Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-04 / 27. szám

Göbbels a háború kritikus stádiumáról Berlin, febrnár 3. A Német TI $el«eti: Göbbels birodalmi miniszter * JJas Retek" legújabb számában „Kemény tanulság" cimü cikkében haugoatatja, hogy a háború most kritikus stádiumát éli ás csak akkor leszünk urrA rajta, ba ar. erőfeszítéshez egész nemzeti erőnket latbavetjük. Cselekednünk kell, mégpedig gyorsan em alaposan. A nép már egyáltalán nem akarja, hogy kimélék. Ismeri is a háborúban való alkalmazásra, vissza kell tartanunk őket, mert munkahelyünknek nem szabad üresen maradnia. A tengelyhez tartozó társainkkal együtt ma gyakorlatilag csaknem az egész kontinensen uralkodunk — irja tovább Göbbels —, a bennerejlő hatalmas lehetőségeket azonban csak szerény részben merítettük ki. Ez a földrész ugyanakkor életért harcol. Ha megenged nőnk, hogy a válság tovább a kemény valót és el van szánva | fokozódjék, akkor Európa nem is arra, hogy aszerint cselekedjék, érdemelne más, mint azt, bogy léAz arcvonal ma emberek után kiált, tét kiontsák. Ezt a sorsot szánja idehaza pedig, még ha akalmasak nekünk a szovjet. (MTD EUt-Haiólharc a Salamon-szigeteken meűt perc után két katonazenesz előhúzta Pétery karnagyot a zenekarból és a közönség most már örülve a baleset szerencsés kimenetele fölött, lelkesen ünnepelte. Pétery karnagy balesete azonban felhívta a figyelmet a zenekari rész beépítésének hiányosságára és sürgős intézkedést követel. Nem hisszük, bogy ott, ahonnan — DELMAhV AKOMSáAÜ CSÜTÖRTÖK, 1943 február 4 tudomásunk szerint nemes gesztus kapcsán — a zenekart befedő deszks zat anyaga előkerült a hiányzó 2—3 des/.kaszáiat ne lehetne még megta lálni... Szünet után Beethoven IX. szimfóniája (D-moll, Op. 125.) Róma, febrnár 3. A Gobtale if Itália tokiói jelentése szerint a Ispán lapok megállapítják, hogy a Salamon-szigetek birtokáért jelenleg élet-halálhore folyik. A japán (Mapatek a Salamon-szigeteken elő*aSr találták magukat szemben jól felszerelt ellenséggel a háború kezdete óta. Az amerkaiak a Salamonszigeteken sok légitámaszponté/t létesítettek, amelyekrő állandóan bombázhatják a japán csapatokat és ntánpótló vonalaikat. (MTI) A szegedi filharmónia nagy napja (A Dékaagyerore«ág munkatársától) Ünnepi jellegűnek s a szegedi zeneélet kiemelkedő eseményének Ígérhetett a kedd délelőtti filharmonikus hangverseny, amely részben be is váltotta a hozzá fűzött reményeket A hangversenynek ünnepi jelleget az kölcsönzött, hogy a magyar népi zene egyik élharcosát, Kodály Zoltánt löúnepelte a Szegedi Filharmonikus Kgyeailet őO. születésnapja alkalmából és a kitűnő Budapesti Kórus száz tagjának vendégszereplésével, valamint elsővonalbeli szólóénekesekkel (előadta Kodály két reprezentatív imiivét: a vJéw* ás a kufárok, cimü • cappellát s a .Budavári Te Deum«-oL Élményt és esucsprodukciót viszont a műsoron szereplő harmadik nagy mtt: Beethoven IX. szimfóniájának előadása jelentett, amelyre vonatkozóan már elöljárójában meg kell jegyeznünk, hogy olyan színvonalas, lelkiismeretesen előkészített és maximális erőkifejtéssel tető alá hozott munka volt, •mely sokáig felejthetetlen teljesitméhye lesz a zenekarnak, karnagynak, szólóénekeseknek és kórusnak egyaránt. Beszámoltunk arról, hogy héttőn lólután as ifjúság számára megtartott főpróbán .mérte össze aa erejét* elő«zőr a szegedi filharmonikus zenekar, a Budapesti Kórus és fiatal karmestere: Pétery József zeneművészeti főiskolai tanár, aki a beteg Bárdos Lajos helyett vállalta a Kodály-ünnepség levezetését. A .mérkőzésből* akkor a kitűnő filharmóMikus együttes került ki győztesen, amennyiben teljesen önállóan kapcsolódott bele a Te Deum előadásába... Kedden délelőtt tehát njabb, második főpróba ntán került a közönség elé a hangverseny, amely most már kisebb akadályokkai elfogadható módon folyt to, ami az első részt illeti, gördülékenyen és precíz előadásban, ami a második részt Illeti. Antos Kálmán székesegyházi zeneigazgató élvezetes bevezető előadása után a .Jézus és a kufárok* szólamait, modern kidolgozású és mégis régi egyházi motívumokra emlékeztető dallamait interpretálta a Budapesti Kórus Pétery József karnagy vezénylésével. Maga a mü érdekes kisérlet, az ősi magyar mnzsika alapzatára épített vallásos zenei építmény ,amelynek lélekemelően szép részleteit igen hatásosan hozta ki a -VKSyes&órus. Teljes egészében a mü nem érte el azt a hatást, amit vártunk tői... Talán a kórusnak előretolt elhelyezése és a még be nem melegedett hangok élessége okozta ezt Már sokkal szebben és tömörebben interpretálta a hatalmas vegyeskar : a budavári Te Deumot, amelyet KocKály Zoltán Budavár felszabadu lásának 250. évfordulójára komponált. Itt viszont nem bizonyult elegendőnek az a 2—3 próba, amit kórus, szólóénekesek és zenekar együtt lejátszhatott és különösen nem volt alkalmas a fiatal karnagy: Pétery József arra, hogy ilyen hendikepp után is együttartsa az ensembJél. Néba számára is meglepetés volt, hogy a zenekar ugy, ahogy .belépett* ott, ahol nem volt ideje beinteni akár a vonósok, akár az ütőhangszerek jelenését. A kórussal volt többnyire elfoglalva a becsületes igyekezetet mutató, fiatal karnagy, akiről legalább az volt feltételezhető, hogy kórusával, amely számára nem idegeD. alaposan összetanult Mindazonáltal a kitűnő kórus hanganyagban és előadásban olyan értékeket csillogtatott meg, amelynek megismerését hálásan kellett fogadnia a közönségnek. A szólóénekesek is tudásuk legjavát adták a produkcióba. Azért emiitjük meg itt őket mert az elismerésnek oroszlánrésze a Te Deum előadásánál a magánénekesebet: Ráskay Gizellát, Solymossy Margitot Kertész Lajost és Litassy Györgyöt illeti Ráskay Gizella biztosan csengő, szinte éteri magasságokban szárnyaló szopránja. Kertész Lajos tiszta, átszellemült tenorszólói, Litassy György tömör zengésű baritonja és Solymossy Margit precíz énektudása mentette meg a Te Deum legszebb motívumait a közönség számára. Itt meg kell emlékeznünk arról a sajnálatos balesetről, ami a Te Deum előadása után Pétery József karnagyot érte. A rövidlátó és a tereppel nem ismerős karnagy lelépett emelvényéről, amely a deszkával befedett zenekar szélén áll. Olyan szerencsétlenül lépett le, hogy a deszkázatnak arra a részére lépett, ahol — nem tudni, miért és milyen elgondolás alapján — hiányzik a beépítés s csupán vékony vörös szövet fedi a zenekari mélyedést A fiatal karnaey ocy pillanat alatt eltűnt a zenekar mélyén, ahová A vörös posztóburkólatot br Maki tv* aláaafcaBt Haháav derzendült föl a nagyszerűen összetanult és preciz munkával előkészített filharmónikus zenekarból. Ez a ritkán hallható, csodálatos mü maximális erőkifejtést követel a legkitűnőbb zenekartól is, hiszen Beethoven, a szimfóniák fejedelme egyetlen szerzeményéhez sem irt elő olyan erős, hatalmas zenekart, mint a Kilencedikhez. Szerencsére a filharmónikusok együttese éppen fúvós- és ütőhangszerekben erős, ami a D-moll szimfónia előadásánál előnyére is vált. Szinte lázas igyekezettel, a muzsikálás átszellemült [ szolgálásával hozta ki a kitűnő zenekar F r i c s a y Ferenc karnaggyal az I élén a szimfónia szépségeit, magaszf tos gondolatait és az egész emberiséget átfogó eszmei célkitűzését. Beethoven IX. szimfóniája egyike azoknak az örökéletű müveknek, amelyeket ha megért és átérez az emberiség, jobbá, nemesebbé és emberibbé lesz általuk ... Legnagyobb zenei kincseink közé tartozik a Kilencedik, a szépre, nemesre, tiszta örömre vágyó emberi léleknek ez a csodálatos himnusza, amelyet kora nem értett meg s egy évszázadnak kellett elmúlnia, hogy értékelni tudjuk és lelkünk ujjongani tudjon az alkotás szépségének isteni örömétől. Kétségtelen, hogy Schiller magasztos szépségű ürömódája ihlette Beethovent a IX. szimfónia megalkotására. Kortársai, még a valóban zeneértő müvészkritikusok is azzal gáncsolták el, hogy a szimfónia értéke nem mérkőzhet Schiller költeményének nagyszerűségével. Ma már tudjuk, hogy Beethoven e müvével a klasszikus szimfóniát olyan elérhetetlen magasságba emelte, ahová öt követni sem tudja más... Wagner volt az, aki elsőként fedezte fel a IX. szimfónia örök értékeit és tanulmányt irt róla, hogy az emberiség lelkéhez kózelehb hozza. Pedig ez a mü egyike azoknak az örök alkotásoknak, amelyek minden ember lelkében benne élnek. Az, hogy az örömódát Beethoven csak a negyedik tétel közepén szólaltatja meg az addig szimfóniában sohasem használt kórus lés magánénekesek által szándékos, mert az öröm, a lélek mindenható és csodákra képes drágagyöngye csak a távolban csillog, mint álombeli látomás és sok szenvedésen, küzdelmen, sorscsapáson át kell az embernek eljutnia odáig, hogy ujjongó lélekkel dicsőíthesse a tiszta örömöt, a Mindenség Urát. Beethoven számára, aki akkor már teljesen süket volt, amikor ez a nagy kompozíciója megszületett, talán örökké csak távoli, magasságbeli délibáb, angyali énekszó maradt az öröm. a testvériességnek és emberi együttérzésnek világmegváltó lelki harmóniája... Ez csendül ki a szint fónia négy tételéből — Allegro »» non troppo, un poco roaestogo, Scherzo, mnlti vivace, Adagio molto e e»«tabile és Allegro assai — s külőnösev a negyedik tételből, amelyből tiaztár (és értelmes szóval hangzik ki a bol dogság diadalmas felkiáltása: az őrök cél, a távolban csillogó őröm délibábjának elérése. .Freude, sehőner Götterfunkeű Toehter aus Elysium, Wir betreten feuertrunken. Hinunli&che, dein Heiligtumlv — énekli Schiller szavaival és Beethoven dallamával a kórus s a hallgatóság olyan elragadtatott, felemelő és csodálatos örömöt érez. mint életében egyszer, akkor talán, amikor először értette meg a karácsony szent misztériumát ... A IX. szimfónia előadása — ha nem is volt kisebb hibáktól mentes — lelkesilő és élményszerű volt s ex elsősorban a mindig többre, szebbre én jobbra törekvő Fricsay Ferene karnagy érdeme. Amit ez a tehetséges fiatal muzsikus dolgozott, lelkesedett, harcolt és áldozott azért, hogy gondoktól terhes napjainkban ezt a magasrendű szellemi élvezetet nyújthassa a szegedi közönségnek s ezáltal a vidék első zenei centrumává avassa városunkat, az minden elismerést megérdemel. De elismerés Illeti a komolyan összetanult zenekari együttest is, valamint a teljesítőképességének ' maximumát nyújtó Budapesti Kórust, amelynek tagjai még anyagi áldozatot sem kíméltek, hogy segítségét*; siessenek a szegedi zeneéletet fellendítő produkció sikerének. Fllsmeré* és dicséret jár a szólóénekeseknek" Is itt elsősorban Kertész Lajosnak f* L i 11 a s s y Györgynek, akiknek hang ja töretlenül hozta a fenséges szólamokat. A hölgyek sajno®. a Te Deum ba belefáradtak és különösen Ráskay Gizella hangján érzett a fáradtságira! efTvütftiáró bfzonvtalansftg A zenekarból k1 kell emelnünk a fővó sok derekas munkáját, kúlőnösképpesc Bácskai kürtös nagyszerű teljesítményét. A második és negyedik tétéi harsogó örömmotivumainak" érvénye sfilése az ő vállain nyugodott... Fegyverek zajongása idején kétsze resen örülnünk kell annak, hogy ze nei ünnepek fényéhen fű röszth etjük meg lelkünket... Ilyen jótékony és lélekerősitő zenei ünnep volt a kedd délelőtti filharmónikns hangverseuv amelvnek jelentősége a Délvidék ma gvar zeneknlturájának" fejlesztésével kancsolatosan nem kétséges és a Jö vendő hékemüvének építése szempontjából is elsőrendű fontosságú. CSÍNYT PIROSKA Horgany kétfilléreseket hoznak forgalomba Fonios ügyöket tárgyal a 43-as bizottság Budapest, február 3. A 43 tagu országos bizottság február 5-én ülést tart. Tárgy: 1. A minisztérium rendelete az iparfejlesztésről szóló 1931:21. tc. egyes rendelkezései hatályának ujabb meghosszabbításáról. 2. A minisztérium rendelete a fényűzési, forgalmi adókulcsok felemeléséről és egyes áruk után fizetendő rendkivüli fényűzési adóról, (utólagos bejelentés). 3. A "minisztérium rendelete a termelők által házifngvnsztásra előállított szesz (pálinka) utón fizetendő mérsékelt egyecárusági árkülönbözet megállapítása és a szabadforgalomba ke. rtilt szesz után egyedárusági árkülönI bözet fizetése tárgyában (utólagoa be I jelentés). 4. A minisztérium rendelete a kétfilléres érméknek horganyból verés* tárgyában, 5. A minisztérium rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen a viszszacsatolás előtt forgalomban volt, illetőleg beszerzett bérfuvarozó és magánszcmélvgépkocsik után fizetendő közúti adó tételeinek átmeneti rendezése tárgyában. f> \ mtr-isztérinm rendelete az ér'ékpapirforgi'om szabályozásáról szóló rendelet szabályozása tárgyában