Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-21 / 42. szám

KLEBELSBERG Irta Tonelli Sándor 1 >Ha idegen nevet viselő magyarnak szabad valamiben különbözni a tönbi magyartól, ez a különbség csak az lehet, hogy a szenvedő hazát, ha lehet, még jobban szeresse*. Ez a szép mondat, amelyet különösen ma volna érdemes megszívlelésre, Klebelsberg Kun'ö gróf feljegyzéseiből való A mondatot sok más hasonloun szép, sokatmondó és mélyértelmü Klebelsberg-idézettel j egyetemben Huszti József volt szegedi; egyetemi tanainak közel négyszáz ol-1 dalas nagy munkája közli: >Gróf Kle-| belsberg Kunó életmüve*. A könyv aj Magyar Tudománvos Akadémia kiadá-j sábnn jelent meg; vele a magyar tudományosság és magyar szellemi élet réprezentativ intézménye rótta le háláját Magyarország nagy kultuszminisztere irányában, akir.éí egyetemesebb kulturpólitikusa nem volt áz utol-, só évszázad magyarságának. Iluszti József könyve, miként a címéből Í3 kitűnik, nem szokványos életlcirás. Nem merül el a semmitmon-1 dó apró adatok és dátumok tömkelegében, megelégszik néhány legfontosabb.: szinte fordulópont jelentőségével birój naptári adat leszögezésével, egyebek-' iien periig a fősúlyt Klebelsberg egyé-i niségérek, de különösen munkásságú*' nak ismertetésérc és jellemzésére helvezi. Ez mindenképpen helves és indokolt. mert Klebe'sberg élete nem tartozik a fordulatokban és szenzáci-, ókban gazdag életpályák közé. viszont annál mélyebb és maradandóbb az a ntunka, amelvet pálvafutása során, kü-j lönösen 1922 junius 16-tól 1931 augttsz- ! tus 19-ig tartó kultuszminisztorségc idején kifejtett. Ez a majdnem tiz esz-( tendös miniszterség külön fejezetet je-j lent a magvar kultúrpolitika történetében. I Az emberek gyorsan felejtenek. Ma már nehéz visszaidézni a világháborút. az összeomlást és a kommünt követő szörnyű esztendőknek a hangulatát. mikor úgyszólván iránvtü nélkül j hányódott a manára hagyott, összezu-' zott. megtépdc<ett magvar állam hajója. A nckikeseiedés éietösztöne élt ugyan az országban, a közérzés jelmondatszerü kijelentésekbe és imádság határát súroló fogadalmakba tömöritette hitét, hogv ami történt, az nem maradhat ugv és előbb, vagy utóbb be kell következni a nagv változásoknak Vajmi kevesen voltak azonban -ezekben az esztendőkben, akik nem elégedtek meg a távoli reménvek megcsiüogtatásával. hanem pozitiveé-j lekat tűztek ki maguk elé és program-' mot adtak a nemzeti éM egyik vagy! másik területén A kevés kiválasztó'-1 tak közé, akik igazán érdemessé tették magukat kortársaik elismerésére és I az őket követők hálájára, tartozott! Klebelsberg Kunö i Ha majd a napi publicisztika színvonalán felülemelkedő komolv történetirás fogia megrajzolni a húszas esztendők történetét ké'ségteleniíl az' fogja megállapítani hogv három irányban indult meg közvetlenül Trianon után a nemzeti regenerálódás és az uj magvar élet megalnnozásának munkája. Az egvik törekvés külpolitikai síkon mozgott és Magvarországnak elszigetelt helvzetébfí' való kiemelését tűzte ki célul. Ennek a törekvésnek első nagv sikere volt a Bethlen Tstván által megkötött velencei egvezménvés a magvar—olasz barátság megpeesételése. nmeiv alapja és kiindulási pontja volt a következő husz esztendő külpolitikáiénak A másik célkitűzés volt a magvar gazdasági élet szanálása és pénzögvi függetlenségünk' helvreáttitása. A nemzeti regenerálódás és a reviz.ió erkölcsi és kulturális alapjait a harmadik iránvban Klebelsberg Kunó küM árpolitikája teremtette meg T'fns.ztl József könvvéhen szerves egészbe beilleszkedő csillogó mozaikdarabkák gyanánt ielertek meg clő'tflnk ennek a klebelsbergi kultúrpolitikának egyes állomásai; Julián egyesület. népiskolák, középiskolai rpfnrm, művészetek pártolása, szinházpolilika. egyetemek épitése. tudománvos intézetek, alföldi problémák s az évszázadokon át elhanyagolt alföldi magvarság felvértezése az iskolázás és a kuliura ereiével. Még az olyan látszólag alárendelt ielentöségü és dekorációnak tetsző kérdések is. mint az ui csillagvizsgáló létesítése és a vidéki muzeumok öcsének előbbrevitele is beletartoztak ebbe a szerves kultúrpolitikai programba, lis ez a kultúrpolitika szerves összefüggésben állott n szociális, nemzeti és nemzetiségi politikával is. Azok, aki, Klebclsbergsel együtt jártak az aiföldi bizottság üléseire, tudták és most azok a feljegyzések is, melyeket özvegye bocsájtott Iluszti Józsefnek rendelkezésére, igazoljak, hogy Klebelsberg milyen behatóan foglalkozott a parcellázás, a telepítés és a nemzetiségi politika kérdéseivel. A szaporodásban és művelődési képességben vélte megtalálni a magyarság jövendőjének két legfontosabb tényezőjét. Állandóan foglalkoztatta a nemzetiségi kérdés, de a nemzetiségi kérdést magas értelmi és erkölcsi színvonalának megfelelően nem erőszakkal, nem céltalan piszkálódásokkal és nem a cselédkönyveken kérésziül, hanem a kultura eszközeivel akarta a magyarság javára megoldani. Akkoriban sokan voltak, akik támadták Klebelsberg kultúrpolitikáját. Magam is őrzök még néhány vezércikket, amely pazarlásnak nevezi a vidéki egyetemekre és különösen az egyetemi építkezésekre fordított öszszegeket. Van, amelyik gúnyolódik a kultuszminiszteren, aki egy koldus-országban bőkezű Mcdicinek képzeli magát és Szent Márk-tere) akar az alföldi homokra varázsolni. Es rövidlátó kávéházi politikusok annakidején mennyit zsörtölődtek és zúgolódtak hogy minek a megcsonkított országnak a négy egyetem és hol talál majd elhelyezést az a szellemi proletáriátus, amely ezekről az egyetemekről kikerül. Akik • akkoriban a vezércikkeket irták és a kávéházi asztalok mellett szerettek volna minél kevesebb uj fiskálist és orvost látni maguk mellett, most bocsánatot kérhetnek Klebelsberg emlékétől Hova jutottunk volna az ország megnagyobbodása alkalmával, ha Klebelsberg nem teremtette volna meg az intelligenciának azt a tartalékát, amely átvehette a visszatért országrészek közigazgatását és kitölthette a hézagokat, amelyeket husz esztendő pusztítása ütött az ottani magyarság soraiban Ezeknél a rövidlátó birálókr.ál jobban megértette Klebelsberg kultúrpolitikájának jelentőségét az a Bogdan-Duicá román egyetemi tanár, aki a húszas évek végéri azzal lármázta fel a román közvéleményt, hogy nem' az üres fer.vegetésekhen és fogadkozásokban, hanem Klebelsberg kultúrpolitikája a veszedelem, mert az tudatosan egy megnagyobbodó Magyarország szamára van méretezve. Mindez nagyon szépen van megírva Huszti József könyvében. Egyes kisebb hiányosságok és elírások égy ekkora könyvben természetesen elkerülhetetlenek. Huszti szerint például Klebelsberg 1932 szeptember elején utoljára Szegeden szerepelt a nyilvánosság előtt és azután tört ki rajta a paratifusz, amely október 11-én elragadta. Ezzel szemben a tény az, hogv még szeptember 18-án Szentesen résztvett az alföldi bizottság ülésén és beszédet mondott az alföldi magyarság hivatásáról. Ez volt utolsó nyilvános szereplése. A fénykép, amelyen Csergő Károly alispán üdvözli őt, ma is birtokomban van. Az természetesen netn hiányosság, hanem a nyomtatott betűnek sajnálatos sajátossága, hogv nem lehet meg benne az egyéniség közvetlensége és az alkotás lendülete, amely Klebelsbergből kiáradt. Nem lehet kiérezni belőle, hogv Klebelsberg miként kapott fel alkalomszerűen egy-egy ötletet és ötlet miként vált nála alkolassá. Pedig sokszor ezek az ötletek, még ha nem valósultak is meg. voltak jellemzők Klebelsberg impulzív, ezer irányban reagáló egyéniségére. Vannak, akik tudják, hogv a Stróbl hagyaték néhány szobrának megvásárlásából miként született meg egvik legszebb alkotásának, a Templom-tér Nemzeti Emlékcsarnokának a gondolata. Mikor megépítette a Boldogaszszony-sugárutat lezáró városkaput, az volt a terve, hogv tetejére állíttatja Magyarország védasszonvának szobrát," feje körül a villanylámpák csilla gkoroná jávai. Egvik já'Szi ötlete volt, hogy meg kellene változtatni Szeged címerét és kettévágott kétfejű sas helvett Bologna címerének példáiára a "könyvet kellene helyezni. Bologna címerében olvasható a jelmondat: >Bononia docet*. Miért ne lehetne Szeged címerének jelmondata: • Szeged kotat*. Oktatja az Alföld magyarságát a jövendő számára. Huszti könyvének kiadásával az Akadémia teljesítette kötelességét Klebelsberg emlékével szemben. A kormány is teljesítette kötelességét, mikor kezdeményezte és felállíttatta Klebelsberg szobrát Budapesten. He Szeged, ametv legtöbbet köszönhet Klebelsbergnek. ugy érzem, még nem rótta le teljesen a háláját. A Nemzeti Einlékcsaraók statumni, ha jól emlékszem, ugy intézkednek, hogy a csarnokban azok szobrát lehet elhelyezni. akik elévülhetetlen érdemeket sze» F t HMHA ltB H '/ A <i VASÁRNAP. 1913 fet»rné r 20. reztek a magyar irodalom, tudomány, művészet és kultura előbbrevitele körül, de csak haláluk után tíz esztendővel. Nagyon bölcs rendelkezés, amely az egynapos halhatatlanságot kizárja az igazi érdemek j esaniokából. Klebelsberg halaiénak ' 1912 október 11-én volt tiz esztendeje ; Erkölcsi aktusnak nagvon szép leli volna ha a nemes város a halál évfordulóján határozta volna cl Klebelsberg emlékének a Nemzeti Emlckcsrtr, pókban való megörökítését. A belv ' Klcbelsberget az egyetemalapítók sorában feltétlenül megilleti. Ezzel a szoborral Szeged városa mindenesetre tartozik Klebelsberg emlékének Höhve'm! Eoysrerre 130 kötőtű FtiTSföWé S WéíT" A XX. »TAr+$ nwníáoiAi*! Mnpkái* ké7imunl*s. Mindrn minta kttttietfl, N'AhAnv Ara Alatt k"th«» pulóvert Mnzt vatrv rnhM. Kozoléae offvszerti. ára 62 10 P. „RAPID" 98 tűvel! Ara: S.'W P. Kérje IP. ismertetőt. áUUFOKGAI.MI KFT. Budapest, IV , Sflt«-nt:a 2. félemelet 3. Telefont ISH-W. Régi szegedi hoimt (A Délmagjaror&zag munkatársától} Az ember azt hinné, hogy nincs már senki, aki régi dolgokra a magú tapasztalatából emlékeznek. Nem harminc, meg negyven esztendőt gondolunk, ilyen kicsiny időközökért neui megyünk a szomszédba, azokban belyt állunk magunk is. Mi messzebb kutakodunk, ahol több az akadály. Hetven, meg nyolcvan éves emberek találhatók ma is, de a javarészüknél nagy falba ütközünk Mindenek előtt a memória szeret kihagyni s csak igen kevés az oivan ember, aki meg tudja különböztetni az, érdekeset és a fontosat a mit sem érő anyagtól. Hányan uioudták, főleg idős nők, már nekem is.'. — Regényt írhatna az életemből, olyan szenzációs volt az. — Legyen szerencséin i Aztán kezdte mondani, páratlan bőbeszédüscggel azokat a közhelyeket, amelyeken még most félszázad multán is letűnt árnyakkal vitatkozott, bár egyoldalúan. Egyetlen szó érdekes, vagy kiemelkedő nem volt azokban, szürke sablon az egész, nem is érdekelhet mást azon kivül, akivel megtörtént. Volt egy buzgó téma-adóm, ambicionálta, hogy megörökítsem az eseteit, de két sornyi adatot se hozott Ellenben nem gyanította, hogy a csalédi élete, főleg az egyénisége a legizgalmasabb téma. L, bácsi mennyire más! Tul van,— azért sem árulom el, fiogy hanyadik X-en, de egyenes tartású, tiszta uiemóriáju még ma is. Vele beszélgetek régi szegedi dolgokról s szinte megdöbbentő, hogy milyen messziségben mi mindenre emlékszik, A régt pos1a A múlt század hetvenes évévé) kezdődik a magyar posta önállósága, (az 1871. cvi kőnyomatos bélyegek drága ritkaságok), addig közös bélyeget használtunk az osztrákokkal. —Hol volt a szegedi postahivatal? — A mai Jókai-utcában a Winklerház helyén, egy udvari helyiségben. Áiralábau nagy udvara volt a háznak, az utcai részt a Krausz-féle szeszes üzlet foglalta el. Ez a család régen elkerült Szegedről. — Ki volt a pósta vezetője? — Szabad legyen nekem is nem tudni valamit. Gyerek voltam, nem érdekelt. Annál éléskehbeu emlékszem a lovclhordokra, akik hárman voltak az egész város kiszolgálására. A legöre gebbet Kaczki-nak hivták. de a pálya akkor sem lehetett különös jövedelmet hajló, mert a felesége étkezde' tartott fenn. Híres szép lánvai voltak az egvik Zimonjba ment férjhez egy Fiirészgyároshoz, a másikat egy kereskedő vette el. ' Trucskó-nak hivták a másik levélhordót. mert ha nem is volt Szeged akkora, mint ma, egyetlen ember kéntelen lett volna az egész kézbesitőforgalmat lebonyolítani. (Ez a Trucskóaz árvíz után hazat építtetett a Kalváriautcán.) i Z s a r k ó volt a pénzes levélhordó neve, de ő már egyetlen a maga szakmájában. A pénzt abban az időben cér' pávai átszőtt erős borítékokban szej rették küldözgetni, öt viaszkos jiecsélí tel látva cl a hátulját. A táviróhívatal külön volt az Isj kola-utcában a Berta-házban. ! — Melyik az? 1 — Rég eltűnt, körülbelül a püspöki I palota táján feküdt, de az árviz után 'itt is sok átalakulás történt. A forgalom meglehetősen kicsiny volt, az emberek nem siettek ugy, mint ma* mondanivalóikat rábízták a levelekre. A sürgönyre akkor került sor, ha élelröi-halálról esett szó. A posta később a mai Bagáryházba került, természetesen fejlődésnek indult a város kereskedelmének és iparának fokozott fejlődéséhez simulva. Ebben a stádiumban 11 e i m nyugalmazott ezredes volt a főnöke. Mai helyére az árviz után került, mikor az állam impozáns közintézményekkel látta el a várost. Régi fűszeresek kerülnek szóba, hiszen Szeged mindig hires volt a gyarmatáruiról. A régi Wagner-házban, (bár megengedem, tiogy mellette), a mai Klauzáltéren volt Fennayer Antal fűszerkereskedése Egyszer felrobbant valami a pincéjeben, Kcméndy rendőrbiztos a helyszíni szemle alkalmával meg is égette az arcát. Hires volt a Lausevits és Sztojkovics cég a Buzapiacon, ami a mai Gizella-térnek felel meg. Lausevits annyira népszerű erfibér, hogy a népek belefoglalták a káromkodásukba a nevét. Az üzlet nagyterjcdelruü és igen élénk. Az uetzkof. összedűlt, a rekonlsrukciokui ceg építette fel a ma is Eui , pinák nevezett egykori szállodát e» kávéházat. Itt nyitották meg az uj lüszerözletet is a ház Tömörkény-utcai sarkán, az akkori Pósz ékszerész mellett. A legrégebbi fiiszerüzlet az A i g nereké volt, hiszen a család, amelyik a tizennyolcadik században telepedett meg Szegeden, öt generáción át folytatta a kereskedést. Kct testvér volt akkor. József üzlete a Takaréktar-uteábari a mai Leínzinge.r-gyógyszertár helyen, Ödöné a Neubauer gvufagyáros házában a Kis- és Kigyrtutea sarkán. Régi üzlet volt a Tóth Péteré is, először a Népbank mai palotájának helyén, alacsony házacskában a Barcsav-patika mellett. A házat is Barcsay-háznak hivták. A városi bérházban a kaputól jobbra volt Bréhm Vilmos füszcriizlete, viszont Kriszticsé a Deák Ferenc-utcában, a mai Varga-ház helyén. Kriseticstöl később veje, a festői rcegjele rsésü N'pdelvkovjcs vette át az üzletet és méc a század elején is ti-