Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-05 / 28. szám

Külkereskedelmi szerződések a Kárpátövezetben . (51UD) A Kárpátok övezete ur&za­Soknak gazdasági és különösképpen külkereskedelmi fejlődésében politika: elhelyezkedésük jut kifejezesre. A ha boni következtében olyan adottságok merültek fel, amellyel Európa minden országának számolnia kellett Ez je­lenti elsősorban a tengelyhatalmakkal való kapcsolatok megerősödését, ki­fejlesztését és egészséges alapokra va­ló helyezéséi, misrészt azonban a Kár­pá Vöröset országainak egvinásközti intenzivebb kapcsolatait is. Az ujabb kereskedelmi szerződések, illetve a ré­gebbi szerződések meghosszabbítsa, ezeknek az országoknak végre felis­mert egymásrautaltságát és érdekkö­zösségét fejezi ki. Az alábbiakban röviden ősszegez­Z&k a Kárpátövezet országainak egy­mással és egyéb országokkal lego'óbb kötött megállapodásait Románia gazdasági kapcsolatai Németországgal az 1939. évi Wolthat-féle egyezmény óta egyre jobban elmélyültek és vál­tozatlanul barátságos mederben a köl­csönös segítség alapján folynak. A román külkereskedelemben Németor­szág az elsfl helyet foglalja el ugy a behozatal, mint a kivitel több, mint »0 százalékával. Románia gabonát, kő­olajat és kőolajtermékeket, olajos magvakat és rostuővónveket szállít Néuiotországnak, melyért elsősorban német nehézipari és technikai cikkeket és berendezéseket kap Németország­tól. Decemberben kötötte meg Romá­nia második Legnagyobb partnerével, Olaszországgal az uj gazdasági meg­egyezést, melynek értelmében a külke­reskedelmi forgalom a háború dacá­ra mindkét irányban jelentékenyen ki­bővült Románia Olaszországnak szin­tén mezőgazdasági termékeket ás kő­olajtermékeket ad, mig az olasz kivi­tel textilárukból, vasipari nyersanya­gokhói, mechanikai, vegyi- és gyógy­szerészeti föl- és készgyártmányokb'ól fog állni. A vegyes olasz—román bi­zottság megállapodott az eddigi aka­dályok kikapcsolásóban és a fizetési forgalom rendezésében Is. Szlovákiával folytatott tárgyalások is decemberocn fejeződtek be. A román—szlovák áru­sereforgalom 150—200 millió szlovák koronát tett ki az ezévi áprilisi meg­győzés értelmében. Románia szintén tradicionális kiviteli cikkeit száilitja Szlovákiának, melyeket ujra megálla­pítottak. Ezek szerint 42.000 tonna kő­olajterméket, valamint jelentős meny­nyiségü tengerit és élősertést kap Szlovákia Romániától. Szlovákia a hadiipari szállításokon felül, melyek egyébként a szerződésben nem szere­pűinek, különböző fonalárukat szállit. A fizetési forgalom a két ország kő­zött szabad devizák alapján történik A magyar—román árucsere a jö­vőben kötöttebb formákat fog felven­ni. A megegyezés megállapítja, hogy az egyes árucikkekért mely árucik­kek szállítandó® Igy Magyarország Romániától csak megfelelő vas- és vasórnszállitások ellenéhen kap olajat é» olajtermékeket. Egy külön lajstrom foglalkozik a tengeriért és fűrészelt fáért szállítandó magyar árukkal. Az utolsó csoportban szerepelnek a Ro­mánia részéről szállítandó famennyi­ségek, illetve azok ellenértéke. Törok­országgal Románia olyan értelemben egyezett meg, hogy a Romániában zá­rolt 2 millió tőrök font értékű köve­telésből 400 000 fontot felszabadit és ennek alapján Románia vasúti vago­nokat szállít Törökországnak. A Spa­nyolországgal kötött megegyezés szá­rad devizák alapján svájci frankban rendezi két ország árucseréjét. Pu i;ária SÜlhereskcdelmeben szintén Németor­szág áll az első helyen. A december •tatén megkötött uj egyezmény a né­Olaszország egyébként nagyobbtek fejlesztesere kozos kereskedem) uiet—bolgár árucserének további ki­terjesztését célozza és egyúttal lebe tővé teszi, hogy a megnevekedett bul­gár clearing-követciések kielégítést nyerjenek. Németország a clcaring­csucs megszüntetésére a bulgár keres­kedelmi és közlekedésügyi miniszté­riumnak jelentős vasúti anyagot szál­lit, mégpedig mozdonyokat, személy­és teherkocsikat, valamint mezőgazda­sági gépeket és elektromos készüléke ket. Németország ezenfelül vasat és vasárukat, vegyipari cikkeket, mü­gyapjut, gumit és gumiárukat szállit Á német szállítmányok az 1940. évi őszi árnivó alapján történnek. Bulgá- i ria dohányt, birkabőrt és báránybőr! J szállit, amelyből Németországban a repülök részére készítenek bundákat. Az eddiginél nagyobb mennyiségben szállit Bulgária gyümölcsöt, főzeléket és paprikát. Továbbá ipamővények: igy szójabab, orvosi növények és etheríkus olajok szerepelnek a bulgár árulistán. A horvát—bulgár megegye­zés értelmében a forgalmat bővítik és e célból kompenzációs megállapodást kötnek; Horvátország főleg bulgár gyapjú és élelmiszerek iránt érdeklő­dik, a maga részéről vegyitermékeket,! fát és lovat szállit. Egyúttal a fizetési j módozatokról is megállapodlak. Itt említjük meg Bulgáriának már régeb­ben kötött megegyezését Dániával, melynek értelmében a bulgár dohá nyért Dánia cementfeldolgozó gépe­ket és teherautókat szállit. Az egyez­mény értelmében még magAnkompen­zációs üzletek is köthetők. Egy Tőrök­országgal létesített egyezmény értel­mében a bulgár pamutfonó üzemek 1500 tonna tőrök gyapotot dolgoznak fel és a feldolgozást Törőkország gya­potszállitásokkal fizeti meg, Horvátország kereskedelmi kapcsolatai szintén Né­metországgal a legintenzívebbek. A német—horvát kereskedelmi kapcsola­tokat egy állandó bizottság szabályoz­za. A legutóbb, közvetlen karácsouy előtt irták alá a legújabb szerződést, amely az árucsereforgalom emelését állapította meg, valamint a fizetési feltételeket és egyéb technikai kérdé­seket tisztázott. Egyúttal tisztázták a Sémiin és Belgrád közötti határforgal­mat és megállapodtak a Belgrád felé irányuló semlini élelmiszerszállítások csökkentésében. A fizetési feltételek megbeszélése alkalmával rendezték a Németországban dolgozó horvát mun­kások keresetének átutalását is. De­cember folyamán Horvátország több városában német—horvát gazdasági kiállításokat is rendeztek. December végén kezdődtek a horvát—román gaz­dasági tárgyalások Zágrábban. A tár­gyalásokat dr. Kraft ellátásügyi ál­lamtitkár nyitotta meg, aki a két or­szág közötti szorosabb gazdasági együttműködés szükségességét hang­súlyozta. A tárgyalások elején külön bizottságot küldtek ki az árufizetési forgalom rendezésére. Szlovákia Németországgal és Magyarországgal folytatott gazdasági tárgyalásokat, melyeknek értelmében Szlovákia ugy Magyarországnak, mint Németország­nak fát szállit. Németországtól gépe­ket és készülékeket, Magyarországtól bort kap. Magyarország az előbb említett szerződéseken kivül Olaszországgal létesített megállapo­dást a kölcsönös forgalom további megállapítására és tisztázására. Ecél­ból az olasz külkereskedelmi hivatal és a Magyar Nemzeti Bank statiszti­kailag megállapítják az 1942 decem­ber 31-én még függő kereskedelmi té­teleket. A két ország közötti kereske­delmi forgalom elsősorban az olasz textilszállitmányokon é6 a magyar ga­boMsnál]vUnánsokoa aláírnak. magyar ipari tervek kivitelezésében is résztvesz, igy az erdélyi villamos erőmű építésénél, valamint a magyar Viscose Müselyemgyár felépítésénél is jelentős szerepet játszanak az olasz társaságot alapítottak. Amint ez a rövid, de nem teljes és korántsem kimerítő áttekintés mu­tatja, a Kárpátövezel országainak együttműködése és bekapcsolódása ar szakemberek Itt emiitjük meg. hogy európai nagytér-gazdálkodásba a a magyar—olasz kompenzációs üzle- jobb uton halad. Egész héten tort a gyűjtés a honvédcsaládok javára Vasárnap lasz a tavanték zárómatinéja (A Délmagyar ország munkatársá­tól) A honvédcsaládokért megindí­tott gyűjtési akció teljes lendület­tel folyik. Sajnálattal kell azonbau megállapítani, hogy a gyűjtés ed­digi erdeménye nera éri el azt az összeget, ami méltó lenne az or­szág má.sod i k városa lakosságához. Kppon azért a városi leventepa­rancsnokság, mint a gyűjtés irá­nyitója felhívja azok figyelmét, akik eddig még nem rótták le adó. jukat a fronton küzdő katonák csa­ládtagjai részére, juttassák el ado­mányaikat a leventeparamxraokság Somogyi-utcai irodájába, ahonnan illetékes helyre továbbítják. A gyűjtés ezen a héten még tart és vasárnap a leventéknek az akció javára a Városi Színházban rende­zendő matinéjával ér véget. Alant közöljük azoknak névsorát és adományait, akik adományaikat a leventeparancsnokság utjáu jut­tatták el az akció vezetőségéhez. A névsor a következő; Dr. Buócz Béla 200, Wagner F. A. Fia 1000, Magay Lajos 100, vitéz Gér­gyán Imre 100, Szeredai József 1MJ0, Magyar Kender-, Len- és Jútaipar 1000, Hivatásszervezefi szakmunkások szakcsoportja 100, kegyesrendi gim­názium tanári kara 125, Magyar Alta­lános Gyufaipari Bt. szegcdi gyára 500, Szegedi Korcsolyázó Egyesület 100, Szegedi Kereskedelmi és Ipar bank 1000, Győry Gyula gyáros a Ba ross Női Tábor utján 500, Kunsági Rum- és Likőrgyér 200, szegedi újság­írók kamarai csoportja 46, Sugár S. 20, Sugár S. 23. dr. Balogh Ányos 30, Baross Női Tábor koszorumegráltáí cimén 20, Traub B és Társa 30, Hoff inann Ferenc 20, Lehotai-féle keddi kuglizó társaság 20, Bujtó Ernő és fe lesége 20, Forrai J. Sándor 25, Ujsne­gedi Katolikus Kör 50, Szegcdi önálló Magyar Szabok Társulata 40, Szegeóv Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesü­lete 20, Róka Gyula bőrkercskcdő 50, Szűcs Béla th. biz. tag 50. Réti Jakab 2, Tömörkény Irodalmi Kör koszorw­megváltás címén 15, Dankó Pista­Társaság koszorumegváltás cimén 15, Koiláti István 5, Steiner Tibor 5, B»­kacsi Rózsika 2, Wanie Anna 10, Bar­tba Ferenc 5, Kocsis Ferenc 2, Fol tini Akos 2, Matusovits Péter 5, Walt­ner Mihály 1, Diószegi András 5, Né­meth József 1, Ralli Pál 5, Höckl Já­nos 3, özv. Budur Jánosné 3, Várady Mihály 10, a tanítóképző intézet II. osztálya karácsonyi üdvözletek meg­váltása cimén 6 pengő 3 fillér. Ugyancsak a városi leventepa­rancsnokságon az alábbi adományokat jelentették be, amelyeket a 180.001 csekkszámon Budapestre irányítottak; Szegedi Kenderfonógyár vitéz Gö­rög vezérigazgató 10.000, Országos Fa kitermelő és Sylvánia fakereskedelmi rt. 200, Nagy Mihály könyvkereskedő 10, Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1C00, vitéz Tar Antal vezérigazgató50. Állami vegyiipari középiskola Huné* Emil igazgató 50, Magyar Általán* Gyufaipari rt 500, Föschl Károly é« neje 3. Danner Péter Fia 100, Magyar Nemzeti Bank 100, Mészáros István alezredes 30, vitéz Görög Károly 100 dr. Bánlaky Aurél 10, Folyammérnöki hivatal személyzete 86, Horthy Mik­lós-laktanya markotányosa 20, ifj. Klonkay András 20, Selmeezi Béla gyógyszerész 20, Állami Polgárisko­lai Tanárképző Főiskola 300 pengő Áz Olvasó iria Egy háziasszony panasza a kanyórre bacsarált lisztjegyekkel kapcsolatban Voltaképpen nem is panasz az, tisztelt Szerkesztőség, amit elmon­dani akarok, inkább egy szerény kérdés, amelyre sehogysem tudok feleletet kapni, bárhova fordulok is. A Dólmagyarország utján azon­ban talán mégis sikerül. Tudni­való, hogy a lisztjegyekre akár­hányszor kenyérlisztet kapunk. Ez nem baj, sőt... Mármost ezeket a lisztjegyeket ugy szoktam és bizonyo­san sokan szokták ugy értékesíteni, hogy elviszem a pékhez és kenyérre cserélem be. Nagyon jól jön or. a kis pótlás. No dc nem erről van szó. Hanem arról, hogy a pék egy­szer egy kiló kenyeret ad egy kiló lisztért, másszor egyhuesat. a má­sik pék meg egy tizet fin ügy tudom tekintetes Szer­kesztőség, hogy egy kiló lisztből 140 deka kenyér siil ki, különösen burgonyás kenyér, vngv kukorica* kenyér, amilyent mostanában süt­nek. Ilyen körülmények között, szerény véleményem szerint, leg­alább is 120 deka kenyeret kellene kapnunk egy kiló lieztért fihhoo már igen jól be van kalkulálta • sütés költsége is. Szerintem, aki egy kiló lieztért, egy kiló kenyeret ad, az árdrágítást követ el. Ezt nem azért irom meg, mintha moet már megbüntettetni kívánnám a pék­mestereket, hanem azért, hogy a hatóság állapítsa meg, hogy mi ez igazságos* átváltási arány és a pé­kek ehhez tartsák magukat A® még jobb lenne, ha a sütés árát kfllöo számítaná fel a pék ée nekünk ki­adná a teljes mennyiségű kenyeret ami a lisztért jár. Mert ne tessék elfelejteni, hogy tekiutélyes meny nyiseg lehet az ilymódon becseréli liszt és a pók jogosulatlanul tartja meg a különbözeti lisztet, mert as­zal nem kell elszámolnia. Sósaim közlését megköszönve, vagyok tisz­telő hivők: Egy háziasszony. 13-

Next

/
Thumbnails
Contents