Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-25 / 45. szám

ne LM A ti Y A BOR S 7. AQ CSÜTÖRTÖK, 1943 február 85 Tenyészkosok jutalmazása a Mezőgazdasági Kiállításon Gazdakörökben nagy érdeklődésre tarthat számot ós az idei mezőgaz­dasági kiállítás egyik érdekes ese­ményének ígérkezik az a pályázat, melyet a Richardn Richárd Győri Finomposztógyára R. T. igazgató­ság hirdet A vállalat ugyani- .ju­talmaiza a kiállítandó tenyészko­sok közfii azt a fajtát, melynek gyapjnja a hazai feldolgozó ipar szempontjából elsősorban értékes. Az ilyen fajtákkal való keresztezés olyan gyapjat eredményez, mely nem csak ma. hanem a háború utá­ni időkbon is nagyfontonsságu, mórt bizonyos fokig pótolja a Ncw­Zeelandból ás Délamorikábó] beho­zott gyapjú fajtát Ezt a gyapju­mitiőséget B/C-vel jelzik. Ez a fa^ u: mely az erősebb használatnak kitett például a sportcélokra szol­gáló szövetek gyártásához elsősor­ban szükséges. A békeidőkben elke­rülhetetlenül szükséges külföldi gyapjuimport egyik főoka volt hogy ilyen minőségű gyapjút az országban oeak nagyon keveset ter­mettek. Ez az a gynpjumin"wég, melynek nemcsak a mai háborús gazdálkodás szempontiából van je­lentősége. hanem termelése fenn­tartható lesz a békegnzdnlkodás idejében is, tehát nem átmeneti há­borns jellegű, bár a háborús gaz­dálkodás céljait is szolgálja. Mind­jobban átmegy a köztadatba, hogy a magyar Iparnak azok az ágai fej­lődjenek főleg. amelyek hazai nyersanyagot dolgoznak fel. Ezzel megteremtjük az alapot, hogy a hazai nyersanyag termelése is to­vább fejlődjék. Az ipar fejlődése a hasai állattenyésztés fellendülését ás maga utón vonja, illetőleg az egyik a másik fejlődésének előfel­tétele. Sajn41atos, hogy Magyaror­szág gyapjutermelése a háborús években ahelyett hogy emelkedett volna, csökkent Bár illetékes ténye­zőink mindent elkövetnek, mégis rtszchisonlitva egyes külföldi or­szágokban elért gyapjutermolési eOelk édesekkel — például Svédor­szágban a gyapjú termelést 50 szá­zalékkal sikerült emelni — sajnos, meg kell állapítanunk, hogy náln nk hasonló engedményt eddig nem si­kerüli elérni. A Kicharda-posztógyár tehát azo­kat. a kosokat jutalmazza, melyek­nek gyapja B/C-mi nőségü. tisztasá­ga legmagasabbra bocsülhető, szál­hoss7u«rtga kiegyenlített és megfelelő göndörödért. A gyár elhatározása nemzetgazdasági szempontbél is je­lentős. ugy hogy a jutalom oda­ítélését. értesülésünk szerint, a Gyapjuhecslő Bizottság tagjai fog­ják végezni. A gyárak egyébként a fentiekben ismertetett törekvése nem ujkeletö, mert arra mérvadó tudományos helyről már régebben rámutattak. Dr. Schandl József műegyetemi nyugalmazott rendes tanár, aki egyben a üvflpjobizottségnak is el­nöke és a hazai gyapjutermelés ki­váló ismerője és irányítója, figye­lemreméltó tanulmányt irt a Kán­telek 1940. évi május 26-án megje­lent számába, melyet a gazdakö­ré nségnek — saját jól felfogott ór­drétében — figyelmébe aiánlnok­Elrende ték a harangok igényhevételét Budapest, február 24. A kormány rendeletet adott ki a vörösrézből és vörösrézzel ötvözött (bronz, sárga­réz), részekből készült azoknak a harangoknak igénybevételére, ame­lyeknek legnagyobb külső átmérője a 25 centimétert eléri, Az igénybe­vétel nem terjed ki a vasúti haran­gokra és az igénybevétel alól men­tesíteni kell a történelmi becsértékü harangokat. Az államkincstár az iparügyi miniszterhez beterjesz­tett kérésére a harangok árát a há­ború után megtéríti az összes költ­ségekkel együtt. A harangok igény­bevételével kapcsolatosan az ipar­ügyi minisztérium ugy rendelke­zett, hogy a harangok birtokosai, illetve annak a templomnak lelké­szei, amelyhez a harang tartozik, köteles nyolc nap alatt az Ipari Anyaghivatalnak, Budapest, Fő-utca 68. szám bejelentést tenni. A részletekről a Budapesti Köz­löny csütörtöki számában megje­lenő rendelet ad felvilágosi tást. (MTI). Á tengelysajtó háborús hirei Az J-gycsUil-Aiiauiuhlia varjak a spanyol polgárháborúéul ismertuevü Beigbedcr ezredest, Franco tábornok egyik legbizalmasabb munkatársát, a spanyol vezérkar egyik tagját. Beigbe­der, aki nem hivatalos minőségben utazik az Egyesült-Államokba, a spa­nyol polgárháború idején Spanyol­Marokkó főkormányzoja volt, akinek nagyrésze volt abban, bogy a morok a polgárháborúban Franco oldalára álltak. Franoo győzelme után tíeigbe­der ezredes hosszabb időn át Spanyol­ország külügyminisztere volt és 1940­ben adta át a helyét a falangistapárt vezérének, Serrano Sunnernak, aki a mult év nyarán távozott a külügymi­nisztérium éléről. A spanyol sajtó viszaulasitja egyes angolszász lapoknak azt a kísérletéi, amellyel politikai izt kívántak adni a jelenleg Vatikánban tartózkodó Spell­mann newyorki érsek Franco tábor­noknál tett látogatásának. Hangsú­lyozzák a lapok, hgoy ennek a látoga­tásnak kizárólag udvariassági jellege volt, mint ahogy Begibeder ezredes j amerikai utazásának nincsen semmi­[ féle politikai háttere és az tisztán ma­j gán jellegű. | Egyébként valószínűnek tartják, ha Spellman érsek hazaérkezése u'án ta­: nácskozásra hívják össze az összes j amerikai katolikus püspököket, bogy i ezáltal demonstrálják Észak- és Dél­amerika katolikus frontjának szellemi egységét. c Lisszaboni jelentés szerint Salazar portugál miniszterelnök és Franco tá­bornok a jövő hónapban ismét az ibé­jriai blokk jegyében értekezletet hiv­Jnak össze Portugáliában. Ezen az ér­tekezleten most már paktumba fogják foglalni az ibériai blokk megvalósí­tását A paktum főcélja a két ország semlegességének megőrzése a báboru végéig. Az előkészítő munkálatokat már elvégezték Jordana spanyol mi­niszterelnök decemberi látogatása ide­jén. • Az SS hivatalos lapja, a >Das Scbwarze Korps« vezércikkében a to­tális mozgósításról a kővetkezőket irja: >A német nép totális háború szükségleteinek biztosítására elrendelt intézkedésekre oly módon reagált, amit alig várhatott volna valaki is. Megmutatta ismét, bogy a német em­berekben több forradalmi lendület van, mint ahogy általában hiszik. Ami­kor még a hatalomért folyt a nemzeti­szocializmus harca, nem volt könnyű feladat az aktív forradalmárokat ar­ra a törvényes útra kényszeríteni, amely demokratikus államban a hala­lom elnyerésének igazi módja. Éppen legjobbjaink voltak a legtürelmetle­nebbek és nebéz munkába került meg­győzni őket arról, hogy a mozgalom erejét nem szabad utcai barcokban el­pazarolni Hasonló folyamatot észlel­hetünk ma is. A nép számára a nem­zet totális mozgósítása nem történik eléggé gyorsan*. A tón szerint 45 evesnél idősebb asszonyon, iu evesuel Ualaiabb fiuk és 17 évesnél fiatalabb leányok oslro molják leveleikkel a szerkesztőséget, ameiyeknen követelik, bogy őket u> ál­lítsák a totális háború szolgalatába Ez utóbbiak ilyenféléket imák: >Mu talán biflázzuk tovább a görögöt és latint, merüljünk el a művészettől le nejembe és a jogtudomány titkaiba, amikor arról van szó, hogy a nemzet életét kell megőrizni?* • Ezután igy folytatja a Das Scbwar­ze Korps: 'Természetesen vannak olyanok is, akik már eddig is megtt. tek minden tőlük telhetőt a győzelem érdekében és igazságtalannak tartjak hogy azok számára, akik eddig félre álltak, most aranyhidakat építenek. Először azért, mert most melegszi­vüen rábeszélik őket, holott lett volna e semmittevőknek is elég idejűk dolgoz­ni, másodszor, mert külön érdeklőd­nek esetleges kívánságaik iránt, ami­kor sok milliót nem kérdeztek meg. Az SS lapja bizonyos tekinteioeii igazat ad eme kifogásoknak és ezl irja: 'Csodálatos, bogy hirtelenül mi­lyen nagy lett a tolakodasa bizonyos jól ápolt dámáknak egyes hivatalok után, amelyek eddig kéztördelve keres­tek irodai alkalmazottakat. Termesze tesen igazságtalan volna, ha a szük­' séges munkaerőket azokból a kórok ­bői alkalmaznánk, akik eddig olyereo­ményesen kimélték magukat és oly I gondosan ápolták migrénjüket, azokat viszont, akik szó nélkül engedelmes­kedtek, a gyárakba küldenék. Igazság­talanság lenne hitelt adni mindama . orvosi bizonyítványoknak, amelyeket ' jóhiszeműen bizonyos belső szervek nehezen ellenőrizhető bajairól állítot­tak ki. És ugyanígy meg kell érteni a bosszankodást afölött, hogy bezá­rásra méltó üzletek és áruházak, arat­lyek eddig vállvonogatva utasították el vevőiket, most egyszerre felfedez­ték elfelejtett árak raktáraikat és most díszítésre használt kirakati árucikkei­ket egyszerre a pult alól kínálják a vásárlóknak. És bosszankodnak afö­lött is, hogy az ilyen üzletek előtt nagy embertömegek tolonganak, ame­lyek látszólag nem tudnak hasznosabb dolgokat művelni*.. • — A valóban egészséges radika­lizmus hulláma árasztja ei népünket és ezt az erőt nem szabad kihaszná­latlanul hagyni — folytatja az SS lap­ja. — A népnek rendkívül finom és a négy háborús évben kiélesedett érzé ke van ahhoz, mi valóban létfontossá­gú, vagy nélkülözhető a totális hábo­rúban. Nagyon gyanakvóan fogja fi­gyelemmel kisérni a bekövetkező üz­letbezárásokat, nehogy tulsok staffázs maradjon Addig, amig vannak diva­tos kalapok, hölgyeink kalapokat akarnak maguknak vásárolni. Amíg Schulze szomszédasszony tartós hullá­mokat készíthetett magának, addig Müller asszony is hasonló tartós hul­lámokét akar Amíg a textilüzletek ban, legalább ítt és ott 'uiaanyagfet lehet vásárolni, mindenki -szükségét érzi annak, hogy egyszer maga is vá­sárolhasson anyagól. Nem akarjuk ez­zel azt mondani, hogy nincs rá szük­ségük, csak azt jelenti, hogy népünk igazságérzete résen van es hogy ami íiidcs meg mindenkinek, anu senkinek, sincs szüksége. Amit nem kap meg senki, azt nem is akaija senki. Né­pünk fantáziajában még számos olyaa termelőhely van, ahol fölösleges dol­gokat állítanak elő és e céiia nem­csak érlékcs anyagot fecsérelnek el, hanem embereket is. Gondoskodjunk lebát arról, bogy ez a fantazia ne táp­láikozhassék semmifele fonásból léc tartozik a jóakaratúan túrt illegális behozatalnak radikális megtiltása la, amely eddig a megszállt és más euró­pai területekről jut be hozzánk. Ezért a következő felhívási tnlézzük ama katonáinkhoz, tisztviselőinkhez, stb„ akik e területeken utaznak: >Sem ma­gatoknak. sem asszonyaitoknak nem tesztek többé szívességet, ha a fárad­ságosan összekaparintott ajándékokkal boldogítjátok őket! Ezállal bizonyos mértékben azt a hamis véleményt ter­jesztitek. bogy valahol Németország­ban még mindig vannak rosszal fel­használt munkaerők. A német nép » jövőben nem tulajdonit semmiféle ér­téket olyan dolgoknak, amelyek azt bizonyítanánk be számukra, bogy más országokban nem veszik olyan komo­lyan Európa létbarcát, mint ahogy ei azt megérdemli. « _ És még valamit — folytatja a Schwarze Korps. — Aki a nép radiká­lis követelését radikálisan teljesiti, megállítja a lánc- és cserekereskede­lem csul járványát is, mert ha akár a városban, akár a falvakban tilos uta­kon élelmiszerek cserélhettek gazdát, ez csak azért történhetett meg, mert ezekért olyan dolgokat ajánlottak fel, amelyeknek a totális bábomban el kell tünniök a kereskedelemből és a termelésből. Ha ezek valóban eltűn­nek, ugy a cserekereskedelem csere­tárgy hiányában megszűnik és ismét több élelmiszert kaphatunk pénzért és jegyek ellenében, meri mást nem kí­nálhatunk értük. — Nem lehet eléggé éles az a na­gyitóüveg, amelyen át megvizsgálunk minden berendezést, intézményünk lét­szükségletét Aki ezt megállapítja, an­nak nincsen szüksége statisztikára,' vagy két fejezeinyi közgazdaságtanra hanem elég, ha a népből való férfi gyakorlati tapasztalataival rendelke­zik. Az ilyen ember általában többe' tud, mint a nagy elméleti tudósok. » »A ttopolo di Koma* harctéri tudó­sítója beszélgetést folytatott a sztálin­grádi harcoknak egy megmenekült résztvevőjével, aki a következőkel mondotta el az olasz újságírónak: •Novemberben még minden jól ment. Sztálingrád mellett volt egy repülőte­rünk, amelyen naponként mintegy 50 repülőgép szállt le, élelmiszert ésha­diayagot hoztak s visszaszállították a sebesülteket és a betegeket. Később azonban egyre rosszabb és rosszabb lett a helyzet. Ezer elintézett bolse­vik! helyébe kétezer jött Szibériából, Mongóliából. Mi azonbao félelem nél­kül tovább kitartottunk alvás és evés nélkül. Némely században 300 ember­ből csak 100. vagy pedig csak 50 em­ber maradt meg. Az őrségnek már de­cember végén 16 óráig, később 18—20 óráig kellett kitartania Senki aew aludt már. Ha egyik őr összeesett, egy tábornok, vagy ezredes vette át a he­lyét Az utolsó golyóig harcoltunk. Egyenruhánk rongyokban 16go<t le ró­lunk és vasdróttal foltoztuk meg Senki sem gondol! menekülésre, senki sem beszélt fölösleges szót és minden­ki tudta, bogy mit kell tennie*. p. ©v. Előfizetőink navi 8 O fillérért mindennap cserélhetnek Kftnywt a HÉLM4GYAKURSZAU Kntcsőukönzu. tórába*. ' TV""

Next

/
Thumbnails
Contents