádolja magát az ügyészeég? — „kérdezi az elnök a vádlottat Bera Mihály egész testében rán­dul egyetj pár pillanatnyi csend, majd ismételt kérdésre hallhatóan feleli: — Igeu. — Bűnösnek érzi magát) Megint rándul egyet Bera Mi­hály, de felelet nincs. — Beismeri, hogy megölte az ap­ját, anyját, meg a testvérhugátt — adja fel most a kérdést másképpen az elnök. — Beismerem — feleli qsondesen a vádlott — Bünö-nek érzi magát? — Igen — feleli most már, kis gondolkozás után. — Miért ölte meg? Nincs felelet —• Kivel együtt követte el a gyil­boságot? A vádlott hallgat jódarabig, majd tétován megszólal: — Berával. — Ki az a Bera? — Nem tudom. — Rokona magának? — Nem. — Nem a testvére? — Hát... a testvérem. Általában lassan, vontatottan fe­lelget és annak, aki hallja, az az érzése, hogy szándékosan túlozza a bárgyuságát. Az elnöknek nagy fa­radságába kerül bármit is megtud­ni tőle, valósaggal szavanként kell kiszedni a vallomását. Közel há­romnegyed érába telik, amíg vég­re odáig jutnak vele, hogy ö-sze­függéstelen szakadozottsággal el­mondja a következőket: Jenő fivé­rével ketten kitervelték, hogy megölik apjukat, anyujat és nővé­rüket, mert ezen a módon akarták megakaparintani a szüleik 500 pen­gónyi készpénz vagyonát. A gyil­kos fegyvereket a Mars-téren egy Tóth nevü ószerestöl vásárolták. Arranézve, hogy megfontolták-c előre a gyilkosságot, csak zavaros és értelmetlen válaszokat ad, vejül annyit ismer be, hogy a tett elköve­tésének gondolata tőle származott, i A gyilkosságot este, sötétben kö­vették el, mikor szüleik már elud­tak, ő az apját lőtte ayon, testvére pedig az anyjával végzett. Közben felriadt nővérük Bera Mária, akit szintén a vádlott lőtt agyon. Ez­után összefüggéstelenül beszél a pseti mulatozásaikról, meg arról, hogy mikor elfogyott a pénz, visz­szajöttek Szegedre. ^ Az elnök a Varga Anna fűszeres elleni merénylet részleteiről érdek­lődik, de erről a vádlott meni tud semmit mondani, mert „már nem emlékszik." Az elnök ezután maca elé szólitja Varga Annát, akit szembesít a vádlottal. Mostmár job­ban emlékszik. Elnök: Az a vád, hogy maga vá­sárlás ürügyével bement az üzletho és háromszor rálőtt az asszonyra, de egyik lövés sem talált, mert az asszony elmenekült a konyhaajtón keresztül. Emlékszik rá? A vádlott hosszas gondolkozás után nagyon bizonytalanul igy fe­lelt: — Ha igy van, csak igy kell len­ni, nem mondom, hogy nem igaz. — Hova irányította a revolver csövét? — Csak oda... a fejtbe... . — Ki akarta rabolni? — Nem vittem el onnan semmit — feleli hosszas hallgatás után. Az elnök ezután több eredmény­telenül feltett kérdés után megálla­pítja, hogy a Bora-fi< érek, miután Pestről hazajöttek, két alkalommal is eldicsekedtek nz embereknek, hogy megölték a szüleiket, de nem hitte el nekik senki, ezt a, szörnyű­séget. A vádlott ismételt kérdésekre kijelenti, bogy netn emlékszik a rendőrökkel folytatott tűzharcra. Ezután az elnök az elfogatá-s körül­ményeit ismertei birótársaival. A rendőrök mindent elkövettek, hogy élve fogják el a gyilkosokat, azok azonban bevették magukat a kuko­ricásba és keményen tüzeltek. Ren­geteg töltényük volt, amit ugy sze­reztek, hogy a katonai lő'éren fel­szedegették a kilőtt golyókat és az elhasznált hüvelyeket és lőporral használható töltényeket. csinált a 7c belőlük. A tölténykészitéshez meg­felelő szakértelemmel rendelkeztek, I minthogy mindkét Bera-fivér kita-1 nnlta a fegyvermüvességet. A vizsgálóbíró előtt tett vallomá-» sainak ismertetése során kiderült, hogy Bora Mihály már 1940 novem­berében a kórházban, majd 1942 ja­nuár 3-án a budapesti országos bí­rósági megfigyelőben, végül 1942 december 23-án Szegedon a vizs­gálóbíró előtt a bűncselekmény lé­nyegére néztve beismerő vallomást tett. Revolverro'yó a vádlott fejében A törvényszék által kirendelt há­rom orvosszakértő: dr Aes Sándor, dr. Incze Gyula és dr. Kál János börtönfőorvos egybehangzó szak­véleményét dr. Ács Sándor fejtette ki részletesen a következőkben — Bera Mihály a jobb halántékon lövéstől eredő fejsérülést szenve­dett, a golyó behatolt az agyba ós ot helyét változtatva a kisagy jobb lebenyében megállapodott. A golyó vándorlása következtében az agy­velőben hegek keletkeztek, aroeiv°k a vádl'ttná1 vszihi.lt/Ji elváltó.ásó­kat okoztak, ezek azonban neir. olyan fokuak, hogy ne érthetné meg cselekményének és'az ellene emeli vádnak a jelentőségét. — Az a meggyőződésünk — mon­dotta a főorvos —, hogy a vádlót viselkedésével szándékosan súlyo­sabbnak igyekszik feltüntetni be­tegségének illetve a szenvedett agvbeli kóros elváltozásnak a tüne­teit. Az országos bírósági megfi­gyelő i TI 1 >"T szakvéleménye is ugy szól. nogv betegsége a jelen legi stádiumban nem függeszti fel szabad elhatározó képességét, leg feljebb csak korlátozza. Az orvos szakértői vélemény azonosítja ma gát ezzel a megállapítással. Semmi olyan tünet, amely büntethetősé gét kizárná, vagv elmegyógyitóin tézetbe való utalását indokolná. ner» volt, észlelhető Dr. Fehér Kálmán védő szólalt fel ezután. _ A vádlott törvényben biztosí­tott elemi joga n szabad védekezés lehetősége — úgymond. Szerinti Bera Mihály nincs olyan állapot­ban, hogy saját bűnösségéről véle. rnényt tudjon alkotni. Tgy elesnék attól a jogától, hogy védekezhessék. Kéri a bíróságot, hogy a főtargvn­lást hat. vagy tizenkét liónapta ha­lasszák el. hátha ez alatt az idő alatt annyira javul állapota, hogy a törvény előtt felelősségre lesz vonható. E'napolós Az elnök az előterjesztések feletti döntés előtt kísérletképpen még elren­deli az egyik tanúnak: Varga Annának kihallgatását, amikor azonban a vád­lott a tan'u vallomására sera képes észrevételeket tenni, az elnök bíró­társaival folytatott tanácskozás után kihirdeti a tanács határozatát, amely helytadva a védői előterjesztésnek. * tárgyalást hat hónapra elnapolja év nyilvántartásba véteti, egyben meg megbízza dr. Kál János börtönfőorvost a vádlott további állandó ellenőrzésé­vel. A határozatot az elnök azzal indo­kolja, hogy a vádlottnak a főtárgyalá­son tanúsított magatartása következté­ben nincs abban a helyzetben, hogv az előre megfontoltság kérdésében dönt­hessen és ítéletet hozhasson. A határozat ellen dr. Mecsér Jó­zsef ügyész felfolvamodással élt, hi­vatkozva az orvosszakértök egybe­hangzó megállapításaira, amelyek sze­rint a vádlott tárgyalásképes állapot­ban van és cselekményéért büntetőjo­gilag felelősségre vonható. Az elnök az ügyészi felfolyamodást elutasította Az elutasítás ellen az ügyész újból fel­folyamodást jelentett be. ezt a bíróság elfogadta és az elnök elrendelte a bünügy Iratainak a főügyészséghez való átküldését a felfolvamodás elbí­rálása céljából. A főtárgyalás ezrei véget ért Finn tiszti küldöttség Debrecenben Debrecen, február 9. A finn Had­sereg tiszti küldöttsége a napokban városlátogató körúton Debrecenben járt. A finn tiszteknek annyira megtetszett Debrecen és környéke, hogy most még egy Hortobá.gv­látogatásrn visszajöttek a paszta téli szépségeinek és ékességeinek megtekintésére. (MTI) iiMtóOéiniatimrszaoteieioflia

Next

/
Thumbnails
Contents