Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-17 / 38. szám

IÍ K í. M A ti -fcA ROM.S /. A U S 7, E H r> A, 1949 íebrnár 17. • ön! NY1RÖ JÓZSEF: EMBEREK A HAVASON I Egy magyar szentember Uúlinl Saudor, a kivuio etuogiutus kiadta »egy magyar saentember. fel­jegyzéseit Egy buzgó szegedi öreg magyar, nagy búcsújáró, nagy imád­kozó, mondja el itt i üzdeiuje* éleiét, melyet mindig megvigasztalt az is­teni szeretet és bizalom. Bálint Sáu­dor kiadványa komoly forrásértékkel rendelkezik. A kiadó eddigi munkái is tiszta fényt vetettek annak a ma­gyar katolikus népnek, annak a régi magyar katolikus áhítatna*, belső éle­lére, melyei soká sokan oly szívesen elhanyagoltak, mintha a katolikus életforma és a magyar lé: nem lenné­nek fclbonthatallanul -zorosak A ma­gyar népi életnek és a katolicizmus­nak felhonthatu'lan egységélői tanús­kodik ez a könyv, mely méltán sora­kozik oda Bálint Sándornak a magyar katolikus nép vattási érzését és for­máit ismertető eddigi néprajztudomá­nyi dolgozatai mellé. De ez a kiadvány már dokumentá­ció, világos és tlsz'a bizonyítás kuta­tásai igazsága mellett. A magyar nép maga szólalt meg itt, bcgv ez a sze­gedi öreg magyar bizonyítson a ma gyar népi katolikus életforma mel­lett A sors megpróbáltatásai a csa­ládi élet, a mindennapi küzdelmek, az élményszerű burstilárások, az ősi és egyszerű énekek mind különleges ér­telmet nyernek ebber n feldolgozás­ban. Kétségtelenül telismeijük e régi szent ember vallomása) közön a népi vallásosságba felülről szülődött ele­meket. Nem is a középkori áhitat for­máit keressük itt, hanem inkább a magyar barokk századok hatását, me­lyek például olt hagyták eredményei­ket a falusi' templomok építkezésén, tornyain, oltárain, a nép dalain. E-z a felüiről leszfirödöM barokk, ellenrefor­máció* élményekből fakadó vallásos­ság az alföldi magyar nép között va­lami külön jellegei öltött, saclid és megadó formába öltözött. Az imádko­zások, búcsújárások, éjjeli virrasztá­sok mind megannyi formái annak az áhítatnak, ahogy a pusztai magyar ember meghajol a Végtelen fensége, Istennek a természet csodáiban rejte­ző nagysága előtt. Megindító, hagy minderről egy egyszerű tanyai ember iáik és szelíd vallomásaiból értesü­lünk. Ez a kiadvány forrásértékkel ren­delkezik: a népi szájhagyomány, a ióp eddig alig fürkészett belső vi­lága, sorsunkat, helyzetünket illető­leg van oly forrásjelentőségü, mint ivott emlékeink. Ideje volna, hogy a magyarság történeti életének, népi helyzetének ezeket az elemeit is ki­kutassuk. A népi kultura mélységei­ből fel kell hoznunk mindazokat az elemeket, melyek értékesek lehetnek történeti és emberi helyzetünk megvi­lágítására. A nép mélységeiben két­ségtelenül bőven vannak elemek, érte­sülések. vélemények, melyek a törté­inti közszellemnek tnélvrc süllyedt részletei. Kultúránk eddig .magaskul­'ura« volt. De meg kel] vizsgálnunk, mint tükröződlek a történelmi, társa­lalmí, szellemi változások n nép soká mdattalan mélységeiben. Bálint Sán <lor kiadványa értékes kísérlet erre. Ha nem Is várhatjuk — ily tulzások­ól óvakodnunk kell — a források, a szemlélet teljes álalakulását e mélv, öntudatlan, népi hagyományok fel­színre emelkedésétől, annyit mégis várhatunk tőlük, hogy uj szempontok­kal. uj részletekkel világítják meg n történeti hagyomány és a történeti tndat nagy kérdéseit. Meri hiszen igen megvizsgálandó szociológiailag mini hatottak és meddig hatoltak a néo mélységeibe a történeti felszín ese­ményei é« jelenségei Ez egyszer­smind » nemzeti ludat és 9 történett érzés, 9 hagyomány és a vallással összenAM irodalem fontee próbája iá­II próbaidőre szabadságolt fegyenc avulás helyett a lopások sorát követte el és a fogda falát kibontva megszökött (A V Imagyarorszug munkatársa (szer sikerült ez a fogás, az ötödik tói) A szegedi ítélőtábla Cui y alkalommal azonban rajtavesztett. tauácsa kedden tárgyalta azt a le- j A tetteuért deszkatolvajt átad­púsi bűnügyet, amelynek tettesét, ták a rendőrnek, aki bekísérte a Keskeny Gyula 32 éves alkalmi napszámost a békésgyulai törvény­szék a mult év deeemben 22-én szi­gorított dologházra ítélt és bünte­tésének legrövidebb időtartamát 7 évben állapította meg. Keskeny Gyula többszörösen ro­vottmnltu bűnöző, akit eddig már kétszer ítéltek el jogerősen do og­ház.ra. egyszer három évre, azután pedig öt évre. Legutóbb 1940 május 10-én szabadult feltételesen, 3 évi próbaidőre engedték ki, azoDbau a próbaidő letelte előtt a lopások és más bűncselekmények egész sorát követte el. Keskeny 1942 május végén és ju­nius elején Szolnokon Bakai Gyula fakereskedő telepéről több alkalom­mal, összesen öt szál. egyenként öt méter hosszn deszkát szerzett, még pedig azzal a trükkel, hogy világos nappal bement a telepre deszkát válogatni és amikor nem látta sen­ki. egy szál deszkát átdobott a ke­rítésen, ezt azután hazavitte. Négy­kapitányságra. Itt örizetbevették. de Keskeny meg aznap éjjel kibon­totta a fogda falát és meglépett. Útközben a tószegi határban a szolnoki cukorgyári bérgazdaság egyik lóistállójába besurrant ós itt a szögről leakasztott egy lószerszá­mot. Ezt másnap Abonyban el akarta adni, azonban a csendörök elfogták és letartóztatták. A törvényszék kétrendbeli folyta­tólagos lopás bűntettében mon­dotta ki bűnösnek ós tekintette! többszörösen büntetett előéletére, mgállapitotta. hogy üzletszerűen I Jön! NYÍRÓ JÓZSEF: EMBEREK A HAVASON Be keli fizetni a dohány árkülönbözetet Budapest, február 16. A dohány­gyártmányok árának felemeléséve) kapcsolatban a pénzügyminiszter elrendelte, hogy a dohányárusok valamennyi készletüket jelentsék be ós az árkülönbözetet a kincstár javára fizessék be. A rendelkezés végrehajtását a pénzügyminiszté­rium a pénzügyőrök utján ellen­őrizteti. A pénzügyminisztérium azok ellen dohányárusok ellen, akik árukészleteiket eltitkolva a kincs­tárnak és a dohányfogyasztó közön­ségnek érdekeit súlyosan veszélyez­tetik, a legerélyesebben jár el és az eljárás során a terhelt dohányárus engedélyét is elvonja. Eddig a pénzügyminisztérium egy dohány­követte el a vagyon elleni bünese- elosztó bizományost rögtöni hatály­lokményeket. A sorozatos lopásokkal elmozdított és egy dohány­állandó bűnöző hajlamra mutatnak nagyárudát pedig zár alá vett és mint megrögzött bűntettest al (I^TI) tőrvényszék a határozott tartamú szaba dsá g vesztés-bűn tetcs k lszabá ­sa nélkül egységes intézkedésként újból szigorított dologházba utalta. A tábla most az elsőfokú Ítéletet indokainál fogva helybenhagyta, igy az jogerős. Emjhiiette a fóbia a 1 ufvidlki aruforgalmi szövetkezei árdrágítóinak büntetései (A 'Délmagyarország munkatársá­tól) A szegedi kir. Ítélőtábla ked­den délelőtt hirdette ki Ítéletét az újvidéki „EDA" áruszövetkezet igazgatósági tagjainak árdrágitási bűnügyében. Kara Frigyes 47 éves magántisztviselő ós Czervesz Béla 45 éves magánzó még 1941-ben meg­alapították Újvidéken az Első Dél­magyarországi Áruforgalmi Szö­vetkezetet Nagy Győző takarék­pénztári igazgató anyagi hozzájá­rulásával. A fiiszerosztály vezetésé­vel Gausz Győző 40 éves kereskedőt az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és Nagy Győző. Kara Frigyes és Czervesz Béla vádlottak semmisségi panaszának helytadva, ama vádak alól, ame­lyedet a törvényszéki tárgyalás fo­Ij/.mán pótlólag emelt a kir. ügyész, mindhármójukat felmentet te. Ellenben bűnösnek mondotta ki a tábla őket az eredeti vádirat sze rinti árdrágító visszaélés vétségé­ben és ezért Nagy Győzőt 8000, K.ira Kisteleken három helyen betört a Nagykanizsán agyonlőtt szegedi halálraítélt fegyenc (A Déliuagyarország munkatársától) A szegedi rendőrkapitányság bűnügyi osztályára kedden érkezett meg a nagykanizsai rendőrségtől a részletes jelentés Dér Józsefnek, a szegedi fog­házból megszökött fegyencnek agyon­lövése körülményeiről. Ezt a jelentést kiegészíti a szegedi rendőrség nyomo­zása, igy a kettő egybevetésével most már teljes kép kerekedik a szökött fegyenc halálosvégü kalandjáról. Dér József harisnyában és kisfca hátban szökött meg a fogházból. A sö­tétség beálltáig valami rejtekhelyen tartózkodhatott majd kimeBt Kiste­lekre. ahol aznap éjszaka egymásután három betörést követett el. Az egyik helyen cipőt szerzett, a másik helyez ruhát és télikabátot, a harmadik he­lyen pedig kalapot és pénzt. A lopott pénzzel vonatra ült és Nagykanizsára ment. Itt a Szegedről rendőrségi rádión leadott körözés alap­ján már az agyonlövés előtti napon nvomára iutottak. Február 9-én a gyárnst bízták mog. Alig nyilt meg a szövetkezeti Frigyest 5000, Czervesz Bélét padig - M ™ & j. < Uf aMMör itéilr '^T^rrt*^ IM^ es Szőke Kalman 39 éves volt textil- ozabadsagvesztes kiszabasát •» 'ab fe) f,„y csendőrjárőr, amelyet egy la ezekkel a vádlottakkal szemben j tjszt vezetett .Dér a felszólításra fnfás­mellőzte. A pénzbüntetés behajtha- j nak eredt, majd az őt beérő csendőrök tatlanság esetén százpengőnként'egyikével dulakodni kezdett, ugvhopy egynapi fogházra változtatgató át. fegyverhasználatra Is sor került, ok c », r.,, !kor azonban sikerült az üldöző csend Gausz üyozot es bzoke Kalman'. ; ftrftk elí() mPff,1ffT.ania a tábla az enyv, szardínia ós más j Másnap már efíész ^pg, polgár! apróbb árdrágitási ügyekben emelt nihába öltözött rendőr hajszolta Nagy vád alól felmentette, a többi árdrá- : kanizsán a veszedelmes gonosztevőt. A alapon „gründolt," uj üzlet, a ható­sági megállapítás szerint máris az árdrágitások egész sorozatát kö­vette el. Emiatt büntető -eljárás im dúlt a cég ellen és az újvidéki tör­vényszék el is itélte a szövetkezet három igazgatósági tagját: Nagy Győzőt. Kara Frigyest és Czervesz Bélát árdrágító visszaélés vétsé­géért egyenként egy-egyévi fog­házra Ós 10—10.000 pengő pénzbün­tetésre azzal az indokolással, hogv elmulasztottak az árkalkulációkat végző alknlmznofWV köteles otten­őrzéset. Gausz Győzőt ós Szőke Kálmánt árdrágító visszaélés bűn­tettében mondotta ki a bíróság bű­nösnek cs őket fejenként egyévi és hathónapi híWönre. továbbá egyen­ként 10—10.000 pengő pénzbüntetés­re itélte. Az Ítélet elien valamennyi vád­lott fellebbezést jelentett he ós a mnlt Héton Bírálta el a fellebbezé­seket a szegedi kir. ítélőtábla Curry-tan'áesa. Az ügyben kedden hirdette ki határozatát a tábla A vádlottak képviseletében dr Gresz György ügyvéd Yolt jelen. A tábla gitások elkövetésében azonban mindkettőjüket bűnösnek mondotta ki és háromrendbeli folytatólago­san elkövetett árdrágító visszaélés bűntettéért Gauszt tizhónapi. bör­tönre, 1000 pengő pénzbüntetésre és 5 évi hivatalvesztésre, Szőkét pedig tizhónapi börtönre. 9009 pengő pénzbüntetésre és 5 évi hivatalvesz­tésre itélte. Egyetemlegesen köte­lezte a tábla kettőjüket 22.900 pengő el nem kobozható áru évték-teek a kincstar részére történő megtérí­tésére, továbbá fejenként 15°0 pengő vagyoni elégtételre és az Ítéletnek saját költségükön történő hírlapi közzétételére. Árdrágítói ügyekben további fellebbezé|nek helye ulnes. igy valamennyi vádlott büntetése jogerős. 13­rádiókörözésben közölt személyleírás alapján az elfogatására kiküldőt' egyik nyomozó csoport felismerte és több polgári ruhás rendőr nyomon kő vette akkor is, amikor az anyja laká­sához közeledő hentesüzletbe bemenl tepertőt vásárolni. Amikor innen kijött, igazolásra szá­llították fel. ő azonban nekiugrott * hozzá legközelebb álló rendőrnek, fel­lökte és el akart iramodni, de a töb­biek elkapták Még ekkor sem adt:; meg magát, hanem birokra kelt a rendőrökkel és egyiknek a zsebéből dulakodás közben kihúzta a revolve­réi. A revolvert egv rendőr mellének szegezve éppen el akarta sütni, ami­kor a másik rendőr piszlolyábó? elta­lálta a halálos lövés. A rendőri nyomozás adatai nyil­vánvalóvá teszik, hogy ha nem is lett volna halálra Ítélve, az elsötétítés alatt elkövetett bárom betörésért és a fegyverhasználatért amgwy jg hálóL i büntetés írt vola* rá.

Next

/
Thumbnails
Contents