Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-23 / 43. szám

DE LM A G Y A ROB S Z AG KEDD, 1948 február 23 Gandhi Nemcsak luuiai. uaueni az angol szigiüoi szag közvéleményét is lokozu oó mórlékben nyugtaiaai'ja Gandhi legújabb böjtje, amelyet akár éhség sztrájknak is nevezhetünk. A Mabat ina ugyanis olyan magas korban van, amely mellett az ullala elbaiarozott 21 napos böjt a legyengült szervezel re elviselhetetlen megterhelést jelent, ugy, hugy bármikor beállhat a ka tasztróla. Ennek pedig beláthatatlan kövtkezinényei lehetnének Indiában. Emlékezhetünk rá, bogy amidőn felévvel ezelőtt Gandhit hires kongieszszusi határozati javaslata miati, amelyben távozásra szólította fel az angolokat Indiából, letartóztatták, egész Indiában nyugtalanság támadt, sok helyen zendülesek törtek ki és napi renden voltak a merényletek, főleg a vasutak ellen. A nyugtalanság taifunja akkor söpört végig Indián, amidőn a japánok India elleni támadása küszöbön állt és amikor Wavell indiai hadserege még meglehetősen felkészületlenül és a távolkeleti brit vereségek következtéiben nyomott és uefelista hangulatban várta, mikor támadnak a japánok. Igaz, hogy a brit hatóságok, illetve az indiai kormány ugy bánt Gandhival az egész fogsága idején, mint a hímes tojással és maga vigyázott legjobban, hogy a Mahatinának bajaszála se görböljön meg, mert semmi sem lehetne kellemetlenebb az indiai kormánynak és az angioknak, mint az, ha Gandhival a fogsága alatt valami baj történnék, mert ezért Gandhi sokmillió tisztelője az angolokat tenné felelőssé és ujahh nagy angolellenes tüntetésekre, sőt Altalános lázadásra adna okot. Ezért Gandhi kényszertartózkodási helyét Aga kánnak, a leg gazdagabb indiai mohamedán fejedelemnek palotájában jelölték kí. Megengedték feleségének, hogy elkísérje férjét a fogságba. Ezt az engedményt azonban Gandhi nem vette igénybe. Természetesen szabadon olvashat, Írhat, csak cikkeket nem, de annál inkább leveleket Lord Linlithgow indiai alkirályhoz, az indiai kormány tagjaihoz és pártjának, az indiai kongresz•zusnak vezetőihez. A legérdekesebb és az indiai nacionalista vezér egyéniségére és politikájára a legjellemzőbbe* azok a levelek, amelyeket Gandhi m indiai alkirályhoz Irt. Több ilyen levelet intézett az angol korona indiai képviselőjéhez, amelyeket most adtak ki. Gandhi e leveleiben változatlanul a »No violatioiw, az erőszak elleni politika mellett tesz hitvallást. Elitélte t az erőszakosságokat, amelyeket párthivei követtek el. Változatlanul hangsúlyozza azonban, hogy tovább is kitart India felszabadítására irányuló harcában és már most követeli India számára azt a függetlenséget, amelyet az angolok csak a háború után hajlandók megadni. Ezekről a levelekről hallgattak eddig az angolok, mert nem akarták Gandhi megnyilatkozásaival az indiai közvéleményt tovább izgatni. Most azonban, tiogy Gandhi elhatározta, hogy 21 napig böjtölni fog és amikor az orvosok egyre sötétebb jelentésedet adnak ki Gandhi egészségi állapotáról, az esetleges katasztrófa miatt nyugtalankodó indiai kormány szükségét látta Gandhi leveleinek közreadá( sát. Gandhi éhségsztrájkjáért az indiai kormány egyes tagjai nem mertek felelősséget vállalni és ezért három indiai rniniszteT lemondott. Az angol sajtó a háborús események közepette is bőséges helyet biztosit a Gandhi állapotáról érkező hiteknek és egyöntetűen azon a véleményen van, hogy Gandhi böjtje és az ezzel járható veszélyek ismét komoly helyzetet teremtették Indiában Az Olvasó irja Vasutas mü és ivócsarnok Az utóbbi időben napilapjaink terjedelmes cikkekben foglalkoztak a vasutas emlékmű felállítása körül felvetődött különböző elgondolásokkal. A szegedi üzletvezetőség vasutasainak eléggé nem dicsérhető hazafias felbuzdulásából impozáns és művészi bocsü hősi emlékművel lesz gazdagabb Szegen városa. Ma, midőn nincsen nap, hogy magyar, köztük magyar vasutas is életét ne adná oda a haza védelmében, a hősi emlékmű felállítását elodázni nem lehet. Mint ismeretes, az elhelyezés a gyógyforrás környékén lenne. Ott áll szegedi üzletvezelőség előtt, a meleg azonban a forrás ivócsarnoka. A vélemények ekörül oszlanak meg. A 'fürdőváros* jelleget féltők ellene vannak, hogy onnan az ivócsarnokot eltüntessék, más oldalon viszont azt hangoztatják, hogy az emlékműnek ez az egyetlen megfelelő és méltó felállítási helye. Tárgyilagos szemszögből szeretnék hozzászólni e kérdéshez, annyival is inkább, mert az újságok közlést szerint az egyetem orvostudományi kara is beadvánnyal fordult a város hatóságához, melyben reámutat a hőforrásnak mint gyógytényezőnek a fontos voltára. Ugy íátom, hogy sok tekintetben a közvélemény tájékoztatása nem felesleges, mert ugyanabban a kérdésben homlokegyenest ellenkező véleményeket olvashat az ember. Ismeretes az, hogy a világháború előtti években szóba került a gyógyszálló megépitése. A Tisza partjára, az Erzsébet-ligetnek a Hungária-szálló melletti részére volt tervbevéve a hatalmas méretű objektum felépítése. Ez az építmény egyesítve volna a hőforrással kapcsolatos összes gyógytényezöket (fürdők, ivókúrák, stb.). Azóta a háború magával sodort bennünket, közben a Hungária gazdát cserélt (.szó volt ugyanis az azzal való együttműködésről is), e terv lassan feledésbe ment. A város a melegforrást ivókúrák és a viz palackozása céljából bérbeadta. A forrásbérlő olyan szerződést kötött a várossal, mely szerint a hőforrás felett ivócsarnokot létesit és ez 25 év multával a város tulajdonába megy át. Ebből a 25 évből már el is tett 7 esztendő. Az ivócsaruok eltávolítása elsősorban magánjogi szerződésbe ütköznék és amely ellen a jelenlegi bérlő anyagi kártérítés igényévei léphetne fel. Ez a kérdés, mely a leg nehezebbnek látszott — mert merev elzárkózás esetén a terv elháríthatatlan akadályba ütközött volna —, úgyszólván önként kikapcsolódott. A bérlő, ki világháborút járt és több hadi és vitézségi érmes katona, elállott anyagi követelésektől. Amit kér, az oly csekélység (bérielének 5 évvel való meghosszabbítása), hogy azt feltétlenül teljesíteni is kell. A fürdőjelleget féltök az ivócsarnok mint gyógytényezőnek az eltűnésébe megnyugodni nem tudnak és a város iránti szeretetükből eredő ezen aggályuknak érthető magyarázatát is meg tudják adni. Erről szó sem lehet. Az ivókurának mint gyógytényezőnek meg kell maj-adni. De nézzük csak, mire alapítják azok az okfejtésüket, akik azt állítják, hogy nem kár, ha az ivócsarnok a jelenlegi formájában megszűnik. Nem tartom szerencsés gondolatnak annak az emlegetését, hogy ez a »gyufásdobozépitmény* szerencsétlen műalkotás, mert ha az volna, nem is kerülhetett volna a mai helyére. Arról, hogy stílusosan illeszkedik-e be a környezetébe, lehetne beszélni. Más azonban a hiba. Maga az építmény kezd rohamosan pusztulni, tönkremenni Tizenhét év multával kerülne a város birtokába. Nagy kérdés az, hogy vájjon ennek az objektumnak van-e annyi élettartama? Falai repedezettek. Hátsó falán a tetőtői a talajig átrepedt füstcsövénél a rozsdás körömié iemoshatatianui elcsúfította a íalát. Vasbeton épitmény, melyben ha súlyos szétvala sok, repedések képződnek, nem is javítható. Számolni kell tehát azzal, hogy ez az epület még egypár fagyos, kemény léi és nyári forró napuizes után javíthatatlanul tönkremegy. Miután vasbetonepitmény, igy ahogyan van, át sem telepíthető más helyre, lvócsarnok pedig szükséges. Elgondolásom szerint e probléma könnyen athidalható. A »Szeged fürdőváros* felé való törekvésünkben igyekeznünk kell, bogy a bőiorrás gyngytényezőit minél intenzivebben kidomborítsuk és ezeket egy helyen koncentráljuk. Ez a törekves jutott érvényre a tervezett gyógyszálló megépítésénél. Igen kézeufekvő tehát, ha az uj ivócsarnokot a mai városi gyógyfürdővel kapcsolatosan helyeznék el. A városi gyógyfürdőnek van egy meglehetős tágas kórkörös, fásitott udvari Ennek a közepén stílusosan el lehetne helyezni a télikertszerü üveg ivócsarnokot, melynek közepén buzogna fel a hőforrás vize. Azt sem lehet mondani, hogy e beiyen eldugott ienne az ivócsarnok, mert a gyogylürdőt látogaló nagyszámú fürdőközönség bizonyára jobban kihasználná az ivókurát, mint ahogyan az a jelenlegi helyén volt Hallottam arról is, hogy az ivócsarnokot a Fodor-utca és Tisza Lajos-körut találkozásánál levő háromszögleles kis térre helyezuék. Ez már kissé kiesnék a centrumból. Sokkal megfelelőbbnek tartom a gyógyfütdő udvarát. Az uj ivócsarnok építésének költsége természetesen a városra hárulna, de az épitmény a város tulajdona is maradna. A gyógyszálló építésének kérdése a háború m'att sokáig nem lesz még időszerű s igv annak szerepéi a jelenlegi gyógyfürdőnek sell betölteni. Arról is szó ese.t, hogy az emlékmű hátsó falán kutkifolyókat létesítenek. Ebbe aligha menne beie a forrás bérlője. Ivókúrára használható víznek ö az egyedüli tulajdonosa. Erről a jogáról ő aligha mondhat le. Különben sem volna célszerű ennek a kegyelet emlékműnek a környékén tejeskannamosó helyeket rendszeresíteni. ^Emlékezzünk csak vissza régi kifolyók idejéreI) A tervezett müemiék a hőforrás vizével szerves kapcsolatba kerülne. Vízmedencéje fekete és arany mozaikkal lenne kirakva, abba a hőforrás vize sugarakban ömlene. Az is tervbe van véve, hogy a hátsó falon elhelyezett tábla utalna a hőforrásra. Az egyetemi és az orvosi karaara tudoraásom szerint nem annyira az ott elhelyezett ivócsarnokot félti, mint inkább magát a gyógytényezőt és arra fekteti a hangsúlyt, hogy az épilendö müemiék a forrás csővezetékét, stb. tönkre ne tegye, miáltal természetesen magát az ivókurát is mint gyógytényezőt veszély fenyegetné. Az elkészített terv a legnagyobb körültekintéssel építené fel a hősök emlékmüvét Tekintettel van esetleges kuttisztitásra, a lefektetett és lefektetendő csőhálózatra, stb. A hősi emlékmű elhelyezésének a kérdése a legközelebbi kisgyűlés elé kerül. A város hatósága az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács álláspontját fogja valószínűleg magáévá tenni. A tanács a közeljövőben Szegeden vizsgálja felül az előkerült kérdéseket és minden részletre messze kiterjedő figyelemmel fogja meghozni döntéséi Nem kétséges, hogy a kisgyűlés ha'á-özatbozatalánál az Országos Irodalmi és Művészeti (iiAcsnak az állásfoglalása döntő befő vással lesz. Dr. Bereizk Péter törvényhatósági bizottsági tag Legmagasauu árat hretünk aranyért, ezüstért és brilliánsért Reicfa ékszerész. Ke emen u. 11. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Nyolchónapi börtönt kapott, mert bicikligumi Kopási dijat számított a tej árához (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék árdrágitási ügyekben ítélkező egyesbirája előtt az utóbbi napokban több olyan tejdrágitási bűneset került tárgyalásra, amelyeknél a tejszállitó ugy játszotta ki a maximális árra vonatkozó érvényes rendelkezéseket, hogy szállítási dij cimén hozzácsapott a tej árához bizonyos összeget Az ármaximálásnak oz a kijátszása szintén árdrágításnak minősül, sőt amennyiben nem szórványos eestről van szó, hanem rendszeres szállító követi el a drágitást, ngy cselekményénél a bíróság minden egyes esetben megállapítja a üzletszerűséget is, ennélfogva a drágítás az értékre való tekintet nélkül bűntettnek minősül és legkisebb bünetése 6 hónapi börtön. Az elmúlt héten a Tisza-szálló tejszállitóját és egy algyői földmüvesasszonyt itélt el dr. Újvári István egyesbiró az üzletszerűség megállapítása következtében bűntettnek minősülő tejdrágitásért 6—6 havi börtönre. Hétfőn a Szeged városi gőzfürdő személyzete részére tejet szállító Zombori József 23 éves. Domaszék 570. szám alatt lakó gazdálkodót állította a kir. ügyészség üzletszerű árdrágítás bűntettének vádjával a biró elé. A bizonyítási eljárás során kétségtelenül beigazolódott, hogy Zombori a mult óv októbere óta rendszeresen szállított tejet, a városi gőzfürdő alkalmazottainak a megál 1 aidlott n ál jóval magasabb áron. Az is bizonyítást nyert, hogy Zombori a tanyai gazdáktól összevásárolt tejet a termelők részére előirt árnál drágábban — 34 fillérért — vette és a fürdő személyzetének literenként 42 fillérért mérte, de minden liter tej árához hozzászámított 18 fillért, a kerékpárgitmi kopása címén. A tárgyaláson Zombori azzal vé; dekezett, hogy a 18 filléreket nem ' ő kérte, hanem azt a megrendelők: ! önként ajánlották fel, Dr. Újvári biró megállapította, hogyha e> az állítás megfelel a tényeknek, a vádlottat akkor sem mentesiti a bün| tetőjogi következmények alól, mert a vonatkozó rendelet kimondja, hogy nemcsak az követ el árdrágítást, aki a megállapítottnál magasabb árat köt ki, de az is, aki ilyen magasabb árat elfogad. Zombori Józsefet bűnösnek mondotta ki a törvényszék üzletszerű árdrágitó visszaélés bűntettében a 18 filléres pótdi.i elfogadása miatt, részben pedig azért, mert felerészben fölözött tehát silányabb minő -égü tejet mért el, teljes értékű tej gyanánt. A biró büntetésül 8 hónapi börtönt szabott ki Zombor' Józsefre, aki az ítéletben megnyer godott. iHyaíwaniPöZáajeiBiöftiu, Bérkelfetés! Március 1-től keltessen csirkét, kacsát, vegyen napos csibét a Hangy a hűtőházánál. Felvilágosítással a vezetőség szolgál. Tefefnor T1-I9 164