Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-02 / 26. szám

Felolvasó ülés t Dugonics-Társaságban (A Jtélroagyaiors/.ag munka,áJ>i­Ml) Vasárnap rendezte a Dugón ics­Térsaság ezidei első ülését. Az ülést ér. Banner János egyetemi profesz­saor, a Dugonics-Társaság elnöke nyi­totta meg. Megemlékezett Ady Endré­ről, halálának 24 éves évfordulója al­kalmából és méltatta röviden a köl­tőt. Utána Eperjessy Kálmán ren­des tag tartotta meg előadását Reiz­ner Jánosról, Szeged történetirójáról. Röviden ismertette közigazgatási pá­lyafutását, ahol már a kulturális po­litika szellemében dolgozott. Később a Somogyi-könyvtár igazgatója lett. Itt kezdődött történetírói működése. Rámutatott arra, hogy Reizner János autodidakta módon haladt előre. Megírta 4 kötetes müvét >Szeged törté­nete* címen. A könyv kiadására a város számára adományozott Somo­gyi-könyvtártól ée Szeged közönségé­től kípott támogatást. Könyvén bizo­nyos lokálpatriotizmus húzódik végig, de bizonyos történetírói objektivitás is érezhető. Eperjessy Kálmán rámutatott azon­ban egy-két olyan motívumra, amit Reizner János nem vett figyelembe. Reizner Szeged keletkezését a magyar gazdák intézményének tekintette s nem tulajdonított nagy fontosságot a marosi sószállitásnak. Ez pedig: a Tisza és a Maros összefolyása, mára természeti adottságoknál fogva is, döntő volt Szeged keletkezésében. Azonban maradandó megállapítása Reizner Jánosnak az, hogy Szeged azon kevés alföldi városok egyike, ame­lyeknek történeti folytonossága ál­landó. Szegeden buzog az élet akkor is, amikor a török a város palánkját és a várat elfoglalja; Szeged magyar maradt De nemcsak a régiek marad­nak magyarok, hanem az idegenek is magyarrá lesznek Szegeden. Az értékes, bár csak a >müvelt nagyközönséghez* szóló előadást Ta­káts Lajos vendég népdalhangu versei követték. A versek bájosak, szivhez­szólóak. Ezután Somogyi József főiskolai tanár, rendes tag tartotta székfogla­lóját: Természetes béke cimen. Kifej­tette filozófiai megvilágításban a bé­ke lényegét: Minden béke lélekzetvé­tel, átmenet az egyik háborúból a má­sikba. A természetes béke az igazi bé­ke, az igazságos béke, az örök béke. Mai probléma, szivünkhöz közelfekvő. S amikor meglebbentette a békelehető­ség fátyolát, jóleső érzés ülte meg a hallgatóságot. S valahogy mindenki lélekkel érezte, hogy az ember társas­lény, akinek közösségbe kell tartoznia * el kell feledni a régi mondást: az élet hélium omnia, contra omnes! Ha­*cw egv nagy családhoz tartozónak kell érezni magunkat. Mert a család a legnagyobb hősies szeretet. Szeretjük, mert a mienk. S most hajó, vasút, repülőgép, a technika minden vívmá­nya közelhozza egymáshoz az embere­ket. Ma már egyik állam sem mond­hatja, hogy nem számit, mi van kül földön. De nem-e utópia az örök bé­ke?*— tehetjük fel a kérdést. Elérhet­jük-e azt hogy valaha ne legyen be­tegség? Mert alakultak bizonyos ál­lamfelettl államok, igy a Szentszövet­ség, Népszövetség, nemzetköziség, de a megoldást egyik sem vallhatta ma­gáénak. A Szentszövetség saját érde­keit védte, a Népszövetségben gör­csös félelem nyilvánult és uralkodott, * nemzetköziségben az osztályharc öltött hatalmas méreteket. Az igazi megoldás késett és késik. Az egyedüli helyes és eseménnyel vemhes megol­dás: amit nem kívánsz magadnak, másnak se tedd! De vájjon megérett-e az emberiség arra. hogy ezt meg is értse? A nívós és kulisszatitkokat felleb­fcwtő előadás után dr. Banner János elnök bezárta az ülést Kiss Ottó Miklós Suiyos börtön- és fegyházbüntetéseket szabott ki a törvényszék a biztositáss csaiékra (A Délmagyar ország munkatársá­tól) A törvényszék Molnár-tanácsa u mult héten öt napon ét tárgyalta Dimitrijin András makói lakos és társainak biztosítási csalási bűn­ügyét. Mint ismeretes, Dimitrijin egész bűnszövetkezetet szervezett mübalesetek rendezésére. A sérülé­seket fiatal orvosok közreműködé­sével mesterségesen ejtették magas bebiztosított cinkostársakon, hogy azután a többszázezer pengőre ru­gó biztosítási összegeket felszedve, azon megosztozzanak. Számításaikba azonban hiba csúszott, mert a biz­tosító társaságok a balesetek meg­ismétlődése miatt gyanút fogtak és előbb magánnyomozás ujján, majd a rendőrségen tett feljelentésok alapján rendőri nyomozással is be igazolták, hogy a baleseteket csak koholták és így nemcsak biztositási csalás, de öncsonkítás bűntettét is elkövették. Az öt napon át tartott főtárgya­láson a vádbeli cselekmények nagy része beigazolódott és a nagyará nyu bünperben hétfőn kihirdetett ítélet az ügy valamennyi vádlott­jára marasztaló lett. Dimitrijin Andrást a törvényszék 3 évi és 6 hónapi fegyházra. Nagy Sándort 2 évi ée 4 hónapi fegyházra, Igoz Jánost 1 évi börtönre, dr. Náhoczky Endrét 3 évi fegyházra, dr. Juhász Jánost 1 évi és 6 hónapi börtönre. Nádas Elemért pedig 8 hónapi bör­tönre itélte. Mellékbüntetésként dr. Náhóczky Endrét 10 évi hivatalvesz­tésre és polgári jogainak ugyan ilyen időtartamra valóv felfüggöd tósro itélte. a többi vádlottak fejen­ként 5—5 évi hivatalvesztést kap­atk mellékbüntetésül. Az Ítélet ellen valamennyi vád­lott fellebbezést jelentett be enyhí­tésért, de fellebbezést jelentett be a büntetés súlyosbításáért a kir. ügyész is. A nagy feltűnést keltett biztositási csalás tömegbünpere ilyenformán a táblát is foglalkoz­tatni fogja. DELMAGYAROHbAAU KEDD, 1943. február 2. A Hungária-étteremben, fvoii Grill-helyiség) a lugkellemuaebben szórakozhat! Elsőrendű konyha, kitü nö italok l K'vá'ó uj zene! Polaápi árak! Tánc! Uj vezető*! bzeA^vax ifyu a IX. &zifn(ÓMat Uaítfyatfc... i (A Délmagyarország munkatársá­tól) Kétszeresen nagy jelentősége van annak, hogy Szegeden a zenei élet olyan szép lendületet vett a mostani hangverseuyidényben, ha tekintetbe vesszük a régi, de aktuá­lis mondást: „Intcr arma silent musael" Valóban, a fegyverek zaj­lása között is érvényesül néha a inufzsúk szelid hangja s valamennyi között a legszelídebbének, a zene­költészetnek éter szavára is tudunk figyelni itt, a visszaszerzett Délvi­dék kultiuventrumában, ahol egy­más mellett élő népek megbéktl'­sét kell szellemi eszközökkel előse­gíteni. Mert fegyverek zajlása kö­zött is* gondolnunk kell arra, bogy eljön egyszer az áldásthozó béke s az eljövendő békés korszak számá­ra kell a közös művelődés talaját előká ziteni. Itt kapcsolódik bele ebbe a rend­kívüli jelentőségű szellemi építésbe a jövendő kulturnemzedék, az ifjú­ság. A háborús ifjúságonk, amely meglepően és örömteli módon ér­deklődik a magasabb zenekultura iránt. Alig egy esztendős módsze­ígs nevelés eredményeképpen a sze­ged és szegedkörnyéki ifjúság mii már a zenei érdeklődés oly magas fokánál tart, hogy Beethoven TX. szimfóniájának s Kodály Zoltán „Te Deum"-ának, valamint a „Jé­zus és a knfárok"-nak előadására zsúfolásig megtöltölte a szinház nézSterét. Ez azt jelenti, hogy ezer­száz 20 éven aluli ifjú és leánv ült be hétfőn délután 4 órakor a szin házba, hogy meghallgassa a filhar­monikusok uagyszabásu hangver­senyét. Jól emlékezünk még azokra a ze­nedélelöttökre, amelyeket a Belvárosi Mozi helyiségében rendezett a Szegedi ' Filharmonikus Egyesület az ifjúság számára. Illetőleg az elmúlt hangver­senyidényben a filharmonikusok szin­te kizárólagos programjukul tűzték ki az ifjúság zenei nevelését Két lelkes ember nagyszerű s jövőt építő munká­jának eredménye volt ez: dr. B a t i z­lalvy János professzoré és Fri­csay Ferencé, az egyesület nagyte­hetségű fiatal karnagyáé. Az ifjúság lassanként > beszokott* a vasárnap dél­előtti hangversenyekre s végül telje­sen megtöltötte a mozi nézőterét úgy­annyira, hogy a »felnőtt« közönség szorult ki a hangversenyekről... A jövő zenekedvelő nemzedéke tehát megtalálta az utat a hangversenyte­rem felé . Sőt, ők voltak azok, akik háborús gondoktól elfáradt és talán kissé elfásult szüleiket, rokonaikat visszavezették az örök Szép forrá­sához, a muzsika gondokat feledtető, szivet-lelket üdítő templomához ... A Szegedi Filharmonikus Egyesü­I let hangversenyközönsége az idén két­szer is meg tudja tölteni a szinház ha­talmas nézőterét egy-egv alkalommal. Ezt bizonyítja a főpróba, amikor a középiskolás ifjúság nagy tömege töl­tötte meg oly kedves, fiditő és biztató látványt nvujtva, a nézőteret s a kedd I délelőtti ünnepi hangverseny jegyelő­vétele. amely arról tanúskodik, hogy a hangversenyen egyetlen üres ülőhely nem lesz... A sfinházha és moziba is eljáró közönség érdeklődése a ma­gasabbfoku zeneművészet iránt, szin­tén örvendetes jelenség, különösen a gondterhes. súlyos időkben, az ifjú­ság ilv nagvfoku zenei érdeklődése azonban egvenesen szenzációszámba megv és rendkívüli jelentőségül A hétfő délutáni hangversenyföpró­ba egy kis akadállyal Indult. Á buda­pesti személyvonat, amely a száztasn Budapesti Kórust és operaházi ven­dégművészeket hozta, másfélörás ké­séssel érkezeti meg. A tanulóifjúság számára megrendezett hangverseny főpróbát tehát csaknem earvórás késés­sel kezdhették meg Az ifiuság egvát talán nem türelmetlenkedett. szinte ünnepi örömmel készült a nagysza­bású zenei eseményre. A páholvsoro­kat ragyogó szemű diáklányok — nyol­casával egy-egy páholyban — és ko­moly tekintetű fiuk töltötték meg, akik türelmesen várakoztak a főpróba meg kezdésére. Végre fél 5 óra tájban Antos Kál mán zeneigazgató bevezető beszéde utá© felvonult a száztagú Budapesti Kórus a szinpadra, amelyen már elhe­lyezkedett a filharmonikusok zeneka­ra és a behirdetett kitűnő muzsikus: Bárdos Lajos betegsége miatt helyet­tese, Pétery József zeneművészeti fő­iskolai tanár vezényelte el Kodály Te Deum-át. A zenei produkcióról bí­rálatot csak a kedd délelőtti hangver­seny meghallgatása után, csütörtöki számunkban hozunk, ezúttal csak ar­ról a rendkívüli eseménvről akarunk beszámolni, amit a jövendő magvai zenekultúrája számára másfélezer kö­zépiskolai tanuló megjelenése Ás ér deklődése jelent. Hogy valóban élvezték" és svéve sen hallgatták vésrig a sajnos, rö vidre sikerült főpróbát, arról győződtünk', amikor beszéltünk né hány gimnázista leánykával és if­júval. Egy hatodikos diáklány m'l dául észrevette azokat n hibákat, amelyek a főpróbán, ahol a kómn tagjai, a filharmonikusok és a szóló éneksek tulajdonképpen először lát­ták egymást, előadódhatlak ... Na •rvon tetszett neki a „Jézus és a kn farok" előadása, mert ott n kórus zenekari kiséret nélkül, kitüntet; összetanult, valóban magasrendű produkniót nyújtott. — Mi a szép a Beethoven-mneri­kában? — kérdeztük egy okosszemü. ötödikes fiútól. — Olyan, mintha templomban volnánk, ünnepélyes és felemele Az édesapám azt mondja, bogy Beethoven sokat szenvedett Talán azért olyan szép a zenéje, do nem is olyan szomorn. Biztosan, amikofi irta, a zene megvigasztalta és Is­tenhez emelte fel a lelkét... Tgy beszél a hétfői próbahangver­senyről a tanuló ifjúság. A jövő képzett és zeueértő hatigverseny­közönsége, amely nem illemből é« megszokásból, de spontán érdeklő­désből cs tiszta öröm forrásaként érdeklődik majd a miigasabbfoku zenei élvezetet jelentő konBertek iránt. Ez a közönség lesz az, amely áldozni tud majd a kultúra fejlesz­tésére, amely megköveteli a Sz* badtéri Játékok feltámasztását, amelynek kifinomult ízlése cs itélő­képesége minden selejtes holmit száműz a színpadról és a mozi vásznáról és amely a képzőmiivé szetek méltó értékelésével elősegiti majd az igazi művész rehabilitáló sát. Es ez az ifjúság lesz az, amely az eljövendő boldog békekorszakban beleszól majd egy-egy hangverse­,nyen, vagy operaelőadáson a k«r­; mester s az előadóművészek felfo­gásának megítélésébe, ahogyan risban. vagy Olaszországban, a ze­neértők -hazájában oly régóta di­vat... Egyelőre csak ül a nézőté­ren csillogó -zemruel ós kipirult arccal és figyel a muzsikára, az örök Szép legtisztább forrásénak üdítő csobogására... Csánvi Piroska. FERENCJÓZSEF KESERŰVÍZ - . , I

Next

/
Thumbnails
Contents